Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-03 / 103. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 3. A VÁROS 11 • Az utazási irodák és a MAV Sínekre, magyar! • Zákányszék hervadó ligete Lehetne újabb is A családi liget ma Papp Árpádné még tud róla. (Fotó: Somogyi Károlyné) A hónap közepén tar­tották Szegeden a har­madik, Békéscsabán pe­dig az elsó utazási, ide­genforgalmi kiállítást és vásárt. A szegedi - mel­lesleg egészen nagy si­kerű - rendezvénynek a Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola adott otthont. A kiállítás óta eltelt már némi idó, s a MÁV Rt. Szegedi Üzlet­igazgatósága által szer­vezett, kétnapos nonpro­fit rendezvénynek már lemérhetök a tapasztala­tai - amelyek kimondot­tan kedvezőek. - Az, hogy jók a tapaszta­latok a kiállítással és vásárral kapcsolatban, nem meglepő - mondta Kacsari János, az rt. szegedi üzletigazgatósá­gának személyszállítási osz­tályvezetője -, hisz Szege­den, mint elnevezéséből ki­tűnik, már harmadjára szer­veztük meg, s mindig siker­rel zártunk. Először kilenc­vennégyben tartottunk vá­sárt, akkor tizenegy kiállító vett részt rajta. Tavaly hu­szonhármán voltak a kiállító cégek, az idén már félszázán állítottak ki. Többségükben szegedi utazási irodák, de nem csak azok - egyebek közt, nem kevesebb, mint tíz standon, a Nemzeti Idegen­forgalmi Kirendeltségek Egyesülete is megjelent ki­állítóként; ez tíz ország ide­genforgalmi képviselete. 9 Miért éppen a MÁV szervezte a kiállítást, az utazási irodákat mintegy maga köré gyűjtve? - Az utóbbi évek tapasz­talatai egyértelműen mutat­ják, hogy növekszik azoknak a száma, akik a személygép­kocsis, autóbuszos, vagy épp repülőgépes utazás he­lyett a MÁV-nyújtotta szol­gálatásokat veszik igénybe. Egyik helyett olcsóbb a va­sút, másik helyett kényelme­sebb, és így tovább. Kezde­ményezésünkre egyébként közlekedési egyezséget kö­tött a MÁV, a Tisza Volán, a MAHART, s az ópusztaszeri Kegyetlen hosszú volt ez a tél. A városi flasz­terkoptatók legföljebb csak összehúzták vállu­kat, szidták a meteoro­lógiát - mert ki mást is? - és elbújtak meleg ott­honaikban. De mit tehe­tett az, akit az utakra rendelt a sors, autójával járja a világot? Vagy az, akinek megszabott kö­telessége volt, hogy ép­pen az utak állapotára vigyázzon? Mert hogy ezen a területen (is) he­gyekbe halmozódtak már a bajok. Ezt panaszolta Basa Zol­tán, a Szegedi Közúti Igaz­gatóság igazgatója is, aki szakemberként is megerősí­tette a laikus sejtését: ez a tél a vártnál is jobban megron­gálta megyénk útjait. Fa­gyott, kiolvadt, fagyott, újra olvadt, s mire ránk tört a ta­vasz - már ha ezt törésnek, meg tavasznak lehet nevezni - már egyértelművé vált: Csongrád megye 1350 kilo­méteres úthálózatát annyira meggyötörte az idő, hogy a felújításra (kátyúzásra, felü­letkezelésre, egyéb járulékos munkákra) tervezett 34,9 millió forinthoz még hozzá kell csapni legalább 38,2 milliót, hogy legalább a leg­szükségesebb munkákat el tudják végezni. S hogy miből? - tétetett Nemzeti Történeti Emlék­park, amelybe bevontunk az Alföld Tours-ot, a GWK MÁV-Tours-ot, s a Szeged Touristot is. Lényepe: e hó­naptól kezdve a MÁV egész éven át ötven százalékos al­kalmi menettérti kedvez­ményt biztosít minden utas­nak, aki Kistelek vagy Sze­ged állomáson száll le, s az ópusztaszeri emlékparkba akar eljutni. 9 Nem ez az első kedvez­mény-akciójuk különben. Két évvel ezelőtt például... - Kilencvennégyben Ri­jekába indított fekvőhelyes különkocsikat a MÁV, nagy sikerrel, tavaly pedig az Ad­ria Tours utaztatott csoporto­kat Szegedről és Pestről Montenegróba. Szintén ta­valy hirdettük meg azt az ak­ciót, ami azonban az idén is érvényes: húsz fő fölötti cso­portok ötven százalékos ked­vezménnyel utazhatnak a MÁV vonalain - akárhon­nan akárhová. Lett légyen a csoport magán, avagy utazá­si iroda által szervezett. 9 A jelek szerint tehát van jövője a MA V-os ide­genforgalomnak. Vagy legalábbis az olyannak, mely lebonyolításában ki­sebb-nagyobb (persze, in­kább nagyobb, mint ki­sebb) szerepet vállat a MÁV. Számadatokat mondana ezzel kapcsola­tosan? - Hogy nem mondok, an­nak csupán az az oka, hogy ezzel üzleti titkokat sértenék meg. Annyi biztos: a MÁV által szervezett kiállításon nagyon sok utat lekötöttek a részt vevő utazási irodáknál, részint az öt-tíz százalékos kedvezmények hatására, ré­szint pedig, mert érdemes vonattal utazni. Helyben ki is fizették az utakat az ügyfe­lek. S mint már mondtuk, a rendezvény ideje óta számot­tevően megnövekedett az azon résztvett utazási irodák ügyfélforgalma. Érthető: ti­zenyolc-húszezer ember je­lent meg a kétnapos szegedi kiállításon. F. C*. föl az elkerülhetelen kérdés. Hát vagy ad az állam, vagy az útalap pénzének belső át­csoportosításából szorítanak ki erre milliókat. Ekkor vi­szont bizonyos útüzemelte­téshez tartozó, ám az utak állapotát közvetlenül nem befolyásoló munkálatokat (például korlátmosás, kaszá­lás) el kell halasztani - tud­tam meg Basa úrtól. 9 Mondja igazgató úr! Mindent összevetve, igé­nyeit is kordában tartva, mennyi pénzre lenne szüksége ahhoz a Szegedi Közúti Igazgatósának, hogy valamennyire is elé­gedettek lehessünk útja­ink állapotával? - Ha a most rendelkezésre álló évi 400 milliót megdup­láznák, akkor sem kellene attól tartani, hogy nem tud­juk elkölteni. 9 Különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy mi­lyen igények merülnek föl. Mert hát elképesztő például az, hogy évtize­dek óta nem oldják meg a 47-es út négysávosítását, vagy az, hogy a Szegedet elkerülő utakra sincs pénz. Tartok töle, feddést kapok megint. Vastag betűkkel címbe kiírni, amikor pedig a liget megvan? Mondanám most is, amióta újság az újság, a címeket mindig nagy betűkkel írják, de talán nem lesz senki, aki kedves szákkal hív meg, mint a szobakutyát, hogy beleverje az orro­mat. Sajnos, az a liget hajszálra olyan, mint mostanában az összes többi. Szemetes, szomo­rú. Pedig nem úgy indult. Or­vosok járták annakidején a falut, „megszűrtek" minden­kit, és a sajnálatos eredmé­nyeket országos konferencián ismertették. Ott voltam, a lé­nyege körülbelül ez volt: a homokvidék legnagyobb kár­tétele maga a homok, bár ak­koriban kezdték aranyho­moknak becézni. A homok­verés címszó alá attól kezdve sorolták be magát az embert. A tüdejében lerakódó apró szemek szilikózist okoznak talán ma is, és kapcsolt ré­szekként más nyavalyák is előjönnek. Berencsi pro­fesszor még Alma-Atából is hozott példát arra, mennyire változtatja meg a mikroklí­mát a fásítás. Ázt ajánlották akkor, minden zákányszéki család minden tagjának ültes­senek el egy fát. Maradjon meg akkor is, amikor ő már nem lesz. Ültették is lelkesen és ün­nepélyesen. Volt, aki ölében tartotta kicsi gyermekét. Az akkori anyukák azóta talán nagymamák már. A napokban, amikor a zá­kányszékiek jöttek Móraha­lomra „szomszédolni", első kérdésem a liget volt. 9 Sajnos, nem folytató­dott az akkori kezdemé­nyezés. - Pedig később is buzdí­tottam másokat is. 9 Ott állt meg a mozga­lom, ahol elindult. - Az álmodozó akármikor - Valamit azért nem árt tisztázni: a közúti igazgató­ság feladata az utak kezelé­se, üzemeltetése és fenntar­tása. Vagyis mi utakat nem építünk, azt minden esetben állami megrendelésre vállal­kozó cégek végzik. Ettől függetlenül természetesen mi is tudjuk, mennyire feszí­tő probléma az úthálózat fej­álmodhat. És ha újraindíta­nák? Ott volt a falu orvosa is. Alig nőtt ki a gyerekkorból akkor még, sokat tehát nem tudott róla, de meglepetésé­ben is csatlakozott a gondo­lathoz: - Kellene egy újabb föl­mérés. 9 Kit győzzünk meg róla? - Az hiszem, senkit nem kell, magunk is győznénk. Elfelejtődött az egész. 9 Magam ugyan soha nem jártam Alma-Atá­ban, de fákkal álmodtam körül minden falut. Talán a mezővédő erdősorok is hamarabb terjedtek vol­na. - Ha most jönne hozzánk, lesztése. És pontosan ismer­jük a terveket is. Ezek szerint a jövő fej­lesztései között szerepel a Szeged-Vásárhely közötti útszakasz négynyomúsítása, és a Vásárhelyet elkerülő út megépítése is, de csak ez utóbbi terv kivitelezése több, mint 1 milliárd forintba ke­rülne. A Szegedet északról meglepve látná, a falu főte­rén is kivágták a nyárfákat. Hamar tisztáztuk, a nyárfa hamar nó, de hamar is rom­lik. A jól gazdálkodó addig vágja ki, amtg legtöbb hasz­not hoz. Belekapaszkodtam azonban a lehetőségbe: 9 Nem lehetne ott folytat­ni a családi ligetet? - Két tulajdonosa van a parknak. Egyik fele az egy­házé, a másik a községé. 9 Ennél nemesebb cél el se képzelhető, mindegyik pártolhatná. - Nem szeretnénk olyan sűrűre ültetni az új fákat. 9 Nem baj. A szellősebb jobb. - Nem is nyárfák szere­pelnek az új tervben. elkerülő, s a magyar-román országhatárig teljesen új nyomvonalon vezető út megépítése is komoly gon­dokat oldana meg, ám ez csak a jövő évezredben vár­ható. A Szegedet nyugatról el­kerülő út esetében már bizta­tóbb híreket is mondhatok. Az 5-ös főúttól a dorozsmai 9 Még jobb. A mórahalmi plébános is ott volt a beszélgetésen, és helyi ismeretekkel is rendel­kezik. Kiforogta azt is a szó, házasságok köttettek már le­vegőben is, víz alatt is, az es­küvői szertartás valamelyik részét is lehetne talán faülte­téssel kombinálni. Vagy a keresztelőét? Hadd kötődjön a zákányszéki polgár akkor is a szülőföldjében gyökerező saját fájához, ha netán a világ túlsó felére sodorná a sorsa. Vagy akár a mórahalmi is, mert az álmodozás a legragá­lyosabb valami, mi azonnal átterjesztettük ide is. Mindenesetre az is beleke­veredett a közösen szőtt álomba, hogy táblácskával kellene megjelölni, az a gyö­nyörű fa éppen kinek a nevét viseli. Akkor lenne neve nemcsak a gyereknek, de a fájának is. Es akkor gondos­kodna mindenki róla, hogy vizet kapjon, amikor még fia­tal, és akkor se rongálják agyon, ha netán búcsút tarta­nak alatta, vagy aratópünnep­séget. Amióta „konténeres fák"., is vannak, talán búcsú napján is el lehetne ültetni őket. Ha újra szűrnék a falut, sajnos, sürgető indokot talán az egykorinál is többet talál­nának. Horváth Dezső Rola-átrakóig már a közeljö­vőben elkészülhet az úttest, majd a Maty-éri evezőspálya vonalában csatlakozna ez az út az európai főútvonalhoz. A terveink között megemlí­teném a Szentest elkerülő utat is, de mint mondtam, ezek a beruházások nem a közeljövőben valósulnak meg. 9 És az autópálya? Mert hát minden fórumon azt hallani, hogy amtg a leg­korszerűbb közlekedési alap, ez a bizonyos négy­sávos csodaút nem ér el az országhatárig, nem sok esélyünk van arra, hogy moccanjon valamit felénk a nagyobb termelő beruházásokban gondol­kodó tőke. - A dolgok mai állása szerint a sztrádát 1998. júni­usáig Kiskunfélegyháza déli határáig adják át, majd foly­tatódik az építés Szeged, il­letve a déli országhatár irá­nyába. A tervezett befejezési határidő 2003. 9 Mit mondjak, ez sem túl bíztató hír. De hadd kérdezzem egy olyan do­logról is - ha már felme­rült az autópálya ügye ­9 Erdélyi millecentenárium Ezerszáz fát ültetnek • Bukarest (MTI) A mostoha időjárás miatt az eredetileg terve­zett március 15-i idő­pontban nem kerülhetett sor az RMDSZ által terve­zett millecentenáriumi fa­ültetésre - ám a legújabb jelentések szerint azóta sok erdélyi magyar tele­pülésen már földbe ke­rültek a magyarság 1100 éves jelenlétét jel­képező fácskák. A leglátványosabb akció színhelye Kézdivásárhely, ahol nem csak „évszázadon­ként", hanem egyenesen évenként számolták a facse­metéket: millecentenáriumi emlékparkot létesítettek a vá­ros határában, a Fortyogó fürdő és az alkalmanként nemzetközi versenyeknek is helyt adó gokartpálya közelé­ben kijelölt két hektárnyi földterületen. Az RMDSZ városi szerve­zete és a polgármesteri hiva­tal szervezésében 1100 nyár-, fűz-, platán-, szil-, nyírfa ke­rült a földbe az elmúlt napok­ban. A zilahi református temp­lom kertjében istentisztelet után ültettek el 11 fenyőt. Gyergyószárhegyen a köz­ponti park keleti sétányára a helyi cserkészcsapat tagjai ültették ki az emlékfákat, mindegyiket l-l történelmi személyiségről nevezték el, s eléjük táblákat állítottak e ne­vekkel. Az első elültetett cse­mete gyökerei alá acélkazet­tában elhelyezték a Csíksze­reda közelében lévő település fő intézményeinek, hivatalai­nak, egyházi képviselőinek listáját. Székelykeresztúr főterén a város önkormányzata emlék­művet készül állítani a hon­foglalás 1100. évfordulójára. Kis Károly helybeli képző­művész ajánlotta fel az 5,5 méter magas kopjafát, ame­lyen rovásfrással áll a város neve. ami igencsak borzolja az autósok idegeit. Ez pedig a pályadíj. Ugyanis azt mondják: az állam sok­szorosan adóztatja őket, amikor a sztráda haszná­latáért plusz pénzeket kér. - Szerintem erről szó sincs. Egyet tudomásul kell venni: az állami alapszolgál­tatás, tehát az ingyen hasz­nálható utak hálózata adott. Aki pedig autópályán akar utazni, az plusz szolgáltatást vesz igénybe, tehát olyat, amelyért már fizetni kell. De hát a sztárda igénybevétele nem kötelező, kiváltható a most meglévő utakkal. 9 Jó, ennyire azért ne kalandozzunk el napi ba­jainktól, meglévő asz­faltjaink rossz állapotá­tól. Utolsó kérdésem hát: mely utak felújítására jut pénz a közeljövőben? - Még ebben az évben megkezdődik a 43-as jelű Szeged-Nagylak közötti, és az 55-ös jelű, Szegedet Ba­ján át Bátaszékkel összekötő út rehabilitációja, tgy burko­latuk szebb és komforto­sabb lesz. Tudom, ez az igényekhez képest kevés, de hát mi mást kérhetnék, mint türelmet az utazóktól. Hiszen a rendel­kezésünkre álló pénzből többre sajnos nem futja. Bátyi Zoltán • Százmilliókra lenne szükség Hol útjaink kátyúsodnak... A pénz sajnos kevés, így Basa Zoltán igazgató türelmet kér az utazóktól. (Fotó: Révész Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom