Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-24 / 121. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 24. A HELYZET 11 Talpdizájn A

Z örökkévalóság állítása valami olyasmi az ember számára, mint a beton panelház falába kalapáccsal szöget verni, hogy oda föl legyen lógatva valami művészi teljesítmény. Nem is olyan régen láthattuk a televízióban, miként léptek be a magyar kultúra úgynevezett nagyjai az Örökös Tagságba, az örökkévalóságnak szánt malterba, vagy gipszbe, vagy micsodába. Vannak, voltak már ilyen próbálkozások, de ez aztán igazán magyar. Csináltak már kéznyomatot, (mezítelen) lábnyomatot, fiilnyomatot, arcnyomatot, mindenfélét, amit bele lehet nyomni az anyagba. De mit ád isten, nagyjainkat cipőstől küldték az örökkévalóságba. Ki tűsarkúban, ki topánkában, ki gömbölyített, ki hegyes orrú cipőben „állta a sarat". Kicsit meg is nyomkodták, rugóztak, mert ugye, a nyomok nem minden esetben sikerülhettek egyforma mélységűre, függve az illető cipőméretétől és testsúlyától, a feszengési vágytól, és vágyaktól Csakhogy mi van akkor, ha ketten egyforma cipőben mentek a nyomtatásra? Hát akkor ugyanazt a nyomot hagyták az ittenre az örökkévalóságig. Pedig itt micsoda személyességnek kellett volna lenyomódnia, az egyszeriségnek nyomai maradhattak volna körvonalazva. Ehelyett viszont minek állítottak örök emléket? Hát a cipőiparnak. Azon belül is a talpdizájnnak. Meg igazából ezek az emlékművek csak annyiról fognak szólni, hogy például Szabó István, aki akkoriban a mozi első száz évét ünnepelte a képernyőn, hányas cipőt viselt. Vagy nézzük: mekkora lábai voltak Kállai Ferenc színművésznek? jlyenkor mindig az a nagy dilemma, hogy szórakozL nak velünk, csak azért csinálják, hogy direkt észre vegyük a melléfogást, és minél nagyobb port verjünk neki, vagy pedig tényleg ekkora méretű ez a baklövés, amely számos témahiányban szenvedő újságírónak ad ízléstelen csámcsogni valót. Pedmanicxky Szilárd Mi van a kirakatban? Tulajdon és esztétika Importbünözök" ## • Budapest (MTI) Négy év alatt, azaz 1991. és 1995. között 4.5 százalékról 4,9 százalékra emelkedett a külföldiek aránya az ismertté vált magyarországi bűnelkövetők között. Tavaly a mintegy 121 ezer elkövetőből 5 ezer 985 volt külföldi állampolgár. Hazánkban azonban még mindig jóval kevesebb a külföldi tettes, mint Nyugat-Európában, ez az aránya ugyanis Luxemburgban például 60, Svájcban 40, Németországban pedig 30 százalék - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Stauber József, a Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályának vezetője. Mint elhangzott, a külföldiek által elkövetett bűncselekmények a feketekereskedelemtől, a vagyon elleni bűncselekményeken keresztül a maffia-bűnözésig és a terrorizmusig terjednek. A legtöbb bűncselekményt Magyarországon román állampolgárok követik el, ők teszik ki a külföldi bűnelkövetők 33,7 százalékát. Őket a jugoszláv utódállamokból érkezők, valamint az ukránok és az oroszok követik a sorban. A külföldi bűnelkövetők 5,1 százaléka német, 3.6 százaléka osztrák, 2,5 százaléka lengyel, 2 százaléka bolgár, 1,8 százaléka szlovák állampolgár, 18,2 százalékuk pedig egyéb országokból jött. Jogellenes magyarországi tartózkodás miatt tavaly 641 személyt vontak felelősségre. A román elkövetők számláját főként súlyos testi sértés, jogellenes belföldi tartózkodás, lopás, betörés terheli. Az embercsempészet elsősorban a szlovákokra és a jugoszlávokra jellemző, az ittas vezetők többsége pedig német vagy osztrák. A felderített kábítószeres bűncselekményeknek egyébként 20 százalékát követik el külföldiek, a rablásoknál ez az arány 5 százalék, közúti baleset okozásánál pedig 10 százalék. Tavaly 11 emberölést követtek el külföldiek, általában szintén külföldiek sérelmére. 1995-ben a külföldiek által megvalósított bűncselekmények 8,2 százalékában működött közre magyar állampolgár. Az eljárás alá vont idegen állampolgárok 30 százalékával szemben alkalmaztak kényszerintézkedést, s mintegy 10 százalékukat helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészségek 2881 külföldi személyt vádoltak meg. Óvadék lehetőségével'körülbelül 700800-an éltek, ezt azoknak engedik meg, akiket az eljárás befejeztével legfeljebb pénzbüntetéssel sújthatnak. Stauber József hangsúlyozta: a külföldiek bűnözése elsősorban az idegenrendészeti szabályok alkalmazásával csökkenthető. Kérdésekre válaszolva közölte, hogy jelentős előrelépést lehetne elérni ezen a téren, ha Magyarország csatlakozhatna a schengeni egyezményhez, amely a tagországok esetében már megmutatta pozitív hatásait. 10-40%-os árengedmény az ANKER ^orbo/y. BÚTORAIRA A RÓNA U. 27. SZÁM ALATTI BÚTORBOLTBAN Kiválasztott bútorát azonnal elszállíthatja, vagy megrendelheti különböző színekben és méretben, akár elemenként is. Nyitvatartás: h-p: 9-18 óráig. Szo.: 9-12 óráig. Telefon: 314-634. Hagyományos, de rendezett. (Fotó: Révész Róbert) Ez nem az időjós-tehetség jele, hanem a nemtörődömség, az igénytelenség és a pénztelenség megnyilvánulása - mondta a hivatásos kirakatrendező. Az áprilisi hóesésben álltunk az utcán és szemléltük a hóembert egy kirakatban. Nem ez volt az egyetlen, ahova nem jött el a tavaszi szezon. Az összkép azóta is, változatlanul kiábrándító: a szegedi kirakatok - finoman szólva - nem esztétikusak. Durvábban: koszosak, csúfoltak, elhanyagoltak. Rendezetlenek. Rondák. Ilyenek a többi városban is, kivéve a nyugati határszélhez közelieket. Tessék körülnézni egyszer Szombathelyen, Sopronban, netán Pápán; hazaérkezve az az ember érzése, nem ugyanabban az országban van. Az öregebbje még jól emlékszik: azokban az időkben, amikor egy bizonyos házban találták ki azt is, hogy a János vitéz, meg a Tragédia legyen látható a Dóm tér színpadán - ugyanazon házból „zsűrizték" a versengő szegedi kirakatokat. Eldöntötték, hogy az „Iluska dalol a patakparton" témájú kirakati jelenet alkalmas leginkább a népek közérzetének feljavítására - az lett az első díjas. Az újságban menetrendszerűen megjelent a díjazott díszítőművészeti alkotás fotója, a népeknek meg vasárnapi program lett a kirakatnézés Szeged Váci utcáján, a Kárászon. - Nem gondolom, hogy most is versenyeztetni kellene az üzleteket, csak azt mondom, hogy Szegeden hagyományosan létezett a kirakatrendezésnek egy kultúrája. A dekor vállalatnál hivatalból jártuk az országot, gyűjtöttük a tapasztalatokat, mi tagadás, loptuk a jó ötleteket. Nyugati szaklapot is járattunk! - nosztalgiázik Tóth Sándor, ő csak tudja! Két év híján négy évtizede van a szakmában, azon kevesek egyike, akik az üzletek privatizációja után is megmaradtak kirakatrendezőnek. A Centrum Áruházban dolgozik. A szemmel látható színvonaltalanság egyik okát abban látja, hogy szétestek a dekoros csoportok, atomizálódott a szakembergárda, megszűnt a képzés hagyományos rendje. Akadtak kirakatrendezők, akik saját üzletet nyitottak - és mintha egy csapásra elfeledkeztek volna arról, hogy az első eladó a kirakat. Tóth Sándor azt találja a leginkább érthetetlennek, amikor az üzlet belső berendezése már-már európai szintű, vagy legalábbis sok pénzről beszédes, a kirakat meg elhanyagolt. Kinek az igénytelenségéről van itt szó? A tulajdonosnak, vagy a vásárlóközönségnek mindegy? - Én ugyan be nem teszem a lábam olyan üzletbe, amelyiknek poros, mocskos, elhanyagolt a kirakata! De látom, hogy mégis van forgalom. Mintha elvesztették volna a szépérzéküket az emberek, vagy mintha csukott szemmel járnának-kelnének. Vagy talán abban reménykednek, ha kívül igénytelen - belül olcsó lehet. A Centrum kirakatokra lehet mondani, hogy hagyományos stílusúak, de azt nem, hogy gondozatlanok, rendezetlenek. Nincs sok pénzünk, de legalább igyekszünk. A nemrég nyitott olasz cipőboltban készséggel felvilágosít a fiatal eladó: az első alkalommal a pesti üzletből jöttek megcsinálni a kirakatot, de a következő átrendezést már nekik, az eladóknak kell megoldani. Teljes részletességű leírás alapján. A cég minden boltjában azonos elveket követnek: a „göngyöleg" a legfőbb dekorációs anyag. Nincs más dolog a kirakattal, mint meghatározott koreográfia szerint elhelyezni benne a cipőket - és a dobozaikat. Ez megy Nyugaton is világosít fel Tóth Sándor. Persze arrafelé a csomagolástechnika sokkal fejlettebb, mint-nálunk. A cipősdobozok formája, színvilága arra ingerel, hogy megfogjuk, kinyissuk, vagy csak addig nézzük, amíg kívánatossá lesz a belevaló lábravaló. Ellenállhatatlan vágyunk támadjon, hogy az otthoni szekrényünkben is legyen ilyen. Bemenjünk a boltba, örömmel időzzünk ott, fogdossunk, próbáljunk - kijöjjünk. A fejlett csomagolástechnikájú országokban egy-két pár cipővel itthon üres kézzel. Nem véletlen, hogy nincs árcédula a kirakatban; sose mennénk be, ha előre tudnánk az árakat. A fizetőképes kereslet egyre vészesebb hiánya az egyik fő oka, hogy a kereskedőkkel együtt valamennyien érzéketlenné válunk a kirakati esztétikára. Egy másik fajta kirakat tisztára olyan, mint a raktár. Ilyenből van a legtöbb. Az összes létező áruféleség belezsúfolva, mintha a tulaj attól félne, ha valami kimarad az üveg mögül, az a nyakán is marad, örökre. Az iszonyú zsufit általában kézzel írt árcédulák tömege teszi még elviselhetetlenebbé. - Azt hittem, a tulajdonosi mentalitás majd rendet, tisztaságot hoz - mondja egy járókelő. - Nézzen körül: a ház valakié, mégsem söpör járdát; a bolt is valakié, mégis olyan, mintha nem lenne gazdája. A fene érti ezt! Bemegyek; a boltos ingerült lesz, amikor kiderül, hogy nem vagyok vevő. Rakosgatni kezd a polcokon, úgy morogja: - Semmit se ér a legesztétikusabb kirakat se, ha nincs pénzük az embereknek vásárolni. A kiskereskedők a létükért küzdenek napestig. És tesznek az esztétikára. S. E. Öveges-versenyen a szegediek • Tudósítónktól Hatodik alkalommal rendezték meg az Öveges József Fizikaverseny országos döntőjét Tatán. Az általános iskolás korosztály számára rendezett versenyen Csongrád megyét 3 tanuló képviselte. Közülük Dombi Anikó (JGYTF 1. sz. Gyakorló Ált. Isk., felkészítő tanára: Horváthné Fazekas Erika) második helyen végzett, vagyis kis híján megismételte a tanárképző 1. számú gyakorlóiskolájának tavalyi első helyét. Jól szerepelt Flach Attila (Makkosházi Ált. Isk., Tarnai Magdolna), aki az erős mezőnyben a 16., és Nagy •Gergő (JATE Ságvári Gyak. Ált. Isk„ Bulcsu Ferenc), aki a 26. legjobb teljesítményt nyújtotta a 70 résztvevő közül. Népmesemondók • Munkatársunktól . A Petőfi Sándor Általános Iskola első alkalommal rendezte meg a legkisebbek - 34. osztályosok - városi népmesemondó versenyét. A gyerekek azt mutatták meg, hogy milyen kifejezően tudnak előadni egy népmesét, úgy, hogy átélik a szereplők érzéseit, gondolatait. A sok szép népmesemondásra tekintettel a zsűrinek minden helyezésre megosztott dijakat kellett adnia. Az eredmények: I. hely - Dwornik Marék (Makkosházi Ált. Isk., felkészítő tanára: Ambrusné Bálint Judit) és Tóth Anett (Arany János Ált. Isk., Kónya Lászlóné), II. hely - Lele Éva (Petőfi Sándor Ált. Isk., Dudás Erzsébet) és Szigeti Boglárka (Zrínyi Ilona Ált. Isk., Forgó Pálné), III. hely - Brzózka Helena (Fő fasori Ált. Isk., Kovácsné Békés Emese) és Hoffmann Andrea (Béke utcai Ált. Isk., Látó Angéla). Pusztabusz - igény szerint • Munkatársunktól A közelmúltban olvasói levél érkezett szerkesztőségünkbe. írója azt reklamálta, hogy - a korábbi híradással ellentétben - a Kistelekre vonattal érkezők nem tudnak busszal eljutni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. A felvetett problémával kapcsolatban a Tisza Volán Rt.-nél megtudtuk: a társaság felkészült a jelentős mértékű utazási igények kielégítésére, amely elsősorban a csoportosan érkezők szállítására vonatkozik. így azokat, akik a szegedi vagy a kisteleki vasútállomásra, illetve központi autóbusz- megállóhelyre érkeznek - előzetes megrendelés alapján - különbusz vátja. Ugyanakkor a Volán illetékesei azt is elmondták, hogy a helyi igények szerint közlekedő, menetrend szerinti járatok valóban nem biztosítják az optimális csatlakozást az éppen érkező vonatokhoz. A menetrend módosítása viszont a helyiek közlekedését nehezítené meg. Ezért a csoportosan utazóknak azt javasolják, hogy indulás előtt Szegeden, a Közönségkapcsolatok Irodájában Bartók tér 6., tel./fax: 421270 - kéljenek tájékoztatást. Az autóbusz-megrendeléseket egyébként a megye városainak buszállomásain is fogadják: Csongrádon (63/ 383-237), Hódmezővásárhelyen (62/341-368), Makón (62/412-812), illetve Szentesen (63/311-562). A szegedi autóbusz-állomásról - Sándorfalva-DócBaks érintésével - Csongrádra induló, menetrend szerinti járatokkal egyébként el lehet jutni az emlékpark bejárati útjáig. Ezek indulási ideje Szegedről: 5.25; 7; 8.25; 9; 10.25; 11.35; 13.30; • 14.25; 14.40; xl5.20; •15.40; 16.50; *\1.25\ 18.20; 20.25; 22.45 óra. Ópusztaszerről, az emlékpark bejárati útjától Szegedre: x4.33; 5.36; 6.33; 6.40; 8.10; *&.59\ 10.25; 12.28; 12.35; 15.20; •16.33; 16.51; •17.43; 17.55; •18.53; 19.15; x20.25; +21.25 órakor indul busz. A jelzés nélküli járatok naponta, •jelzéssel munkanapokon, x jelzéssel munkaszüneti nap kivételével naponta, + jelzéssel pedig munkaszüneti napokon közlekedik autóbusz. A menetidő átlagban 40 perc. Új buszok • Munkatársunktól A Tisza Volán tavaly 2 milliárd 567 millió forintos nettó ártbevétel mellett 15,3 millió forintos eredményt könyvelhet el. Az Rt. alapvető tevékenységi köre változatlanf I a belföldi személyszállítás végzése, de foglalkozik autókölcsönzéssel, utazásszervezéssel, gépjárműjavítással és -kereskedelemmel is. Ehhez igazodnak idei tervei, amelyben nagy összegeket szentelnek többek közt az autóbuszpark további korszerűsítésére, valamint az informatikai és hírközlési rendszer modernizálására. A Tisza Volán a tavalyi nyereség után osztalékot nem fizet, hanem az említett 15,3 millió forintot új buszok vásárlására fordítják.