Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-29 / 124. szám

SZERDA, 1996. MÁJ. 29. EGY SZÁZALÉK III. • Nekik sincs adókedvezményük A fuvarozó magánóvodája • Látványosan bővül Magyar-román külkereskedelem Müller Ferenc: A másik vállalkozás pótolja. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Bukarest (MTI) Látványosan, 81 szá­zalékkal bővült tavaly a magyar-román külke­reskedelem az elözö év­hez képest - közölte Kó­nya László bukaresti magyar kereskedelmi tanácsos a Curieul Na­tional című román napi­lapnak nyilatkozva. A Rompres által ismerte­tett írás szerint Magyaror­szág Romániába irányuló exportja tavaly 54 százalék­kal növekedett, s értéke elér­te a 357 millió dollárt. Ro­mánia 10 százalékkal többet, 132 millió dollár értékben exportált Magyarországra. Romániába 3318 magyar vállalat exportál, míg Romá­niából 1534 cég szállít árut Magyarországra. Romániá­ban 1171 román-magyar ve­gyes vállalatot jegyeztek be, összesen 20 millió dolláros tőkével, míg Magyarorszá­gon 30 román-magyar ve­gyes vállalat működik. Mind­ezek alapján - mint Kónya László megerősítette - Ma­• Budapest (MTI) Jó évet zárt tavaly a Bu­dapesti Árutőzsde. Forgal­mát az előző évhez képest megötszörözte. A Budapesti Árutőzsdén 1995-ben mint­egy 175 milliárd forintos forgalom bonyolódott ­mondta el Keresztesi Szer­gej, a BÁT elnöke múltheti sajtótájékoztatóján, amelyet az árutőzsdén az éves rendes közgyűlése alkalmából ren­deztek. A tőzsdetanács elnöke el­mondta: a BÁT forgalmának 95 százalékát a devizaszek­ció adja. Az agrárszekciók ugyanakkor némileg háttér­be szorultak. Az árutőzsde szervezeti átalakítása 1994 végén megtörtént és ez jóté­kony hatással volt a tőzsde működésére. A kialakított különböző szervezeti egysé­gek a tőzsdetanács, a titkár­ság, a bizottságok és szekci­ók működése jó. A forgalom gyarország Románia nyolca­dik legnagyobb exportőré­nek és - Oroszország után ­a második legfontosabb ke­reskedelmi partnerének szá­mít. Az idén viszont a lendü­let lassulása várható, mivel csökken a magyar árualap, a román fél pedig nagyobb vá­mot vet ki a mezőgazdasági termékekre, mint eddig. Ilyen feltételek között a két­oldalú áruforgalom 5-15 szá­zalékkal csökken majd. A román-magyar szabad­kereskedelmi tárgyalásokra és arra a támogatásra utalva, melyet Magyarország nyúj­tott Romániának a Közép­Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (CEFTA) való román csatlakozás végett, Kónya László elmondta: a mostani fordulón arról volt szó, hogy milyen mértékben liberalizálják az iparcikkek kereskedelmét. Hozzátette: 1996 harmadik negyedében Románia várhatóan aláíija a belépési szerződést, mely jö­vő januárban válik hatályos­sá. alapján az árutőzsde tavaly 117 millió forintos bevételi többletet ért el. Ennek 80 százalékát a forgalmi jutalék tette ki. Emellett az árutőzsdének megfelelő pénzügyi tartalé­kai vannak állampapírokban - ezek értéke mintegy 200 millió forint. A közgyűlésen elhangzott, hogy ebben az évben a tőzsde forgalma sze­rény becslések szerint is el­éri az 500 milliárd forintot az év végére. Erre minden alap megvan, ugyanis május közepéig az árutőzsdén a forgalom összértéke megkö­zelítette a 300 milliárd forin­tot. Ugyanakkor a tőzsdeta­nács megvalósíthatónak tart­ja az agrárpiacok felfuttatá­sát, az energiatőzsde létreho­zását a Mol-lal együttmű­ködve. Emellett szeretnének nyitni az értékpapír-piacok és az opciós piacok irányába is. A szállítmányozás leg­alább annyira messze esik egy óvoda fenntar­tásától, mint Makó Jeru­zsálemtől. Müller Ferenc fuvarozó vállalkozó mégis úgy döntött egy szép nap, ezelőtt négy évvel, hogy megnyitja a város első magánóvodá­ját. A Müller-óvoda az­óta már fogalom Szege­den, azt azonban még senki sem kérdezte meg a tulajdonostól, meg­éri-e működtetni a gyer­mekintézményt. Az Egy százalék ezúttal pótolja a mulasztást. Szemben ülök egy nagy­darab, csupaszív emberrel, aki, miközben a piac farkas­törvényeivel harcol nap mint nap, szinte „elolvad", ami­kor a gyerekek kerülnek szó­ba. 9 Müller úr, ígértem a kérdést, föl is teszem: megéri-e magánóvodát fenntartani? - Egy szóval válaszolha­tok: nem. Az óvoda veszte­séges, havi átlagban 100 ezer forint a ráfizetés, amit a másik vállalkozással próbá­lok behozni. Nem sok siker­rel, hiszen a gazdasági élet recessziója a szállítmányo­zást érinti a legkeményeb­ben. De hát nem szabad föl­adni, bízni kell benne, hogy hamarosan megélénkül a gazdaság. • Mivel foglalkozott, mi­előtt kiváltotta a vállalko­zói igazolványt? - Mai szókifejezéssel élve vállalkozói családban szület­tem, apám fuvaros volt. Már a gyerekkorom is kemény munkával, feladatok teljesí­tésével telt el. Majd tovább­tanultam, hűtőgépszerelő let­tem, s előbb a Gelkánál, ké­sőbb az Elektromos Szövet­kezetben dolgoztam. 1982­ben, amikor először lehetett állampolgári jogon vállal­kozni, én is fuvarosnak csap­A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai 1996 májusától az or­szág összes boltjára, vendéglátóhelyére és kiskereskedelmi szállás­helyére kiterjedő adat­felvételt végeznek. Úgy tűnik, ez év az összeírá­sok jegyében telik, hi­szen nemrég fejezték be a kisnépszámiálást és máris itt egy újabb nagy adatfelvétel. Az össze­írásról kérdeztük Klon­kai Lászlót, a KSH me­gyei igazgatóját. - Valóban kissé sűrűnek tűnik ez a program, de nem jelenti azt, hogy az év hátra­lévő része is így folytatódik. A szokásos munkáinkon fe­lül további új, nagy jelentő­ségű statisztikai összeírás már nem lesz az idén, vi­szont ennek a munkának még ősszel lesz folytatása. • Mi a szerepe ennek az összeírásnak, milyen cél­lal hajtják végre? - Hazánkban korábban soha nem került sor teljeskö­rű kiskereskedelmi és szál­láshelyi összeírásra. Most se azért tesszük, hogy ha még eddig nem volt, hát legyen ilyen is. Úgy vélem, nem kí­ván különösebb indoklást, hogy feltétlenül szükséges annak ismerete, hogyan ala­kul, hogyan változik időről időre a kiskereskedelmi for­galom. Erre a kérdésre ko­rábban könnyen adtunk tam föl, mint az apám, de már a kor szellemének meg­felelően teherautóval szállí­tottam. A vállalkozás akkor kezdett el terebélyesedni, amikor 1990-ben pályázat útján megnyertem - külős­ként természetesen - az Ag­roker szállítmányozását. • Miért alapított magá­nóvodát? - A 90-es évek elején pénzügyileg stabilizálódott a vállalkozás, az óvodaalapítás ötlete pedig már régóta fog­lalkoztatott. Gyerekbarát va­gyok, létrehozására pedig baráti köröm is ösztönzött. Azok a hasonszőrű, nem túl vagyonos vállalkozók, akik örültek volna annak, ha a gyerekeiket napközben nem egy „megőrzőben" tudják. Úgy éreztem, megengedhe­tek magamnak egy eleve veszteségesnek ítélt vállal­kozást. • Az ember, ha azt hall­ja, hogy magánóvoda, ar­ra gondol, horribilis összegeket fizetnek a szü­lők. megfelelő választ. Kevés számú kereskedelmi vállalat és áfész működtette a boltok döntő többségét, és a tőlük rendszeresen érkező statisz­tikai jelentések megfelelő alapot szolgáltattak ehhez. A rendszerváltást követően megszaporodtak - főként a kereskedelemben - az egyé­ni vállalkozások, viszonylag gyors privatizációra került sor, és nem néhány boltháló­zatot működtető vállalattal, - Egy gyerekért 13 ezer 500 forintot kérünk, ha pe­dig a mikrobuszunkkal hoz­zuk-visszük reggel és dél­után, akkor 19 ezer forint a tarifa. Budapesten ugyanez 50-60 ezer forint havonta. Szerintem ahhoz képest nem magas az óvodai térítés díja, hogy mit nyújtunk érte cse­rében: napi négyszeri étke­zést a Garden étterem kony­hájáról (liszt- és tejérzéke­nyeknek sajátos a menü), úszást, nyelvoktatást, kultu­rális programokat, orvosi felügyeletet. • Hány gyerekkel foglal­koznak? - Hatvan főt engedélyez­tek, de csak 40-45 gyereket vettünk föl, hogy egy cso­portban ne legyenek tíznél többen. Az oktatási progra­munk az országban egyedül­álló. A gyerekek tegezik az óvónőket - akiket különben a szülők választanak ki cse­metéik mellé -, s nem köte­lező számukra az egyenruha. A testvérek egy csoportba kérhetik magukat. A főállású hanem az önállóan működő boltok tízezreivel kell meg­birkóznia az adatgyűjtőnek. Az új helyzet új eljárások bevezetését kívánta meg. Ér­telmetlen és lehetetlen lett volna az összes boltot rend­szeres adatszolgáltatásra kö­telezni, a korábban teljeskö­rű adatgyűjtést mintakivá­lasztáson alapuló úgyneve­zett reprezentatív felvétele­zés váltotta fel. Hogy ez az eljárás megfelelő eredményt óvónők száma 9, további 4 főt pedig félállásban foglal­koztatunk. A gyerekeket az életre, a vállalkozásra, a munkára készítjük föl azzal, hogy változatos, ám fegyel­mezett a program, ugyanak­kor szigorú az időbeosztás. • Ha újrakezdhetné, be­levágna-e mégegyszer az óvodaalapításba? - A vállalkozó azt mon­datja velem, bolond, aki csi­nál valamit, a bankba kell tenni a pénzt és élvezni a ka­matait. Ha viszont az emberi oldaláról közelítem meg a problémát, akkor csak bele­kezdenék mégegyszer, mert nagy öröm a gyerekekkel foglalkozni. Annak ellenére, hogy a vállalkozás vesztesé­ges. Mert tőlünk is elvontak 1 millió forint állami támo­gatást, s hiába kértük, helyi­adó kedvezményt sem kap­tunk a várostól. • Hogyan tovább? - Meg fog lepődni, 1997­ben négyosztályos általános iskolát szeretnék indítani. Fekete Klára adjon, megbízható regiszter­re van szükség, amelyik tel­jeskörűen tartalmazza az or­szágban működő boltokat, kereskedelmi egységeket. • Mire kíváncsiak az összeírok, mit kérdeznek a boltokban? - Az összeírás csak a leg­alapvetőbb adatokra terjed ki, egyrészt az üzlet azonosí­tását, regiszterbe vételét szolgáló információkra, mint például a bolt, a cég neve, Keres­kedelem • KSH-MTI A kiskereskedelmi és vendéglátó-hálózatban az év első három hó­napjában 578 milliárd forint forgalmat bonyolí­tottak le - állapítható meg a Központi Statiszti­kai Hivatal múlt héten MTI-hez eljuttatott leg­frissebb jelentéséből. Ez a forgalom folyó áron 17 százalékkal maga­sabb, összehasonlító áron azonban 9 száza­lékkal kevesebb, mint tavaly volt. A bolti kiskereskedelem folyó áron számított árbevé­tele az első negyedévben 539 miliárd forint volt. Ez 17 százalékkal haladta meg az 1995. évi azonos időszak forgalmát, mennyiségben azonban 8 százalékkal alatta marad az elmúlt év azonos időszakában értékesített áruknak. Ezen belül tüzelő­és építőanyagból havonta 10 százalékkal többet forgal­maztak a kemény tél miatt. A vegyes árucikkek értékesíté­sével foglalkozó üzletekben az eladott árumennyiség szinten maradt, az élelmi­szer-kiskereskedelemben pe­dig az összehasonlító áron számított forgalom 5 száza­lékkal nőtt. Gyógyszerekből és gyógyászati segédeszkö­zökből 30 százalékkal keve­sebbet adtak el, mint tavaly ilyenkor. A közúti gépjárművek és alkatrészek forgalma 16 szá­zalékai mérséklődött, ám en­nek oka főként az, hogy ta­valy ilyenkor kiugróan ma­gas volt az értékesítés. Az üzemanyag-forgalom 10 szá­zalékkal marad alatta a ta­valy első negyedévinek. A vendéglátás forgalma január és március között 13 száza­lékkal csökkent. címe, másrészt a nagyság jellemzésére szolgáló adato­kat. Emellett kíváncsiak va­gyunk a forgalom árucsopor­tonkénti összetételére. Ezek a kérdések azt szolgálják, hogy a mintaválasztásnál mindenféle bolt képviselve legyen, a kicsi és a nagy, az élelmiszert és a műszaki cik­ket árusító egyaránt. • Kik végzik az össze­írást, és milyenek az első tapasztalatok? - Az összeírást erre a cél­ra kiképzett számlálóbizto­saink végzik, akik munkájuk során hivatalos személynek minősülnek. Az adatszolgál­tatás a vonatkozó kormány­rendelet értelmében kötele­ző, megtagadása szankcio­nálható. Az eddig felkeresett boltok döntő többsége meg­felelő együttműködést tanú­sított, de találkoztunk bizal­matlansággal is. Több bolt­hálózatot üzemeltető keres­kedelmi szervezet esetében a vezetők segítségét kellett kérnünk, volt ahonnan tele­fonon „ellenőrizték", hogy az összeíró valóban a KSH megbízásából dolgozik-e. Reméljük, végre tudjuk haj­tani az összeírást és nem tör­vényes eszközökkel, pénz­bírsággal kell azt kikénysze­ríteni. Szeretnénk minden érintettet megnyugtatni: a felvétel adatait a Hivatal az adatvédelmi törvénynek megfelelően bizalmasan ke­zeli . K. A. MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 229,09 23131 23333 Ausztrál dollár 120,27 12137 122,47 Belga frank (100) 476,89 481,68 486,47 Dán korona 25,38 25,64 25,90 Finn márka 31,76 32,08 32,40 Francia frank 28,99 29,28 2937 Görög drachma (100) 62,13 62,73 6333 Holland forint 87,63 8831 8939 ír font 236,37 238,65 240,93 Japán yen (100) 139,91 14139 142,67 Kanadai dollár 110,37 111,42 112,47 Kuvaiti dinár 504,58 509,42 51436 Német márka 98,02 99,00 99,98 Norvég korona 22,92 23,15 2338 Olasz líra (1000) 97,15 98,08 99,01 Osztrák schilling 13,93 14,07 1431 Portugál escudo (100) 95,76 96,71 97,66 Spanyol peseta (100) 117,68 118,85 120,02 Svájci frank 11939 120,60 121,81 Svéd korona 22,16 22,38 22,60 USA-dollár 15133 152,98 154,43 ECU 18531 187,13 188,95 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS • Budapesti Árutőzsde Kevés a gabona, legtöbb a deviza • Magyarországon először Összeírják a boltokat Kiskereskedelmi adatfelvétel: bázis kell. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom