Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

Kitsl, nagy... Y T arminchatezer forintos éves jövedelmet vallottak MA. be átlagosan a tavalyi esztendőre az ipari és épí­tőipari egyéni vállalkozók a magyar királyi adóhiva­talnak. Mielőtt azonban gyűjtést szervezne valaki a szegény magyar váltakozók javára, érdemes elgondol­kodni néhány ellentmondáson. Nevezetesen azon, hogyan tudták kitölteni a beval­lást idén februárban, miként maradt egyátalán erejük arra, hogy aláírják az ívet, ha minden emberi számítás szerint már tavaly éhen kellett volna halniuk. Az pedig már bizonyítottan adócsalás, ha az érkező adóellenőr csöngetésére ajtót nyitnak. Mégpedig legalább kél ok­ból. Egyrészt ennyi pénzből nem lehet fizetni a vil­lanyszámlát, vagyis nem működhetne a csengő, más­részt... lásd éhenhalás. Szóval, vannak még tartalékok a közteherviselésben. A három műszakban ágytálazó átlagos magyar ápolónő ezek szerint hatszor-hétszer akkora jövedelemből élhet, mint az átlagos magyar ipari és építőipari vállalkozó. J7» gészen más padot koptathat a közeljövőben egy M2j nagyobb vállalkozó, Stadler úr, akiről kiderült a stadionépítéshez ért ugyan a képekhez nem. Az utób­biakat csak befektetésként vásárolta néhány évvel ez­előtt nagy tételben. A nagy tételen pesze nem a darab­számot kell érteni, hanem az értéket, amely az áfa­visszaigénylés alapjául szolgáló számla szerint egymil­liárd forint volt. A szakértők egyenesen alkalmi vétel­nek minősítették azokat a Leonardo da Vinci- meg Munkácsy-képeket, amelyek vásárlása után az adóhi­vatal szabályosan vissza is utalta az áfát, csak utólag kezdett el kérdezősködni Amennyiben az utóbbi történet igaz, akkor abban legalább hasonlít az előzőhöz, a harminchatezeres magyar vállalkozóéhoz, hogy mindkét esetben hülyé­nek néznek egy egész adóhivatalt, egy törvényhozást, egy országot. Kisgéparzenál. (Fotó: Nagy László) Javítóműhely Mórahalom szélén Öreg masinák közt újat tervez • Telt ház lesz a vásáron Agóra és Oázis Heller Szabó Tibor: Jó erőgépek kellenének. (Fotó: Karnok Csaba) Telt házra számítanak a szervezők 120 éves történetét idén ünneplő Szegedi Nemzetközi Vá­sáron, hiszen a fedett ki­állítási területek gyakor­latilag elkeltek, s a sza­bad téren is már csak az autóssátor alatt, illetve a Gábor Dénes szakkö­zépiskola udvarán van hely. Az idei a nemzet­közi vásáron lesz Oázis, Agára, lesz Amerikai Hét, s jönnek a szerb ki­állítók is. Rill Ágnes igazgatóhe­lyettes profiltisztítást ígért, vagyis tényleg a vásárlóutcá­ba terelik a kisebb árusokat, s kevesebb sarkon vágják majd a vasszöget a direkt­marketing elkötelezett htvei, a késügynökök. A kiállítók­nak természetesen enge­délyezik az árusítást, hiszen nekik is be kell hozni vala­miből az áremelést. A Szegedi Nemzetközi Vásár, mint általános fo­gyasztásicikk-vásár két to­vábbi, közönség- és szakmai sikerre egyaránt méltán szá­mítható szakkiállítást integ­rál, nevezetesen az építő­iparra, lakberendezésre és szabadidőre koncentráló Oázist és a élelmiszeripar reprezentánsait felvonultató Agórát. Kiegészítő rendezvény­ként a kormánytámogatással érkező jugoszlávok önálló kiállítással jelentkeznek a közelmúltban elköltözött Castello helyén. Ez 230 négyzetmétert jelent. Másik kiegészítő kulturális, illetve gazdasági rendezvény az Amerikai Hét. Ezen belül lesz egy regionális befekte­tési konferencia, jugoszláv, román és magyar meghívot­takkal. A Tungsram-jubile­um alkalmából, a vásár kí­sérőrendezvényeként 120 négyzetméteres kiállításon mutatkozik be a cég - eled­dig szokatlan helyszínen ­az élelmiszeripari főiskolán. Kétszáz kiállftó már je­lentkezett a Szegedi Nem­zetközi Vásárra, a Gábor Dénes szakközépiskola ud­vara kivételével minden sza­bad és fedfett terület elkelt. Pontosabban az autósok már megszokott helyén, a piac felőli sátor alatt, van még ki­adó stand, ahová nem csak a márkakereskedőket, hanem a kapcsolódó szolgáltatókat is várják a szervezők. Fedett területből 3,2, nyitottból 4,5 ezer négyzetmétert adtak el eddig, ami alatt a hasznos ­tehát járófelület nélküli - ki­állítási terület értendő. Az összes vásári terület 30 ezer négyzetméter felett lesz úgy, hogy a parkolás miatt még el is kellett venni a Sing-Sing és a Csillag közötti részt. A négyzetméterárak az inflációnál csak mérsékel­tebben emelkedtek, a fedett terület 4-5 ezer forint. Leg­olcsóbb a csak egy oldalról nyitott sorstand, a közepes a sarok-, legdrágább a fej­stand, ami onnan ismerhető meg, hogy három oldalról nyitott. A Gábor Dénes ud­vara négyzetméterenként 3 ezer forintba kerül. Az idén 120 éves vásár­nak lesz egy jubileumi vásár­történeti kiállítása, amelyre relikviákat mindenkitől sze­retettel fogadnak a rendezők. K. A. Mezőgazdaságunk re­formjához elengedhetet­len a megfelelő géppark megteremtése. Ettől azonban még meglehe­tősen messze vagyunk. Mostanában az egyre több gondot okozó régi gépekkel dolgoznak, s becsülik azt, aki „hadra fogja" az öreg masiná­kat. Mórahalmon és környékén a gazdálko­dók Heller Szabó Tibor javítóműhelyébe men­nek, ha komolyabb hi­bája támad a traktor­nak, kombájnnak. A város szélén a javító messziről megismerszik az udvarán posztoló sokféle gépről. A Zetorok, a Class dominátor, a kisteherautó, az alkatrészhalmok mögött ki­futóban szép lovak, csikóval. A műhelycsarnokban az au­tók mellett egy javításra vá­ró csónak. A telepet őrző fe­kete szőrgombolyag a kis iroda ajtajáig lapft, s figyel. Alig harminc éves gazdája szinte megelőzi a kérdést: - Nem véletlen a vállal­kozás. Mezőgazdálkodó csa­ládban nőttem fel, és kezdő autószerelőként bizony nyi­tottam úgy műhelyt reggel nyolckor, hogy előtte már megszántottam két holdat. A család gépeivel dolgoztam, azokat javítgatva tanultam. Az otthoni kis műhelyben aztán már nem fértem el, há­rom éve átvettem a téesz ré­gi géptelepét. Nőttek az igé­nyek, segítőket vettem fel. Hozzák a munkát, a nagyobb javításokat kérik, amikhez célszerszámok, emelők, al­katrészek kellenek. • Be tudja szerezni az új alkatrészeket, vagy repa­rálgatnak? - Sikerült jó kapcsolato­kat kiépítenem, eddig még hozzájutottam a kellő alkat­részekhez. Szükség esetén persze akár le is gyártatjuk a hiánycikket. Sőt, volt olyan, hogy egy Class domi­nátor megjavításához pécsi szakember jött el a kérésem­re. Megpróbáljuk teljesíteni az ügyfelek igényeit. Jórészt a régi MTZ zetorokat, SZK kombájnokat javítjuk, még nem igazán foglalkozunk a speciális, új mezőgazdasági gépekkel. Most azt hallani, hogy több lesz a hiánycikk, mert Oroszországban már drágább, mint nálunk, és fel­vásárolják, visszaviszik. • Ettől azért nem fél iga­zán... Mosolyog, s arról kezd be­szélni, hogy igyekszik több lábon állni. Négy alkalmazot­tal és két ipari tanulóval viszi a javítóműhelyt, s reméli a munkanélküliek foglalkozta­tásához pályázható pénzzel még újabb két embert vehet fel. Jön a szezon, a földeken dolgozó, lerobbanó gépekhez menni kell javítani. A család két kombájnja is ad munkát. A saját gabonáját, kukoricá­ját is be kell majd takarítani. Hogy legyen a hízóinak. Hogy legyen pénz befejezni az építkezést a szegedi úton, ahol az épület alsó szintjén három kis üzlet nyílhat, talán egy év múlva, fenn három­szobás panzió, s később majd egy autó-és gépkereskedés. Érdeklődöm, mindez ta­lán azért, mert nem látja biz­tosnak a megélhetést a gép­javításból. Hosszasan fejtegeti, hogy nem elsősorban azért. Bár, komoly gondokat lát a ma­gyar mezőgazdaság gépesí­tésében. A kisgazdaságokat nem érdemes, nem is tudják felszerelni drága gépekkel. A 15-20 hold fölött rendel­kező gazdáknak érné meg, de nincs elég tőkéjük a jó gépekre, a hitelkonstrukciók nem megfelelőek. Nyoma­tékkal mondja: - A sikerrel gazdálkodók véleményét kellene kikérni a mezőgazdasági reformok­hoz, meg a jó gazdakörökét. És a fejlődőképes vállalko­zókat kéne segíteni. • Ha az Önét kérnék mit mondana? - A nagygazdaságokhoz szükség van úgy 10-15 szá­zalékban a fejlett, drága, nyugati gépekre. A lefutott, 20-25 éves nyugati gépek behozása azonban nem jó, legfeljebb negyedrészük le­het hasznos még egy ideig. A keleti piacokat kellene megpróbálni újraéleszteni ­gépért például gabonát adva -, mert az MTZ-k, az orosz gépek még mindig jók és ol­csók. És az itthon leállított gyárak közül újraindulhatna talán egy, ami 15-50 hektá­ros gazdáknak gyártana 50­100 lóerő közötti traktoro­kat, mert legnagyobb az erő­géphiány. Szabó Magdolna Agrárnap Szegeden • Tudósítónktól Május 17-én, a Csongrád Megyei Agrárkamara kibő­vített küldöttgyűlést tart Sze­geden, a Csongrád megyei önkormányzat székházában. Mivel az ágazatban igen sok feszültség halmozódott fel, ezt a tanácskozást kibővítik népes mezőgazdasági fó­rummal, így tehát mezőgaz­dasági nap lesz Szegeden. A Magyar Agrárium hely­zetéről, s nem utolsó sorban a közelmúltban sok vitát ki­váltott agrárkoncepcióról a támogatások újraértékelésé­ről esik majd szó. A mező­gazdasági fórum előadója dr. Kis Zoltán, a Földművelés­ügyi Minisztérium politikai államtitkára. A fórum után lesz a me­gyei agrárkamara kibővített ülésére. Elnöki beszámolót Kovács Lajos, a kamara el­nöke tart, az aktuális szerve­zési feladatokról pedig dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára, az agrárkamarák és az érdek­képviseletek kapcsolatáról pedig Jakab István, a Ma­gyar Agrárkamara alelnöke tart vitaindítót. Természetesen a kibőví­tett küldött közgyűlés meg­tárgyalja a Csongrád Megyei Agrárkamara 1995-ös gaz­dasági mutatóit és remélhe­tőleg elfogadja az idei költ­ségvetését is. Honvéd téri tervek • Munkatársunktól A Honvéd tér sarkán levő telek beépítésére, környeze­tének megoldására írt ki tervpályázatot a Vedres Ist­ván Építőipari Szakközépis­kola diákjai részére a jelen­legi tanévre az Amerikai Ház Kft. A cég korábban két alkalommal írt ki pályázatot, először a Régi Gőzfürdővel, másodszor a Mars tér átfogó rekonstrukciójával kapcso­latban. Ez alkalommal a Honvéd térre kellett olyan objektumot tervezni, mely az üzleti hasznosítás mellett a közelgő millecentenárium szellemében a kultúrának, közművelődésnek is helyet ad. Üzleti hasznosításként elsősorban a lakás, iroda, üz­let, orvosi szolgáltatás jelle­gű lehetőségeket kellett fi­gyelembe venni. A Honvéd teret is át kellett tervezni oly módon, hogy közvetlen kör­nyezetéhez szervesebben kapcsolódjon, zöldterület jellegét megtartva. A pályá­zatok benyújtásának határ­ideje április 30-a volt, ered­ményt május 10-én hirdet­tek. A zsűri tagjai Borven­dég Béla, Takács Máté, a DELTERV igazgatója. Tár­nái István építész és Varga László, az Amerikai Ház Kft. műszaki igazgatója vol­tak. A pályamunkák má­jus 17-ig megtekinthetők az iskolában 10-14 óra kö­zött. Fotex-bírság • Budapest (MTI) A Fotex Rt.-t félmillió fo­rint bírság megfizetésével sújtotta a Gazdasági Ver­senyhivatal A Fotex Rt. el­len fogyasztók megtéveszté­se miatt két kft. kezdemé­nyezte a versenyfelügyeleti eljárást. A tárgyaláson meg­állapították, hogy a Fotex az elmúlt év során a budapesti autóbuszokon elhelyezett reklámjaival valóban megté­vesztette a fogyasztókat. A hirdetéseken ugyanis a Re­cords Zeneműboltokat a „legnagyobb választék" jel­zővel népszerűsítette, ám ezt objektív bizonyítékokkal alátámasztani nem tudta. Öreg kocsi, sok munka... Itt az autó is beáll

Next

/
Oldalképek
Tartalom