Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-24 / 146. szám

HÉTFŐ, 1996. JÚN. 24. Jogok és tanácsok K. Gy-né szegedi ol­vasónk részmunkaidős munkavállalóként dol­gozik, s arról érdeklő­dik, hogyan alakulhat az évi rendes szabadsá­ga. A munkavállalót, akár tel­jes munkaidőben, akár rész­munkaidőben foglalkoztat­ják, szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabad­ságból áll. Az alapszabadság mérté­ke évi 20 munkanap, amely a munkavállaló életkorától függően emelkedik. A hu­szonötödik életévtől 21, a huszonnyolcadik életévtől 22, a harmincegyedik életév­től 23, a harmincharmadik életévtől 24, a harmincötö­dik életévtől 25, a harmin­chetedik életévtől 26, a har­minckilencedik életévtől 27, a negyvenedik életévtől 28, a negyvenharmadik életévtől 29, a negyvenötödik életév­től pedig 30 munkanap sza­badság illeti meg a munka­vállalót. A hosszabb tartamú sza­badság abban az évben illeti meg először a munkaválla­lót, amelyben az adott élet­kort betölti, függetlenül at­tól, hogy azt a naptári évben mikor éri el. Ha nem teljes naptári évet dolgozik a munkavállaló, akkor részére az adott évre járó szabadság időarányos része jár. A kiszámításkor töredéknap esetén a fél na­pot elérő töredék egész mun­kanapnak számít. A munkavállalót megille­tő szabadság mértékénél nincs jelentősége annak, hogy valaki teljes- vagy részmunkaidőben dolgozik, tehát a részmunkaidősnek is jár az életkorának megfelelő mértékű szabadság. Termé­szetesen a díjazásnak iga­zodnia kell a részmunkaidő arányához. A pótszabadság (pl. a fia­talkorút, vak munkavállalót megillető 5 munkanap) ugyanígy megilleti a rész­munkaidős dolgozót. Jogi rovatunkhoz a követ­kező címen fordulhatnak: Délmagyarország Kft., 6740 Szeged, Stefánia 10. A borí­tékra írják rá: Jogok és ta­nácsok. Nyelvmentök • Ukarumpa (AP/MTI) Nyelvészek kis létszá­mú csoportja fáradozik szerte a világban azon, hogy megakadályozza a kihaló nyelvek eltűnését, vagy legalábbis doku­mentálja azokat az utó­kor számára - írja az AP. Az emberiség által beszélt nyelvek 90 szá­zaléka tudósok szerint ki fog veszni a jövő század közepére. Amerikában és Indiában mintegy 150-150 nyelvet fe­nyeget a kihalás veszélye, de Európában is vannak kihaló nyelvek, például Angliában a cornwalli, amelyet már csak kétszázan beszélnek. A tudó­sok erőfeszítései mégis egy csendes-óceáni szigetország­ra, Pápua-Új-Guineára össz­pontosulnak, amely a világon beszélt hatezer nyelv egyötö­dének ad otthont. A dús vegetációjű, válto­zatos felszínű sziget lakói mintegy 1300 nyelvet be­szélnek. A nyelvi sokszínű­ség oka, hogy a szigetlakók hegyek, folyók, a tenger, vagy épp a dombon túli el­lenséges törzs által elzárt egységekben élnek. Majd­nem minden dombon vagy völgyben más-más nyelvet beszélnek. Az AP beszámo­lója szerint e „lingvisztikai paradicsomban" felbecsülhe­tetlen értékű munkát végez­nek például a Nyelvi Nyári Egyetem nevű, felekezetek­től független amerikai ke­resztény szervezet misszio­náriusai, akik miközben le­fordítják a Bibliát, meg is te­remtik e nyelvek írásbelisé­gét, dokumentálva azokat ké­sőbbi korok számára. E misszionáriusok, többnyire házaspárok, 10-15 évet tölte­nek egy-egy eldugott falu­ban. Uj-Guinea 185 nyelvén dolgoznak, s ezek közül 94­re már át is ültették a Szent­írást. Új-Guinea a nyelvi sok­színűség mellett a nyelvi el­lentétek országa is. Itt beszé­lik a legkevesebb - 13 - han­got használó nyelvet, a roto­kaszt és a legtöbb - 96 ­hangzót ismerő nyelvet is, a jelét. Van egy nyelv, amely mindössze pár száz szót is­mer, tükrözve a törzs egysze­rű életmódját. Egy másik he­lyi nyelv 68 módját ismeri a főnév többesszámba tételé­nek. Száztizenhét nyelvet ke­vesebb mint százan beszél­nek, s az egyes nyelvek kö­zött akár akkora is lehet a különbség, mint mondjuk a spanyol és a japán között. Hét nyelv teljesen elszigetelt, vagyis a világ egyetlen más ismert nyelvével sem mutat rokonságot. A világnyelvnek számító angol igen szegényesnek tűnhet az új-guineai nyelvek mellett, amelyek 36 nevet is­mernek a banánra és ugyan­ennyit a szágópálmára. Más­felől e természeti népek nem ismerik a modern világ dol­gait, így például az oló nyelvben a pilótára azt mondják, hogy „az ember, aki a (helikopter) orrát tart­ja". Érdekes módon az oló­ban a , járni" igére sincs kü­lön szó, az „ideállni, odaáll­ni" kifejezéssel fejezik ki a „menés" fogalmát. A nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében az új­guineai kormány arra ösztön­zi a helyi önkormányzatokat, hogy az iskola első három osztályában a törzsi nyelve­ken folytassák az oktatást. Az UNESCO a két éve indí­tott „Veszélyeztetett Nyelvek Programja" keretében sze­rény ösztöndíjjal segíti a ki­haló nyelvek megmentésén fáradozó tudósokat. ff A mórahalmi Jutka néni kitüntetése Életet az éveknek!" A mórahalmi nyugdíjas­klub vezetőjét, Szerény! Juliannát néhány nappal ezelőtt tüntették ki az „Életet az éveknek" díjjal. Jutka néni 56 éve él Mó­rahalmon. Ö volt a hely­ség első óvónője, s ö hoz­ta létre a helyi nyugdíja­sok klubját; az országos szövetségben is alapító­ként dolgozik. Tizennégy évvel ezelőtt, 1982. május 25-én tartotta el­ső hivatalos összejövetelét a Mórahalmi Nyugdíjas Klub. Akkor kb. negyvenen gyűltek össze, hogy megnézzék a „Bécs, a keringők városa" cí­mű útifilmet. Szerényi Julian­na - a nyugdíjasklub alapítója - akkor még biztosan nem gondolt arra, hogy áldozatos munkáját egyszer majd kitün­tetéssel is elismerik. Pedig ez történt: június 15­én, szombaton, a budapesti Sportcsarnokban adták át Jut­ka néninek a Nyugdíjas Klu­bok és Idősek Országos Szö­vetsége „Életet az éveknek" díját. Van még egy Csongrád megyei kitüntetett: dr. Juhász Mária, a nyugdíjas klubok szövetségének megyei vezető­je is megkapta az emlékérmet, s az oklevelet. „Tudja, ez a föntiek elis­merése, és persze nagyon örü­lök neki... de mindennél töb­bet ér számomra az asszonyok szemében csillogó öröm, meg az a szál rózsa, amivel még a kitüntetés átvétele előtt gratu­láltak nekem" - mondta Sze­rényi Julianna, akit Mórahal­mon mindenki Jutka néninek szólít, mivelhogy harminchét Nyári - Ragadnak rám a nők...! - gondolta magá­ban a női napozó padja, miután már az ötödik bekrémezett strandoló helyezkedett el rajta. (aser) AUTÓS­ISKOLA iMúdíj 22900FL Részletfizetés! Szeged, Londoni krt. 10. Telefon: 62326-433­Szerényi Julianna - az emlékéremmel és az oklevéllel. (Fotó: Miskolczi Róbert) éven át ő volt a helység veze­tő óvónője, s ötven éven át dolgozott a gyermekvédelem­ben is. Mindenki ismeri, s Jut­ka néni is mindenkit ismer a faluból lett városban. „Még Nobel-díjas óvodásom is van!" - mondja büszkén, dr. Masa István nevét említve. Nyugdíjba vonulása után látott neki a klub megalakítá­sához. Mint mondta, azokra gondolt elsőrban, akik addig nem tartoztak semmilyen kö­zösséghez. Már a kezdet kez­detén kijelentette, hogy „val­lással és politikával nem fog­lalkozik." A klubélet a móra­halmi művelődési házban zaj­lott egészen 1996. feburáig (a Bounty Szórakoztatóközpont­tól sok támogatást kaptak) ­akkor át kellett költözködniük a Közösségi Házba. „Nagyon nehéz tizennégy év után átül­tetni egy fát..." mondja Jutka néni a változásról. Kéthetente, hétfőnként ta­lálkoznak a klubtagok, s min­dig kerül számukra tartalmas program. Előadásokat hallgat­nak például a természetgyó­gyászatról, a reformtáplálko­zásról, rendszeresen tartanak vetítéseket; megünneplik a névnapokat, a karácsonyt, húsvétot, farsangot, az öregek napját. Utóbbi alkalomra sike­rült támogatóként megnyerni sok helyi vállalkozót, akik ajándékokat adtak az idős em­bereknek. És persze nagyon sokat utaznak. Volt olyan klubtag (egy idős néni), aki korábban Szegednél távolabb még so­hasem járt, és vonaton sem utazott soha - őt is elvitték vi­lágot látni. Jártak a debreceni virágkameválon, a hídi vásár­ban, Budapest nevezetességeit is jól ismerik, s látogatják a hajósi Orbán napi búcsút (a borünnepet) is. Szegedre rendszeresen jönnek szabadté­ri előadásokat nézni. Testvérkapcsolatokat tarta­nak a bordányi, mezőkövesdi, ásotthalmi, szentmihályi, maglódi nyugdíjasklubokkal, s rendszeresen látogatják egy­mást. „Sok élmény fűz össze bennünket. S nagyon jólesik, amikor azt mondják, hogy még sokáig vezessem a nyug­díjasok klubját!" - mondja búcsúzóul Jutka néni, aki lel­kesedéssel még győzi a sok munkát, de az egészsége, bi­zony, már nem a legjobb. Hiába: szeptemberben lesz 79 éves - bár ez a kor igazán nem látszik rajta... Ny. P. ' BÚTORVÁSÁR N 20%-30%-40% engedménnyel Szegeden, az Ifjúsági Házban (Felső Tisza part 2.) 1996. június 25-26-27. (k-sz-cs) Nyitva: 9-18 óráig. Közvetlenül a gyártótól!. Konyhaszekrények, étkezők, szekrénysorok, kárpitozott \^»arnitúrák, hitellevélre is ARKAD TEXTILHAZ • ajánlatai: SZÖVETVÁSÁR!!! Len szövetek: 48044 660 Ft Viscose gabardin: 89844 480 Fl Nehéz georgette: 440044 950 Ft Gyúrt gabardin: 44044 670 Ft Georgettek: 1150 Ft 920 Ft Olasz buklék: 480044 1440 Ft Ragasztós bélések: 160 Ft-tól Bélésselymek: 300 Ft-tól Olcsó rövidáru nagy választékban! Szeged, Bartók tér-zsinagóga átjáró Nyitva: 9-17 óráig. KET HATAR, 14 ORA GYOTRODES, VACSORA A CSOMAGTARTÓBÓL ... ... vagy kellemes repülés, közben finom ételek, és 3 óra múlva már laza korzózás valamelyik olasz város festői főterén. Ön melyiket választaná? Ha most a repülőjegy árára gondol, meg fog lepődni. Csoportok és családok utazásához rendkívül kedvezményes díjtételeket ajánlunk SWAXEV^r, Szállunk rendelkezésére a Malév olaszországi járatainak turistaosztályain. Sőt, mindez változatlan árakon érvényes az Alitalia belföldi járataira is. Tehát: autósztráda vagy Via Strada? Járatainkról további információ a szegedi Malév irodában a 62-471-871-es telefonszámon kapható, valamint a Malái Partner-irodákban. INGYEN EXTRÁK 150.000 FORINT ERTEKBEN puntót rkbŐl* raktár 130.000 torina ere Altat s ta' tjéig .rtozo irigy ex." én ákból 50%. 0S 5 é 1 l{ezdőb 'efizete lentes törlés 11208 Forint u ^ . Punto S5s3 * avitörles?t' 11 esetén tíAT PUNTO. AZ tv AUTÓJA 1995. az akció július 15-ig tart Pécskai Autóház Kft., 6724 Szeged, Sárosi u. 11, tel. (62) 493 368, fax (62) 493 369

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom