Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

6 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1996. JÚN. 20. Angol nyelvi tábor a Deákban • Munkatársunktól A szegedi Deák Ferenc Gimnázium angol nyelvi tábort hirdet a nyári szünet elejére. A táborban amerikai nyelvtanárok és amerikai középiskolás diákok, valamint a Deák kéttannyelvű osztályaiban érettségizett tanulók segítségével lehet majd az angol nyelvet gyakorolni, illetve nyelvi és kulturális ismeretekre szert tenni. A nyelvtanon kívül a résztvevők angol társalgást, angolszász kultúrát, olvasási és írási technikákat tanulnak. A táborban olyan amerikai nyelvtanárok fognak dolgozni, akik korábban már tanítottak a Deák gimnáziumban. A tábort két turnusban, július l-jétől 5-ig és július 8tól 12-ig rendezik meg. A részletek felől a gimnázium titkárságán lehet érdeklődni. Beiratkozás • Tudósítónktól A szegedi Kodály Téri Általános Iskolában június 20-án csütörtökön reggel 7 órától délután 5-ig várják azoknak a gyerekeknek a beiratkozását, akiket a megszüntetett Csongrádi Sugárúti Általános Iskolából irányítottak át a Kodály térre. Madárles • Munkatársunktól A Magyar Madártani Egyesület szegedi, Beretzk Péter csoportja kirándulást szervez a füvészkertbe. A résztvevők - bárkit szívesen látnak - szakember kalauzolásával pillanthatnak be az arborétum madárvilágának életébe, csodálhatják meg a növényeket. Találkozás: június 22-én, szombaton délelőtt negyed 10-kor a füvészkert bejáratánál. Aki tud, vigyen magával távcsövet. Móraép Kht A „Virágos városért MM A két öreg géppel rendszeresen nyírják a központi park füvét. (Fotó: Miskolczi Róbert) Mórahalom tíz holdnyi zölterületét a Móraép Kht. gondozza; ezen felül ök végzik még a hulladékszállítást, valamint a közterületgondozással kapcsolatos egyéb feladatokat is. Különösen sokat tettek a parkok rendezéséért - s ha minden az elképzeléseik szerint alakul, jó eséllyel indulhatnak a „Virágos város" kitüntető címért kiírt pályázaton. Jójárt Pál május óta ügyvezetője a Móraép Kht.-nak. A társaságot azért hozta létre a helyi önkormányzat, hogy önállóan lássa el a megszűnt városgondnokságtól átvett feladatokat. Megkapták a telephelyet, a gépeket, s a kht.-nál dolgoztak tovább a városgondnokság munkásai is. Az önkormányzat 5,5 millió forintot adott a kötelező feladatok ellátására: ebbe a parkosítás, zöldterületgondozás, a hulladékszállítás- és kezelés, az utak és csatornák karbantartása, az állategészségügyi feladatok ellátása tartozik bele. Az 5,5 millió viszont csak a működéshez szükséges minimum - a társaságnak ezen felül is bevételekhez kell jutnia, ha meg akar felelni az újonnan meghatározott követelményeknek. Hogy ez pontosan mit jelent, rögtön nyilvánvalóvá válik, ha összehasonlítjuk például a központi park jelenlegi állapotát az egy évvel korábbival. Az idei tavaszon kivirultak a virágágyások, megnyírták a sövényeket, levágták a fák száraz ágait, rendszeresen nyírják és locsolják a füvet. Az eredmény nem is maradt el: színes, tarka és üde a városközpont, a helybeliek pedig hálásak a változásért, s azt mondják, sosem volt még ilyen tiszta és virágos a városuk. Jójárt Pál szerint a látványos előrelépés - az önkormányzattól kapott támogatáson kívül - munkatársainak köszönhető, akik igazi csapatszellemben végzik feladataikat. Tizenkét főállású dolgozó mellett kilenc közhasznú munkás is velük tevékenykedik. A parkok szakszerű gondozása, a virágosítás pedig a társasággal szerződéses munkaviszonyban álló kertész érdeme: nemcsak hétköznap, de szombaton és vasárnap is ápolja, locsolja a növényeket - lelkesedésére jellemző, hogy kijelentette: akár fizetség nélkül, társadalmi munkában is dolgozna. A hulladékgyűjtés, -szállítás és -elhelyezés lebonyolításához egy teherautó, egy kistraktor, valamint egy lánctalpas jármű áll rendelkezésre (utóbbit a szeméttelepen használják). A településen minden második utcában elhelyeztek egy-egy négyköbméteres gyűjtőedényt, s átlagosan kéthetes gyakorisággal szállítják el a szemetet. A gépparkra ráférne a korszerűsítés (a két régi fűnyírót szinte állandóan javítani kell). Az is a jövőben dói majd el, hogy az önkormányzat - föltéve, hogy elégedettek a kht. munkájával hogyan tudja támogatni a társaság munkáját. „Egyelőre álljuk a sarat!" - mondja beszélgetésünk végén az ügyvezető, s hozzáteszi, hogy sokat jelent számukra, ha a mórahalmiak elmondják véleményüket a társaság munkájáról. Ny. P. • Munkatársunktól A millecentenárium jegyében országos találkozót rendez a hét végén a magyar pedagógus kórusok számára a szegedi Szeghy Endre Pedagógus Női Kar. A találkozó nyitóhangversenyét június 22-én 16 órától a Deák Ferenc Gimnázium aulájában tartják az ajkai, a hajdúböszörményi, a hajdúszoboszlói, a vásárosnaményi, az érdi, a csurgói, a hajdúnánási, a debreceni, a fertőFáklyafényes kórustalálkozó szentmiklósi, a szekszárdi, a tiszavasvári, valamint a szegedi pedagógus kórus részvételével. A hangverseny estéjén 21 órakor a honfoglalás évfordulójára emlékezve a Debreceni Konzervatórium Fúvós Zenekara és a MÁV Fúvós Zenekar kíséretében 1100 tagú összkar vonul fáklyafény mellett az Aradi vértanúk teréről a Széchenyi térre, ahol három művet énekelnek közösen (KodályBerzsenyi: Magyarokhoz; Bárdos: Istené az áldás; Liszt-Kerényi György: Ünnepi dal). Vezényel: Kéry Mihály, Gerse József, dr. Mihálka György. A felvonulásra várják a szegedi iskolás- és felnőttkórusokat is. A Széchenyi téren dr. Szalay István polgármester és SzolIősi Istvánná, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára mond köszöntőt. A találkozó kórusai június 23-án az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban, az Árpád-emlékmű előtt tartanak szabadtéri hangversenyt. • Újabb válság várható a városi oktatásban? Ismét nyolcszázmillió lenne a hiány Ha a Parlament elfogadja a módosított közoktatási törvényt, a jogszabály a szegedi önkormányzatot a jelenlegi helyzethez képest közel 800 millió forint értékű pluszfeladat ellátására kötelezi! Ehhez azonban a város semmilyen fedezetet nem kap, így hamarosan ismét válságos helyzet alakulhat ki a szegedi oktatás kapcsán. Közel 800 millió forintnyi fedezetlen pluszfeladatot jelent majd Szeged városának, ha a Parlament elfogadja a módosított közoktatási törvényt - tudtuk meg tegnap a városházán. A hiány abból adódna, hogy a téli takarékossági intézkedések után a városi oktatási intézmények költségvetését igen alacsony szintre tervezték, ám a törvény módosítása az elvonásokat nem veszi figyelembe, vagyis a tervezetthez képest pluszfeladatokat tr elő az iskolafenntartó önkormányzatnak. A 800 milliós összeg nagyjából akkora, amekkora hiány miatt télen az elvonások történtek. Az Országgyűlés július elején szavaz a közoktatási törvényről, a szegedi önkormányzat közgyűlése pedig éppen ma tárgyalja az oktatás helyi szabályozásának elveit. Szemők Árpád oktatási bizottsági elnök, a helyi szabályozás előterjesztője szerint a módosított törvénnyel a Parlament szentesíti a kormányzat és az önkormányzatok egymásra mutogatását az oktatás finanszírozásának ügyében. Szemók szerint míg az önkormányzati anyag a valóban elvégzett feladatot finanszírozza, addig a törvény sokkal engedékenyebb - az önkormányzatok számlájára. Az önkormányzat azt szeretné, hogy az oktatásfinanszírozás helyi szabályozása, melyet hosszú idő után sikerült a szakmaiság medrébe terelni, törvényileg is megállja a helyét. Viszont ha a módosított közoktatási törvényt elfogadják, az az abszurd helyzet alakul ki, hogy a Parlament által alkotott szabályozásnak nem lesz meg a helyi pénzügyi fedezete, az a szabályozás pedig, amelyet az önkormányzat tárgyal, törvényileg fog sántítani. Ezzel egyébként Szeged szempontjából a ,Jielyi" és „parlamenti" szocialisták kerülnek végletes ellentétbe. Megkérdeztük, mi lesz, ha az önkormányzatnak az új 800 milliót is be kell hajtania? Szemők szerint a szegedi oktatásból már nincs mit elvonni, hiszen a városi iskolák alig - átlag - 13 százalékkal vannak a legszigorúbb törvényi minimum fölött. Az önkormányzati szocialista frakció vezetője úgy látja, a kormányzat vagyonfelélésre és eladósodásra kényszeríti az önkormányzatokat. Szemők a gyermeki jogok kivételével szükségtelennek nevezte a törvénymódosítást, és úgy fogalmazott, hogy az új jogszabály - fedezet hiányában - tovább szaporítja a betarthatatlan törvények sorát. Ettől függetlenül a helyi normatív szabályozásról szóló előterjesztést - sokan „szegedi közoktatási törvényként" emlegetik - ma az önkormányzat közgyűlése tárgyalni fogja. Panek József SZEGED, STEFANIA 1O., ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! DélmaqyarorszAq kft. SAJTÓ H AZ • Hogyan tovább (szegedi) közoktatás? (2,) Tudjuk-e, merre van előre? Hogyan lehetne oktatásunk viszonyain javítani, kié a felelősség a kialakult helyzetért? Mit hoz a nemzeti alaptanterv és mi valósulhat meg belőle? Ki vállalja, és kié legyen a magyar közoktatás? A Délmagyarország konstruktív vitát indított ezekről a kérdésekről. A következő címre várjuk a további értő véleményeket: 6740 Szeged, Stefánia 10., Délmagyarország, kulturális rovat. A magyar írásbeli érettségi tételeinek kihirdetése után a művelődésügyi miniszter nyilatkozik a televíziónak. Nézem és dühöngök: a közvélemény soron következő félretájékoztatása folyik. A lelkes, ám hozzá nem értő riporter kérdéseire válaszol a gyakorlati pedagógiai kérdéseiben nem túl otthonos miniszter, aki azért annyira nem lehet tájékozatlan az iskolafinanszírozás területén, hogy szavait bocsánatos tévedésnek tekinthetnénk. Néha azért kilóg a lóláb, kiderül például, hogy a PSZ-szel kötött legújabb „megállapodás" sem ér semmit. A megállapodást a miniszterelnök kötötte, a törvényt a parlament hozza, a tanárokat meg a „fenntartó" önkormányzatok rúgják ki. De sorra vehetjük iskolaügyünk más nagy kérdéseit: félmegoldások, politikai pótcselekvések, félrevezető manőverek halmazát. Az egész ország rövidtávú gazdasági érdekek érvényesítésének lázában ég, az iskolarendszer ebbe nem fér bele. Hiába az akadémikusok hivatkozása az oktatás stratégiai szerepére, hiába az elméleti közgazdászok utalásai a távol-keleti példákra. Sem a parlament, sem a kormány, a helyi önkormányzatok meg különösen nem képesek felülemelkedni ezen. Mindez akkor igazán döbbenetes, amikor olyan ember színeváltozását látjuk, aki pedagógus szakemberből „avanzsált" politikai vezetővé, polgármesterré. A szegedi közoktatás rendszerében bizonyára vannak hibák, de azok a mindenkori tanács, önkormányzat jóváhagyásával, vagy éppen kezdeményezésére jöttek létre, legfeljebb nem látták vagy „nem számított", mi lesz intézkedésük következménye. Pedig egy szempontból biztosan jól tervezhető az iskola: hat évre előre adottak a létszámok. A jelenlegi önkormányzat töretlen dilettantizmussal folytatja elődei oktatásirányítási tevékenységét, csak éppen ezzel a jelenlegi körülmények között minden korábbinál nagyobb kárt tud okozni. Van ugyan egy elfogadott közoktatási koncepciója a városnak még az előző ciklusból, de ez akkor is csak megalkotóik számára volt fontos. Vannak azután átvilágítások olcsóbban és drágábban minden korszakból, melyek adathalmaza mögé olyan jó elbújni. Van továbbá normativitási számmisztika és versenyeztetési elv. Csak éppen szakértők által kidolgozott, előretekintő fejlesztési terv és döntéshozási felelősség nincs. Talán nem is lesz addig, amíg a közoktatást érintő határozatok a város költségvetésének függelékét képezik. Természetesen nem vitatható, hogy lehetnek szükséges és végrehajtandó változtatások Szeged iskoláiban, hogy van összefüggés a tanulólétszám és a tanárok létszáma között. De most vajon, a Básthy-féle fűnyíró áthaladása után jobb lett a helyzet, tettünk előre egy lépést is? Tudjuk egyáltalán, merre van előre? Az elvonások után minden iskola rosszabb körülmények között dolgozik. Az őszi félév finanszírozásáról még elgondolkodni sem mernek. Törvény által előirt kötelező pedagógiai szolgáltatások nem teljesülnek. A tanárok létbizonytalansága egyre nő (miközben persze lelkesen készülnek a NAT bevezetésére és távlatos pedagógiai programok megalkotására). Még az elbocsátottak végkielégítésére sincs fedezet. Ugyanakkor ilyen áron sem oldódott meg semmi. A fölös kapacitások megmaradtak, a fejlesztési célkitűzések hiányoznak, a város iskolaszerkezetének átalakításáról, a szakképzés jövőjéről ködös elképzelések sincsenek (csak napi ötletek). Eközben a bizottságvezető a körtöltésen kívüliek differenciált normatíváinak elméletével bíbelődik, az irodavezető meg „nem javasolja", hogy legalább a törvényi minimum szintjén finanszírozza a város az iskolai szolgáltatásokat. Fel sem merül, hogy a pedagógusokat érdekeltté lehetne tenni az iskolafejlesztésben, hogy legalább minimális átfedést kellene találni az intézményi érdek és önkormányzati érdek (?) között. A koncepció helyett javasolt „természetes kiválasztódási" elv sem nem finanszírozható, se nem alkalmazható a pedagógiában. Első lépésben mindenesetre a túlélésért létszámot produkálni kívánó iskolák gyors színvonalcsökkenését okozná. Kell egy szakértő testület minél távolabb a napi politikától, amelyik felméri, hogy nem kell a városnak 20 gimnázium (egyháziakkal és a NAT szerint lényegében gimnáziumi képzést is folytató szakközépiskolákkal), nem „veszi be" a túlélés érdekében kiizzadt pedagógiai blöfföket, nem akaija versenyeztetni a kisegítő iskolát az elit gimnáziummal, nem ráncigál eló kht.-s agyrémeket, utánanéz, hogy hány gyerek van a városban és nem a holland statisztikák alapján akar normatívákat szabni a magyar oktatáshoz. Véget kellene már vetni annak a helyzetnek is, hogy az önkormányzat és az iskolaigazgatók egymás ellen taktikáznak a „csak az a biztos, amit eldugunk egymás elől" alapállásból. Az átvilágítások helyett meg ki kellene ballagni az iskolákba és az ott tanuló nagyon különböző gyerekeknek megadni azt, amire tényleg szükségük van. A pedagógus különösen bizonytalanul érzi magát egy értékrendjét vesztett társadalomban, hiszen hivatása lenne az értékek közvetítése, átörökítése. Nemcsak anyagilag került lehetetlen helyzetbe, amikor bére lassan már fizikai munkaereje „újratermelésére" sem elég, hanem tanárként is eszközte- I lennek, védtelennek érzi magát a konzumidiotizmus vadkeleti változatának légkörében, védtelenebbnek, mint az egykori „legvidámabb barakk" áporodott levegőjében, ott legalább kinézhetett az ablakon. Most az ablak he- i lyén is képernyő van. Reklámot adnak! Az ezeréves magyar iskola helyzete ezek után nem ' tűnik túlzottan rózsásnak. Jelentő értékeit megőrizve : kellene megújítani, továbbfejleszteni, de ehhez hiány- j zik a távlatos koncepció, a napi politikai és gazdasági érdekeken túlemelkedő kormányzati szándék. Hiányzik egy klébelsbergi egyéniség a kultusztárca éléről. Hiányzik az iskola szerepének, jelen- j tőségének nemcsak frázisokban megnyilvánuló társadalmi méretű felismerése és elismerése. De, hát annyi mindent kibírt már ez az iskola ezer év j alatt. S végül is elég jó esélyünk van arra, hogy jelenlegi vezetőink még elrontani j sem tudnak valamit igazán. Pásztor Imre mérnök-tanár