Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

HÉTFŐ, 1996. MÁJ. 20. BELFÖLD 3 Pünkösdi kiállítás • Esztergom (MTI) Több mint száz kiállító jelentkezett eddig az Esztergomi Ipartestület negyedik nemzetközi pünkösdi kiállítására és vásárára. A május 24-e és 27-e közötti seregszemle mottója: A piac ismerete a jövő sikerének a záloga. A kiállításon képviselteti magát Esztergom hét testvérvárosa is. A- kiállítás Esztergomban a városi millecentenáriumi programok nyitórendezvénye lesz. Páskándi Géza síremléke • Budapest (MTI) Páskándi Géza halálának évfordulóján avatták fel a Kossuth-díjas író, költő, színműíró síremlékét a Farkasréti temetőben. A kegyeletteljes eseményen Szakonyi Károly írótárs, a Páskándi Géza Alapítvány kuratóriumának elnöke emlékezett a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadójára, a Magyar Művészeti Akadémia tavaly elhunyt tagjára. A síremlék felállításához - amely Kampfl József szobrászművész alkotása - támogatást nyújtott a művelődési minisztérium, a fővárosi önkormányzat, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia és a XI. kerületi önkormányzat. Csámpa-patak • Paks (MTI) A dunai holtágak vizének javítását szolgáló új tápcsatornát adtak át pénteken a paksi atomerőmű térségében. A 80 millió forint költséggel épült, csaknem két kilométer hosszú csatorna az atomerőmű hűtővízéből szállít másodpercenként egy köbmétert a Csámpa-patak medrébe, ahonnan a víz eljut a faddi, utóbb a tolnai holtágba. Futó Dezső és a szülőfalu o Báránd (MTI) Futó Dezső egykori nemzetgyűlési képviselőre emlékeztek szülőfalujában, a Hajdú-Bihar megyei Bárándon. A tavaly elhunyt kisgazda politikus 80. születésnapja alkalmából emléktáblát avattak a helyi polgármesteri hivatal épületének falán. Futó Dezső a Független Kisgazdapárt színeiben tagja volt a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, később pedig Eckhardt Tibor korteseként tevékenykedett Makón. Az emléktábla-avatás alkalmából a kisgazda politikus érdemeit Pálos György, az Országos Eckhardt Tibor Alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta. Bélyegkiállítás az 1100. évben • Felsőtárkány (MTI) A millecentenáriumi rendezvények keretében bélyegkiállítás nyílik május 24-én az Egerhez közeli Felsőtárkány községben. A bemutató témája a Honfoglalás két tényezője: az ember és a 16. Többezer bélyeget, levelezőlapot és levelet állítanak ki az Oázis vendégházban. Magyarországon jelenleg 40-50 ezer ember foglalkozik aktívan bélyeggyűjtéssel. • Bank-bajok: a „vízfejet" sem kímélik! Lapáton a pénzemberek? OTP - még nincs szó klasszikus „elbocsátásról". (Fotó: Nagy László) jegyzet Részben szabad A

Z 1994-es év után megintcsak nem sikerült a magyar sajtónak elérnie a Freedom House „ teljesen szabad" besorolását, még akkor sem, ha csak néhány ponttal maradt le arról a kategóriáról, amelyben idén már hatvannégy ország sajtója szerepel. 1994-ben a visszaminősítés nem volt váratlan: javában dúlt a médiaháború a televízió és a rádió körül, valamint a budapesti utcákat hetente festette halványkékre a sajtószabadságért aggódó Charta tüntetése. A mostani visszaminősítésnek - ha szabad ezt a kis különbséget tenni - lényegesen alattomosabb okai vannak, még ha a Charta már nem is aggódna annyira. A Freedom House éppen azt veti a magyar sajtó szemére, amitől a legnehezebb megszabadulni: a burkolt politikbi elfogultságot és az öncenzúrát. Az új öncenzúrát, természetesen amelynek ízig-vérig egzisztenciális okai vannak. Az újságírók nagyon jól tudják, mennyire egyszerű úgy forgatni a szót, úgy összeállítani a műsort, úgy csöpögtetni a gyanútlan fülekbe az információt, hogy abból mindig az egyik párt, az egyik intézmény, az egyik személyiség népszerűsége, sőt pótolhatatlansága derüljön ki. Ez az, ami például a televízió hírműsoraiban 1994 környékén a szemét verte ki a nézőnek, ma viszont ezt az egy testrészét megkíméli, de csupán a műsor megnézése végett. Szakszerűségi inkognitó, mely alá el lehet bújni. Avagy ahogyan egyik ismerősöm megfigyelte a túlzott médiabefolyással sokszor megvádolt szabad demokraták kapcsán: a Híradó hangja elfátyolosodik és gyengéd, ünnepélyes, mármár meghatott lesz Pető Iván láttán. AJem hiszem, hogy a magyar közvéleményt különö1 V sebben meglepné a hazai sajtó ismételt besorolása a „részben szabad" kategóriába. A magyar újságolvasónak, tévénézőnek öt-hat év után nehéz lenne újat mutatni, ami a sajtóbeli csúsztatásokat, féligazságokat és félelhallgatásokat illeti. Olyan edzettség ez, amely rosszabb az érdektelenségnél is. Apad az /fyPaz Óceánban! 'U/MMII BAII Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. MUvUL ÖAU Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE * ** DélmaoyarorszAo ott. A tollas árukészletre 1 0% árkedvezmény Szeged, Bakay N. u. 52. 326-268. Moszkvai krt. 15. 323-677/14 HUNGÁRIA WEINERBERGER falazáelemek 5-10% kedvezménnyel! Mit kérdezne a belügyminisztertől? Felére, a vészjósló számítások szerint akár egyharmadára is csökkenhet a hazai bankszektorban dolgozók létszáma, az informatika, a számítástechnika előretörésével. Az tény, hogy fejlődik a készpénzkímélő fizetési kultúra, egyre tökéletesebb hardverek és szoftverek szolgálják ki a bankárokat - ám nem eszik olyan forrón a kását. Legalábbis a Csongrád megyei bankszakemberek szerint. Nem is olyan régen még zsákba tömték a számlákat és az iratokat a Budapest Bank szegedi fiókjában, feltették a vonatra, a fővárosban levették, elvitték a központba, ahol számítógépre kerültek az adatok, majd az információhordozó - akkor még papír, számla, átutalási megbízás - újra zsákba került és utazott vissza. Volt még néhány bankfiók, megyei igazgatóság, ahol ugyanezt csinálták. A zsákhordó embertől valószínűsíthetően már korábban megszabadultak a bankok, de hogy a maradék alkalmazotti létszámot miként lehet megfelezni, azt most még nehéz megmondani. Csongrád megyében 1995-ben az összes beruházásra költött pénz egytizedét, szűk kétmilliárd forintot a pénzügyi szféra fejlesztésére fordították. Ennek kilencven százalékát gépek jellemzően informatikai rendszerek - beszerzésére költötték. A több számítógép pedig normális esetben előbb vagy utóbb - kevesebb embert jelent. De ez a logika inkább a régi, nagy kereskedelmi bankokra, igazgatóságaikra, fiókjaira igaz, az újabb alapítású, vegyes tulajdonú bankokra kevésbé. Az utóbbiak már eleve számítógépes háttérre alapozva alakították ki szervezetüket, itt nem lehet túl sok tartalék. Márpedig, ha súlyozott átlaggal számolunk, akkor egy ötvenszázalékos leépítésnél nagyon megríkatják a régi kereskedelmi bankoknál dolgozókat. Persze léteznek, még a takarékszövetkezetek, ahol azért egy kicsit minden lassabban történik, s a személyes kapcsolatnak is nagy szerepe van abban, hogy Józsi bácsi Matrac betétjegyet vásárol. Ő egy darabig még nem fogja otthoni, nyomógombos telefonjáról változtatni saját portfolióját, módosítani a lekötött betét futamidejét. - Nem a bankszféra, a létszám épül le! - mondja Szentgyörgyi Pál, az OTP megyei igazgatója. • Mi indokolja a legnagyobb lakossági banknál a racionalizálást? - Elsősorban az, hogy az OTP tőzsdei cég. Kényszerítő erő lehet egy esetleges tőkeemelés is. Ráadásul, mint a legnagyobb lakossági bank, mi mindig a figyelem középpontjában állunk - kisbefektetőink fokozottan szem előtt tartják, hogyan gazdálkodunk az emberi erőforrásokkal, milyen a hatékonyságunk. Az OTP egyébként nagy alaptőkével és mérlegfőösszeggel bír, ehhez képest nyeresége már nem kiugró. Lakossági bank lévén, az ügyfelek kiszolgálása igencsak munkaigényes, nem is csoda, ha eddig a költségek 60-70 százalékát a bér adta. Ugyanakkor az OTP elsőként valósította meg országos méretekben a számítógépes on-line hálózatot, s piaci lépéselőnybe került versenytársaival szemben. Átrendeződött így a lakosság kiszolgálása is, hiszen bárki, bármelyik fiókban, bármilyen ügyet elintézhet. - Többek között ez is indokolt bizonyos létszámleépítést. Az idén 10 százalékkal kellett csökkenteni az alkalmazottak létszámát, ez a megyében 50 főt jelentett. Egyelőre azonban nincs szó klasszikus „elbocsátásról" az OTP-nél: az emberek többségét saját káeftéik vették át, kiszolgáló feladatokra, többen korengedményes nyugdíjba mentek. - Minden bizonnyal jövőre folytatódni fog a leépítés, de mindezt úgy kell majd végrehajtanunk, hogy az ügyfélkiszolgálás ne lássa kárát. Át kell gondolnunk a pénzintézet teljes tevékenységét: hol lehet visszavonulni és hol kell előretörni a jövőben. Egy jelenlegi állásában is fiatal, s ezért a névtelenségbe burkolódzó bankár úgy vélekedik a felröppentett leépítésekről, hogy ahhoz nagyon kemény kéz kell, amit nem szívesen vállal fel egyetlen bank vezetése sem. A mai magyar banki felállás szerint ugyanis a központban található sok, a vidéki fiókokban, igazgatóságokon pedig kevés ember. A nagy leépítés tehát már matematikailag sem kímélheti a „vízfejet". Igen ám, de ott erősek az emberek, nagyon értenek ahhoz, hogyan védjék meg most már számítógéppel is ékesített - íróasztalukat. A vidékiek nem annyira erősek, s ha egy 10-20 fős fiók létszámát megfelezik, az az összesen még nem több tíz százaléknál. Az elbocsátások egyébként valószínűsíthetően a középvezetőket érintik majd, valamint a középfokú végzettségűek lehetnek elsősorban feleslegesek. Mészáros János, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke is túlzottnak tartja a bankszféra létszámát, ám ha a közalkalmazottakkal veti össze, ott még nagyobb gondokat lát. - A számítógépekkel sem oldhatunk meg mindent. Ráadásul a gépek drágák, a munkaerő viszont olcsó. Magam is járok bankba, s elég lehangolóak a tapasztalataim. Nemrégiben egy nagy bankban másfél órát kellett várnom, miközben harminc emberből kettő dolgozott, a többiek egymással beszélgettek. • Mi a helyzet a takarékszövetkezetekkel? - Itt is akad olyan, ahol túlzott a létszám. Lehet hogy furcsán hangzik, de minden bank még ma is állam az államban. Erős szemléletváltásra lenne szükség. Mindenekelőtt jó gazdák kellenének a pénzitézetek élére, központi intézkedésekkel ugyanis nem lehet eredményt elérni. • Hogyan néz ez ki Üllésen? - Mi már három éve átestünk egy nagy leépítésen, így most nálunk nincs szükség racionalizálásra, olyan szoros a munkaidő-kihasználás, hogy a nyolc óra minden percét, mindenki ki tudja tölteni. R. G.-K. A. a Munkatársunktól Május 24-én, pénteken szegedi lakossági fórumon vesz részt Kuncze Gábor (SZDSZ) koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, akit lapunk főszerkesztője, Dlusztus Imre faggat majd Pikó András rádiós szerkesztővel. A belügyminisztertől olvasóink is kérdezhetnek, ha kérdéseiket péntekig eljuttatják szerkesztőségünk címére (6740 Szeged, Stefánia 10., Sajtóház). A borítékra kérjük ráírni: Kérdéseim a belügyminiszterhez. Jelentés a sajtószabadságról • MTI Press Az utóbbi két évtized irányzatát követve globális méretekben tovább javult a sajtószabadság helyzete, de jó néhány országban tavaly is romlottak az állapotok, és sok újságírót ért politikai zaklatás - állapítja meg idei jelentésében a Freedom House amerikai szervezet. A New York-i székhelyű csoport Magyarországot a tavalyi évhez hasonlóan most is csak a „részben szabad" sajtóval rendelkező államok közé sorolta, jóllehet minősítése a kategórián belül javult, és - amint a beszámoló is megjegyzi - alig maradt le a „szabad" besorolásról. A szervezet száznyolcvanhét országra kiterjedő 1996os beszámolójában a korábbi gyakorlatnak megfelelően az elektronikus médiára és az írott sajtóra nehezedő törvényi, politikai, gazdasági és hatósági korlátozásokat, nyílt tilalmakat és bújtatott nyomásgyakorlásokat vette figyelembe. A jelentés szerint tavaly nyolcvannégy országban mutatkozott javulás a sajtószabadság terén, ötvenötben azonban visszaesés következett be: általánosságban kilenc százalékponttal emelkedett a sajtó függetlenségének szintje. A szervezet azonban felhívja a figyelmet arra, hogy míg a nyílt cenzúráról tanúskodó esetek száma egyre csökken, addig a politikaifizikai zaklatástól való félelemmel és egzisztenciális megfontolásokkal magyarázható öncenzúra szinte minden országban előfordul. Az ismérvek alapján a beszámoló hatvannégy országot sorolt a szabad kategóriába, hatvanötöt a csak részben szabad sajtóval rendelkező államok közé, ötvennyolcat pedig a nem szabad csoportba. Az utóbbiak közé tartozik Algéria, Burma, Kuba, Észak-Korea, Tádzsikisztán és Irak. A Független Államok Közösségében egyetlen ország sajtója sem szabad teljes mértékben. A legtöbb újságíró Algériában és Oroszországban veszítette életét hivatásának gyakorlása közben. A beszámoló szerint bár az Egyesült Államok kétségkívül „szabad" országnak minősül, az amerikai sajtónak komoly kihívásokkal kell szembenéznie: szabadságfokának lazulásához éppúgy hozzájárulhat az újságírók szemethunyó magatartása és bizonyos hírek korlátozása, mint a szenzációhajhászás és a közvéleményt irritáló újságírói túlbúzgóság. A szervezet a magyar sajtó helyzetét a legellentmondásosabhnak minősíti a térségben. Utal arra, hogy az 1994-es visszaminősítés a „televíziós háború" miatt történt, tavaly viszont már megtették az első lépéseket két televíziós csatorna privatizálására. - A lapok azonban továbbra is politikai pártokhoz kötödő elfogultságot tükröznek, és a képlékeny politikai légkörben nagy fokú öncenzúra figyelhető meg - vélekedik a Freedom House, megjegyezve egyúttal, hogy a tavalyi beszámolóhoz képest javult a magyar sajtó megítélése, és csak három ponttal marad el a „szabad" besorolást jelentő 31 pontos határtól. A cseh és a lengyel sajtó a szabad kategóriába került, a szlovák és a román minősítése ellenben a magyarénál is rosszabb.