Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. JÚN. 11. kommentár Finis A mi Lengyelországban és Magyarországon a balol da­lipártok visszatérését eredményezte, Oroszországban ugyanaz a jelenség támasztotta fel Zjuganovnak és kom­munista pártjának reményeit az elnökválasztáson. Oroszországban ma Jelcinen kívül minden párt Jelcin következetlen politikai és gazdasági reformjainak hibái­ból és az igen erőssé vált szociális feszültségből kíván előnyt szerezni; másképp szólva félő, hogy Oroszország ismét valami ellen szavaz, s nem valami mellett. Amikor Jelcin bejelentette, hogy ringbe száll az elnökségért, es­küdni lehetett volna arra, hogy Zjuganov fölényesen ké­pes győzni vele szemben és a különféle nemzeti és liberá­lis tömörülések vezetőivel szemben, beleértve Gorbacso­vot a kommunista párt utolsó főtitkárát is. Hogy a bete­geskedő és a vodkát sem megvető ember hírében álló Jelcin pár hónap alatt mégis erőre kapott, és a nyugati választások szintjén álló professzionális kampányban tu­dott fordítani, abban feltehetőleg külföldi választásokon megedződött tanácsadógárda segítette. A választásnak a külpolitikai tétje is nagy, s ez egy jel­lemzően orosz választási jelenséget szül: a külpoliti­kai korteskedést. A Világbank nemrég Moszkvában járt elnöke például bejelentette, hogy nincsen külön terve ar­ra az esetre, ha Zjuganov pártja nyeri a választásokat, de ez azt is jelentette, hogy a szervezet végső esetben elfo­gadja az orosz kommunistákat. Zjuganovból azonban amennyiben a Világbank feltételeit elfogadja, már nem Sztálin, Hruscsov és Brezsnyev utódja lesz, hanem sza­lonkommunista (a „szalonszocialista" jelenséget itthon­ról ismerjük), aki nem képes majd a szociális biztonság­ra szavazó választóknak megfelelni A pénzügyi szervezet mindemellett már letette voksát Jelcin meUett, azzal, hogy május végi moszkvai útján egy új, nagyszabású hi­teit helyezett kilátásba. Az orosz elnökválasztás finise fel­tehetőleg megmozgatja majd a titkos és félig titkos kül­politikai diplomáciát is: Oroszország stabilizálásába már fektettek annyit a nyugati kormányok és az őket fenntar­tó üzleti körök, hogy ekkora tét esetén ne kockáztassa­nak. fél IULÁ jOtlLcU^ • Az orosz maffia ellen Amerika megelégelte • Washington (MTI) Az FBI, a CIA és a was­hingtoni külügyminisztérium illetékesei nemrégiben összeültek a Fehér Házban, hogy akciókat dolgozzanak ki az orosz maffia ellen ­adta hirül a Newsweek című amerikai hetilap hétfőn utcá­ra kerülő számában. A magazin értesülése sze­rint több szakértő az ilyen akciók végrehajtásának ne­hézségeit hangsúlyozta, mondván, hogy az orosz szervezett bűnözés olyan há­lózatot képez, amelybe nem könnyű behatolni, és amely szorosan kötődik volt szov­jet illetékesekhez. Louis Freeh, az FBI igaz­gatója elsősorban az orosz maffia kiteijedt voltára és a nukleáris anyagok csempé­szésének veszélyére hívta fel a figyelmet a tanácskozáson. A Newsweek tudomása sze­rint egyébként annak ellen­ére, hogy a hideg háború le­zárulása óta az orosz maffiá­val kapcsolatban információ­csere zajlik az amerikai, és az orosz titkosszolgálatok kö­zött, az amerikai illetékesek bizalma mérsékelt. A KGB, a korábbi szovjet titkosszol­gálat több volt tagja csatla­kozott ugyanis a maffiához, vagy annak-számlájára dol­gozik - áll a magazinban. A lap szövetségi forrásokra hi­vatkozva azt is tudni véli, hogy egy ex-KGB-s gyilkost azzal bíztak meg, hogy „vé­gezze ki" az FBI két New Yorkban működő emberét, akik tavaly részesei voltak az „orosz keresztapaként" számontartott Vjacseszláv Ivankov letartóztatásának. J U N I U S NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS ALATTt tt H-P ••.M _ SZ ffc 7.30-16.30^1®^7.30-12.15 ** V E L U X TETŐTÉRI ABLAKOK MEGRENDELÉSRE B É F A NYÍLÁSZÁRÓK MEGRENDELÉSRE THERWOOLIN, TOPLAN HŐSZIGETELŐK GffFCr -lCfe n ETERNIT TERMÉKEK - „ MEGRENDELÉSRE <3®RI AR MŰANYAG HULLÁMLEMEZ 954 Ft/rr<2 Rókusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669 • Oroszország, választás előtt Harc késhegyig..., és tovább Jelcin elnök táncraperdült feleségével, Najna asszonnyal egy rockkoncerten Novoszibirszkben, ahová az elnök választási kampányának egyik állomásaként látogatott el. (MTI Telefotó) • MTI Panoráma Oroszország ezeréves történetében először vá­lasztanak a hét végén a cárok és szovjet pártfötit­károk hatalmához mér­hető jogkörökkel felru­házott államfőt, akinek személye és politikája nemcsak az ezredfordu­lóig, de azon túl is meg­határozhatja Oroszor­szág fejlődését. A választási kampány döntő szakaszához érkezett. Kisajátították a jelöltek a tévé reklámidejét és az utcai óri­ásplakátokat. Ali jelölt, de különösen a favoritnak tartott Borisz Jelcin, illetve a kom­munista Gennagyij Zjuganov mozgósítja utolsó erőtartalé­kait. Azt első fordulóban ara­tott siker vagy az elszenve­dett kudarc döntő lehet, ha egyik jelöltnek sem sikerül elsó nekifutásra döntő több­séget szerezni. Ezért nem le­het kizárni a váratlan és hatá­sos taktikai húzásokat a vá­lasztási játszma végkifejleté­ben, amelyek célja a minél nagyobb támogatás megszer­zése a június 16-i első fordu­lóra. Ötévé, 1991. június 12-én lett Borisz Jelcin orosz elnök. Ez azonban akkor nem dön­tötte el a hatalom kérdését, mivel a Kreml és az ország ura Mihail Grobacsov szovjet elnök maradt - igaz néhány hónapira csupán. Némileg sarkítva, az akkori választás tétje a „Hátra arc!" lehetősé­ge. Ezt nem győzi hangsú­lyozni Jelcin, akinek fő szlo­genje, hogy jól válasszanak (azaz rá voksoljanak) a sza­vazópolgárok, mert különben veszítenek. Jelcin csillaga öt ,éve emelkedőben volt és a társa­dalom által igényelt változá­sok frontembereként győzel­méhez nem fért kétség. Ma viszont a nagy szociális árat követelő tétova és felemás piaci reformok, a társadalmat megosztó szociális feszült­ség, a véget nem érő csecsen háború közepette nagyjából azonos eséllyel indul, mint fő riválisa, a kommunista Gen­nagyij Zjuganov. A választási hadjárat rész­évé vált népszerűségi muta­tók versenyében kimutatott elnöki fölény, Jelcin sikeres kampánya és a mellette szin­te teljes mellszélességgel ki­álló sajtó támogatása ellenére sem lehet biztos a győzelem­ben. Kétségtelen tény vi­szont, hogy február közepén, az újraválasztásért ringbe szálló Jelcint esélytelennek tartották nemhogy a győze­lemre, de még a második for­dulóba jutásra is. Az elnök tavalyi két infarktusa után, 65 éves korát meghazudtoló energiával vetette magát a kampányba és fordítani tu­dott. A kommunisták, illetve a másik kilenc elnökjelölt a jel­cini reformok bírálatára épí­tette kampányát, de az állami eszközöket és a sajtó nyilvá­nosságát maximálisan ki­használó államfővel nem tud­ták felvenni a versenyt. A legutolsó, hét végén is­mertetett közvéleménykutatá­sok szerint a szavazatok 35­37 százalékára esélyesnek tartott Jelcin 11-12 száazlék­kal előzi meg Zjuganovot, a többiek pedig messze lema­radva a biztos vesztesek kö­zött szerepelnek. Ugyanakkor a józanabb értékelések azo­nos esélyt adnak Jelcinnek és Zjuganovnak, így nem lehet kizárni a meglepetéseket. Noha az orosz elnök ma­gabiztosan arról beszélt hét végi interjújában, hogy elég lesz neki egy forduló a győ­zelemre és megtiltotta csapa­tának még azt is, hogy a má­sodik fordulóra készüljenek, ez aligha több mint kötelező optimizmus! Jelezte viszont, hogy van még a tarsolyában néhány hatásos lépés az azonnali győzelem érdeké­ben. Nem mondta ugyan ki, de Moszkvában lehetséges­nek tartják, hogy utolsó ve­zéráldozatként a héten me­neszti a széles körben nép­szerűtlen Pavel Gracsov vé­delmi minisztert, akinek le­váltásáról az elmúlt két évben havi rendszerességgel röp­pentek fel hírek. Jelcin arról beszélt, hogy nincs szükséges díszgeneráli­sokra, s ez a parádék vezény­lésében jeleskedő Gracsov esetleges távozására utalha­tott. Csakúgy mint az, hogy a hét végén Jelcin találkozott Alekszandr Lebegy tábor­nokkal, Gracsov régi ellenlá­basával, akinek támogatása fejében esetleg felajánlotta neki a védelmi posztot. A kommunisták sem tét­lenkednek. Gennagyij Zjuga­nov a harmadik erőnek neve­zett politikusok, Grigorij Jav­linszkij, Szvjatoszlav Fjodo­rov, illetve Alkeszandr Le­begy szavazótáborára ka­csintva igyekezett azt a lát­szatot kelteni, hogy beveszi esetleg őket a kormányzásba, ha elnök lesz. Javlinszkij és Lebegy ezt elutasította. Nyil­vánvaló viszont, hogy egy második forduló esetén lé­nyeges, hogy kire adják vok­sukat a kieső politikusok sza­vazói. Jelcinnek juthat a harma­dik erőt támogató szavazók voksainak jelentős része. Zju­ganovnak viszont alighanem van még egy titkos fegyvere: Vlagyimir Zsirinovszkij, aki­vel a korábbi vonakodás után utóbb egyezkedni kezdett. Más kérdés, hogy a szélső­jobboldal vezére aligha lép vissza és az alku tárgya leg­feljebb a második fordulóban való támogatás lehet. Köti Lóránt Felújítják az embargót? • Zágráb (MTI) Carl Bildt boszniai főmeg­bízott nem ellenzi az embargó felújítását a boszniai szerbek ellen, amelyre valószínűleg Antonio Cassese, a hágai tör­vényszék elnöke tesz majd ja­vaslatot - közölte Colum Murphy, a főmegbízott szóvi­vője, hozzáfűzve, hogy Bildt kiváija majd, miként foglal ál­lást ezzel kapcsolatban a többi érintett fél. Gyakorlók • Ankara (MTI) Törökország közölte, hogy légierejének repülőgépei a múlt hónapban megkötött ka­tonai szerződés értelmében gyakorlórepüléseket végeztek Izraelben. Omer Akbel, a tö­rök külügyminisztérium szó­vivője közlése szerint 12 tö­rök repülőgéprepült Izraelbe, s azóta már mind visszatért. Ijedelem • Prága (MTI) Az ijedelemtől eltekintve semmi baja nem történt annak a 15 brit turistának, akiknek autóbusza csaknem egy óra hosszat függött a hátsó tenge­lyénél fogva egy szakadék fö­lött a közép-csehországi Karlstejn vára közelében. A brit látogatókat szállító busz az út szélére sodródott, az út­test pereme beomlott, a jármű pedig hátsó tengelyénél meg­akadva egy 200 méteres sza- j kadék fölött állapodott meg. A helyszínre érkezett tűzoltók 50 perc alatt az autóbuszt ki- í emelték a szakadék fölül és biztonságba helyezték. Csalárd csöd • Róma (MTI) A milánói bíróság másod- : fokon négy és fél évi börtön­büntetésre Ítélte Carlo De Be­nedettit, az Olivetti cég tulaj- | donosát az Ambrosiano bank csalárd csődje nyomán folyta­tott perben. Az Ambrosiano | bank 1982. augusztusában ment csődbe. Két hónappal | korábban Roberto Calvit, az ' akkor legjelentősebb olasz magánpénzintézet elnökét fe­lakasztva találták a Temze egyik londoni hídja alatt. • MTI Panoráma A lengyel Marzenná­nak és Krytynának ­mint a mesében - gaz­dag életet ígértek, amit táncosnőként érhetnek el Belgiumban. A két höl­gyet azonban „munka­adóik" tárt karok he­lyett, tárt ablakokkal várták, ahonnan bájai­kat kell kínálniuk a leen­dő kuncsaftoknak. A lányoknak, akár dolgoz­nak, akár nem, naponta 12 ezer frankot (300 dollárt) kell „bérleti díj" gyanánt kerítőik­nek kifizetniük. Ha nagyon jól menne az üzlet, akkor még plusz háromezret (100 dol­lárt) is kereshetnének saját maguknak. A 19 éves Marzenna és a 22 éves Krystyna csak két ál­dozata annak az egyre na­gyobb méreteket öltő keres­kedelemnek, amit a kelet-eu­rópai lányokkal folytatnak. A kommunizmus bukása óta az olyan országok, mint például Ukrajna, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Litvánia, bősé­ges és olcsó kínálatot szolgál­tatnak azon bűnözők számá­• XX, századi nőkereskedelem Nyugat az ablakból ra, akik a kereskedelem e jö­vedelmező formájából akar­nak hasznot húzni. - Míg 1991. előtt azt lát­hattuk, hogy az ilyen sérel­meket elszenvedett nők túl­nyomó többsége Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából került ide, addig mostanra ügyfeleink 75 százaléka Ke­let-Európából származik - je­lentette ki Ineke van der Wolff, az utrechti Holland Allapítvány a Nőkereskede­lem ellen nevű szervezet igazgatója. A téma kapcsán Bécsbe Európai Unió-konferenciát hívtak^ össze, amelynek egyik szervezője kifejtette: lehetet­len megmondani valójában hány nőt érint ez a fajta ke­reskedelem. A lányok többsé­ge ugyanis fél jelentkezni a segélyszervezeteknél. Egy­részt félnek a kerítők megtor­lásától, másrészt pedig a leg­több országban egyszerűen il­legális bevándorlóként, bűnö­zőként bánnak velük, s egye­nesen a reptérre szállítják és kitoloncolják őket az ország­ból. Egyedül Belgiumban és Hollandiában létezik egy olyan új törvény, amely lehe­tővé teszi, hogy a panaszte­vők eldönthessék: maradnak az országban és vállalják a ta­núskodást, vagy pedig kito­loncolják őket. Á 30 éves, szintén lengyel Grazyna, aki a hollandiai segélyszervezet­hez fordult, így vall sanyarú sorsáról: Nem sokkal azután, hogy elvesztette a gdanski ha­jógyári munkáját, elvált. Ek­kor egy partin találkozott Jo­han G.-vel, aki azt állította, hogy egyik barátja, Róbert tudna számára munkát bizto­sítani németországi éttermé­ben. „A határon aztán át kel­lett adnom az útlevelemet Ró­bertnek. Nem tudom, miért. Az egész úgy nézett ki, mint­ha szabadságon lennék" ­mondta a holland szervezet­nél elhangzott tanúvallomásá­ban. „Azután már várt ránk Jozef, akinek eladtak, mint egy tehenet. Jozef egy autó­val késlekedés nélkül Hollan­diába vitt két másik nővel, az­tán kitettek az ablakba... Jozef mindig mögöttem áll... Napi 600 guldent (350 dollár) kell 'termelnem'. Ha ezt nem tel­jesítem, Jozef hasba vagy mellen rúg. Sohasem az arco­mat. Hát nem így képzeltem el az életemet Nyugaton" ­mesélte Grazyna. A holland alapítvány ki­lenc évvel ezelőtti felállítása óta 800 nőn segített, és csak a múlt évben 168 ügyféllel fog­lalkozott. De létezik segély­szervezet Brüsszelben, Ant­werpenben és Liege-ben is. Van der Wolff elmondta, hogy a nyilvánosságra került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen nagyon kevés nőnek sikerül panaszát az il­letékesek elé terjesztenie, és csak néhány tárgyalás ered­ményezett Ítéletet. A belga es holland tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a rendőrök sem tájékozottak az új törvényről, s a prostitúcióra kényszerltett nőket továbbra is inkább bű­nözőként, mint áldozatként kezelik. Van der Wollf szerint rendkívül fontos, hogy az or­szágok nemzetközi összefo­gással próbálják megoldani a problémát, s ne tekintsék azt pusztán hazai ügynek. Né­hány szakértő azonban attól tart, hogy a kérdésről jövő hé­ten rendezendő EU-konferen­ciát néhány ország - például Franciaország és Olaszország - képviselői csupán újabb al­kalomnak tekintik majd, hogy ledorongolják a prostitúciót úgy általában, semhogy a le­ánykereskedelem ügyével foglalkozzanak. Ezért úgy vé­lik, hogy mielőtt bármiféle el­határozásra is jutnának a probléma leküzdésének ügyé­ben, mindenekelőtt az EU-ta­gországoknak meg kell egyezniük egy közös definíci­óban: mit is jelent valójában a leánykereskedelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom