Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-10 / 109. szám

VASÁRNAP, 1996. MÁJ. 5. KÜLÖNSZÁM III. • Mórahalom mozgásban Skandináv módi Nógrádi Zoltán polgármester: „Az együttműködésre képesek működjenek együtt!" (Fotó: Karnok Csaba) • Igenis lehetünk piacképesek Jött Bálint gazda Dr. Bálint György: „Én magamat humanistának tartom." (Fotó: Karnok Csaba) Kerüljünk be bármi­kor is a szó klasszikus értelmében vett európai­ak társaságába, mi ma­gyarok feltehetően úgy érkezünk oda, ahogy vagyunk - elképesztő térségi különbségekkel, kontúros szemléletbeli eltérésekkel, más és más felkészültséggel, fejlettségi mutatókkal. Szó sincs végzetszerűség­ről, nincs behozhatatlan hát­rány, csak időben kell elin­dulni. Mint Mórahalom, mely már javában mozgás­ban van. A város polgármes­tere, Nógrádi Zoltán ahogy két évvel ezelőtt Dániából csempészett haza egy kis skandináv praktikát, most Hollandiával pakolta meg útipoggyászát. • Polgármester úr, mi szerencsének köszönhető, hogy ismét eljuthatott Európa azon tájékára, mely köztudomásúlag élénken foglalkoztatja az Ön fantáziáját? - Nem vagyok egy gya­kori utazó, de a skandináv országok társadalmi-gazda­Nem kell már a móra­halmiaknak Szegedre jönniük, ha lapunkban hirdetést akarnak fölad­ni, vagy bármi más ügy­ben szeretnének kapcso­latba lépni szerkesztősé­günkkel. Április 22-én nyílt meg Mórahalmon a Délmagyarország olva­sószolgálati irodája, amelynek vezetője Szai­lerné Molnár Gabriella. 9 Bár önt Mórahalmon valószínűleg nagyon so­kan ismerik, mégis arra kérem, adjon magáról rövid „szóbeli önéletraj­zot!" - Mórahalmi vagyok, szüleim is idevalósiak. Min­dig itt éltem, csak középis­kolás éveimet töltöttem Sze­geden. A Tisza-parti gimná­zium népművelés fakultáció­ján végeztem, amelyet kísér­letképpen indítottak - mind­össze egyetlen évfolyamot vittek végig. Aztán 1979­ben visszajöttem, s népmű­velóként kezdtem dolgozni a mórahalmi művelődési ház­ban. Ez volt az első munka­helyem, s bár az épület funk­ciója azóta megváltozott, en­gem minden ide köt ma is. Férjem is ebben az épület­ben, a Bountyban dolgozik. 9 Népművelőként milyen feladatokat látott el? - Két munkatársammal sági berendezkedése, az or­szág működési rendje, tény­leg nagy hatással van rám. A mostani néhány napos utat a Művelődési Minisztérium szervezte, s a Települési Ön­kormányzatok Országos Szövetsége talált rám. így kerülhettem be a 15 tagú csoportba. Míg két évvel ez­előtt Dániában kifejezetten a gazdaságot, mezőgazdasá­got tanulmányozhattam, most, egy eleddig, idő hiá­nyában talán általam is kicsit periférikusán kezelt teriilet­tel, a kultúra szervezeti fel­építésével, működési elvei­vel és gyakorlatával ismer­kedhettem meg közelebbről - Amszterdamban, Hágában, s egy kisvárosban. • Arra kérem, a két év­vel ezelőtti utat, s a mos­tanit kezeljük együtt, hisz úgy vélem, valahol úgyis összeérnek a tanulságok. - Valóban, most még in­kább megerősödtem abban a meggyőződésemben, hogy a skandináv országok logikai felépítése roppant érdekes és tanulságos lehet a számunk­ra, hálás rejtvény megfejteni és megérteni, hogy mi lehet együtt programokat, műso­rokat, kiállításokat szervez­tünk. És persze csoportokat vezettünk - hirtelen nem is tudnám összeszámolni hány­félét. Még „videómagazint" is készítettünk Mórahalom életéről: egy kamerával jár­tuk a várost és riportokat, tu­dósításokat vettünk föl. 9 Azután viszont alapo­san megváltozott a műve­lődési ház élete: jött a „Bounty-korszak." A szó­rakoztatóközpontnak is szüksége volt még nép­művelőre? - Miután az önkormány­zat - pénzszűke miatt - bér­be adta a művelődési házat, az épület átalakult: létrejött a ezen jól működő rendszerek­nek az alapja. Egy az egyben másolni bármit is persze bal­gaság lenne, ám a szemlélet­re, a gondolkodásmódra ér­demes nagyon is odafigyel­ni, s amit lehet, ebből elta­nulni. 9 A két út alapján meg­jelölhetők-e azok az álta­lános pillérek, melyeken jóideje már elég jól nyug­szanak ezek az országok? - Ilyenek: az együttműkö­dés, a decentralizmus, s az ellenőrzés. Akár a dán me­zőgazdaságra gondolok, akár a holland kulturális életre, az adott szféra valamennyi sze­replője, a minisztériumtól kezdve a többlépcsős mező­gazdasági szövetkezeteken, kamarákon, termelőkön, avagy a kultúra legkülönbö­zőbb célcsoportjain, intéz­ményein, művelőin át a az oktatás-kutatásig, vagy ép­pen a legkülönfélébb társ­szervezetekig, együttműköd­nek egymással. Olyan tör­vény nem születhet ezekben az országokban, amelyekben az érintettek ne értenének egyet. Ha mégis, az illetékes miniszter másnap már nincs Bounty Szórakoztatóköz­pont. Én továbbra is itt dol­gozhattam, mert rám bízták a közművelődési feladatok ellátását. Egyetlen csoportot sem kellett megszüntetnünk, sőt, még újak is alakultak. 9 Hogyan lett népműve­lőből lapunk olvasószol­gálati irodavezetője? - Idén februártól (egy ön­kormányzati döntés értelmé­ben) a közművelődési fel­adatokat átvette tőlünk a kö­zösségi ház. Új feladatot kel­lett keresnem, s nagyon örül­tem, amikor kiderült, hogy én lehetek a Délmagyaror­szág mórahalmi olvasószol­gálati irodjának vezetője. A Bounty-ház egyik helyiségé­a helyén. Ami pedig a de­centralizációt illeti: önálló, felelőséggel bíró szerveze­tek, miután hosszú, középtá­vú, s operatív terveket képe­sek letenni az asztalra, vihe­tik a költségvetési támogatá­sokat, légyen szó akár állami vagy önkormányzati körről, mégpedig pántlikák nélkül. Az ellenőrzés a legszélesebb értelemben vett demokrácia, nyilvánosság alapján törté­nik. Az már eleve tisztázza a képet, hogy minden szinten alapkövetelmény a precíz, a megvalósulásában is követ­hető tervezés. 9 A szűkebb hazába visszatérve, mit lehet az előbb elmondottakból át­ültetni Mórahalomra? - A legfontosabb: mind­azon személyek, szerveze­tek, civil szerveződések, in­tézmények, akik, s amelyek képesek együttműködni egy­egy ügy, érdek, cél mentén, működjenek együtt! A dáni­ai út után - bevallom, némi árukapcsolással - egy él­ménybeszámolóhoz kötve, megalakítottuk az első dán típusú szövetkezést, 34 tag­gal. Ma több mint százan va­gyunk. A humán infrastruk­túránk rendben van, ám a to­vábblépéshez az kellene, hogy a környékbeli települé­seken is elterjedjenek az ilyen szövetkezések. Ekkor alakíthatnának a termelő tí­pusú szövetkezések - egy­másra épülve - szekunder, feldolgozó, majd pedig a ter­cier, külkereskedelemmel foglalkozó szövetkezeteket. 9 A hollandiai út után várható valamiféle kultu­rális összefogás is? - Biztos vagyok benne, az e terület együttműködőiből kinőhet egy kulturális egye­sülés. Mindent el fogok kö­vetni azért, hogy ehhez a ke­retfeltételeket megteremtsük - önszerveződésről lévén szó, viszont a többi már nem az én dolgom. Egyéb­ként mintha közösségi ház éppen erre lenne kitalálva... Őrli Ferenc utazni ben rendezkedtünk be, s be­vallom, nagy várakozással tekintek az iroda működése elé. Remélem, sokan fölke­resnek majd bennünket. 9 Milyen segítséget kap­hatnak a DM-irodától a mórahalmi olvasók? - Munkánk egyik célja, hogy minél több hírt, infor­mációt juttassunk el váro­sunkról a Délmagyarország szerkesztőségébe. így a mó­rahalmiak többet olvashatná­nak önmagukról, életükről, munkájukról. Ezen felül, ha bárkinek olyan problémája támad, amely a nyilvánosság elé kívánkozik, ugyancsak szívesen segítünk. Keressük a kapcsolatot a helyi intéz­ményekkel, egyesületekkel ­tőlük is értékes információ­kat várunk. Ugyancsak fon­tos, hogy irodánkban min­denfajta hirdetést föl lehet adni. Ilyen ügyben nem kell már Szegedre utazniuk a mórahalmiaknak. Örömmel mondhatom, hogy már az el­ső napon megtalált minket egy hölgy, aki hirdetést akart föladni... 9 Mikor tart nyitva az iroda? - Kedden, szerdán és csü­törtökön 9 és 12 óra között kereshetnek föl minket az olvasók. De telefonon is szí­vesen adunk fölvilágosítást. Hívószámunk: 381-251. Nyilas Péter Bálint gazda három unokája közül a legna­gyobb választotta a nagyapa hivatását: a huszonkét éves fiú Bu­dán jár a kertészeti egyetemre. A középső is természetközeiben ma­radt, hiszen képzőművé­szeti főiskolára jár. A legkisebb a teljesen nyi­tott lehetőség, hiszen ó még csak tizenöt éves, elsős gimnazista. Dr. Bálint György pro­fesszor, az SZDSZ parla­menti képviselője, a fő­városi kertész szakmá­jának és szenvedélyé­nek ezer négyzetméte­res, balatonfüredi kert­jében hódol. Minden van az ötrészes füredi kert­ben: gyümölcsös, szőlő, vetemény, zöldség, virá­gok, a feldolgozás pedig a százhetven éves prés­házban történik. Bálint gazda április 22-én Mórahalomra látogatott. Kedves emléke, hogy járt már itt korábban is, előadást tartott a szor­gos-dolgos településen. 9 lAtva. hogy nem megy a rendszerváltás, Gyuri bácsi mérgében lett '94­ben politikus? - Távolról mindig figye­lemmel kísértem a politikát. A Kádár-rendszerben is, amelynek nem voltam ked­velt gyermeke. A kandidátu­si fokozatom például har­A 94/95-ös pontvadászat felénél még kieső helyen álltak, aztán jött Hegyesi László és bent tartotta a csa­patot a labdarúgó megyei el­ső osztályban. A 95/96-os ősz után már középcsapat­ként mehettek pihenőre, mu­tatóik: 7 győzelem, 2 döntet­len, 6 vereség, 23 megszer­zett pont, 6. helyezés. A ta­vasz pedig egyensen szenzá­ciós eddig, az eltelt 7 fordu­mincéves késéssel kaptam meg. A '94-es választások idején ösztönöztek, hogy in­duljak én is, és adjam át ta­pasztalataimat. 