Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-31 / 126. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 1996. MÁJ. 31. • Művelődés­szervezés • Munkatársunktól Középfokú szakmai kép­zést indít szeptembertől a szegedi Bartók művelődési központ: a művelődésszer­vezői önköltséges képzésben jó, vagy jeles eredménnyel végzett fiatalok vizsga nél­kül felvételt nyernek a JGYTF művelődésszervező szak levelező tagozatára, vagy nappali tagozaton eb­ből a tárgyból nem kell vizs­gát tenniük. A képzés 10 hó­napos, a hallgatók társadal­mi, lélektani, nevelési, mű­velődési és szakmai ismere­teket tanulnak. Június 30-ig lehet jelentkezni - és felvilá­gosítást kérni - a Bartókban és a tápéi művelődési ház­ban. Támogatás • Munkatársunktál A Cigány Oktatási Egye­sület olyan cigány fiatalok­nak kfván pénzügyi segítsé­get adni a tankönyvvásárlás­ban, akik felvételt nyertek valamely középiskola (szak­munkásképző, szakközépis­kola, gimnázium) első osztá­lyába. A támogatásra június 6-ig lehet pályázni. A pályá­zatnak tartalmaznia kell a nevet, a lakcímet, a szülők foglalkozását, a testvérek számát, a család anyagi helyzetét, azt, hogy melyik általános iskola tanulója az illető, illetve hová nyert fel­vételt (a felvételről szóló ér­tesítés fénymásolatát mellé­kelni kell), valamint a várha­tó tankönyvköltséget. A pá­lyázatok alapján az egyesü­let tagjai meglátogatják majd a családokat a nyár folya­mán, s ezután döntenek ar­ról, hogy kit és milyen mér­tékben tudnak támogatni. A pályázatokat az alábbi címre várják: Cigány Oktatási Egyesület, 6724 Szeged, Zoltán u. 14. Kémia­verseny • Munkatársunktól A tehetségkiválasztás és -gondozás országos hálóza­tát fejlesztette ki a TIT. A megyei egyesület a legjobb szaktanárokkal dolgozik a tehetségkutatás egyik formá­jának, a szaktárgyi verse­nyeknek az előkészítésében és megrendezésében. A kö­zelmúltban Szegeden, a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskolán tartották meg a He­vesy György kémiai verseny országos döntőjét, amelynek vizsgabizottságában olyan szaktekintélyek voltak, mint fíeck Mihály és Pais István akadémikusok, Berecz End­re, Szepes László egyetemi tanárok. Az ország minden részéből érkezett 28 nyolca­dik osztályos és 30 hetedik osztályos diák mellett négy erdélyi tanuló is ringbe szállt. Csongrád megyét a szegedi radnótista hetedikes, Varjú Péter, a nagymágocsi Miklós Zoltán és a szentesi Olasz Sándor képviselte. Miklós Zoltán kiemelkedő teljesítményéért különdíjat kapott. Sok éves eredményes felkészítő munkájáért He­vesy György emlékplakettet vehetett át Dancsó János, a szentesi Szent Erzsébet kato­likus iskola tanára. Magyar vészhelyzet r után még soha ilyen parázs hangulat nem volt a magyar egészségügyben, mint mostanság. Az egészségügyieket és ezen belül az orvostársadalmat ugyanis most érintette meg először a munkanélküli­ség, de legalábbis a kényszerű munkahely- és egzisz­tenciaváltás réme, amin a kétkezi munkások, a peda­gógusok, s más értelmiségiek már (részben) túl van­nak. Mert hiszen, mint hírlik, az ágyszámok csökkentése egyszersmind maga után vonja a forgalomból kivo­nandó ágyak kiszolgáló személyzetének - lásd orvos, nővér, asszisztens - elbocsájtását, áthelyezését. A 10 ezer kórházi ágy megszűntetése kapcsán 1000 orvos kényszerű munkahelyváltása várható, s kb. félezer doktor marad munka nélkül. Az egyéni egzisztenciák veszélybe kerülése csak az egyik mozgatója az egészségügyben vibráló feszültség­nek A másik oldalon ott, a már most, május végén de­ficites tb-büdzsé, amelynek hiánya az év első negyedé­nek végén közel annyi - 15 milliárd forint -, mint amennyit a parlament egész esztendőre jóváhagyott. A már most felhalmozódott hiány okaként említik - a többi között - az egészségügyiek béremelését, ami az egészségbiztosítási önkormányzat szerint, az idén mintegy nyolcmilliárddal kurtítja a tb gyógyító kasszá­ját. Ugyanakkor az egészségügyiek többségének szeme nem rebbent a béremeléstől, mert a beígértnél lénye­gesen kevesebb százalék nem sokat lendített a gyógyí­tók „anyagi állapotán". A vészhelyzetet látva sorra születnek az elhatároló­dások. Előbb a Magyar Orvosi Kamara mondta ki, hogy ennyi pénz mellett, mint amennyi a gyógyításra jut, az orvosok nem vállalnak felelősséget a betege­kért. Aztán a minap az orvosegyetemek vezetői dekla­rálták: az egészségügy átalakításának káros következ­ményeiért nem vállalnak felelősséget, azt a döntésho­zókra hárítják. A Z egészségügy gépezetébe bekerülő beteg sok jóra nem számíthat, noha az orvosi eskü a felelősség­vállalás alól semmi körülmények között nem mentesíti az orvost, ám ebben a tökéletesen zilált (vészhelyzet­ben, éppen a helyzetre való hivatkozással, minden le­hetséges. Kalocsai Katalin • Több mint tízezer érdeklődő Zár a toleranciafesztivál A Szegedi Kortárs Ba­lett díszelőadásával zár­ja kapuit vasárnap a május másodika áta nyitvatartó „Anna Frank Világa" toleranciafeszti­vál. A multikulturális programsorozat kereté­ben többezer látogató tekintette meg a Régi Zsinagógában az Anna Frank életét és korát be­mutató kiállítást, azt a megrázó erejű tárlatot, amelyet eddig a világ mintegy négyszáz nagy­városában láthattak az érdeklődök. Az amszterdami Anna Frank House 1994 októberé­ben és novemberében a Rao­ul Wallenberg Egyesülettel és számos más helyi szerve­zettel együtt rendezte meg Budapesten az „Anna Frank Világa" elnevezésű oktatási programot, amely Anna Frank történetén keresztül a holocaust, az etnikai és val­lási diszkrimináció, a de­mokrácia és az emberi jogok általános kérdéseivel foglal­kozott. Az „Anna Frank a világban" című kiállítás te­matikailag meghatározó ele­me volt az egy hónapos Ethnic Tolerance Fesztivál programjainak is. Már akkor és ott felmerült, hogy a kiál­lítás és a kísérőprogramok ne csak Budapesten legye­nek láthatók. Az Anna Frank House számos vidéki szerve­zet bevonásával megkezdte az új programsorozat szerve­zését. A szegedi szervezés­Ando Drom-koncert a Tisza malomban. (Fotó: Révész Róbert) ben nagy segítséget nyújtott a MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Köz­pont) Egyesület. Az egy hó­napos oktatási-művelődési­művészeti program számos kiállításával, előadásával, koncertjével és színházi elő­adásával az emberi jogok, a demokrácia és a tolerancia, a másság kérdéseivel foglal­kozott. A program új hely­színeket - Tisza malom, Uszály - hódított meg a kul­turális eseményekhez, s a fesztivál több mint tízezer érdeklődőt vonzott. A fesztiválon nagy sikert aratott Kása Béla erdélyi ze­nészekről készült fotókiállí­tása, az ország legtehetsége­sebb cigány folkzenekara, az Ando Drom, az Aiowa Szín­ház „Pestis", illetve a pécsi Gandhi Gimnázium „Anna Frank álmai" című előadása, valamint a Di Naye Kapelye, a Dél-Alföldi Szaxofon Együttes és Lajkó Félix koncertje. Ma a fesztivál keretében kolumbiai napot rendeznek a Tantusz Művelődési Ház­ban. Délelőtt 11 órakor „Ko­lumbia, Kolumbia" címmel nyílik néprajzi kiállítás, me­lyet Glória Oviedo Palotás, a kolumbiai nagykövetség* kulturális attaséja ajánl az érdeklődők figyelmébe. Este 6 órakor filmvetítés, fél 9­kor pedig Danza Andina koncert és táncház lesz. A fesztivál záróelóadásaként szombaton és vasárnap este 8 órakor a régi zsinagógában a Szegedi Kortárs Balett „G is L-2 „ című előadását lát­hatják az érdeklődők. A „G is L-2" egy multimédia per­formance, mely a tánc és a táncszínház, az élő és a rög­zített zene, a video-kivetftés és az „Life-forite" koreográ­fusi szoftver segítségével ké­szülő képek világát ötvözi. A darab szabad feldolgozása a híres klasszikus balettmű­nek, Perrot „Giselle"-jének. Koreográfia, látvány és ani­máció:'Amir Kőiben (Izra­el). Az est második részében a Szegedi Kortárs Balett két táncosa, Juhos István és Mi­chaela Brzezinka mutatkoz­nak be önálló koreográfiák­kal. Sx. C. Sx. • Tóth Béla mesél: Mély a Tiszának a széle... Gyerekésszel mérve maholnap apókorba lép Tóth Béla, a Szege­den eredező szépiroda­lom egyik legjelesebb alakja, természetes is, hogy visszatalál a mesé­hez. Szinte minden író mesén nevelkedett - az első tíz esztendőt szok­ták leginkább nyomot hagyónak mondani, ab­ban pedig a mesék íze, zamata és furfangja is benne van -, de vissza­találásnak írhatom azért is, mert legelső megje­lent könyve is történelmi meséskönyv, a Köszörűs kádi. Aki hallotta már megszó­lalni, szavai fűzésében már előbuzogni látja mesélő ked­vét, de aki közelebbről is is­meri, tudja, meglehetősen ritkán csordogáló könyvei megakasztott folyását is a mesevilágban kell keres­nünk. Ha jól tudom. Török malom lett volna az egyik­nek a címe - ha jobban vi­gyáznánk értékeinkre. Mos­tani könyve előszavában ­Meseszó - említi a műmese­kínálat mellett a műmézet, a műbőrt és a műmosolyt, de a szójáték kedvéért kedvünk lenne megtoldani még eggyel: a hatalmi körökben mindmáig jól bevált mód­szerként őrzött mű-elakasz­tást is. Nehéz elszakadnunk a belénk kövesedett rigolyá­inktól. Szinte a becsöngetés előt­ti utolsó pillanatban jelent meg a Szeged környéki me­sék alcímet viselő legújabb kötete is, ha minden évben a könyvhetet vesszük a megje­lenésre leginkább alkalmas ZEGED örnyéki PMESÉK r» w időnek, a karácsonyon kívül. Amióta nyomdáink igazi piaci hajtásban kénytelenek dolgozni, mindig azt teszik legkönnyebben félre, ame­lyiknek biztos piacra elóre látszik. A népmeséről tudjuk, a természet nagy fáján szinte magától terem, az író itt leg­följebb átíróként jöhet szó­ba. Kötöttségei óriásiak, ese­tenként szinte koloncként nehezednek a betűvető válla­ira, de aki rátalál medrére, kincsesbányára talál. Eleget élt „Béla apó" a könyvek vi­lágában ahhoz, hogy fontos­nak tartsa listába szedni mindazok nevét, akik mese­beli történeteikkel megaján­dékozták, de munkatársai­ként sorolja föl a mesét leg­jobban értő és érzó gyer­mekrajzok készítőit is. A szegedi táj talán legnagyobb mesemondójának, Tombácz Jánosnak Bálint Sándor által összegyűjtött meséit illuszt­rálják hasonló rajzok, jelez­vén, hogy a mese késői kor­ban is az őszinte gyermeki lelket közvetíti, itt azonban néminemű kényszeredett szegényszagra is utalnunk kell. A mai gyerek már nem feketével rajzol a fehér lap­ra, színes ceruzái tucatszám­ra sorakoznak asztalán. A mi fölnőtt eszünkkel vissza kell képzelnünk a tündéreket, a házakat, a fákat, az embere­ket, a csodálatos állatokat színes eredetijükbe, de a visszaképzelés mindig annyiféle, ahányan vállalko­zunk rá. Hogy a legilletéke­sebb olvasó, a gyereksereg hogyan fogadja, hamarosan megtudhatjuk, de álljon pél­dának mindjárt a kanyargó Tisza színesben fogant és színesben közvetített címlapi rajza a benti változatokkal szemben. Szeretjük az írókat dobo­zolni, hogy könnyebben osz­tályozhassuk őket, félnék azonban, ha Tóth Bélát min­dezek után a mesefrók tábo­rába sorolnánk. Olyan író ő, akinél a talán legősibb iro­dalmi műfaj, a mese is ott­hon van. Könyvkiadók buz­galmán múlik, hogy írói sok­rétűségének milyen ereit csorgatják olvasói elé. A bölcsességre fogékony gye­rekek azonban mindenkép­pen jól járnak vele akkor is, ha leginkább az ő lelküket mérgezik a mesegyárak un­dorítóan erőszakos rajzfilm­jei, a sajnálatosan fölnőttek­nek szánt, szintén színvonal­talan, vértől és erőszaktól csöpögő más műsorok özö­nével együtt. Kifacsarodott világunk­ban jólesik szép mesék zsombékján megpihennünk. Aki csak elsivárosodó szó­kincsünk elleni orvosságnak veszi, az is jól jár vele. H. D. Jurták között • Munkatársunktál „Jurták között" címmel hirdetett rajzpályázatot sze­gedi általános iskolásoknak a tápéi művelődési ház és a Bálint Sándor iskola a mille­centenáriumra. A pályázók­tól a honfoglalók életmódjá­val és hiedelemvilágával kapcsolatos elképzelések rajzos megfogalmazását vár­ták. A beküldött munkák legjobbjait három kategóriá­ban díjazták: a 2.-4. osztá­lyosok közül Nagy Attila, a Bálint Sándor iskola tanulója kapott első díjat, az 5.-6. osztályosok közül Kozma László, a Kodály téri iskola diákja, a 7.-8. osztályosok közül pedig ugyanebből az iskolából Komlósi Mária. A rajzok kiállításon láthatók a tápéi művelődési házban. Verecke útján • Munkatársunktól Hangulatos kirándulással végződött az a vetélkedőso­rozat, amelyet a múlt év őszén indított - a közelgő millecentenárium tiszteletére - Verecke híres útján cím­mel a Béke Utcai Altalános Iskola. Az alsó tagozatosok mon­damondó és rejtvényfejtő versenye után, a felső tago­zatosoknak a honfoglalás korának mindennapjairól kellett számot adniuk. A 28 vetélkedő csapat közül a leg­jobb 10 a maga készítette jelmezekben és díszletek kö­zött jelenítette meg a hon­foglalás időszakát. Az ered­ményhirdetésre Ópusztasze­ren került sor, ahova a leg­jobbak utazhattak. A mondamondó verseny győztesei: 1. Krizbai Andrea (Kossuth Lajos Ált. Isk., ta­nára: Patyiné Goda Margit) 2. Kovács Norbert (Makkos­házi Ált. Isk.tanára:Jfovácr­né Dombóvári Mária) 3. Vi­rág Norbert (Kodály téri Ált. Isk., tanára: Lakatos Je­nőné) A rejtvényfejtők versenyét a Tarjánváros III. számú Ál­talános Iskola csapata nyer­te. A csapat tagjai voltak: Bíró Lilla, Takács Gergő, Vincze Tamás. Felkészítő tanárok: Rajnai Mónika és Jankó Lászlóné. Történelmi-műveltségi ve­télkedő: 1. Odessza II. Ált. Isk. „Turul" csapata: Csaba Zsófia, Horváth Anikó, Vi­rág Zsolt. Felkészítő tanár: Giron Tiborné 2. A JGYTF II.-es Gya­korló Iskolájának „Kusid követői" elnevezésű csapa­ta: Nemes Nagy Anna, Pásti Csongor, Sóti Melinda. Fel­készítő tanár: Szűcs Mátyás­né és Maróti Antalné. 3. A Gárdonyi Géza Álta­lános Iskola „Turulmadár" nevű csapata: Császár Putyi Zoltán, Komócsin Krisztina, Papp Róbert. Felkészítő tan­árok: Mészárosné Horváth Erzsébet és Bíró Erzsébet. A Béke Utcai Általános Iskola rendezvénysorozatá­nak fő támogatói voltak Sze­ged önkormányzata és a G 2000 Tehetségkutató Alapít­vány, segítséget nyújtott még a Démász Rt., a Lord Könyvesbolt, a Nissan Gem­max autószalon, a 3S Servi­ce biztonsági szolgálat, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke és a Béke Utcai Általános Iskola Alapftánya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom