Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 2. BALLAGÁS 5 Szív A

város: élőlény. A nagyváros motorja, szíve: a centrum. A Belváros állapota az idegen számára is elárulja: milyen „egészségnek" örvend a település. Az „amerikás" city nappal nyüzsgő, záróra után halott. A nyugat-európai hangulatos centrumok éjjel is mutatják az élet jeleit. Melyik mintát tartja követendőnek Szeged? Ez itt a kérdés! Legyen tiszta, csendes, biztonságos! A pihenést és az ügyintézést is szolgálja Szeged centruma! rve halott lesz Szeged szíve, a Belváros?! - kérdezik Lf mostanában egyre többen a tömbrekonstrukció hírére reagálva. Mert a szegedi centrum lerobbant, elhanyagolt épületeire, vízvezeték és csatornarendszerére bizony ráférne a felújítás. Ám a felújításnak nevezett akcióból úgy tűnik, átalakítás lesz. Az önkormányzat a belvárosi lakások jó részéből irodát, üzletet és más „szolgáltató egységet" kíván kialakítani. A megmaradt lakások bérleti diját pedig akár kétszázszorosra emelni. Azt beszélik: az újgazdagok foglalják el a Belvárost. Fáj a szív! Ú. I. Hiányzó egységes rendezési terv... .Legyen a gyalogosoké" Nóvák István városi főépítész szerint a belvárosi tömbrekonstrukciós programot csak akkor szabad megkezdeni, ha egységes rendezési terv készül az egész Kiskörúton belüli területre. A „sétáló városrész", vagyis a gyalogosok számára kialakított zónák kiterjesztésével lehetne kihasználni mindazon lehetőségeket, amelyeket a történelmi * városmag rejt magában. Bár évek óta készen áll már a Dugonics tér, Kárász utca, Kölcsey utca és Tisza Lajos körút által körbezárt tömb rekonstrukciós terve, a megvalósítás egyelőre várat magára. A városi főépítész szerint ugyanis hiba lenne tömbönként végrehajtani a Belváros rehabilitációs programját: előbb világosan meg kell határozni az egész terület rendezési alapelveit. A Kiskörút és a Tisza közti rész ugyanis egészében védettnek tekintendő - erről még 1990-ben határozott a városi közgyűlés. Nóvák István úgy véli, nagyon fontos döntést hozott az akkori képviselőtestület, hiszen most már nem lehet „merényleteket" elkövetni az árvízi újjáépítésnek köszönhetően szinte páratlanul egységes, eklektikus városmag ellen. Mert azt nehéz lenne tagadni, hogy korábban fölépült itt néhány olyan ház is, amelyeknek jobb lett volna valahol másutt helyet keresni. A főépítész elképzelései szerint a védelmet ki kellene terjeszteni a Kis- és a Nagykörút közötti területre is. És ha továbbmegyünk, máris ott találjuk magunkat a várost körülölelő, tömbös beépítésű lakótelepi gyűrűben, amellyel éppúgy törődni kell. (Már készül Taiján városrész egyes területeinek rehabilitációs programja is.) S ha még távolabbra tekintünk, akkor környező települések (Algyő, Szőreg, stb.) fejlesztéséről sem szabad elfeledkezni: Nóvák István rendszeresen jár lakossági fórumokra, s személyesen is tájékoztatja a helybélieket a tervezett programokról. A kiindulási pont azonban mégiscsak a Tisza Lajos körúton belüli terület, a város szíve. A főépítész szakértőket bízott meg olyan vizsgálati anyagok elkészítésével, amelyek megalapozhatják a Belváros rehabilitációs terveinek kidolgozását. így például - egy holland program szerint - számítógépes modellezéssel vizsgálják meg a terület közlekedési rendszerét, s természetesen a lehetséges változtatásokra is készülnek tervek. A fő cél: a Belváros legyen a gyalogosoké! Viszont ha a gépkocsikat kitiltják a városközpontból, akkor ez nem lehetséges parkolófelületek kijelölése nélkül. A problémát föltehetőleg parkolóházak építésével lehet megoldani. Ugyancsak nagy feladat a közműhálózat fölújitása - a vízvezeték- és csatornahálózat lassan matuzsálemi korral dicsekedhet. Csak eztuán érdemes nekilátni a jelentősebb tömbrehabilitációnak. Mindemellett több épület rekonstrukciója már meg is kezdődött: elég talán a Klauzál tér, Kelemen utca, Széchenyi tér tömbjét említeni. A városi főépítész fontosnak tartja, hogy a fölújltások miatt kiköltöztetett lakók számára megfelelő nagyságú és színvonalú, s nem utolsósorban ugyancsak belvárosi lakást kell biztosítani. Szükséglakásba költöztetésről szó sem lehet... „A Belváros rendezését egy városfejlesztési organizációs terv elkészítésével kell kezdeni" - mondta Nóvák István. A terv előkészítésén szakemberek egész csoportja dolgozik; a főépítész a különféle szakterületek legkiválóbb képviselőit igyekezett bevonni a föltáró munkába. Ny. P. Halálra ítélt Belváros? A képviselő és városa Önnek hogyan tetszene? Török Rita (építőipari szakközépiskolás): - Leendő szakmabelinek is érzem magam kissé, s Így szeretném, ha megmaradna a Belváros egységes arculata. Ugyanakkor föl kéne újítani számos középület homlokzatát. Több szórakozóhelyre lenne szükség szerintem. Megfizethető, de színvonalas helyekre gondolok, melyeket a szegediek, külföldiek egyaránt látogatnak. Bíró Ferencné (ügyintéző): - Tisztább Belvárost szeretnék! Itt van például a Deák Ferenc utca, ahol naponta közlekedem, s látom, piszkos. Különösen hétvégenként tapasztalni, szemét borítja a járdát. Nem akarom megsérteni a szegedieket, de a Dunántúlon, ahonnan származom, általában tisztábbak az utcák. A terek többnyire rendben vannak, s a parkosítás is aránylag megfelelő. Sárszegi István (színpadmester): - Kerékpárral járok be naponta a Belvárosba, (gy azután tapasztalom, elhanyagolt állapotúak az utak. A Széchenyi térnél, a sínek mellett, akkora rések vannak, hogy szétrázzák a járművet. Az útállapotokra mindenképpen jobban oda kellene az önkormányzatra figyelnie. A parkolási helyzettel jelenleg elégedett vagyok, éppúgy, mint a parkokkal. Volosinovszki Miklós (villamosmérnök): - A belvárosi tisztasággal egyáltalán nem vagyok megelégedve. A parkolók zsúfoltsága a parkolójegyek bevezetése óta megszűnt. Amit mindenképpen szeretnék: hídfölűjítás elkészülte után mielőbb ésszerűsítsék a forgalmat. Számtalan a fölösleges kitérő, ezzel együttjár a sok üzemanyagfogyasztás, azzal pedig a rossz levegő. Kóréh Katalin (gimnazista): - Hangulatosabb belvárost szeretnék, mozgalmasabbat, fiatalosabbat. Különösen nyáron nem ártana, ha több szabadtéri rendezvény lenne az utcákon. Lépjenek föl zenekarok, legyenek diszkópartyk. Pécsett, ahogy leültünk a múzeum elé, szinte mediterrán hangulat fogott el, ugyanez Szegeddel kapcsolatban nem állítható. (Fotó: Somogyi Károlyné) Milyen Belvárost szeretne a képviselő? - kérdeztük a közgyűlés néhány tagját. Tisztaság, biztonság Dr. Ványai Éva (MDF), a Belváros egyik képviselője, alpolgármester: - Tiszta, virágos és biztonságos Belvárost szeretnék. A belváros arculatának alapja: a tömbrehabilitáció, amit folytatni kell. A város centruma a gazdaságilag fejlett országokban elsősorban üzleti célokat szolgál. Több vendégcsalogató presszó, terasz kellene. Programokban ma sincs hiány. A tömbrekonstrukciósorozatról lapunkból értesültek a belvárosiak is. Magát a hírt örömmel fogadták az önkormányzati tulajdonú lakások jobbára középkorú vagy nyugdíjas bérlői. De mivel senki semmiről nem kapott hivatalos papírt, arra gondoltak, ebből a tervből se lesz semmi! De úgy tűnik, mégis megkezdődik a felújításnak nevezett átalakítás, melynek következménye a lakócsere is. Mit szólnak a város centrumának nagy átalakításához az érintettek, a jelenlegi belvárosiak? Meg is lepődtek például a Dugonics tér 2. lakói, mikor tavaly novemberben megjelent Koczor mérnök úr, s a bérlőket a „fölújttáshoz" kapcsolható igényeikről faggatta. Ennél is nagyobb megdöbbenést váltott ki az 1995. december 12-i gyűlés, melyre az „ I. számú belvárosi tömb" rekonstrukciójában érintett, azaz a Dugonics tér 2.,3.,4. és a Kölcsey utca 6. lakóit hívták. A félszáz belvárosi lakos számára ugyanis ekkor vált nyilvánvalóvá: tiltakozásuk ellenére otthonukból el kell költözniük, de nem tudni, mikor és hova, ellenben bizonyos, az újjávarázsolt belvárosi lakást az eddigi bérlők nem kapják vissza. Az ok: felújítás helyett átalakítják az épületeket. Vagyis: otthonokat vernek szét, majd irodák, üzletek uralják a terepet, a meghagyott önkormányzati lakások pedig nagy alapterületűek lesznek, s ezeket „piaci", azaz horribilis összegű bérleti díj ellenében kívánják értékesíteni. Még egyes városatyák is tiltakoznak az ellen, hogy a Belvárosból, a 2500 önkormányzati lakásból kipaszírozzák az embereket! Nincs elegendő önkormányzati lakás arra a célra, hogy az érintett belvárosi lakosokat legalább a felújítás idejére megfelelő körülmények közé helyezzék. A Dugonics tér 2-ben élő dr. Farkas Gyula egyetemi tanár szerint jogosnak tűnik a ház lakóinak azon föltételezése, hogy e műemlékjellegű ház bérleti jogát gazdag és ezért befolyásos magánszemélyeknek kívánják átjátszani. Nincs más magyarázat arra, hogy: egyrészt e nemrég felújított épületet miért kell most átalakítani; másrészt a műemlék jellegű, eredetileg is lakóház funkciójú polgárházból miért akarnak irodák, s „kávéházi szalon" céljára „ellopni" lakásokat; harmadrészt miért nem költözhetnek vissza azok a bérlők, akik itt élték le a fél életüket, s eddig is tisztességesen fizették a lakbért és a közüzemi dfjakat?! Az épület iroda és szolgáltató, valamint átjáró házzá alakítása megszüntetné az árvfz előtti Szeged hangulatát idéző, volt Vajda ház eredeti funkcióját és jellegét. Nem beszélve arról, hogy így itt a bűnözés egy újabb belvárosi gócpontja alakulhatna ki. A dr. Farkas László (KDNP) interpellációjára adott válaszában Veres Károlyné, a polgármesteri hivatal vagyonkezelő és vállalkozói irodájának vezetője hangsúlyozta: a felújítások és átalakítások célja a műszaki helyreállítás és az, hogy „az ingatlan hasznosítása a város gazdasági érdekeinek figyelembevételével történjen". A jelenlegi bérleti díjak az épületek üzemeltetésének költségeit sem fedezik, nem hogy a felújításokét! Tudomásul kell venniük a bérlőknek: az épület tulajdonosa az önkormányzat és gyakorolni is ktvánja e jogait! Ennek ellenére szintén érthetetlen a „szomszédvárra", a 40-es években épült, 60-as években emeletráépítéssel felújított Dugonics tér 3-. számú házra kimondott Ítélet. Az ott lakók már határozatot is kaptak. Mégpedig - számukra meglepő módon - a makói polgármesteri hivataltól, ráadásul .javított", de egymásnak ellentmondó, kétféle tartalmú szöveggel. Ez - az egyik lakó, dr. Tóth Péter nyugalmazott ügyész szerint - sérti az államigazgatás szabályairól szóló, 1957. évi törvényt is, mert lakásügyben az az államigazgatási szerv illetékes eljárni, melynek területéhez tartozik az ingatlan. Aztán: az eddig postázott határozatok egyike felújításról, a másik átalakításról szól, de egyikben sem tesznek említést a lakók elhelyezéséről, mivel kimondatik: a munkálatokat a lakók birtokháborttása nélkül kell elvégezni. Borzasztó ez a lakók elleni léklektani hadviselés! — mondja egy magát megnevezni nem kívánó idős asszony. Érthetetlen, hogy míg egyesek megvásárolhatják lakásukat, addig másokat lakásuk bérleti jogviszonyától is megfosztanak. Azok, akik ragaszkodnának jelenlegi belvárosi otthonaikhoz, lehetetlen helyzetbe kerültek! Rákényszerítik őket a költözésre, holott szó sincs arról, hogy - a lakástörvény szellemében - azonos értékű lakást kapnának cserébe. A környezet e kényszerű változtatása anyagi, s lelki teher, amibe bizony az idős emberek bele is rokkanhatnak... Az önkormányzat döntött a belvárosi házak rekonstrukciójáról, de az ott lakók megkérdezése és egyetértése nélkül! Ezért több érintett elkeseredetten kérdezi: a polgár nem számít, csak a pénz diktál?! A kisjövedelmű bérlőket „lecserélik" az újgazdagokra?! Akár azon az áron is, hogy. az önkormányzat Szeged egységes, eklektikus stílusú Belvárosát „cityvé", az élettől lüktető centrumát halott üzletnegyeddé nyomorítja?! Újsxászi Ilona Juhász Antal (Munkáspárt), a városfejlesztési és tulajdonosi bizottság elnöke: - Sztvem szerint minden házat felújíttatnék, s minden jelenlegi bérlőt a lakásában hagynék. De mást diktál az élet! Ezért a piaci viszonyokhoz igazított Belvárost képzelek el. Az épületek alsó részében üzletekkel, második és harmadik szintjén reprezentatív bérlakásokat. Nyugalom, oxigén Dr. Szilvásy László (KDNP): - Élő, tiszta levegőjű, nyugodt Belvárost szeretnék! Ezért a Tisza Lajos körúton belül legszívesebben kitiltanám az autókat. Mint majdnem belvárosi lakos nem szeretném, ha a bankok és irodák holt negyedévé alakulna a Széchenyi tér és környéke. „City" Kónya Gábor (MSZP), a lakásügyi bizottság elnöke: - Támogatom a nyugati mintájú nagyvárosi „city" kialakítását, hiszen Szegeden is fizetőképes kereslet van a frekventált helyen lévő üzletekre, irodákra és reprezentatív bérlakásokra. Ugyanakkor a jelenlegi belvárosi bérlők elhelyezésére nincs elegendő lakásunk, ezért is szorgalmazom az önkormányzati építkezést. Az árvíz előtti polgárházra az újgazdagoknak fáj a foga? (Fotó: Karnok Csaba) Piac, üzletek