Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-28 / 150. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1996. JÚN. 28. kommentár Angolvér F edig már milyen boldogok voltunk! Mosolygós arccal figyeltük a televízió képernyőjén át a csicsás harci díszeikben is szimpatikus angolokat, álmélkod­tunk, hogy a szigetország focipályáin még csak kerítés sem kell vandálok rohama ellen. S eltemettük ma­gunkban mindazt a félelmet, amely körüllengte a tényt: ezt az Európa-bajnokságot az az Anglia rendezi, amelyik szivacsagyú, bunkóöklű huligánokkal árasz­totta el nem is egyszer - természetesen foci ürügyén ­az öreg kontinenst. Szóval félelem lelkünkben semmi. Aztán az első, s egyben utolsó sorscsapást rámérték a ködös Albion gladiátoraira. S éppen a németek! Az örök ellenfél, akiket büszke angoljaink még most is derekasan her­gelnek bizonyos elveszített második világháború miatt - e tényt nemegyszer gusztustalanul belopva a sport párhuzamvonásra oly alkalmas világába is! S lám, az angol hidegvér felforrása újabb elképesztő csatákat produkált. Őrjöngő tömeg London központjában, tu­catjával szállítják a súlyos sebesülteket, miközben egy tengerparti városkában már kollektív öngyilkosságra gondolnak egy elvesztett focimeccs miatt. Hát normális ez a mi világunk? - fordul ki szánkon a kérdés, s persze máris csusszan utána a nemleges válasz is. De vajon csak a feldühödött huligánok miatt nem az? Vagy azokat is vádolhatjuk, akik a sportból olyan kőkemény üzletet, show-t, vagy inkább cirkuszt csináltak, amelyben már mindben elképzelhető, s an­nak ellenkezője is. Ugye, mennyire kiérződik: a milli­árdos (sport)üzletek köttetésének világában mily ki­csinység a szurkoló öröme, s mennyire könnyen beva­dítható az a tábor, amelyik elfuserált életét feledhetné a győzelem örömével kecsegtető pótcselekvésekben. De akkor jönnek a németek... És tizenegyeseik után lángoló fáklyákkal, kövekkel és vasdorongokkal ro­hangászó suhancok pofozzák ki belőlünk a hitet, mi­szerint lehetne, igenis lehetne még ma is félelemmen­tes sporteseményeket rendezni, hogy a labdarúgás egy olyan nemes játék, amely közös ölelkezésre buzdít minden szurkolót. S ebben a fenenagy józanságunk­ban már valahogy nem is vagyunk igazán kíváncsiak arra, ki is lesz itt Európa bajnoka, s ki akaszthat nya­kába ezüstérmet. Kíváncsiságunk ugyanis alámerült az elkeseredett düh, és a félelem csatornáiban. M ert hogy most jön az olimpia is. Remélhetőleg csodaszép versenyekkel, remélhetőleg erőszak nélkül. Az olimpia, amely a centenáriumi, s amelyről leginkább csak az jut eszünkbe, hogy a biznisz az biz­nisz, Athén, s persze Olümpia szelleme meg annyit sem ér, mint két félig kiivott kólásdoboz. Hogy ennek semmi köze a randalírozó angol szur­kolókhoz? Ugye, ezt önök sem gondolják komolyan... ? t • Az angol vereség után Súlyos zavargások Londonban Rohamrendőrök csaptak össze az elkeseredett angol szurkolókkal. (MTI Telefotó) • London (MTI) Csütörtök reggelre fe­jeződtek be azok a sú­lyos összecsapások, amelyeket a rendőrség vívott az angol labdarú­gó válogatott veresége miatt elkeseredett, jó­részt ittas szurkolók tö­megével London belvá­rosában; a régóta nem tapasztalt méretű zavar­gásoknak az első ada­tok szerint negyven sú­lyos sérültje van, a rend­örök nyolcvan személyt őrizetbe vettek. Az EB elődöntője után, amelyet tizenegyes rúgások­kal a német csapat nyert meg, az angol rajongók, mint a hazai együttes min­den eddigi mérkőzése után, ezúttal is a Trafalgar-téren, a Nelson-szobor 42 méteres oszlopa alatt gyülekeztek, csakhogy most nem a győze­lem békés ünneplésére, ahogy eddig mindig. A né­gyezer fős tömeget egyébkét már várták a rohamfelszere­lésbe öltözött különleges rendőri erők, amelyek fém­kordonokat is felállítottak az őrjöngő sokaság távol tartá­sára, ezek ledöntése azonban egy pillanat műve volt, s már repültek is a sebtében felszedett utcakövek, sőt, a benzinbombákká átalakított sörösüvegek is. Támadás ér­te a tér északi oldalát uraló Brit Nemzeti Galéra épüle­tét, amelynek összes ablakát téglákkal törték be, s a meg­vadult tömeg nem kímélte a kórusáról és zenei rendezvé­nyeiről világhíres, közeli St. Martin-in-the-Fields templo­mot sem. Több arra tévedt autóst is megpróbáltak ki­rángatni kocsijából, s jármű­vüket üvegekkel, utcakövek­kel rombolták szét. A csata a környező utcák­ra is átcsapott, ahol a tömeg elsősorban autókat boroga­tott fel, s felgyújtott egy rendőrkocsit is. A zavargás részvevői végigdúlták az elegáns kormányzati negye­det, a Trafalgar térbe befutó Whitehallt is; innen nyílik egyebek mellett a brit kor­mányfő rezidáncáját is ma­gába foglaló Downing Stre­et. A környék csütörtök reg­gel romokban hevert, az elő­kelő boltok közül egyik sem nyitott ki, mivel kirakataik állapota bombatámadás utá­ni helyzetet idézett. A zavargások kiterjedtek számos vidéki városra is, a déli tengerparton fekvő Brightonban pedig hét neki­keseredett szurkoló kollektív öngyilkosságot kísérelt meg: a mólóról a tengerbe vetet­ték magukat, de mire a parti őrség mentóhajója odaért, meggondolták magukat, s valahogy visszamásztak a szárazföldre. Az angol rendőrség az EB hároméves előkészülete so­rán mindig is komolyan tar­tott attól, hogy a hazai válo­gatott összekerül a németek­kel, mert egy ilyen mérkő­zést súlyos veszélyforrásnak tartott. A brit belügyminisz­térium összesen 25 millió fontot költött a biztonság fenntartására, s minden mér­kőzésen ezer rendőr ügyelt a tömeg viselkedésére. A va­sárnapi német-cseh döntő az előrejelzések szerint bizton­sági szempontból már nem lesz „érdekes". Sovány vigaszt jelent az elődöntőben kiesett angol válogatott számára, hogy a csapat végzett az élen az UEFA sportszerűségi verse­nyében. A fair-play rangsor­ban: 1. Anglia 8.23 pont, 2. Dánia 8.19, 3. Olaszország 8.00, 4. Hollandia 7.86, 5. Románia 7.81, 6. Franciaor­szág 7.66, 7. Skócia 7.62, 8. Törökország 7.52, 9. Német­ország 7.43, 10. Oroszország 7.43, 11. Portugália 7.43,12. Horvátország 7.36, 13. Bul­gária 7.14, 14. Spanyolor­szág 7.07, 15. Csehország 6.91, 16. Svájc 6.76. Viharfelhők tornyosul­nak 1916-ra a Monar­chia egén. A frontokon egyre nehezebb a hely­zet. A fiatal korosztá­lyok java elvérzett, egy­re inkább érezteti hatá­sát a lőszer-, anyag- és élelemhiány. A hátor­szágban is hónapról hó­napra romlik a helyzet. Az Isonzónál pedig az első háborús év tapasz­talataiból sokat tanult, újjászervezett, megerő­södött és minden szem­pontból jól ellátott, fegy­verzeti és létszámfölény­ben lévő olasz hadse­reggel kell szembenézni­ük a Monarchia lehar­colt csapatainak. Lövészárokélet Már ősztől a karszt viha­rai tépik, jéghideg esői áztat­ják az elégtelenül felszerelt katonákat a Doberdón. Az időjárás elől oltalmat - csa­kúgy, mint a záporozó grá­nátok elől - csak a jéghideg kavernákban találhatnak. Már 1915 ősze jelezte, mi­lyen lesz a tél. Ajtay Endre 46-osokról szóló könyvéből való az idézet: „Szeptember vége lévén, megkezdődött az őszi esőzés. Az árkok meg­teltek vízzel. Az ezredutá­szok naphosszat a víz leve­zetésén fáradoztak, de ez a munka az ellenség szüntele­nül tartó tüzében és az ömlő • Doberdo esztendeje (4.) Felhők gyülekeznek esőben, igen lassan ment. A legénység a pokolian forró nyár után most minden át­menet nélkül fázni kezdett." Hasonló volt a helyzet az olaszoknál is. Legalábbis, ami az időjárást illeti. De ez már egy más olasz hadsereg volt. Az 1916. március 13­18. közötti 5. isonzói csatá­ban még helytálltak a Do­berdo védői. A szegedi 46­osok, vállvetve a gyóri 4-es honvédekkel még megtartot­ták állásaikat. De hogyan? Szabó Lászlót idézzük: „A rohamok megintcsak a Do­berdo, főként a Monté San Michele és San Martino köz­ség ellen irányultak. A rom-­má lőtt házak között védeke­ző szegedi 46. gyalogezred hét rohamot vert vissza - lő­szerhiány miatt - kézitusá­ban. A véres, ember ember elleni küzdelem a romok kö­zött a sötétség beálltáig tar­tott." Amíg az olasz csapatok egymás után kapták az új tü­zérségi felszerelést, nehé­zaknavetőket, lángszórókat, addig a magyar bakák egyre többet használt fegyvere lett a szurony, a puskaagy, a gyalogsági ásó. És a kövek. Doberdo kövei. És a katonák Kavernabejárat és fedezék az Isonzo völgyében. (Fotó: Nagy László) fejadagja? Napi 35 deka ke­nyér. A krízis ideje „A harmadik év kezdete a krízis ideje" címmel idézi az augusztus 8-i Délmagyaror­szág a svéd Aftonbladed cí­mű lapot, amely szerint „...a harmadik [háborús] év kez­detének eseményei olyan krízissé élesednek, amely minden következtetés szerint döntő lesz a háborúra." Igaz, az Aftonbladed Németor­szág és szövetségesei javára látja fordulni a háború kere­két, de ami a krízist illeti, az a maga valójában Szegeden is megmutatta magát 1916 nyarára. Elegendő szemelgetni 1916 augusztusának Délma­gyarországából. „Példás büntetés árdrágításért", „Ga­bonát csempésznek Szeged­re Szőregről, Gyáláról és Ókeresztúrról - A Haditer­mény följelentése", „Drága­sági pótlék a kórházi segé­dorvosoknak", „Nyolcvan fillér egy kiló kenyérmor­zsa", „A tojás kiviteli tila­lom" - szólnak többek közt a címek. De augusztusban vezetik be az új, vasból vert húszfilléreseket is, mivel a nikkelpénzek kellenek a ha­diiparnak. Közben minden drágul. Ismét a DM a forrás: egy méter pamutszövet a há­ború előtt 2, 1916 augusztu­sában 10 korona. Az ing ára 3-ról 9-20 koronára drágult, a cipő 16-20-ról 50-60-ra. De cipőtalpat már sem Ma­gyarországon, sem Ausztriá­ban nem lehet beszerezni. Egy kiló hús lő, tíz kiló krumpli 21 korona ekkor, amikor egy két kisgyermeket nevelő katonafeleség havi 37,2 korona segélyt kap. Gáz és dicsőség Nem kedvezőek az elője­lek a nyárra várható nagy olasz támadásra. Május és június két dátummal vonult be a szegedi 46-osok törté­netébe. Május 8-án sikerült az ezred utászainak a San Martinói templom mellett aláaknázniuk és fölrobbanta­niuk az olasz állást. Az ott keletkezett tölcsért Heim Géza főhadnagy parancs el­lenére megszállta és megtar­totta. Szerencséje volt. Túl­élte és József főherceg had­testparancsnok, aki azért ment oda, hogy hadbíróság elé állítsa, végül fölszólítot­ta, folyamodjon Maria Teré­zia Rendért. Amivel báróság is járt. Június 29-én a 46-osok állásaiból indított gáztáma­dás megsemmisítette a szemben álló olasz erőket. Mivel a kiürült árkokat nem volt erő megszállni, azokat újra elfoglalták az olaszok. És a döntő csata csak ez­után következett. (Következik: A harangok háborúba mennek) Szávay István (Sorozatunk az Express Rt. szegedi utazási irodájá­nak segítségével készült.) hírek Karadzsics és Mladics pere • Hága (MTI) Tanúk meghallgatásával vette kezdetét Hágában a há­borús bűnökkel vádolt Rado­van Karadzsics boszniai szerb vezető és Ratko Mla­dics tábornok pere. A tárgyalá­son sem Karadzsics, sem Mladics nem jelent meg, mindketten Bosznia szerbek által ellenőrzött részén tar­tózkodnak. Eddig sem a he­lyi, sem a nemzetközi erők­nek nem sikerült letartóztat­ni őket. Karadzsicsot és MIadicsot népirtással és em­beriségellenes bűntettekkel vádolja a nemzetközi tör­vényszék. A Reuter jelentése szerint a hágai testület nem engedélyezte Karadzics ügy­védjének, Igor Pantelicsnek, hogy részt vegyen a tár­gyaláson. A bírósági terem­ben csupán addig tartózkod­hatott, amíg felolvasták a Karadzsics és Mladics elleni vádiratot, majd a karzaton i kellett helyet foglalnia. A törvényszék képviselője el­mondta, hogy Pantelics csak akkor vehetne részt a tár­gyaláson, ha védence is jelen j lenne. Lebegy kemény • Moszkva (MTI) Alekszandr Lebegy tábor­nok, a Kreml új biztonsági főnöke kilátásba helyezte, hogy erősítik külföldön az orosz kémszolgálat tevé­kenységét és korlátozó intéz­kedéseket hoznak a külföldi állampolgárok oroszországi utazásait illetően - jelentette a Reuter. A brit hírügynök­ség értékelése szerint az orosz tábornok fagyos szavai a hidegháborús idők retori­káját idézik. Lebegy „A nemzetbiztonsági problémák új megközelítése" című ter­vében egyebek között kifejti: Moszkva „az országokat úgy osztályozza majd, hogy azok mennyire barátságosak Oroszországgal". A Nyugat­tal kapcsolatban Lebegy le- i szögezte: „világos, hogy Eu­rópában nehéz stratégiai partnert találni". Párizs elfogadja • Genf (MTI) Franciaország kész elfo­gadni az atomkísérletek álta­lános tilalmát kimondó szer­ződést - közölte csütörtökön - az öt atomhatalom képvi­selői közül elsőként - Joelle Bourgois francia nagykövet , a genfi leszerelési értekezle­ten. A diplomata hozzátette azonban, hogy - mielőtt ha­tályba lépne - bizonyos mó- | dosításokat kell még végre­hajtani a szerződésben. Gáti, a gátlástalan • Los Angeles (AFP/MTI) Egy kaliforniai bíró úgy döntött, hogy óvadék ellené­ben sem helyezhetik szabad­lábra azt a magyar szárma­zású gyermekkereskedőt, akit a múlt héten vettek őri­zetbe. A Magyarországon született, kanadai állampol­gárságú, 48 éves Marianne i Gátit egy rendőrségi vizsgá­lat alapján azzal vádolják, hogy terhes nőket utaztatott Magyarországról az Egye­sült Államokba, s az ott szü­letett gyermekeket amerikai házaspároknak adta el, akik örökbe fogadták a kicsinye­ket. A nyomozás szerint a vádlottnak sokezer dollárja fekszik különböző bank- j számlákon, külföldön is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom