Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
KEDD, 1996. MÁJ. 14. A VÁROS 7 • Díszlet-ügy Az elnök magánakciója • írásbeli érettségi magyarból A tragédia volt az örömük Küzdöttek és bíztak. (Fotó: Nagy László) Janik László színész, a Szünet Színház Egyesület ellenőrző bizottságának tagja több társával együtt Bicskey Lukács magánakciójának nevezte a pénteki diszletelviteli kísérletet. Két hete azért alapítottak új egyesületet - amelynek bejegyzése most van folyamatban -, mert nem tudnak együtt dolgozni Bicskeyvej. Mint szombaton megírtuk, a pénteki kamarasztnházi bemutató előtt Bicskey el akarta szállítani a Kapj el! című musical díszletét. A produkciót az általa vezetett egyesület mutatta be tavaly nyáron, s színház vezetőivel a bemutatóig nem született megegyezés az egyesületnek fizetendő díjakról. Bicskey szerint túl keveset ajánlott a díszletért és a jelmezekért a Szegedi Nemzeti Színház. Szemán Béla színházi ügyvezető (és egyesületi társelnök, a Kapj el főszereplője) szerint Bicskey túl sokat kért. Janik László - akinek ugyanúgy nem hosszabbították meg a szerződését a Szegedi Nemzeti Színházban, mint Bicskeynek - tegnap azt mondta, hogy a legutóbbi közgyűlés arra kötelezte az elnököt, Bicskeyt, hogy a Kapj el! ügyében csakis Szemán Bélával együtt tárgyalhat a Rókusi • Tudósítónktól Az elmúlt évi sikeres Padlás-előadás után újabb nagyszabású produkcióra készülnek a Rókusvárosi II. sz. Általános Iskolában, ahol Lionel Bárt: Olivér című zenés darabjának rövidített változaszínházvezetőkkel. Ezt figyelmen kívül hagyta és egyedül tárgyalt. Magánakciója volt a pénteki díszletelszállítási kísérlet is, amit több egysületi tag elítél. Mivel az egyesület „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket", Janik, Szemán és a színház több tagja újat alapított Nyári Szfnház Egyesület néven, amelynek hivatalos bejegyzése most van folyamatban. A cél változatlan: játéklehetőséget biztosítani a színészeknek a nyári szünet idején is. Janik hozzátette: mint a régi egyesület ellenőrző bizottságának tagja, méltányosnak találja a színház ajánlatát. A Kapj el! díszleteiért és jelmezeiért a színház 300 ezer forintot ajánlott, plusz elengedte volna az egyesület 88 ezer forintnyi adósságát és annak kamatait, valamint nem számolt volna fel díszlet-jelmez tárolási költségeket; mindez együtt kitette volna a bekerülési költséget. Tehát ha Bicskey elfogadta volna az ajánlatot, eleget tesz az egyesületi közgyűlés határozatának. Ám Bicskey produceri díjat kért, egymillió forintot. Ez azért is .képtelenség, mert a mostani bemutatóra Angyal Mária újrarendezte a musicalt, megváltoztak a táncok, átalakították a díszletet. Vagyis ez a produkció - már nem ugyanaz. S. E. musical tát mutatják be május 17-én pénteken délután 6 órakor a tornateremben. A felnőtt szerepeket alakítva a gyerekekkel együtt néhány lelkes tanár is fellép majd az előadáson, amelyre mindenkit szeretettel várnak a „kék" iskolában. Amikor Kaposi József tegnap nyolc óra után néhány perccel bemondta a Magyar Rádióban az írásbeli érettségi tételeket magyar nyelv és irodalomból, a „Kérdések és válaszok Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében" néven futó tételnél örömujjongásba tört ki a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium IV. C osztálya. A rendőrök és a tűzszerészek éppen akkor távoztak a gimnázium épületéből, amikor odaértem. A lépcsőfeljárónál őrt álló Kánitz József igazgató felvilágosított: aggodalomra semmi ok, a hatóság emberei csupán rutinellenőrzést tartottak az intézményben. Háromnegyed nyolckor már minden diák a számára kijelölt tanteremben ült. A cések a második emeleten, három csoportban várták a hírt. Még mielőtt megszólalt volna a rádió, rövid közvélemény-kutatást végeztem a 218-as teremben „ki mit vár, ki mit szeretne, mi várható" témakörben. Röpködtek a nevek: Berzsenyi, Zrínyi, Kosztolányi, Madách, Csáth, József Attila... Ekkor lépett be a terembe az osztály magyartanára, Fekete Zoltánná, aki elmondta: ha lehetne előre tervezni, hogy ki vagy mi lesz a téma, akkor csak abból készülnének, de nem lehet. Az egész kiszámíthatatlan. Mindeközben a fiatal felügyelő tanár, Öveges Enikő olyan praktikus dolgokra hívta fel a diákok figyelmét, minthogy ki mikor kap pótlapot, mi lehet a padon, mennyi idő elteltével lehet először kimenni vécére, meg ilyesmik. Nyolc óra előtt két-három perccel Nagy Sándor történelem-filozófia szakos tanár is beköszönt, mi több, feszültséget oldandó, mondott is valami személyes dolgot, amin a gimnazisták jót derültekKaposi József ezután hirdette ki a rádióban az érettségi tételeket: 1. A hazai táj, a szülőföld, az otthon megjelenítése a magyar költészetben néhány mű alapján, 2. Kérdések és válaszok Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében vagy Illyés Gyula: Bartók című versének értelmezése. Az ember tragédiájánál örömujjongásba törtek ki a gimnazisták. Mindegyik nagyon jó téma, mondták, Madách főleg azért, mert - mivel tanárnőjük imádja - sokat és részletesen foglalkoztak drámai költeményével. Fekete Zoltánné a bejelentés után még egyszer bejött, mit bejött, belibbent * terembe, és közölte tanítványaival, hogy álomszép és rendkívül intelligens tételsort kaptak. Arra a kérdésre, hogy ő melyiket választaná, mosolyogva mondta: mindegyikről szívesen írna, de szíve szerint Madáchról értekezne. Miután felkerültek a táblára a legfontosabb információk - a tételcímek, valamint a dolgozatírás startjának és finisének időpontja -, elkezdődött a munka. A jeges teával, sportszelettel, szendviccsel, Cappyval, Hohes Cvel és Pepsi Max-szal körülbástyázott gimnazisták többsége kihasználta a rendelkezésére álló négy órát. Ma matematikával folytatódik az írásbeli érettségi vizsga. Sx. C. Sx. • A DM-irodában, ma: Várjuk mórahalmi olvasóinkat! • Munkatársunktól Április 22-én nyílt meg Mórahalmon lapunk, a Délmagyarország ügyfélszolgálati irodája, amelyet azért hoztunk létre, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk mórahalmi olvasóinkkal, a város lakóival. Már az eddig eltelt rövid idő is igazolta várakozásainkat, mert a DM-irodát sokan fölkeresték, s reméljük, a jövőben még többen megtalálnak bennünket. Szeretnénk személyesen is találkozni azokkal az olvasóinkkal, akik tájékoztatást, vagy segítséget kérnek tólünk. Ezért ma délelőtt 9 és 12 óra között Szailerné Molnár Gabriella irodavezetővel együtt munkatársaink, Kisimre Ferenc és Nyilas Péter vátják az érdeklődőket. A mórahalmi DM-iroda ctme: Felszabadulás u. 30. (a Bounty Szórakoztató Központ épületében). Telefonszám: 381-251. Szeretettel vátjuk minden kedves olvasónkat! Sárkányos siker • Munkatársunktól Szép sikerrel szerepeltek a Délvidéki Aero Club pilótái a Dunaújvárosban megrendezett ,Alföld Kupa" Vitorlázó Sárkányrepülő Versenyen, ahol Béres Gábor második, Csizmarik Gábor pedig ötödik lett. A helyezések értékét növeli, hogy a verseny EB-előfutam és válogató is volt egyben, s így a szegediek a mostani és a korábbi eredményeikkel a válogatott keret tagjai lettek. js Melocco Miklós szobrászművésszel Amiről ötvenhatban ábrándoztak Mű és művész a múzeumban. (Fotó: Nagy László) A szakértő zsűri Melocco Miklós ötvenhatos szobortervét tartja a legjobbnak. Az önkormányzat kulturális bizottsága szintén a budapesti szobrászrflüvész mellett foglalt állást. A befutó személye a május 16-i képviselő-testületi ülésen válik ismertté. Melocco reménykedik. A hatvanegyéves mesterrel a virtuóz kontárokról és szobortervéről beszélgettünk. • Az első pályázati forduló után, melyet eredménytelennek ítélt a zsűri, egy öttagú városi delegáció felkereste önt és Szervátiusz Tibort, hogy megtekintse már készen álló ötvenhatos szobormakettjüket. Az a szoborterv ez a szoborterv? - Nem. A delegáció tagjai megkértek, tervezzek egy forradalmi emlékművet Szegedre is. Én az egészet csak úgy tudtam elképzelni, hogy komoly ellenfeleknek számító szobrászok társaságában pályázok. Igy hívták meg a második fordulóba Kó Pált, Varga Imrét és a szegedieket, akik igazán komoly ellenfelek. Szerintem a nyilvános pályázatokon boldogboldogtalan részt vesz. A szobrászok nem iparosok, de az iparban használt kifejezés, a kontár a művészetben is ismert fogalom, csak ott úgy hívják, dilettáns. A nyilvános pályázatokon a kontár és a dilettáns is indul, mert bennük sokkal kevesebb a kétely, mint a szakmabeliekben. A saját munkájában gyönyörködő dilettáns leginkább a vágyai miatt vesz részt egy-egy pályázaton, ahol természetesen úgy érzi, lekezeli a bíráló bizottság. Pedig szó sincs lekezelésről, csak hozzá ez jut el. Amikor közlik vele, hogy rossz a pályaműve, akkor nem ad igazat nekik. Gondoljon bele, hogyan működik a kihívás méltósága a sportban. Ha kihívom Muhammad Alit, nyakon vág és elterülök. Ő kap húszmilliót, én meg kettőt. Igen ám, de nincs jogom kihívni! Nekem ahhoz nagyon komoly ellenfeleket kell legyőznöm, el kell érnem azt a rangot, hogy kihívhassam a bajnokot. • Hamvas Béla azt írja, hogy a virtuóz kontárok és a dilettáns szakemberek dehumanizálták a XX. századot. - Igaza van Hamvasnak. A szaktudás és a felfedezés, a másolás és a filozófiai igazság összekeveredése hozott létre rendetlenséget a huszadik században. A képzőművészet például, ami tárgykészítő művészet, tárgyak nélkül kezdett szerepelni. A tárgynélküli tárgykészítő semmit sem állit ki. Mindehhez odaáll egy filozófus kinézetű, beszédű ember, és vagy szellemesen megdicséri, vagy szellemesen összeszidja. A nemlétező tárgy ideológiát kap. A sznobok és a gazdagok a botrányszagú semmiért tisztességesen fizetnek. Részben azért igénylik ezt, mert nagy tanácstalanságukban valaki határozottan állít valamit, ami őket megnyugtatja. Fel sem merül, hogy értik-e azt a valamit. • Térjünk vissza az ötvenhatos emlékműhöz A második fordulóban szabad kezet kaptak a meghívott művészek; nem volt formai és helyszíni megkötöttség. Gondolom, ön is végigjárta a Belváros tereit, melyek közül végül a Rerrich Béla teret választotta alkotása helyszínéül. Miért? - Az első forduló után kiderült: az ötvenhatos emlékmű nem való a Széchenyi térre. A forradalom önálló teret érdemel, nem társbérletet. A Rerrich Béla teret, ami tulajdonképpen nem is tér, inkább nagy udvar, térré alakítja a Kolozsvári testvérek Szent György szobra ami a gonosz legyőzéséről szól, ugyanarról, mint amiről ötvenhatban mindenki ábrándozott - és a parkosított rész. Kellemes hátteret ad az alkotásnak a klinker téglából épült angol stílusú épület. A zárt helyre díszkapun lehet belépni, s az út itt szinte olyan, mint a portikusztól az oltárig vezető út. A tér készen áll. Nem kell építeni - amire a hivatalnok úgyis azt mondaná, nincs pénz. • Szobortervében a sokszorosára nagyított, a szabad lelket szimbolizáló szürreális lepke félelmelesen, ijesztően hajlik a figurák fölé. Hogyan magyarázza a jelkép szabadság-félelem kettőségél? - A lepke sokáig hernyóként, bábként él, s mint kifejlett példány csak szaporodik, és száll egy rövid ideig. Alkotásomban nemcsak a szabadságról, a szabadságharcosokról is szó van, akik nem érték el egymást. A hosszú hernyó- és báblét után születni készülő szabadságba több tízezren belehaltak. kétszázezren elhagyták az országot, generációk mentek tönkre. A felnagyított lepke a rövid ideig élő szabadságharc metaforája. A szabadság a szabadságharcosok ellen való fegyverré változott, mert ha az emberek nem indulnak harcba a szabadságért, akkor életben maradnak, megöregszenek, s talán nem is disszidálnak. Ötvenhatban tizenegy napig közeledtünk, hittük, hogy közeledünk a szabadsághoz. Ma már tudjuk, távolodtunk. A szarkofág melletti figurák lehajtott fejjel erőlködnek, hogy felemeljék a szárnyakat. Ez a feszületre hasonlít. A figurák attóí, hogy szeretnék felemelni a szabadság pillangóját, már eleve áldozatok lesznek. • Erősíti szobortervének mondanivalóját Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse is. A problémám csak az, hogy a szöveg a lepke hátán kap helyet. Hogyan lehet majd elolvasni? - A szöveget, mivel a lepke hátrafelé lejt, öt-hat méterről lehet majd valamennyire olvasni. De azt is el tudom képzelni, hogy használják a szobrot, felkapaszkodnak, felmásznak rá, vagy lesz ott egy emelvény, ahonnan elolvashatják a verset. Azt a gyönyörű költeményt, ami egyetlenként maradt meg ötvenhatból. Tudom, a metaforát nem mindig értik. De nem tudom, mi a közérthető? A lyukas zászlót értik. Na, de miért? Mert már egyszer elmagyarázták. Alkotásom sem bonyolultabb, mint a lyukas zászló, sőt, az tovább mondja a történetet. Megmondom őszintén: mindig sajnálom sok kézbe adni az új gondolatot, mert az életveszélyben van az értetlenkedők kezén. Na, de ez kikerülhetetlen, mert nálunk demokrácia van. Én reménykedem. Sxabö C. Szilárd