Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-25 / 147. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. JÚN. 25. kommentár Sógor M

'nden nagyon szép! Minden nagyon jó! Mindennel meg vagyok elégedve! - mondta a császár, mikor Magyarországra látogatott. Nem ígérhetek olyasmit, amit nem tudok betartani - mondja az osztrák kancellár, mielőtt kicsiny hazánkba érkezik. A két, egymás mellé biggyesztett kijelentés jelzi a két szomszédvár közötti, sok-sok évtized alatt fölgyülemlett különbséget is. Az osztrák sógor most mintha szégyellve titkolná a nyilvánvaló rokonságot. Szereptévesztő módon, jótékonykodó nagybácsiként nyúl a magyar hóna alá. E leereszkedő gesztus is bántó. De sértő az is, hogy Európa más nagyjaihoz hasonlatosan nem emlékszik a múltra, az egykori „nagycsaládra". Bécs, mikor „keletre" néz, mások szemével lát. Hagyja homályban maradni sajátos szempontjait. Közvetlen szomszédként sem akarja észlelni a különbséget Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia között. Nincs bátorsága ahhoz, hogy sógorként protezsáljon, hogy mi mielőbb Európa, az újonnan formálódó család egyenrangú tagja lehessünk. M

ert bizony kellene a közbenjárás! Hogy valaki Eu rópa szemét ránk irányítsa! De kellene a rokoni jó tanács is! Hogy Európában eligazodjunk. Mert most azt hisszük: ott, a schengeni egyezmény erősítette határokon túl minden nagyon szép és jó. Azt hisszük, mert mit sem tudunk a jogszabályokkal és egyezményekkel körülbástyázott Európáról, a paragrafusok között megbúvó aknákról. Bécs nem akar Magyarország fogadatlan prókátora lenni. Holott a közvetítés: küldetése. így tán helyrebillenhet a sarkaiból kifordult világ, amit mi Európának nevezve szeretünk. : f Távirányítású hadihajók Zjuganov koalíciót ajánl • Washington (MTI) A Pentagon olyan új típusú hadihajók létrehozásán dolgozik, amelyek sokak szerint „forradalmasíthatják" a tengeri hadviselést: az „arsenal ship" olyan úszó rakétaindító bázis lesz, amelyet távirányítással is lehet működtetni, s egyetlen ember sem kell, hogy a fedélzeten tartózkodjék. Erről közölt beszámolót a Washington Post. A lap szerint egyelőre hat ilyen hajó készül az amerikai haditengerészet megrendelésére, összesen 3 és fél milliárd dollár költséggel. Az első példányt öt éven belül bocsáthatják vízre. Az „arsenal ship" elsősorban a Csendes-óceán Koreához közeli vizein, a Földközi-tengeren, illetve a Perzsa-öbölben tartózkodik majd, azzal a feladattal, hogy az amerikai csapatok megérkezéséig „lelassítsa" az esetleges inváziót.,Ez az első teljesen új hadihajó koncepció azóta, hogy az ötvenes években kifejlesztették a ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáró-flottát" - mondta a Washington Postnak Norman Polmar, az amerikai haditengerészet tanácsadója. „Csak együtt" - mondja (a plakáton) Jelcin és Luzskov megválasztott moszkvai polgármester. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunisták elnökjelöltje az ország összes jelentós politikai erejét tömörítő „nemzeti egyetértési tanács" megalakítását javasolta Jelcin orosz elnöknek. Zjuganov elképzelése szerint a tanács feladata egy koalíciós kormány megalakítása lenne. „Oroszország válságos helyzetben van, és egyetlen politikai erő sincs uralkodó helyzetben" hangsúlyozta a sajtó képviselői előtt felolvasott közleményében a kommunista elnökjelölt az oroszországi elnökválasztások második fordulója előtt kilenc nappal. Zjuganov részletesen taglalta elképzeléseit - Jelcin válaszára várva. Ma érkezik Vranitzky Vasfüggöny - kizárva • MTI Panoráma Magyarország és Ausztria között nagyon jó a viszony, Ausztria csatlakozása az Európai Unióhoz a két országot még közelebb hozta egymáshoz, s Bécs „jövendö családtagként" akarja egyengetni Magyarország útját az EU-ba hangoztatta magyar újságírók előtt az osztrák kancellár, aki ma, kedden látogat Magyarországra. Franz Vranitzky teljesen indokolatlannak tartja azokat az aggodalmakat, hogy Ausztria jövő év közepétől esedékes teljes jogú tagsága a schengeni egyezményben újabb vasfüggöny kialakulásához vezet a két ország határán. Szerinte „aki ezt állítja, az már nem emlékszik a vasfüggönyre, vagy soha nem is tudta, hogy milyen az." Vranitzky utalt arra: megállapodott Horn Gyula miniszterelnökkel, hogy munkacsoportot hoznak létre, amely megvizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni a két ország közötti forgalomban a schengeni egyezmény esetleges negatív hatásait. A kancellár nem ért egyet azzal azokkal a véleményekkel sem, amelyek szerint Ausztria EU-tagsága valamelyest eltávolította egymástól Magyarországot és Ausztriát. Megítélése szerint a tagság éppenhogy közelebb hozta Ausztriát Magyarországhoz. Vranitzky úgy véli: mivel Magyarországnak egy sor gazdasági, környezetvédelmi, politikai kritériumot kell teljesítenie, ezért az Ausztriával és a hozzá hasonló EU-országokkal való együttműködésből Magyarország számára közeledési stratégiát lehetne megfogalmazni. Vranitzky szerint ennek révén, és az EUtapasztalatok átadása nyomán Magyarországnak sikerülne hamarabb eljutnia a megfelelő szintre, és hamarabb beléphetne a közösségbe. A kancellár szerint Magyarországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Lengyelországnak és Szlovéniának mindenképpen bele kell tartoznia abba a legszűkebb körbe, amellyel az EU kormányközi konferenciája után hamarosan meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Vranitzky nem akar hívatlan közvetítőként fellépni Magyarország és Szlovákia között, derült ki válaszából, amelyet arra a kérdésre adott, mi a véleménye Wolfgang Schüssel alkancellár-külügyminiszter hétvégi felajánlásáról, miszerint - ha mindkét fél felkéri erre - közvetítene a két ország közt. Vranitzky csak akkor lenne erre hajlandó, ha Horn Gyula magyar vagy Vladimír Meciar szlovák kormányfő erre felkémé. Ugyanakkor utalt arra, hogy éppen ő biztosította többször is támogatásáról a magyar-szlovák alapszerződést, és ő kezdeményezte a hármas találkozókat, amelyek mindig jó eredményeket és konkrét projekteket hoztak. Közölte, hogy a következő ilyen találkozóra előreláthatólag szeptemberben Szlovákiában kerül sor. Magyarországi látogatásán Vranitzky a vele együtt utazó osztrák gazdasági delegáció bevonásával azt akaija tisztázni, milyenek az osztrák cégek lehetőségei a magyar privatizációban való részvételben, például a közlekedési és az energiaszektorban. Ezenkívül el akaija oszlatni a magyaroknak azt az érzését, mintha az osztrák gazdaság és tőke érdeklődése alábbhagyott volna Magyarország iránt. A kancellár úgy véli: ezeken a nyugati cégek által még fel nem fedezett területeken az osztrákoknak fel kell mérniük a lehetőségeiket. A kancellár egyetértett azzal, hogy a magyarok ausztriai munkavállalási lehetőségeinek bővítése „örökzöld" témának számít, de kijelentette: „Nem ígérhetek olyasmit, amit nem tudok betartani." Utalt arra, hogy most egész Európában nagyon nehéz a foglalkoztatási helyzet, bár úgy értesült, hogy a határ menti ingázókkal kapcsolatban némi haladásra van kilátás a most folyó szakértői tárgyalásokon. „Ártatlan üldözött" • Róma (MTI) Ártatlan üldözöttnek tartja magát Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője, aki a La Stampa című olasz lapban megjelent interjújában leszögezte: nem érdekli a nemzetközi közösség, a hágai bíróságot önkényesnek tartja, s csak pártja hivatott dönteni arról, hogy ő jelölt lesz-e a szeptemberre tervezett választásokon. Leszögezte, hogy őt csak népe érdekli, a nemzetközi közösség nem. Nudisták közt robbantottak • Ajaccio (MTI) Három pokolgép robbant Korzikán. Az egyik pokolgép Bonifacióban egy bárban robbant* egy másik Porto-Vecchio egyik nudistastrandjának bárjában, a harmadik egy halászhajón Pinarellóban. A robbanások következtében senki sem sérült meg, a merényletek elkövetőjeként senki nem jelentkezett valamely szervezet nevében. A Franciaországtól való elszakadást támogató fegyveres csoportok főként turisták nyaralói és kormányzati hivatalok ellen követnek el merényleteket. A legpusztítóbb merénylet • London (MTI) A felmérések szerint minden idők egyik legpusztítóbb nagy-britanniai merénylete volt az az akció, amelyet az északír katolikus terrorszervezet (IRA) hajtott végre Manchesterben: a hatalmas pokolgép okozta kárt az észak-angol nagyváros vezetése 500 millió fontra (csaknem 120 milliárd forint) becsülte. • Doberdo esztendeje (1.) Út az Isonzóhoz Az Isonzo Bovecnél (Flitschnél): ahol a folyó egyben frontvonal is volt. (Fotó: Nagy László) Nyolcvan esztendeje, 1916-ban zajlottak a legvéresebb Isonzo-csaták. Amikor az olasz háború második esztendejébe lépett. Ekkorra már az olasz hadsereg is elsajátította a korszerű harceljárásokat. Ennek, valamint a hatalmas létszám- és anyagi fölénynek következtében 1916. augusztusában a Monarchia csapatainak ki kellett üríteniük a több mint egy éven át hősiesen védelmezett Doberdo-fennsíkot, amelyről József főherceg hadtestparancsnok azt írta emlékirataiban, hogy fölülmúlta Verdun poklát. És e pokolban végig ott voltak a szegedi háziezred, a közös (K. und K.) 46-osok katonái. Csongrád és Csanád megyei, szegedi fiúk, férfiak. Róluk is emlékezünk most, sorozatunkban. A völgy Gyönyörű az út, ami a szlovéniai Kranj városából az osztrák határral párhuzamosan az olasz határ felé, majd Tarvisióba vezet a JuliAlpok hegyei között. Sajnos kevés magyar jár erre. És még kevesebben fordulnak délre az osztrák-olasz-szlovén hármashatár találkozása előtt, Kranjska Goránál. Pedig itt indul az út az Isonzo (Soca) völgyébe. Számozott hajtűkanyarok során át fölkapaszkodva az 1611 méteres Vrsic-hágóra. E fenséges, a legszebb svájci tájakkal vetélkedő csúcsok között kezdjük emlékező zarándoklatunkat. Azon az úton, amit orosz hadifoglyok építettek, hóban, fagyban, viharban, hogy az utánpótlás eljuthasson az Isonzóhoz. A hágó után, Soca község temploma mögött már katonatemető emlékeztet a valahai harcokra. Aztán Bovec következik, már az Isonzo völgyében. És mielőtt még megkezdenénk utunkat fotóriporter kollégámmal a hadszínterek felé, itt északnak fordulunk, hogy néhány kilométerre az olasz határ felé elérjük Log pod Mangartomot. Ahol az Express Rt. szegedi utazási irodájának köszönhetően, valódi alpesi völgyben, a Hotel Encián lehet a bázisunk. Hadak nyomában Havasi gyopár nyílik a szálloda melletti csodás völgy pázsitján, a Mangart 2678 méteres sziklakúpja fölött siklóernyőket lebegtet a hegyi szellő. A béke szigete, maga. Kollégám csöndes áhítattal súgja a filmcímet Az utolsó völgy -, ez jut eszébe. Pedig emberemlékezet óta hadak járta vidék ez. A völgy nemcsak a Predelhágón átkelt, Pannónia felé igyekvő római légiók első pihenője volt. Az út menti osztrák erődök Napoleon hadainak ostromairól regélnek. Innen indulunk délnek, újabbkori hadak nyomán, az első világégés nyomait kutatva. Elsőként Bovec, a valahai Flitsch, aztán Kobarid (Caporetto) és Tolmin (Tóiméin) következik az Isonzo völgyében. Három város, amelyektől 1917-ben indult a Monarchiának az a támadása, amit caporettói csodaként tart számon a hadtörténelem. Döbbenetes a kobaridi emlékmúzeum. A város fölött a hegyen pedig a Mussolini által emeltetett mauzóleum 20 ezer elesett csontjait fogadja be. És tovább az Isonzo mentén, amely néhol frontvonal volt és amely most vadul rohan keresztül a hegyek között. Aztán föltűnik Nova Gorica, Gorizia, vagyis Görz. Az itteni hídfőért és az azt délnyugatról védő Doberdo-fennsíkért dúltak majd másfél éven át a legvéresebb csaták. Mire a levelek... 1915. május 23. Olaszország hadat üzent. Hiába foly évekig a diplomáciai huzavona némely osztrák, dél-tiroli és Adria-parti területek átengedéséről, hiába intette maga Vilmos császár Ferenc Józsefet, végül Bécsben győzött Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök és Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja, miszerint területi engedményekről szó sem lehet. (Tisza attól tartott, hogy amennyiben Ausztria területeket ad át Olaszországnak, ez precedensül szolgálhatna Romániának Magyarországgal szemben.) Ez az út az Isonzóhoz vezetett. A Monarchiának, amely ekkor már túl volt a przemysli vereségen, amelynek csapatai a Kárpátokban vívtak öldöklő csatákat a Magyarországra betörni szándékozó oroszokkal szemben, s amely hatalmas kudarcokat és vérveszteségeket szenvedett el a szerb fronton, 1915 májusától újabb ellenséggel kellett szembe néznie. Olaszországgal. A szarajevói merénylet után a szerb háborút néhány hónap alatt vélték befejezni. „Mire a levelek lehullanak, itthon lesznek a katonák..." A balkáni kudarcokkal és az orosz hadbalépéssel már beláthatatlan távolságra került a háború vége. És jött az olasz front, 1915 tömegrohamaival, 1916-17 borzalmas állásharcaival. Még fölcsillantott némi reményt 1917 őszén a „caporettói csoda", de azt is a semmibe mosta az 1918-as piavei katasztrófa. Csongrád és Csanád megye, Szeged katonái is ott küzdöttek. Csongrád és Csanád megye, no meg Szeged lakói is szenvedtek, remény-: kedtek. Róluk szólunk a továbbiakban. (Következik: Véres hónapok) Szávay István (Sorozatunk az Express Rt. szegedi utazási irodájának segítségével készült)