Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25 / 122. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 23. HANGSÚLY 5 Lélektől lélekig 1996-ban Kelet-Közép-Európában, Magyarországon változatlanul érdemes, s végre már szabad is figyelni az első pünkösdre. Függetlenül attól, hivő valaki avagy nem. Mert nem olyan elvontak, tömjénszagúak ám a Léleknek tulajdonított lelki ajándékok! Már a Szentírás sem csak hitbéli megtáltosodásról, hanem bölcsességről, értelemről, tudományról, tanácsról, erősségről, s jámborságról beszél. Szent Pál a Lélek gyümölcseit is megfogalmazza, amikor szeretetről, örömről, békéről, türelemről, kedvességről, jóságról, hűségről, szelídségről, szerénységről, önmegtartóztatásról, meg tisztaságról ír. Ezt a titkos erőt hol csírájában, hol fellobbanva - a lelki érettségtől függően - kiki megtapasztalhatja mindennapjaiban. Akkor, amikor erőt kap a megoldhatatlannak látszó feladathoz, akkor, amikor felbátorodik a cselekvéshez, akkor, amikor hirtelen megvilágosodik, akkor, amikor az ihlet avagy múzsa csodát csókol az ajakra, lantra, tudományra, akkor, amikor vigasz ölel a reménytelenségben, akkor, mikor öröm lobban, vagy bánat enyhül Holnap, pünkösd napján gondoljunk hát arra a forrásra - eredeztesse bár ki-ki onnét, hol legbensőbb meggyőződése diktálja - , mely képes arra általunk, hogy jobbá, embereibbé tegye ezt a manapság nagyon is megbolydult, szabadságra ítélt világot. örfi Ferenc • Gyúlay Endre szerint a jövő nem a tömegkereszténységé, hanem a kis közösségeké „A mai fiatalság Szent István-i nemzedék" • Kakasütő és cucorka A megyés püspöknek is van gyóntatója. (Fotó: Nagy László) Pünkösdi A Pünkösd a nem vallási eredetű hagyományai szerint mágikus célzatú, megújhodást, termékenységet köszöntő ünnep. Régmúltban gyökerező hagyományait az etnográfusok többek között a hatnapos római Floralia ünnepre, a tavaszköszöntő ősi, pogány rítusokra, lovagkori emlékekre vezetik vissza. Szokásvilágának jellemző momentuma volt a pünkösdi király, és (később) királyné megválasztása, „uralkodása", illetve a pünkösdi királynéjárás. A pünkösdi királyságtól, azaz annak egy változatáról 1727-ból szól feljegyzés, amelyből az derül ki, hogy őrizve, felelevenítve a lovagkori hagyományokat májuskirályt választottak a Splényi-huszárezredben. A 18. században dívó - az egyház által egyébként akkor tiltott - népi pünkösdikirályválasztó legényvetélkedések tájegységenként, népcsoportonként más-másként zajlottak, és sokfelé alakoskodó szokásokkal, táncos mulatsággal kapcsolódtak egybe. A legények versengtek például lófuttatásban, viaskodtak a falu bikájával, szamarat futtattak, bottal húzták el egymást, élő kakasokra dobáltak vagy lövöldöztek célba (kakasütés), sőt, versenyeztek gúnárnyakszakftásban is. A legkülönbnek, legügyesebbnek, legerősebbnek bizonyuló lett a pünkösdi király, aki régen egy évig a legénybíró tisztét viselhette. Társai engedelmességgel királyság tartoztak neki, meghívták minden mulatságba, lakodalomba. A 19. századi szokások szerint többfelé uralkodói jelképei is voltak, királyi koronát, pálcát kapott. A pünkösdi királyság elnyeréséhez szükséges versengés, illetve az esztendeig tartó „hatalomgyakorlás" később választásos népi játékká szelídült, s egy napra, egy báli éjszakára korlátozódott. Mulatság közepette választották meg a pünkösdi királyt és királynét, felcicomázták, s a bál végéig „uralták". Amikor a táncos vigalom befejeződött vége szakadt a „hatalomnak" is, a népi mondás szerint ezért „Pünkösdi királyság nem nagy uraság ". A pünkösdi király párja az újabb keletű szokások szerint a választott királynő volt, akire azért szavaztak, mert ő a legszebb. Az igazi pünkösdi királyné azonban a régi népszokások szerint az a 4-5 éves kicsi leányka (somogyi nevén cucorka) volt, akit az ünnepen lánytársai termékenységvarázsló célzattal, később köszöntő, alamizsnagyűjtő szándékkal körbevittek a faluban. A királynéjárás - szegedi elnevezése szerint „mivanmajárás" - jellegzetes szokása piros pünkösd napjának. Eredetileg az önmagában is termékenységet jelentő kender emlegetésével kíván bőséget; az éneklő leányok a kiskirálynőt felemelve mondják, akkora legyen a gazda kendere, mint a cucorka (a családja bőven el legyen látva). Szabó Magdolna Velünk az Isten. Akkor is, ha úgy élünk, mintha ezt észre sem vennénk. És hogy így élünk, annak sok oka van. Hat évvel a „rendszerváltás" után, négy évvel Krisztus születésének 2000. évfordulója előtt ezekről az okokról beszélgetünk Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspökkel. • Kilencvenben a Magyar Katolikus Egyház kimondta, hogy Magyarország missziós terület. Megtértünk-e már? - Még negyven esztendő, még egy emberöltő biztosan kell. Az ateizmus, a materializmus, az egyházra szórt leggúnyosabb megjegyzések ragadtak az emberekre. Isten imádását kiszorította az anyagimádás, az anyagiság imádása. Amikor csak azzal törődik az ember, hogy miképp élhetne még jobban, hogyan tehetné még könnyebbé az életét, hogyan gyarapíthatja a vagyonát, de utána semmi. Hogy mi az ember célja, az meg se fordul a fejében. Annak a korszaknak, amelyet közösséginek tituláltak, legfőbb produktuma az önzés volt. Nagyon csekély lehetett abban az időben a hitoktatás. Az én egyházmegyémben kilencvenig a hittanosok száma ötezerötszázra csökkent. Már kilencven őszén hozzáírhattunk ehhez a számhoz egy nullát. Pittyeg a zsebifon, a püspök úr szivattyúról, faanyagról beszél a hívóval. • A megyés püspöknek egyúttal menedzsernek is kell lennie? - A legteljesebb mértékben. Három templomot építek. Kamuton, ahol nem volt templom, Bélmegyeren, ahol egyetlen imaházunk düledezik, a harmadikat pedig Csongrád mellett, ahol egy lakóházban imádkoznak a hívek. Ha egy fél év alatt nincs kész valami, nagyon fölmegy az ára. Tárgyalni kell, alkudni, s folyamatosan szemmel tartani az építkezést. • A kétezredik év tiszteletére Szegeden épül-e templom? - Nem ebből az alkalomból, de épül. A piaristák letelepednek a városban, s lesz egy piarista templomunk. Hogy elkészül-e 2000-re, azt nem tudom. Hatalmas pénz kell egy új templomhoz. • A hívek tőkeerősek? - Nem. Erejükhöz mérten segítenek. A ma dolgozók nagy része nem részesült hitoktatásban, nagyon nehéz tőlük komolyabb áldozatot elvárni. A nyugdíjasok, a nagycsaládosok segítenének, nekik azonban pénzük nincs. Ez is többgenerációs gond, hiszen a változás nagyon lassú. Az egyház saját feladatát úgy tölti be, s úgy vonz magához embereket,(hogy fizikai és lelki segítséget nyújt a rászorulóknak. Ruhával, élelemmel támogatjuk a menekülteket, a nagycsaládosokat. A lelkileg zsarolt embernek a kezébe adjuk a Bibliát, hogy megnyugvásra, útmutatásra találjon. Az összefogás mindig megvolt az egyházban. A másik nagy tevékenységi kör az ifjúság formálása. Jussanak el a fiatalok a hitélményhez: a vallás átéléséhez is. A mai fiatalság Szent István-i nemzedék: a szüleitől megkapta a pogány gondolkodást. De az ő gyerekeiknek, a harmadik nemzedéknek már közvetlenebb lesz a vallással a kapcsolata. Remélem, ők nagyobb áldozatok vállalására is alkalmasak lesznek. A jövő kereszténysége nem a tömegkereszténység, hanem az egymást szerető kis közösségek útja lesz. • Tömegkereszténység? Mi az? - A prédikáló papra hallgató tömeg. Hallgatják az igét, átveszik a parancsolatokat, s szerintük élnek. A tömeg akar jönni, nem kell menni utána. Ma a személyes kapcsolatfölvétel, a személyes meghívás a hitrehívás lehetősége. Az első keresztények is (gy cselekedtek. A személyiség az emberségén, a munkáján, a tudásán keresztül érdemli ki a tiszteletet, ettől lesz hitele, így tud hatni. Ebben a munkában nagyon nagy szükség van a világiak részvételére. Az egyház mindenben hiányt szenved. Az én egyházmegyémben például százharminc plébánia és negyven filia van, nyolcvanhét pappal. A nyolcvanhét papnak több, mint fele hatvan év fölötti. A karitászban, imacsoportok vezetéséhez váijuk a világiakat. És a hitoktatásban is. Ne feledjük, az első hitoktatók a szülők. • Az iskoláink keresztényietlenek? - Azt hiszem, nagyon keresztényietlenek. A pártállamban kitűzött cél az volt, hogy a pedagógus ész nélkül szolgálja a rezsimet. Ebből kinőni nagyon nehéz. A másik, hogy elnőiesedtek az iskolák. A gyerekek nem találnak férfieszményt, vagy akár féijeszményt... - Kevés a hitoktatás. Úgy gondolom, hogy az általános iskolákban a megkeresztelt gyerekeknek csak mintegy ötven-nyolcvan százaléka jár hittanra. És ha jár, az is egy-egy óra csak, amelyen nem teológiát végzett papok tanítanak, hanem hitoktatók, akik nem eléggé felkészültek. Nagy jelentőségűek lennének a katolikus iskolák, ahol az egész tanévet áthatja a hit teljes szellemisége. Ez is idő kérdése. A Rákosi-Kádár-korszakban nem lehetett katolikus vezetőréteget kinevelni. A képzés már elindult. • Az egyház népszerűsítéséért vállal püspök úr társadalmi szerepléseket? Lagutóbb például a gyerekklinika egy részét szentelte föl Mit jelent a jolszentelés? - Hogy Isten áldása kísérje, Isten segítse a munkájukat, s benne működjön közre Isten kegyelme is. Azt is jelenti, hogy egyetértünk az ott folyó tevékenységgel. Nem egy város, falu címerének, zászlajának megáldására is meghívtak. Az áldás a lakosokra vonatkozik, nem pedig a tárgyra. Úgy is mondhatnám, imádság értük, hogy Isten áldása legyen az életükön. Mindezt társadalmi eseménynek is föl lehet fogni, de vallásinak is. • A kisgazdapárt zászlaját is megáldotta püspök úr? - Nem. De abban se volna semmi. Nem a párt eszméit áldja meg a pap, hanem a benne dolgozó embereket, azért, hogy Isten törvényei szerint végezzék a dolgukat. • Vagyis amikor néhány évvel ezelőtt a rendőrtiszthelyettes-képző zászlóját megáldotta püspök úr, az áldás nem vonatkozott a gumibotra is? - Semmiképpen. Ahogy a rendőri atrocitáson sincs áldás, hiszen az nem az isteni törvény szerint való. Egy picit egyébként én kérdőre vonom a bűnözőket. Miközben felebarátuk emberi jogait semmibe veszik, a sajátjukat túlságosan is öntudatosan követelik. Ez nincs rendjén. Maga a probléma sincs igazán végiggondolva a társadalomban. • Püspök úr vétkezik-e? - Biztosan. Türelmetlen vagyok. Olykor nagyon keményen mondom meg, amit gondolok. • Ez talán nem halálos bűn. - Annak, aki megkapta, épp elég. • Biztosan van gyóntatója. Lehet tudni, hogy ki? - Eddig Katona Nándor volt. Meghalt, mást választottaqi. • Gyónás közben a hivatali hierarchia nem zavaró? - A gyónás gyógyító ere-' je, és a föloldozás éppen olyan, mint bárki más esetében. És a gyóntatószékből kilépve, az ott elhangzottakról már nem beszélhet a gyóntató. • És a penitencia? Ima? Misézés?... - Mindig más. Rá van bízva a gyóntatóra. Zelei Miklós Bérmálás itt is, ott is • Munkatársunktól A Szeged-Csanádi Egyházmegyében Gyulay Endre megyéspüspök a következő helyeken és időpontokban bérmál: május 25-én délelőtt 9 órakor Szőregen, május 25-én délután 4 órakor Kiskundorozsmán, május 26-án délelőtt 9 órakor a Fogadalmi templomban, május 26án délután Újszegeden, május 27-én délelőtt 9 órakor Csengelén, május 27-én délután 4 órakor Pusztaszeren. Hat székesegyház kórusai • Munkatársunktól Az egyházzenei napok egyik különlegességeként május 27-én, pünkösdhétfőn 11 órakor hat magyarországi székesegyház énekkara szólal meg a Fogadalmi templomban a szentmisén. Esztergom, Eger, Kalocsa, Győr, Vác és Szeged székesegyházának kórusai pünkösdi gregorián énekeket és egyházi kórusművéket adnak elő. Délután 3 órakor a kórusok szbadtéri hangversenyt adnak a dóm előtt, melynek alkalmával a következő közös számokat is énekelnek. A Belvárosi plébánia a kórustalálkozót a Millecentenárium, Szent Gellért vértanúhalálának 950. évfordulója és a közelgő pápalátogatás tiszteletére rendezi. Orgonaest a templomban • Munkatársunktál A Fogadalmi templomban május 28-án 19.30-kor Koloss Istrván orgonaművész estjét hallhatja a közönség. Műsorán: Régi magyar tabulatúra (XVII. század), valamint Wohlmuth, J. S. Bach, Liszt, Antalffy, Lisznyai, Koloss művei, továbbá improvizációk adott témákra. Tápéi lovasnap O Munkatársunktól Vasárnap reggel 9-kor kezdődik a Tápéi Lovasnap, amelynek gazdag programja sok izgalmat, szórakozást ígér a látogatóknak. Lesz lovastorna bemutató, díjugratás, kettesfogat ügyességi hajtás, hordókerülő gyorsasági verseny, gumiskocsik ügyességi hajtása, parasztgalopp, majd végül tombola sorsolás is. Ezen egy csak 100 ezer forint értékű csikót sorsolnak ki! Mórahalmi évodaünnep O Munkatársunktól Az Egyenlőség utcai Mórahalmi Napköziotthonos Óvoda évzáróünnepsége május 26-án, reggel 8.30-kor kezdődik. Minden csoport bemutatja, mit tanult az év folyamán: a gyerekek játékokkal, dalokkal, versekkel, mondókákkal kedveskednek szüleiknek, családtagjaiknak. Az óvodából pünkösdkor „elballagó" nagycsoportosoktól a kisebbek ajándékkal és ünnepi műsorral búcsúznak el.