Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-03 / 128. szám

HÉTFŐ, 1996. JÚN. 3. A HELYZET 11 IA polgármester szerint: Bordány „nö"! A nemrég megtartott bordányi faluünnep elsó napján, pünkösd vasárnap ültünk le beszélgetni Balogh Ferenccel, a község polgármesterével. Az elmúlt esztendőkben elért sikerek mellett szába kerültek a még megoldatlan feladatok is. A polgármester szerint középtávú tervekben kell megjelölni az elérhető célokat. • Polgármester úr, ön tizenkettedik éve bírja választói bizalmát: tanácselnök volt, majd az előző választási ciklusban polgármester; két éve újra ön mellett tették le voksukat a választópolgárok. Kérem, adjon rövid értékelést arról, hogy mi változott Bordányban az elmúlt évek alatt! - Már a '90-es választások után igen jó szellemű képviselő-testület alakult ki; bankár, szövetkezeti elnök, munkanélküli együtt hozták meg a legfontosabb döntéseket. Amire büszkék lehetünk, hogy a község infrastruktúráját sikerült elfogadható szintre emelnünk: száz százalékos az áram- és gázellátás, az úthálózat. Telefonból viszont még kevés van, a Déltáv Rt. jövőre ígért jelentős fejlesztést - bár jeleztük, hogy hatszáz vonal bekötésére máris befizetnénk a szükséges előleget. Sürgető lenne a mezőgazdasági feldolgozóipar újraindítása, és a termékfölvásárlás megszervezése. • Mekkora most a falu lélekszáma, s merre billen a mérleg: fogy, vagy gyarapszik a település? - Örömmel mondhatom, hogy részben a természetes szaporodás, részben pedig a betelepülések miatt nőtt a bordányiak száma: most 3034 fő lakik községünkben, ebből mintegy 1200 ember él tanyán. Meg kell mondanom, nem vagyok a látványos létszámgyarapodás híve, mert nem könnyű az ide költözők számára elfogadható feltételeket teremteni. Korábban 4-5 hold földhöz juthattak az«önálló gazdálkodók. De az utóbbi időben Szegedről is sokan választják új lakóhelyül Bordányt; tanyára is szívesen kiköltöznek, de nem válnak gazdálkodóvá, megtartják korábbi foglalkozásukat. • Az oktatás és egészségügy terén vannak-e gondjaik? - Egy körzeti orvosunk és egy gyermekorvosunk dolBalogh Ferenc középtávra tervez. (Fotó: Somogyi Károlyrté) gozik. Szeretnénk, ha két körzetre osztanák a területet, s így még egy orvos költözhetne ide; pályáztunk is ez ügyben. Az oktatás ügye pillanatnyilag megoldottnak látszik, mert a háromszázhúsz gyerek párhuzamos osztályokban tanulhat. Tízéves iskolaprogramunk részeként épült nyolc tantermes iskolánk, tornatermünk. • Melyek a falu előtt álló legsürgetőbb feladatok? - Föl kell újítanunk a hetvenes években kiépített, s azóta már erősen elhasználódott, elavult elektromos hálózatot; régi adósságunk egy méltó megjelenésű ravatalozó fölépítése. Szeretnénk elérni, hogy Bordány belterületén megfelelő befogadóképességű parkoló és leállósáv készüljön; a Kossuth Lajos utcában kerékpárutat építünk. A környezet védelmében meg kell oldanunk a hulladék kezelését, elhelyezését. Ennek érdekében igyekszünk összefogni a környező településekkel, amelyek hasonló problémával küzdenek. • Úgy tudom, Bordány is tagja a tizenkét települést összefogó Homokháti Területfejlesztési Egyesületnek. Miben tudnak együttműködni? - A már említett hulladékkezelés-elhelyezés ügyében például csak regionális megoldás képzelhető el. A kistérség összehangolt fejlődése minden egyes településnek érdeke - így Bordánynak is a régióval együtt kell haladnia. A falu ügyeit illetően a középtávú tervezés híve vagyok: belátható időre, három-négy évre előre kell kitűzni a céljainkat, s ezekhez előteremteni a szükséges anyagiakat. így elkerülhetjük a kudarcokat. Sok támogatást kapunk a térség országgyűlési képviselőjétől, Botka Lászlótól is, aki a Parlamentben jár közben a helyi ügyek intézéséért. Ny. P. ILYEN MEG NEM VOLT! A SZEGEDI TÉGLAGYÁR nagyszabású leértékeléssel egybekötött termékbemutatót tart június 7-én és 8-án 7-16 óráig! Ingyenes tervezői szaktanácsadás! Aki az akció ideje alatt befizeti termékeink árát, sorsoláson vesz részt! I TISZAI SZEGED TÉGLAIPAR Tisza Téglaipari Kft. Nyitva, h-szo.: 7—13 óráig. Szeged, Bajai út 2-4. Telefon: 62/310-450. Vasvázból - sportközpont Periekednek ám a világgal a kisteleki asszonyok. Pedig csak annyit kérdeztem a kisváros központjában, egy újságos bódé árnyékába húzódva, hogy mennyire vannak megelégedve településükkel. De úgy látszik, már ennyi is elég ahhoz, hogy meglóduljanak az indulatok. Kothencz Sándorné például egy „minuta" alatt felsorolja, hogy a népek elszegényednek, nézzem csak, még az olyan híres, egykori Skála áruház is becsödölt, meg aztán nincs az ifjúságnak se szórakozási lehetősége, se munkája. Sejben Lajosnét, az újságos stand gazdáját pedig a drágaság bosszantja leginkább. A pénz, ami ugyebár Kisteleken sincs. Legalábbis elég. Aztán a panaszok közül előbújik a város peremén árválkodó vasmonstrum is mondván: kultúrcentrumnak, vagy minek szánták, de hát nem épül az ebadta egy fikarcnyit sem. Hiába süt oly melengetően végre ez a tavaszi Nap Kistelekre, az út túloldalán, a cukrászdában megint csak panaszokkal hozakodik elő egy hölgy - nevet inkább ne írjon, mert minek is, védi inkognitóját -, aki a városi rendezvényeket kevesli. De hát erről is a szegénység tehet fűzi hozzá szomorúan. Mint ahogy a szegénység miatt nem lesz itt kész a ... S máris kitalálható, hogy az előbb említett vasváz lesz a főszereplő. Kutattam volna én a férfiak véleményét is, de volt, aki durvábban, volt, aki finomabban, ám mégiscsak eldobta magától a szókimondás jogát. Hogy miért? Nos, erre már aligha születik pontos válasz. Szerencsére Ott József, Kistelek polgármestere sokkal szívélyesebben köszöntött a városházán. Pedig a köszönés után azonnal mondtam, hogy a kistelekiekből bújnak ám elő a panaszok. Az is igaz tettem hozzá -, hogy a szegénységet máshol is ily vehemenciával átkozzák. - Pedig még a mi településünk a szerencsésebbek közé sorolhatja magát. Nálunk van pénz az intézmények üzemeltetésére, és a rendszerváltás, meg a privatizáció sem zilálOtt Józsefnek is vannak vágyai Kisteleken semmi sem marad befejezetlen. (Fotó: Révész Róbert) most, a tervek átdolgozása miatt le kellett állítani az építkezést. • Vagyis egy nyugtató pirulát már kapott is a kisteleki polgár. De mi lesz az egykoron oly híres-neves nagyáruházzal, amely valaha a Skála országos hálózatának egyik alföldi büszkesége volt? - Ha a vágyaimról kérdez, hát ez az épület azokban fontos szerepet játszik. Ugyanis azt szeretném, ha végre a város tulajdonába kerülne. Éppen ezért meg is pályázzuk a vételt, csak hát komoly vetélytársunk akad az osztrák Billa üzletlánc „személyében". Tudja, jómagamnak is örülni kéne amiatt," hogy egy ilyen neves nyugati áruházkonszern kiszemelte a mi településünket, csak úgy érzem, hogy ha megnyitja a boltját, hát Kisteleken bezárhat majdnem minden kisvállalkozó. Éppen ezért sokkal szimpatikusabb számomra az a lehetőség, hogy az egykori Skála alsó szintjén a mi vállalkozóink nyissanak üzleteket, esetleg ott kapjon helyet egy színvonalas étterem, s mondjuk diszkó üzemeljen, míg a felső szintre beköltözhetne városunk sok intézménye. A könyvtár mellett gondolok itt a nyugdíjas klubra, a Vöröskeresztre, a helyi polgári szerveződésekre és persze a művelődési házra is. Az így felszabaduló épületeket pedig értékesíteni tudnánk, vagyis a nagyáruház megvásárlásához szükséges pénzt nem is lenne oly nehéz előteremteni - kapom a roppant kézenfekvő gazdasági okfejtést Ott Józseftől. Bátyi Zoltán ta úgy szét a munkahelyeket, mint az ország számtalan más városában - avatott be az aktuális várospolitikába Ott úr. - Mert az igaz, hogy a munkanélküliség ténye elkeserítő - éppen 17 százalékos a ráta de ezt annak köszönhetjük, hogy sok kisteleki Szegedre, Kiskunfélegyházára, meg még ki tudja, merre járt el dolgozni, s amikor beköszöntöttek a leépítések, természetesen a bejáróktól búcsúztak el először. • Ezt a problémát mindenki saját vállán cipeli magával. De vajon az össznépi elszegényedés mennyire sanyargatja magát, a várost? - Az éves költségvetésünk 420 millió forint, s az mégiscsak elképesztő tény, hogy szinte teljesen felemésztik ezt az összeget az intézmények fenntartási kiadásai. Beruházásra jó, ha 20-30 milliót tudunk költeni. De legalább költünk. S lesz erre még több is, hiszen - ha hosszú vajúdás után is -, de bevezettük az iparűzési adót, s az ebből befolyt pénzek már azt szolgálják, hogy Kisteleken se álljon meg a fejlődés. Ha minden tervek szerint alakulj akár 50-60 millió is gazdagíthatja a kisteleki kincstárat. • Ahogy elhallgattam a kistelekieket, nem is jön rosszkor ez a pénz. Mert már úgy emlegetik a kultúrközpont vasvázát, mint valami félresikerült emlékművet. - Pedig egy percig sem kell attól tartani, hogy befejezetlen marad. Az tény, hogy az Expo elvetésével mi is komoly központi pénzektől estünk el, s a korábban megálmodott nagyszerű tervet karcsúsítanunk kell, de a kulturális és sportközpont két éven belül fel fog épülni. Számításaink szerint még legalább 100 millió szükségeltetik ehhez, de ez csak akkor tűnik elérhetetlen összegnek, ha valaki nem tudja, hogy Kistelek komoly értéket képviselő részvényekkel tulajdonosi részese például a Démásznak és Dégáznak, vagy azt hagyja számításon kívül, hogy az előbb említett iparűzési adó is komoly fedezetet jelent egy ekkora beruházáshoz. Már pedig mindez nálunk adott, s ez a garanciája a befejezésnek. Még akkor is, ha Igazi forró júniusi napsütés köszöntötte tegnap Kisteleken az országos állat- és kirakodóvásár résztvevőit, eladókat és vásárlókat egyaránt. „Régen évente négy vásár volt, mjsf van minden hónapban" - emlékszik vissza egy idős bácsi, aki már ötven éve kisteleki. Hozzáteszi gyorsan azt is, nem biztos, hogy szükség van ilyen sűrűn erre a hatalmas vásárra. Nincs ugyanis pénzük az embereknek, s ezt megerősítették többen is. Panaszkodott az édességárus, aki az egész országban kínálja portékáit, de bizony van, ami-' kor a benzinrevalót is alig keresi meg. A vásárra jöttek BácsKiskunból, Békésből, s természetesen Csongrád megyéből. Szépen el lehetett határolni a különböző termékek helyeit, hiszen egymás mellett sorakoztak az ajándékárusok standjai, a nap• Fácán, százharmincezerért Kisteleki kirakodó Ajándék lovat nem visznek a vásárba... szemüveget, több ezres pólót kínálók, kicsivel odébb a földre pakolta holmijait egy színes szoknyákba öltözött asszonyság, jó forgalma volt a kádárnak és kosárfonónak, s természetesen népszerű volt a kolbászsütöde, ami mellett rögtön ott volt a sörsátor. A vásár távolabbi pontjáról viszont nyerítés, bégetés, bőgés érkezett, s ezzel az aláfestéssel alkudoztak az állatok „bőrére" a gazdák. Komolyan meg kell fontolni egy-egy üzletet, hiszen a Fácán nevű tehén 130 ezerbe kerül, egy négyéves lónak pedig „250"volt az ára. Ahogy lenni szokott: kisgyerekek rángatták édesanyjuk szoknyáját, hogy még ezt és azt is vegyük meg, de bizony sokan meggondolták, mire adnak ki pénzt. A nagy meleg és a hideg sör szerencsére nem okozott „zavart" a fejekben, így a vásárban megjelent rendőröknek sem volt más dolguk, mint éberen szemléljék a kínálatot és az árakat. Égyikük azért beruházott: két reszelőt vásárolt. Érezhető volt, az árusok teljesen őszintén mondották, hogy „Viszontlátásra!", hiszen nekik a vevő a legfontosabb. S most már nem kell három hónapot várni a következőre, mint annak idején... Arató László Építőtábor A Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetsége ezen a nyáron is szervez építőtábort középiskolások számára. Kéthetes turnosokban június 23-tól augusztus 18-ig várják a 14-18 éveseket Dánszentmiklósra, ahol az ország legnagyobb csonthéjas gyümölcsöse ad munkát a fiataloknak. Az első csoportoknak meggyet és cseresznyét kell szedniük, a többieknek pedig barackot és szilvát. A napi 7 órás munkával heti 2-3000 forintot kereshetnek a diákok. Emellett az utaztatásról különbusszal háztól házig -, a szállásról - elhelyezés kőházakban, faházakban, sátrakban —, az étkeztetésről a szervezők gondoskodnak. A középiskolások szülei bizonyára jobban tudják, mint gyermekeik, hogy egy építőtábor nem csupán a munkát jelenti, hanem a bulizást, sportolást, kikapcsolódást is. A táborozóknak kirándulásokat szerveznek, esténként vetélkedők, koncertek lesznek és diszkó is. Az építőtáborba 800 diákot várnak a nyáron, nem csupán Szegedről, hanem egész Csongrád megyéből tudtuk meg a Szedipesz irodáján - Szeged, Takaréktár utca 2., telefon: 321-103 -, ahol várják az érdeklődők jelentkezését. V. F. S. Bevételek, kiadások • Budapest (MTI) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az idei év első négy hónapjában összesen 31,8 milliárd forint bevételre tett szert - állapítható meg az ÁPV Rt. Közgazdasági és Controlling Ügyvezető Igazgatóságának legfrissebb adataiból. Ugyanezen időszak alatt az összes kiadás 237,6 milliárd forint volt, amelyből 192 milliárd forintot tett ki a költségvetési befizetés. Ezt az energiaszektor sikeres privatizációja tette lehetővé. Az ÁPV Rt.nek január és április között értékesítésből és vagyonhasznosításból 30 milliárd forintnyi bevétele keletkezett. Készpénzben 23,8 milliárd folyt be, amiből 16,6 milliárd forint értékű volt a deviza. Névértéken 5,87 milliárd forintnyi kárpótlási jegyet használtak fel a befektetők a privatizációs tranzakciókban. Az ÁPV Rt. 35 millió forintnyi osztalékhoz jutott eddig, egyéb bevételei pedig elérték az 1,6 milliárd forintot. A készpénzbevételek összesen 25,5 milliárd forintra rúgtak. HIRDETÉSFELVÉTEL SZEGED. STEFÁNIA 10„{ SAJTÓHÁZ REGGEL 7-TÖL ESTE MG! 25 000 m2-es ipari tefep 800 m2 felépítménnyel irodával, olcsón eladá benzinkút mellett. Tel.: 62/323-406, 323-728. A belvárosban 51 nm-es helyiség bérleti joga átadó. ^Érd.: 62/511-695.