Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-11 / 110. szám

SZOMBAT, 1996. MÁJ. 11. BELFÖLD 3 Kopjafa a honfoglalóknak • Nógrádsáp (MTI) Millecentenáriumi emlék­ünnepség lesz vasárnap Nógrádsápon. A falu saját ünnepének tekinti az évfor­dulót, mivel a települést minden jel szerint az új ha­zát kereső eleink alapították. Az évtizeddel ezelőtt a falu­széli Tatárka-dombon vég­zett ásatások során ugyanis nemzetségfői sírt tártak fel ­az elhunytat a kor szokásai szerint lovával együtt temet­ték el. A megemlékező be­szédet Pozsgay Imre polito­lógus mondja el, majd a pol­gármesteri hivatal előtti parkban kopjafát avatnak, valamint hét fiatal fát ültet­nek a hét vezér emlékére. Végül megnyitják a honfog­lalást ábrázoló festmények­ből rendezett kiállítást; a ké­peket a szécsényi múzeum­ból kapta kölcsön az ünnep­lő falu. Megóvják a Csákok várát • Csókakő (MTI) Megóvják a további enyé­szettől a Csákok hét évszá­zada épült erődítményének. Csókakő várának maradvá­nyait. Omladozó falainak megerősítésére, a legsürgő­sebb állagmegóvási munká­latokra az idén 3 millió fo­rintot költ a műemlékvédel­mi hatóság és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A mentési munkálatokból ki­veszi részét a Csókakői Vár­barátok egy éve alakult tár­sasága is. Tagjai megtisztí­tották a törmeléktől a vár­rom környékét, utat építettek s kiirtották a bozótost. Zúduló sasok • Gyula (MTI) Tudományos tanácsko­zást, szellemi vetélkedőt, s íjászbemutatót rendeztek a gyulaiak a honfoglalás 1100. évfordulóját köszöntő egész­napos rendezvényükön. A városi könyvtárban megtar­tott tudományos ülésen a ku­tatók a népvándorlással ha­zánkba kerülő népek emlé­keiről értekeztek. A múzeu­mi Dürer Teremben meg­nyílt régészeti kiállítás a tu­dományos tanácskozás tár­gyához kapcsolódott: a „Zú­duló sasok" című összeállí­tás a középkori Alföldön, s a hozzá kapcsolódó dunántúli Mezőfoldön letelepedő bese­nyők, kunok és jászok ha­gyatékát mutatja be. Meg­rendezték az „Árpád örökö­sei" című szellemi vetélke­dőt, amelyen a város általá­nos iskolás tanulói vettek részt, a középkori téglavár előtt pedig a honfoglaló ma­gyarok íjászatát mutatták be a Gyulai íjászkör tagjai. Gázüzemű autóbusz • Tatabánya (MTI) Az ország első gázüzemű autóbuszát Tatabányán állí­tották forgalomba. Az ezt megelőző bemuta­tón a sajtó képviselőinek el­mondták: a Vértes Volán Részvénytársaság egy Rába 2156 típusú autóbuszmotort alakított át a budapesti Glo­bimpex Kft. és a tatabányai Targogáz Kft. szakemberei­nek közreműködésével. (Az utóbbi cég immár évek óta foglalkozik dieselüzemű tar­goncák gázüzeművé alakítá­sával.) A nagylaki vámhivatal még május ötödikén kezde­ményezett eljárást - muzeá­lis értékű tárgyak csempé­szete miatt - Y. K. török ál­lampolgár ellen. A lefoglalt tárgyakat a napokban meg­vizsgálták a szegedi Móra Ferenc Múzeum szakértői, és megdöbbentő megállapí­tásra jutottak: a zsákmány értéke a felbecsülhetetlen, • Budapest (MTI) Első ízben döntött át­fogóan a kabinet az ál­lamháztartási reform megvalósításáról. Az átalakítási folyamat elindítása, illetve folyta­tása a kormány legfon­tosabb vállalkozása ­hangsúlyozta Horn Gyu­la miniszterelnök a csü­törtöki, maratoni kor­mányülés döntéseiről beszámoló pénteki saj­tóértekezleten . A miniszterelnök elmond­ta, hogy a kabinet 1998. kö­zepéig, vagyis a ciklus végé­ig meghatározta a reform ütemtervét, valamint az ah­hoz kapcsolódó törvényalko­tási feladatokat. Horn Gyula leszögezte: az államháztar­tási reformmal nem zúdul­nak azonnali változások a társadalomra. Az egyes te­rületeken 10-15, illetve 20 évig tart majd a folyamatos Mórahalom polgár­mestere április elején a Délmagyarország ha­sábjain haza szólította a településről elszárma­zottakat. Hogy akik kö­tődnek a városhoz, de elsodródtak onnan, azokkal felvegyék a kapcsolatot. Miért, s mi történt a felhívás óta, arról Nógrádi Zoltán polgármestertől kértünk tájékoztatást. A megszólítás azért tör­tént, mert a mórahalmi pol­gármester hisz abban, hogy korunk viszontagságait csak az egységes emberi szándék­pénzben minimum 7-10 mil­lió forint. A vizsgálat során kiderült, hogy a tárgyak va­lószínűleg illegális ásatások­ból származnak. E nyílhe­gyek, agyagedények, üve­gek, fémpénzek és ékszerek egy része a Krisztus előtti 3000 körüli időkből való, más részük későbbről, ám a „legfiatalabb" darabok is a 14. században készültek, átalakítás. Ami a részterüle­teket illeti: a nyugdíjreform koncepciójára és a korhatár­emelésre vonatkozó javasla­tot a kabinet már a napok­ban az Országgyűlés elé ter­jeszti, ősszel pedig benyújtja a reform egészére vonatko­zó, 10 évre szóló irányelve­ket. A közoktatás terén a kor­mány azt indítványozza az Országgyűlés elé terjeszten­dő javaslatában, hogy a re­form részben 1996 szeptem­berében, másfelől pedig 1997. február l-jén lépjen életbe. Az államháztartási reform érinti az adórendszert is. A kai összetartott település, mint közösség képes súlyos sérülések nélkül túlélni. A közösségnek pedig tagjai kell legyenek azok is, akik őseik, családi kapcsolataik révén kötődnek Mórahalom­hoz, de az idővel elsodródtak a városból. Ám érdemesek arra, hogy felelevenítődjék mindaz, amit a város létfel­tételeinek megteremtéséért ők tettek. Sőt, meg is őrződ­jenek cselekedeteik, érdeme­ik, életmódjuk, a jövő gene­rációjának példát, kötődést adva. Hogy a múlt értékei alapot képezzenek a mai munkához, a jövőhöz. Több, mint százra kalku­Kis-Ázsiában és a régi Bi­zánc területén. A csempész minden bizonnyal Németor­szágba vitte volna a régisé­geket. A török hatóságok egyelőre nem jelentkeztek... Mint azt Wentzel Ágoston őrnagytól, a nagylaki vámhi­vatal parancsnokától meg­tudtuk, hasonló eset leg­utóbb fél éve fordult elő, amikor ikoncsempészt fog­kormánynak - minként a mi­niszterelnök aláhúzta - hatá­rozott szándéka a társada­lombiztosítási járulék és az adó mérséklése. Ennek je­gyében 1997. január l-jétől csökkentik a személyi jöve­delemadó legmagasabb kul­csait. A pénzügyi tárcának a kö­vetkező időszakban kell ki­dolgoznia pontos javaslatait. Hom Gyula azt is bejelentet­te, hogy a kormány leveszi napirendjéről a kamatadó bevezetésének ügyét. Arról később foglalnak állást, hogy egyáltalán szükséges lesz-e a bevezetése. - A központi nyomozóhi­lálják azoknak a számát, akiknek hazahívó a szó. Kö­zülük néhányan már jelent­keztek is, szívesen vissza­jönnek Mórahalomra egy találkozóra. Őszre tervezik ezt az összejövetelt. Egy jóízű, va­csora melletti beszélgetést, amin ismerkedhetnek az el­származottak egymással, a mai mórahalmi polgártársak­kal és vezetőkkel. Megtehe­tik a kezdő lépéseket azon az úton, ami visszavezetheti őket a város életéhe. Hogy később majd rend­szeresen találkozhassanak, otthon. S az otthoniakkal fo­lyamatos kapcsolatot tartsa­tak. A kollekció remélhető­leg hamarosan a legjobb helyre, a szegedi Móra Fe­renc Múzeumba kerül, ahol további vizsgálatokat végez­hetnek a tárgyakon. A múze­um munkatársai egyébként ottjártukkor elmondták, e le­letek között több olyan is van, ami hiányzik az intéz­mény gyűjteményéből. Bakos András vatallal kapcsolatban a kor­mányülésen folytatott eszme­csere nem koalíciós vita. ha­nem szakmai polémia volt ­hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterelnök. Horn Gyu­la a félreértéseket tisztázan­dó elmondta, hogy a vita vé­gén szavazásra tette fel, ki támogatja a nyomozóhivatal létrehozását. A javaslattal a kormánytagok többsége egyetértett, ez ügyben tehát döntést hoztak. A miniszter­elnök ugyanakkor szüksé­gesnek tartja, hogy a Bel­ügyminisztérium május 16­án még tájékoztassa a kor­mányt arról, hogy milyen konkrét eredményeket tud elérni és mit tud vállalni a nagy súlyú gazdasági bűn­cselekmények felderítésé­ben. Azután a jövő heti kor­mányülésen hozzák meg a végső döntést a hivatal felál­lítását kezdeményező tör­vénytervezet parlament elé terjesztéséről. nak. Például azzal, hogy minden évben valamely jeles napra (mondjuk az aratóün­nepre, vagy a szüretre) haza­jönnek, részt vesznek a ren­dezvényeken. A város polgármestere re­méli, eredményes lesz a kez­deményezés, sokan jelent­keznek a felhívásra, és sike­rül felkutatni is az elszárma­zottakat. Kéri, aki segíteni tud ebben, keresse meg a szervezőket. Gyűjtik a neve­ket, címeket, s arra biztatják ezen sorok olvasóit is, hogy adják tovább a volt móra­halmiakat hívó szót. Sx. M. • Bonn (MTI) Az egy évvel ezelőtt meg­hirdetett verseny bonni ün­nepélyes díjkiosztásán hét pályázat kapott díjat, köztük a szegedi Bednár Mónika és csapata által készített film. Az ünnepségen Klaus Kinkéi külügyminiszter és Hans­Peter Stihl, a Német Kerese­kedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnöke mél­tatta a verseny jelentőségét és a győztes pályamunkákat. Hogyan reklámozná Né­metországot hazájában? ­címmel hirdették meg a ver­senyt, amelyre 76 országból több mint 1300 pályamunkát küldtek be. Bednár Mónika egy hatfős csapattal - Csep­regi László, Zombori Éva. Nagy Gábor, Bálint Zsolt, Gombos Lajos és Matyi La­jos - közösen készítette el a zsűri által rendkívül nagy el­ismeréssel méltatott filmet, amelyben Németország lát­nivalóira hívják fel a nézők figyelmét, és az előítéletek­kel szembeszállva sokolda­lúan, humorral fűszerezve igyekeznek bemutatni az or­szág lakosságát. Az ünnepé­lyes díjkiosztás után a ma­gyar díjnyertes elmondta, hogy szinte véletlenszerűen bukkant a pályázati kiírásra, és barátaival alig néhány hét alatt készítették el a pályáza­tot, amely a film mellett egy plakát és egy reklámkam­pány tervét is tartalmazna A hét díjnyertes pénzjutalom­ban is részesült, és négyen közülük - így a magyar ver­senyző is - féléves ösztöndí­jat kapott nagy német cégek­től. Bednár Mónikát a maj­na-frankfurti repülőteret mű­ködtető részvénytársaság hívta meg. • A négyezer éves fogmosó pohár Kis-ázsiai leletek Nagylakon A szakemberek szerint a battonyaiak fogása legalább tízmilliót ér. (Fotó: Karnok Csaba) Mórahalmi kezdeményezés Visszavárják a régieket jegyzet Hornhomály M ost aztán okosabbak lettünk, emberek! Köszönet érte Horn Gyula miniszterelnök úrnak, aki tá­jékoztatta a közvéleményt a kormány legutóbbi ülésé­ről. Mégpedig kimondván egyenesen a szemünkbe, hogy a központi nyomozóhivatal ügyében a kormány­tagok többsége egyetértett a hivatal létrehozásával, ez ügyben tehát döntést hoztak. Am a jövő heti kormány­ülésen kapja csak meg végső formáját az a törvényter­vezet, amit aztán a Parlament elé terjesztenek. Ennyi rengeteg információ birtokában most már csupán azt nem tudjuk, hogy mit is döntött pontosan a mi gondos kormányunk, lesz-é ebből a nyomozóhiva­talból valami, ha lesz, miért is lesz, azon felül mivel tesz többet fekete gazdaságunk ellen, mint tehetnek a rendőrök, fináncok, apehesek. S ha lehet mégiscsak többet tenni, eddig vajh mi akadályozta a nagy lebuk­tatások meghozatalában bűnüldöző szakembereinket? Mert bármily heves is a vita e fantomszervezet szü­letésének vajúdása körül, egy-két dolgot azért nem árt tisztán látni. Mondjuk például azt, hogy a közvéle­mény - amelynek tájékoztatásról annyi szépet ígértek már - változatlanul nem tudja, milyen sötét kis (vagy inkább nagy ?) erők birkóznak a háttárben - éppen a feketegazdaság ürügyén. Továbbá az sem igazán tiszta az adóval nyomorgatott, egészen picinyke polgár szá­mára, hogy ha ily nagy a szükség, hát miért nincs se­gítség? Még magyarabbul: már évek óta szemünk lát­tára tollasodtak meg alvilági gazfickók, de vagy csak nevetséges büntetéseikről kaptunk híreket, vagy évek óta elhúzódó bírósági eljárások borzolják az idegeket, vagy - s mégiscsak ez az általános! - a feketegazdaság lordjait saját szemünkkel látjuk furikázni országúti cirkálójukon, s már annak is örülünk, hogy nem haj­tatnak át nyakunkon. S ebben a tekervényes útvesztőben fog majd éles bárdokkal új ösvényeket vágni a nyomozóhivatal? Ne­tán túlságosan is közel jártak már a hagyományos zsandárok a leleplezéshez, s jobb, ha a népet inkább új hivatallal ajándékozzák meg, mint a lelküket súlyosan megnyomorító tisztánlátás végeredményével? r udom, ez utóbbi megjegyzésekben a túl optimista és a pimaszul pesszimista nézetek pofozzák egy­mást. De hát mi más is kavaroghat kérdéseinkben, mint a gyanakvás, amikor szinte mindent érzünk, lá­tunk, tudunk országunk dolgairól, ám főhivatalaink­ban úgy kavarják a masszát, hogy belássuk: a mi kis választói eszünk kevés ahhoz, hogy megértsük a kivá­lasztottakat. Mi persze mondogatjuk itt a végeken - mintha ilyen kormányzási rend már szerencséltette volna egykoron ezt az országot. S lett is belőle méretes káosz Igaz ­koppinthatnak az orrunkra akkor nem volt központi nyomozóhivatalunk. És most lesz? És ha lesz miért is? - sorolódnak új­ra a kérdések. De már nem sokáig, mert Horn minisz­tertelnök úr a jövő héten kigyújtatja fejünkben a pilá­csot. S addig se azon agyalunk, hogy miből veszünk ebédnek valót a hónap utolsó szombatján... f Elektronikus levelezés és tel ies körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62430-833. Német pályázat ­szegedi nyertesek • Az átalakítás húsz évig is eltarthat Horn Gyula a kormányülésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom