Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-24 / 121. szám

i&vynöX isóHjYgg&íesQ s eviöiöt lódévnéíiioflé 2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1996. MÁJ. 24. kommentár Vörös szél A Z embereket - Keleten - még mindig foglalkoztat­ja, mi több, vonzza is a kommunizmus, állapítja meg a L'Événement du Jeudi című tekintélyes francia hetilap. Lehet. Valószínűleg az elmúlt 2-3 év történé­seiből vonja le a tanulságot a párizsi újság, mert téte­lesen felsorolja, hogy melyik országban „mennyire kommunista" a kormány, vagy mennyire maradhattak fenn a régi rezsim „szakértői" az aktuálpolitikában. Azonnal le is szögezi, hogy a kommunista ideológia ott maradt a leomlott berlini fal romjai alatt. Furcsa ellentmondás ez. Tudniillik, ha az ideológia eltűnt, akkor nincs ami táplálja a még mindig működő (kommunista) pártszervezeteket, s nincs ami megmoz­gassa a többezer - Moszkvában például több tízezer ­vörös zászlót lengető tömeget. Nosztalgia? Ez a válto­zat sem elfogadható. Mert, ha csak azt vesszük alapul, hogy a jelenleg folyó orosz elnökválasztási kampány­ban a kommmunista Gennagyij Zjuganov nem a szo­cializmus megszépítő erejére apellál, hanem a „tiszta kommunista öntudatra", akkor kiderül, hogy igenis, van ideológia. Nevezetesen azért, mert ebbe a tiszta öntudatba már belefér egy jó adag nacionalizmus, a Szovjetunió visszoiíllUásának komoly reménye, meg a felélesztett szuperhatalommal járó kiváltságjogok is. (Az már más lapra tartozik, hogy ezeket a kiváltságo­kat kizárólag csak az elit, a legöntudatosabb kommu­nista réteg élvezheti...) Nemkülönben az is, hogy a kommunizmus esetleges győzelmével és a Szovjetunió visszaállításával (amire a fogadóirodákban a bukmé­kerek nyilván egy lyukas petákot sem áldoznának...) megszűnne az ideológiai vereséget szenvedett (orosz) nemzet lelki traumája is. Egyértelmű ugyanis, hogy ebből a megrázkódtatásból, amit a nagy „Szovjetbiro­dalom " szétesése okozott, az idősebb generáció na­gyon nehezen tud talpra állni. Az idézett újság velünk is foglalkozik. Szerencsénk­re egészen elfogatlható módon. Mert azt ugyan meg­jegyzi, hogy a két évvel ezelőtti választásokon az MSZP-be tömörülő egykori kommunisták győzlek, de rögtön fel is teszi - mintegy önmagának - a kérdést, hogy beszélhetünk-e itt egyáltalán vörösökről, amikor éppen Hornék nyitották meg a Nyugatra nyíló kapu­kat a menekülő németek előtt, ma pedig „nyugatias" reformokat sürgetnek? \Tos, ízlés és felfogás kérdése. Külföldön és belföl­IV dön egyaránt. Jómagam azonban érdeklődve ol­vasnám a párizsi lap okfejtéseit abban az esetben is, ha netalán Zjuganov győzne 3 hét múlva az orosz el­nökválasztásokon. Ideológiai vonatkozásban, termé­szetesen... <f zÉűkvttcce Jelcin és a Világbank A kommunizmus helyzetéről • Párizs (MTI) A kommunizmus hely­zetéről, az egykori ke­let-európai vezetóréteg­nek a hatalomba való visszatéréséről közölt összeállítást a L'Événe­ment du Jeudi ciiriü fran­cia hetilap. Az újság szerint paradox módon a kommunisták még mindig vonzzák az embere­ket, s most „Keleten vörös szél fúj", amelyet a válság, illetve a nacionalizmus táp­lál. A lap ennek ellenére úgy véli, hogy a kommunizmus mint ideológia ott maradt a berlini fal romjai alatt, s bár Moszkvában Gennagyij Zju­ganov, Jelcin elnök vetély­társa valóban megszerezheti az elnöki címet, Olaszor­szágban pedig az ottani kommunista párt örököse, a PDS alkotja az új kormány­koalíció gerincét, maga a kommunizmus már csak a paicgazdaságok válsága mi­att válhatott „virtuális való­sággá". Magyarország kapcsán a cikk emlékeztet rá, hogy az 1994-es parlamenti választá­sokon a Magyar Szocialista Pártba tömörült egykori kommunisták szerezték meg a többséget. - De beszélhe­tünk-e egyáltalán egykori kommunistákról? Hiszen az MSZMP volt az, amely ­1989. nyarán megnyitva az ország határait a keletnéme­tek előtt - felgyorsította a szovjet tömb bomlását. Ma pedig Hom Gyula mi­niszterelnök a reformok és a megszorítások politikáját hajtja végre, a NATO-ba és az Európai Unióba való be­jutást célozva, közben az SZDSZ-ben lévő egykori el­lenzékiekkel kötött koalíció élén áll - írja a francia heti­lap. TAVASZI AKCIÓS BÚTORVÁSÁR A DOMINENT BÚTORHÁZBAN Szeged, Kálvin tér 3. Telefon: 327-137. SZEKRÉNY!»OROK, ÜLŐGARNITÚRÁK, KONYHAI ÉS ETKEZÖGT. AKCIÓS ÁRON Amíg a készlet tart. Rattan nádbútorok, kiegészítő kisbútorok valamint közületi bútorok kedvező áron kaphatók. Hitelügyintézés biztosított. Nyltvatartás: h-p: 9-17.30 óráig. Szo.: 9-12 őrálg. James Wolfensohn „hitelígérvényt" hozott. Jelcin a helyes utat jelöli ki... (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) A Világbanknak nincs külön terve arra az eset­re, ha a kommunisták győznének a nyári oroszországi elnökvá­lasztáson. Ezt James Wolfensohn, a pénzügyi szervezet elnöke közölte, miután csütörtökön talál­kozott Moszkvában Bo­risz Jelcin elnökkel. A világbanki elnök köz­vetve kiállt Jelcin mellett je­lezve, hogy a szervezet to­vábbra is kész a jelenlegi ve­zetéssel együttműködni és tu­domásul veszi Jelcin eltökélt­ségét a választások megnye­résére. Mint mondta, nem biztos benne, hogy az esetle­ges kommunista kormány politikája egyezne-e képvise­lőiknek a svájci Davosban el­hangzott kijelentéseivel, akik akkor úgy beszéltek, mint a kapitalisták - mondta Wol­fensohn. Jelezte, hogy az orosz bányászat rekonstruk­ciójára előző nap Viktor Csernomirgyin kormányfő­nek ígért 500 millió dollár folyósítása és az elnökválasz­tás között összefüggés van. Mint mondta, június végéig dönt a Világbank a pénz fo­lyósításáról. A hitelt részben az ágazat reformja által oko­zott szociális következmé­nyek (azaz az elbocsátások) okozta feszültség enyhítésé­re, így új munkahelyek léte­sítésére fordítják. Wolfensohn elmondta, hogy tárgyalásain szó volt egy hasonló nagyságú hitel lehetőségéről, amit az agrár­ágazatnak nyújtana a Világ­bank. A pénz egy részét a kapcsolódó ágazatok helyze­tének javítására fordítanák. Wolfensohn és Jelcin ta­lálkozóján az orosz elnök kö­szönetet mondott a reformok­hoz nyújtott világbanki támo­gatásért. Előzőleg a pénzügyi szervezet elnöke szerdán Viktor Csernomirgyin kor­mányfővel találkozott. Az orosz bányaipar szerkezet­átalakításához nyújtandó 500 millió dolláros világbanki hi­telről szóló elvi megállapo­dás mellett Wolfensohn Vla­gyimir Kadannyikov minisz­terelnök-helyettesei szerző­dést írt alá az orosz közúti hi­dak felújításához nyújtan­dó 350 millió dolláros hitel­ről. Márciusban a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd dollá­ros folyósításáról döntött, a Világbank pedig 2 milliárd dollár hitelt kíván nyújtani Oroszországnak az elkövet­kező három évben. A jelenle­gi orosz vezetés mellett alig burkoltan kiálló két pénzügyi szervezetet számos bírálat ér­te a választás előtti hitelnyúj­tás kockázatossága miatt. • Párizs (MTI) Botrányt okozott a francia parlamentben Jacques Toubon igaz­ságügyminiszter: a jobb­oldali politikus felhábo­rodottan utasította vissza egy ellenzéki képviselő Korzikára, a kormányzat ottani „gyengeségére" vonat­kozó kérdését, s azzal vádolta meg a korábbi szocialista kormányza­tokat, hogy annak ide­jén ők „fényes nappal, s nyitott pénzes bőrön­dökkel" tárgyaltak a korzikai terroristákkal. Ezt az állítást a szocialis­ták persze kikérték maguk­nak, s visszakozásra, bocsá­natkérésre szólították fel a minisztert: amikor pedig ő nem volt hajlandó erre, a szerdai ülésnapon a teljes szocialista frakció kivonult a teremből, Toubon lemondá­sát követelve. Mint Lionel Jospin, a párt vezetője egy szerda esti rádióinteijújában Korzikai lecke rámutatott: Toubon nem csak az igazság őrének szá­mít, de idegeit is tudnia kel­lene fékentartani... Alain Juppé francia mi­niszterelnök egyébként szer­dán a parlamentben bejelen­tette, hogy még a nyár előtt személyesen látogat el Kor­zikára, s a törvényhozásban hamarosan vitanapot tarta­nak az ottani helyzetről. A Franciaországhoz tartozó szigeten az elmúlt másfél hétben minden éjszaka me­rényleteket követtek el a te­rület függetlenségéért küzdő gerillák, s egyes napilapok szerint a kormányzat politi­kai okokból, a nacionalista erőkkel való kiegyezést ke­resve szándékosan akadá­lyozza az igazságügyi szer­vek munkáját. • Korzika esetleges függet­lenné válásának lehetőségét vetette fel Raymond Barre volt francia miniszterelnök egy rádióinteijújban. A nagy tekintélynek örvendő politi­kus - a harmadik legna­gyobb francia város, Lyon polgármestere - felháboro­dottan szólt arról, hogy a szigeten álarcos fegyveresek mászkálnak, pokolgépes robbantásokat hajtanak vég­re, s a rendfenntartó erők mégsem tudnak közbeavat­kozni. - Természetesen tá­mogatom a párbeszédet, de végre érvényt kell szerezni a törvényeknek - szögezte le Barre, emlékeztetve arra, hogy közben Korzika óriási összegekbe kerül a francia államnak, mert ez utóbbi számtalan gazdasági kedvez­ményt ad a sziget lakosai­nak. - Ha valóban lehetetlen a közrend fenntartása, s az érintettek nem tisztelik a Francia Köztársaságot, ak­kor a korzikaiak alakítsák ki saját kormányukat, de ne a mi költségünkön - szögezte le a volt miniszterelnök. Eközben az egyik korzi­kai nacionalista szervezet, a Cuncolta Naziunalista veze­tője, Francois Santoni meg­erősítette Jacques Toubon igazságügyminiszter nagy vihart kavart szavait. Mint jelentettük, Toubon a párizsi parlamentben azzal vádolta a korábbi szocialista kormá­nyokat, hogy annak idején „fényes nappal, nyitott pén­zes bőröndökkel" tárgyaltak a Korzika elszakadását kö­vetelő szervezetekkel. Santoni szerint - aki vi­szont a jelenlegi kormányzat privilegizált tárgyalópartnere - valóban voltak ilyén ese­tek, sőt: a nacionalista erők egyes vezetői hatalmas köl­csönöket is kaptak, minden fedezet nélkül, mert a kor­mányon lévő baloldal így akarta korrumpálni őket. Santoni elmondta: ezeket a vezetőket kizárták a függet­lenségi mozgalomból, s ez vezetett a korábban egységes Korzikai Nemzeti Felszaba­dítási Front, az FLNC több részre szakadásához. Gát szakadt Londonban • London (MTI) A háború óta nem volt olyan válságban Nagy­Britannia és Németor­szág viszonya, mint aho­vá a marhahúskrízis sodrásában mára jutott ­ez az egyöntetű kicsen­gése a csütörtöki londoni elemzéseknek. A Downing Street gyakor­latilag szószegéssel vádolja a bonni vezetést, mondván: Kohl kancellár a korábbi tá­mogató ígéret ellenére hátat fordított Nagy-Britanniának, amikor a brit marhahúst sújtó teljes kiviteli EU-tilalom leg­alább részleges feloldásáról kellett volna dönteni. A Fi­nancial Times értesülése sze­rint London nem csak Bonn­ra haragszik: a kudarccal végződött hétfői brüsszeli egyezkedés előtt Major kor­mányfő hat uniós kollégájá­val beszélt, s közülük többen is megígérték, hogy országuk képviselői a bojkott enyhíté­sére voksolnak majd, ami az­után rendre elmaradt. Csütörtökön egyébként megtartotta első, egyeztető ülését az a testület, amelyet a brit miniszterelnök hívott életre az általa hivatalosan bejelentett „együtt nem mű­ködési program" összehango­lására. A máris csak „hábo­rús kabinetként" emlegetett operatív központ feladata irá­nyítani azt az obstrukciós hadjáratot, amelyet John Ma­jor hirdetett meg az uniós döntéshozatali munka lehető legnagyobb károkkal járó megakasztásának leplezetlen céljával. A brit kormányfő szándéka szerint ez a politika pontosan addig lesz érvény­ben, ameddig a brit marha­húst sújtó EU-embargó. A testület számára kijelölt egyik trófea a csütörtöki The Daily Telegraph szerint a kö­zös EU-pénz előkészítésének folyamata, amelyet Nagy­Britannia úgymond teljesen szét tud zilálni a vétó fegyve­rének korlátlan bevetésével. Ez a cél egyébként is kedves a brit konzervatív kormány­párt befolyásos jobbszárnya számára, amely a marhaügy­től függetlenül mereven el­zárkózik minden mélyebb in­tegrációs elképzeléstől, így a valutauniótól is. A jelek sze­rint hiúnak bizonyulhatnak azok a brüsszeli remények, amelyek a tory kormányzat várható választási bukásához és az inkább EU-barátnak tartott Munkáspárt hatalomra kerülésével kapcsolatosak. A Labour ugyanis a kötelező retorikai fordulatokon kívül semmiféle érdemi kifogást nem hangoztatott a marha­válság ügyében meghirdetett kotizervatfv EU-stratégiával szemben, sőt: Tony Blair La­bour-vezér csütörtökön Ró­mában kijelentette, hogy ma­ga is sorompóba lép a tilalom feloldásáért. Mityinéi tarkólövés • Moszkva (MTI) Gyilkosság áldozata lett Anatolij Sztyepanov, az orosz igazságügyminiszter helyettese. Sztyepanovot Moszkva nyugati részén, Mityino negyedben lévő la­kása előtt holtan találták. Tarkólövéssel végeztek ve­le. A helyszínen a rendőrség és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatár­sai nyomoznak. Sztyepanov 1993. au­gusztusa óta volt az orosz igazságügyminiszter helyet­tese. A gyilkosság oka és hát­tere ismeretlen. Tarkólövés a bérgyilkosok bevett mód­szere. Moszkvában szinte nem múlik el nap bérgyil­kosság nélkül. Az áldozatok rendszerint üzletemberek és bankárok. Mindennaposak a maffiák közötti leszámolások is. hírek A franciák beavatkoztak • Párizs (MTI) Többezres franciaellenes tüntetés volt a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban. A felvonulók az előző esti összecsapásra, a francia haderő és a kormány ellen fellázadt katonai alaku­latok tűzharcára célozva azt kiabálták, hogy „megölték a fiainkat", majd a francia kö­vetséghez akartak vonulni: ezt azonban a kormányerők megakadályozták. A felke­lők egyik szóvivője szerint a tüntetők a kormányzat tevé­kenysége, illetve a francia beavatkozás ellen emelték fel a szavukat, de egyébként a fővárosban „nyugodt a helyzet". A finnek nem NATO-pártiak • Helsinki (MTI) A finnek 59 százaléka el­lenzi hazája NATO-csatla­kozását, amiről jelenleg po­litikai vita folyik. Ez derült ki abból a közvélemény-ku­tatásból, amelynek eredmé­nyét a Suomen Kuvalehti cí­mű hetilap ismertette csütör­tökön megjelent számában. A Taloustutkimus intézet ál­tal május 14-én megkérde­zett ötszáz finn 59 százaléka ellenezte, míg 22 százalékuk támogatta a NATO-hoz való esetleges csatlakozást, 19 százalék pedig nem foglalt állást. Gorbi vádol • Bonn (MTI) Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a NATO keleti bővítése ügyében szószegés­sel vádolja a Nyugatot. A Stern cfmú német hetilap legújabb számának adott ­szerdán előzetesen közzétett - inteijúban az orosz elnök­választási kampányban részt vevő Gorbacsov éles szavak­kal illette Borisz Jelcin elnö­köt és Helmut Kohl német kancellárt is. „A két német állam egyesítéséről 1989-90­ben folytatott tárgyalásokon a nyugati vezetők határozot­tan arról biztosítottak en­gem, hogy a NATO nem ter­jeszkedik keleti irányba. Ha ezt most mégis megteszik, Oroszországnak bizonyos dolgokat, így például a le­szerelési szerződéseket felül kell vizsgálnia" - jelentette ki az utolsó szovjet államfő. Kiadták • Bejrút (MTI) Libanon kiadta Németor­szágnak Jasszer Srajdit - je­lentette a Reuter libanoni biztonsági forrásokra hivat­kozva. A palesztin férfit a német hatóságok azzal gya­núsítják, hogy 1986-ban kulcsfigurája volt annak a pokolgépes merényletnek, amelynek következtében nyugat-berlini La Belle disz­kóban meghalt két amerikai katona és egy német nő. Jasszer Srajdi megbilincsel­ve szállt fel a közel-keleti lé­gitársaság Berlinbe tartó já­ratára, két német és két liba­noni rendőr kíséretében. A Reuter beszámolójában em­lékeztet arra, hogy a nyugat­berlini La Belle diszkó elleni merényletben a halálos áldo­zatok mellett több mint 200 ember megsérült, köztük több szabadságos amerikai katona.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom