Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 18. HANGSÚLY 5 Nyer, aki megéri Népszavazás lehet még erről a nyugdíjreform ügyről, legalábbis, ami a korhatár felemelését illeti. S ha így lesz, akkor a nép vélhetően a jelenlegi korhatár megtartása mellett voksol, illetve a KDNP javaslatát tartaná elfogadhatónak, miszerint az 55. évet betöltő nők és a 60 éves férfiak szabadon dönthessenek, mennek-e vagy sem. Nem azért az ódzkodás, mert lusta nép ez a miénk, s szeretné mihamarabb maga mögött tudni a munkás éveket, hanem, mert érzi, hogy beteg, s tudja, hogy ha meg is éri, nem sokáig élvezheti - a felemelt korhatár utáni - nyugalomra szánt éveket. No, nem csak a megérzés, a tények is azt mondják, minálunk nem sok értelme van a korhatáremelésnek, kivált az erősebb nem esetében. A magyar férfiak több, mint egyharmada meghal, a nyugdíjkorhatár, azaz 60 éves kora előtt. A népesség öt százaléka rokkant, minden ötödik ember krónikus betegségben szenved. S míg Európa jóléti országaiban a születéskor várható élettartam átlagosan 75 és fél év, addig nálunk a férfiak 64,8 évre, a nők ennél többre, 74,2 évre számíthatnak. De addig, amíg a fejlettnek nevezett országokban folyamatosan nő a születéskor várható évek száma, nálunk folyamatosan csökken. A körülményeink pedig nem úgy alakulnak, hogy bárminő javulás is remélhető. Lehet tehát emelni a nyugdíjkorhatárt, a kérdés csak az, hányan érjük meg? K. K. Munka nélkül Aki járt már ott, alátámaszthatja: garantált szorongás fogja el az ember a munkaügyi központban. Még akkor is, ha történetesen minden rendben van körülötte, hiszen rossz érzés látni mások nehéz helyzetét. Epp ezért nem is könnyű vállalkozás a fiatalokat szóra bírni arról, mi a véleményük a nyugdíjkorhatár módosulásáról. A többség elutasítóan felel: „Inkább hagyjuk". Egy csinos fiatal lány azonban megjegyzi, semmi különös nincs ebben, hiszen az USAban (ő Kanadában élt évekig) 62, illetve 67 év a nyugdíjkorhatárt attól függően, hogy ki, melyiket választja. Aki a 62-t, kevesebbet kap, aki a 67-et, az teljes összeget. Az állást kereső fiatalok azonban nem foglalkoznak ilyen mélységekig a kérdéssel. Sőt, egyáltalán nem érdekli őket akkor, amikor azt sem tudják, holnap mi lesz velük. Nem hogy negyven év múlva... Talán meglepő, hogy a munkaalkalmakat böngészők között csak elvétve akad 20as éveit taposó pályakezdő. Egyikük azonban már néhány őszt hajszálat is magáénak tudhat, de állása még nincs. Fizikai dolgozó lévén, a kereseti lehetőség meglehetősen behatárolt: a kínált bérek 22-30 ezer forint között vannak. A fiatalok, meglehetősen kevéssé bíznak abban, hogy ez a 62 év végleges megoldás lesz, olyan, amire építeni lehet. Hiszen csak az elmúlt 6 évben annyi minden változott, hogy teljesen kiszámíthatatlannak tartják a jövőjüket. És eszükbe sem jut, hogy mi lesz, ha elérik a nyugdíjkorhatárt. A. 1. Az a bűvös 62... A nagyszülőkre az unokáknak is szükségük van. (Fotó: Karnok Csaba) Kinek, mit jelent a 62 év? Ki hogyan értékeli a kormánynak a nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó javaslatát? Erre a kérdésre próbáltunk választ kapni az „érintettektől": a munkáltatótól, a dolgozótól és a nyugdíjastól. Ime a vélemények. A munkáltató - A kérdést többféleképpen lehet megközelíteni mondja dr. Zvada Zoltán, az Interagent Co. Társaság ügyvezető igazgatója. - Én a hasznosság és a terhek oldaláról vizsgálva, úgy vélem, hogy a munkáltató, akinek a tevékenységében lényeges szerepet vállalnak az idősebb, tapasztalt és kipróbált munkatársak, valószínűleg kedvezően értékeli ezt az új törvény javaslatot. Azt viszont, aki nem elégedett az idősebb kolléga munkájával, a korhoz (is) kötődő magasabb fizetés és a hozzá kapcsolódó magas közterhek miatt, valószínűleg nehéz döntés elé fogja állítani. Vállalja-e tovább a két évet a magasabb költségekkel, vagy bocsássa el az idős munkatársat és alkalmazzon helyette - jóval kisebb költséggel - fiatalabb, de tapasztalatlanabb dolgozót. - Mindennek, véleményem szerint, az lesz az eredménye, hogy a nyugdíjkorhatár emelése lényegesen tovább nehezíti a fiatalok és pályakezdők elhelyezkedési esélyeit - mondotta dr. Zavada Zoltán. A dolgozó Dr. Mező Tamásné, kollégium igazgató: - Munkavállalóként és munkáltatóként is azt látom, hogy a dolgozó nők nagy része alig váija 55. életévének betöltését és ezzel együtt nyugdíjba vonulásának idejét. Ugyanakkor számos nőismerősöm és kollégám 55 éves kora után is érez elég erőt és kedvet munkája aktív folytatásához. Szerintem az lenne jó, ha 55 éves korunkban eldönthetnénk, hogy nyugdíjba menve a „család szolgálatát" - hiszen tudjuk, hogy sok családban a kisgyermeket nevelő szülők munka- illetve érvényesülési lehetősége függ attól, hogy a nagymama gondoskodására számíthatnak-e az unokák nevelésében - vagy hivatásunk további gyakorlását választjuk. Négygyermekes családanyaként nyugdíjas szüleim segítsége nélkül nehezen tudnám teljesíteni munkahelyi kötelezettségeimet és egyéb vállalásaimat. A nyugdíjkorhatár felemelése meggyőződésem szerint kevesebb gazdasági haszonnal járna, mint amennyi társadalmi áldozat kísérné, mert a kérdés szoros összefüggésben van a fiatalokat érintő munkanélküliséggel és a biztos családi háttérrel rendelkező dolgozók munkavégzésének hatékonyságával. A nyugdíjas Garai János, nyugalmazott köztisztviselő a következő véleményének adott hangot: - Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat nem politikai, hanem gazdasági kérdés. Jómagamról csak annyit, hogy én a nyugdíjasoknak ahhoz a rétegéhez tartozom, amelyik a rendszerváltozás időszakában vonult nyugállományba. Az akkor megállapított nyugdíj összegének most - nyilvánvalóan az infláció hatására is - a háromszáz százalékát kapom, s ez meghatározza gazdasági létemet, mert különben kukaszakértő lennék... Rozoga gazdasági helyzetünkről Garai úr azt vallja, hogy az „Muszájherkulesként" működik, részben külső érdekeltség hatására. A nyugdíjemelés nem old meg semmit, inkább elodázza a helyzet javítását. Nem beszélve arról, hogy továbbra is kozmetikázni kell a munkanélküliek számáról készült statisztikákat, hiszen ezzel nem csökken, ellenkezőleg, növekszik a számuk. Tudniillik egy bizonyos korosztály, a negyvenen felüli, már nagyon nehezen jut álláshoz, így ez a réteg állandó létbizonytalanságban él. Kisimre Ferenc • Ahogy a demográfus látja Fogyogatunk... Sok-e a 62 esztendő, avagy nem? A számok, a statisztika is ad egyfajta választ a kérdésre. Ami tény: fogy az ország lakossága, évente 30-32 ezerrel leszünk kevesebben. Mintha egy Csongrád nagyságú várost leradíroznának a térképről. Az ezredforduló után vélhetően 10 millió alá esik az ország lélekszáma. A férfiak várható élettartama jelenleg alig haladja meg a bűvös 62 évet. Klonkai Lászlót, a KSH megyei igazgatóját kérdeztük a témában. - A statisztikai adatok alátámasztják, hogy demográfiai válság van Magyarországon - mondta. - Csökkent a születések száma. Az 50-es években 200 ezer újszölött jött világra évente, 30 esztendővel később 150 ezer, '90-ben 125 ezer, tavaly pedig mindössze 112 ezer. Miközben évente 145155 ezren halnak meg. Az előrejelzések sem sok jóval kecsegtetnek: 2010-re 10 millió alá csökken az ország lakossága. • Az okok hol keresendők? - Kisebb a gyermekvállalási hajlandóság a fiatal házasok körében, ennek nyilván anyagi okai is vannak. Kevesebben élnek házasságban, több lett a gyermektelen és a csonka családok száma, miként a „csonkáké" is. A mérleg egyértelműen negatív. • Mennyi a várható életkor a férfiak és a nők esetében? - A születéskor várható élettartam a férfiaknál 64,8, a nőknél 74,2 év. A statisztika sajátosságainak köszönhetően: az a férfi viszont, aki megérte a 60-at, annak jó esélye van rá, hogy legalább" még 14 esztendőt éljen. • Az egyetem szociológiai tanszékén tanít. Véleménye szerint sok a 62 esztendő mint új nyugdíjkorhatár? - Vannak olyan országok, amelyekben ennél idősebb korban mennek nyugdíjba az emberek. Ha jól tudom, 65, sőt 67 éves korukig dolgoznak. Bizonyára sokan meglepődnek azon, amit mondok: nálunk a legmagasabb kort azok érik meg, akik gyerekkoruktól kezdve, egész életükön át fizikai munkát végeznek, a mezőgazdaságban dolgoznak. Ez azt sugallja, hogy aki tovább dolgozik, az tovább él. V. F. S. A reform, a rendszerváltás elérte a nyugdíjfrontot is. Két, egymástól alapvetően eltérő „filozófiájú" nyugdíjrendszer létezik. Ezek lényege egyszerűsítve - a következő: vagy az aktív dolgozók járulékaiból fizetik a nyugdijasok „ellátmányát", vagy aktív korában (nyugdíjas éveire gondolva) mindenki előre „takarékoskodik", magának. A népjóléti és a pénzügyi tárca legfrissebb megállapoRendszerváltás dása szerint a leendő új nyugdíjrendszer: vegyes finanszírozású lenne, 4 pillérből állna, amit kiegészítene a szociális segélyezés rendszere, az úgynevezett 0. pillér. Az 1. pillér: a kötelező alapnyugdíj, amely felosztókirovó finanszírozású. Vagyis: a forrás a munkaadókat terhelő kötelezően befizetendő járulék, ami 40 százalékos nyugdíj-helyettesítési rátának megfelelő nyugellátást garantálna. A nyugdíjra jogosító legkisebb szolgálati idő 35 év lenne. A 2. pillér: a munkavállalói járulékfizetési kötelezettségen alapuló rendszer, a befizetéseket tőkefedezeti számlán halmoznák föl. Ennek alapja: az egyéni takarékoskodás, de kapcsolatot teremt az egyén befizetései és a rendszer által nyújtott szolgáltatások között. A 3. pillér: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak. Kérdés, hogy e, már létező pénztáraknak mi lenne a szerepe a szociális elosztórendszerben. A 4. pillér: a nyugdíjcélú szolgáltatásokat nyújtó üzleti biztosítók. A pilléreket megnevezték, de az új nyugdíjrendszer működésének „hogyanja" vitatott. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat megyei elnöke, dr. Cselőtei István szerint például: az öregségi nyugdíjkorhatár emelését egyértelműen az átfogó nyugdíjreform keretében kellene rendezni. Ú. I. Mégis, meddig emeljék? Tóth Jenő, mérnök-tanár: - Az érintettek számára természetesen kedvezőtlen a korhatáremelés. Viszont ha a kormány szemszögéből nézzük, akkor érthető az intézkedés: nincs elegendő pénz a nyugdíjak fizetésére, és valószínűleg ebben látják a probléma megoldását. Maradjon a mostani korhatár! Csatlós Miklósné, niunkanélküi adminisztrátor: Elképesztően rossz tervnek tartom! Itt a rengeteg állástalan, akik nem jutnak munkalehetőséghez, és akkor még tovább akarják dolgoztatni az embereket. És azt se hallgassuk el, hogy a férfiak nagy része meg sem éri a nyugdíjkorhatárt! Zombori László, villanyszerelő vállalkozó: - Semmi jót nem lehet mondani erről a kormányprogramról. Azt a rengeteg pénzt, amit befizetünk, az állam valahol elpocsékolja. Vagy kapjunk vissza ebből valamit, vagy csökkentsék a járulék összegét! Ha népszavazás lenne erről, én is tiltakoznék! Dr. Hotya Líviusz, vezérigazgató: - A munkáltatók majd saját halottjuknak tekinthetik azokat, akik meghalnak, mielőtt nyugdíjat kellene fizetni nekik. Sajnos csökken a keresőképes réteg, öregszik a népesség, ugyanakkor rengeteg a fiatal munkanélküli... (Fotó: Révész Róbert) És másutt? Érdekes dolgokat tud meg az ember, ha egy kicsit „körülnéz" Európában... Igaz, a nyugdíjkorhatár adataihoz nem könnyű hozzájutni, ám, ha együtt vannak a számok, akkor lehet mazsolázni. Tudniillik a 21 országról összegyűjtött adatok szerint a nyugdíjkorhatár a nök esetében 50-től 67-ig, míg a férfiaknál 55-tól szintén 67-ig terjed. Csaknem 20 év. Nem kevés. Mert ha az egyes országok népességének az átlagéletkorát nézzük, akkor adott esetben a 67 év nem is olyan magas, mert a nyugdíjas még legalább másfél-két évtizedig élvezheti megérdemelt pihenőjét. De vegyük csak sorjában. Bulgária Ebben az országban a rendszerváltozás után elfogadott törvény szerint a nők 55, a férfiak pedig 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Csehország A nőknél 57, a férfiaknál 60 év a nyugdíjkorhatár. A prágai kormány javasolta, hogy a módosítsák, pontosabban emeljék a korhatárt, mégpe"dig fokozatosan, a nők esetében 3, a férfiaknál 5 évvel. Németország A nők és a férfiak esetében egyaránt 65 év a nyugdíjkorhatár. A német kormány is javasolta az emelést, mégpedig úgy, hogy 2000-ig fokozatosan állítja „magasabbra" a korhatárt. Az emelés mértékéről most folyik vita a Bundestagban, a német parlamentben. Olaszország A férfiaknál jelenleg 60, a nőknél 55 év a korhatár. Itt is javasolják a fokozatos emelést, a nők esetében 50, a férfiaknál pedig a 65 évet. Törökország Ebben az eurázsiai országban a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: a nőknél 50, a férfiaknál pedig 55 év (Ez egyébként egybeesik a KDNP által javasolt honi „nagyságrenddel"). Török áfium Ha a szociálisan érzékeny kormány, meg a Parlament is úgy akarja, hamarosan 62 éves korunkig gürcölhetünk, amíg („arra a kis időre") hozzájutunk a nyugdíjunkhoz. Viszont a török férfiak 55, a nők pedig 50 éves korukban tehetik le a lantot. Kérdés: nem tarthatott volna egy kicsit tovább az a százötven éves török uralom? (aser)