9 Ilyen hatalmas szűrőn, mint a Parlament, átküz­dik magukat a tapaszta­latok? - Még a Parlament szűrő­jén is átmegy valamennyi, képviselői munkámban pe­dig már hatékonyan tudom érvényesíteni őket. Hadd mondjam el, hogy a legutób­bi hetekben alakult meg az SZDSZ agrártagozata, én vagyok az elnöke. Agrárta­gozatunk létrejötte nagy ér­deklődést keltett. Jó kapcso­latokat szeretnénk a gazdák­kal. A magyar mezőgazda­ság mindig információhiány­ban szenvedett. Ma is nehe­zebb egy szőregi gazdának piaci információhoz jutnia, mintha a Rózsadombon lak­na. Kiviszünk gazdákat Alsó­Ausztriába, hogy tanulmá­nyozzák, az ottaniak hogyan hasznosítják azokat a pénz­ügyi támogatásokat. Nézzék meg a magyarok, hogy a gazdálkodók a szomszédban mit csinálnak jól, miben hi­báznak, s tanuljanak ebből is, abból is. Szegényesek az ilyen irányú ismereteink. Nem is nagyon vannak leír­va. Véletlenszerű, hogy mi­lyen ismeretekhez, informá­ciókhoz jutunk hozzá. Mi­közben makacsul él a balíté­let, hogy mezőgazdasági ter­ióban ötször hagyhatták el győztesen a játékteret és két­szer ikszeltek, a vereség még nem kopogtatott be hozzá­juk. A kikeleti fordulókban 17 pontot szereztek és már 40-nél tartva az 5. helyen állnak. Legutóbb az aranyra törő Mártély otthonába láto­gattak a Hegyesi-legények és folytatva remek sorozatu­kat győztek. A gólokról Cse­rép gondoskodott - az egyi­mékkel nem lehet a nyugati piacra kijutni. Dehogynem! A kifogástalanul csomagolt kiváló termék jól értékesít­hető. 9 Létezett a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége, hasonló programmal, s pártsem­leges alapon. - A MAGOSZ ma is te­vékenykedik. Nem érzem azt, hogy fölösleges párhu­zamok lennének a két szer­vezet működésében. Jó az, ha különböző indíttatású em­berek szólnak ugyanazokról a dolgokról. 9 Tényleg, az indíttatás. Az SZDSZ a közvéle­mény jelentős részében városi pártként él. Ki vá­lasztott? Az SZDSZ Bá­lint gazdát, vagy Bálint gazda az SZDSZ-t? - Nem az SZDSZ volt az egyetlen párt, amely igényt tartott működésemre. Én magamat humanistának tar­tom, s hogy az vagyok, ab­ban nagy a szerepe annak a ferences gimnáziumnak, amelyben érettségiztem. A liberális gondolkodás meg a humanizmus egy tőről fa­kad. Ezért választottam a szabad demokratákat. Jó kapcsolatokat ápolok azon­ban a többi párt érdemes em­bereivel is. Én értékek sze­rint gondolkodom, s jó len­ne, ha minél többen tennénk ezt. Zalai Miklós ket büntetőből lőtte a reme­kül védő C. Molnár hálójába - , válaszolni pedig csak Dobsa tudott. A Mártély el­leni 2-l-es sikerükkel do­bogó közelbe kerültek, már csak 3 pontra vannak a bron­zos helyen tanyázó Móravá­rostól. Nem nehéz megjósól­ni: ha így folytatják felka­paszkodnak a képzeletbeli dobogó valamelyik fokára. I. P. Észak-Dél, azaz a Szegedi út jobb és bal oldala - persze attól is függ, honnét nézzük... Az idei hagyományos majáiisi rangadón, 3:3 után, tizenegyesrúgásokkai, az északiak bizonyultak jobbnak. (Tavaly a déliek nyerlek...) (Fotó: Miskokzi Róbert) • A DM olvasószolgálati irodájának vezetője Nem kell Szegedre Szailemé Molnár Gabriella: „Remélem, sokan fölkeresnek bennünket!" (Fotó: Karnok Csaba) Három pontra a bronztól

Next

/
Oldalképek
Tartalom