Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-30 / 101. szám

KEDD, 1996. ÁPR. 30. EGY SZÁZALÉK III. EU-szabályozás Internet-etika • Bologna (MTI) A rohamosan bővülő számítógépes világhálózat, az Internet az Európai Unió által szabályozandó kérdések közé került: az EU távközlési miniszterei Bolognában megtanácskozták, hogy hamarosan szükség lesz az Internet etikai és jogi vonatkozásainak egyeztetett rendezésére. A nem hivatalos miniszteri konferencia felkérte az Európai Bizottságot: készítsen tanulmányt az Internet megjelenésének következményeiről, hogy ennek alapján közös szabályozó rendszert lehessen kidolgozni. Miután az Internet nem ismeri a földrajzi határokat, a később eldöntendő kérdések közé került, hogy Európa saját szabályokat állítsone föl, s ezek elfogadását javasolja a világ többi részének - elsősorban az Egyesült Államoknak. Nagykörútról a Körforgalomban A közlekedéshez - akárcsak a politikához — mifelénk mindenki ért. Különösen akkor világosodik meg az agyunk, ha szegedi polgár lévén végig kell hajtatnunk a Nagykörúton, s kicseleznünk számtalan ránk leselkedő veszélyt Éri is rengeteg kritika az ott kialakított forgalmi rendet. Hogy ez mennyire jogos, s mi változtatható rajta, kiderülhet a Triplax Stúdió produkciójaként készülő. Körforgalom című szakműsorból. amelyet ma, szerda este fél 7-től sugároz a Telin televízió, s amelyet vasárnap este fél 8-tól megtekinthetnek az érdeklődók a városi televízió programjában is. Nagykörút ügyben szót kapnak a közúti igazgatóság, a tömegközlekedési vállalatok képviselői, és a taxisok is. E műsorban szó lesz piég a Szegedi Közúti Igazgatóság munkájáról, s természetesen helyet biztosítanak az SZKT és a Tisza Volán legfontosabb, aktuális híreinek is. B. Z. könyvajánlat A számviteli törvényről A Szeged, Tisza L. krt. 58. szám alatti Szakkönyvbolt (tel.: 314-681) ajánlata. A számviteli törvény és az éves beszámoló (áltdolgozott kiadás SALDO). A kézikönyv az 1991. évben megjelent számviteli kézikönyv átdogozott kiadása. A számviteli törvény időközben módosításai szükségessé tették az átdolgozást, melyet dr. Nagy Gábor főosztályvezető irányításával a Pénzügyminisztérium Számviteli Főosztályának szerzői kollektívája hajtott végre. A kéziratot 1995. szeptember 30-án zárták le. A könyv a kettős könyvitelt vezető vállalkozók számviteli szakemberei, a könyvvizsgálók, valamint ezen vállalkozók éves beszámolójában megjelenő információk felhasználói számára készült. A kiadvány célja a számvitel törvény és az éves beszámolóra vonatkozó előírások bemutatása és magyarázata annak érdekében, hogy elősegítse a vállalkozásoknál a megbízható és valós képet biztosító számviteli információk előállítását, azok auditálását, valamint az említettekben való egyértelmű eligazodást azok egységes értelmezését A kötet valamennyi könyveléssel foglalkozó vagy könyvelést éppen elsajátftó szakember alapműve. Dr. Tanács Károly MAGYAR NEMZETI BANK ptDZICB vételi közép eladási ptDZICB árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 22532 22734 229,76 Ausztrál dollár 117,37 118,47 11937 Belga frank (100) 474,86 479,65 484,44 Dán korona 2531 2537 2533 Kinn márka 30.80 31,12 31,44 Francia frank 28,92 2931 2930 Görög drachma 61.41 62,01 62.61 Holland forint 87,16 88,04 88,92 ír font 232,98 23536 23734 Japán jen (100) 141,45 14233 14431 Kanadai dollár 10932 11037 111,62 Kuvaiti dinár 496,73 50137 506.41 Német márka 97,62 98,60 9938 Norvég korona 22,73 22,96 23,19 Olasz Kra (1000) 95,46 9639 9732 Osztrák schilling 13,87 14,01 14,15 Portugál escudo (100) 9532 96,17 97,12 Spanyol peseta (100) 11739 11836 120,03 Svájci frank 120,78 121,99 12330 Svéd korona 22,07 2239 2231 USA-dollár 149,02 150.47 151,92 ECU 183,69 18531 • Kopátsy a gazdasági liberalizmusról Esélyek és urbanizáció A gazdasági liberalizmus az utolérő országok számára tragédia, a fejletteknek elónyösebb, vagyis, ha nincs súlycsoport, akkor a nehézsúlyú sportoló van előnyben - mondja Kopátsy Sándor közgzdász, aki Van kiút címmel nemrégiben jelentetett meg könyvet. - Nyugaton az olajválság, tehát 1974 óta beszélhetünk gazdasági liberalizmusról, azóta a fejlettekhez képest lemaradtak mindazon az országok, amelyek liberális gazdaságpolitikát követtek. És előreszaladtak a távol-keletiek, akik abszolút nem pártolták a liberális gazdaságpolitikát. Minél elmaradottabb volt egy ország, ahol a liberális gazdaságpolitikát erőltették, az annál jobban lemaradt. 0 Magyarország esetében ez hogyan jelentkezett? - Mi a románokhoz képest ilyen gazdagok ezer éve nem voltunk, mint most, de az osztrákokhoz képest sem voltunk vég soha ilyen szegények. Ausztriában az életszínvonal a századfordulóig nem volt magasabb, mint a Trianon előtti területek átlaga most háromszoros, négyszeres a különbség. A román életszínvonal mindig húszharminc százalékkal volt a magyar alatt, most a fele sincs. A gazdasági liberalizmus az országon belül a szegény kétharmadnak rossz, a gazdag egyharmadnak jó, s a világpiacon ugyanez a helyzet. És minél hátrébb van valaki a kétharmadban, annál rosszabb. A van kiút című könyv azért íródott, hogy világossá váljon, Magyarországon adva vannak a felzárkózás feltételei, de nem egy ilyen liberális gazdaságpolitikával. 0 Távol-Keleten valamit máshogy csináltak? - A Távol-Kelet logikája az volt, hogy a reálgazdaságot mindig messze előtérbe helyezték. Ha példával akarom illusztrálni, az államkötvény kamata fele sem volt soha a profitnak. Magyarországon a profit fele sincs az államkötvény kamatának. A távol-keleti országokban soha sem volt két százaléknál nagyobb munkanélküliség, Kopátsy Sándor közgazdász. (Fotó: Nagy László) azt mondták, inkább infláció legyen, mint munkanélküliség. Inkább gazdasági növekedés legyen, mint pénzügyi egyensúly. És ezek az országok meggazdagodtak, az elmúlt húsz évben Nyugat-európához képest száz pontot javítottak. Tehát megduplázták életszínvonalukat. Hangsúlyozni kell, nem csak a sajátjukat, hanem a NyugatEurópához viszonyítottat. Ma a Távol-Kelet átlagos éves növekedése hat-hét százalék, ezen belül minél elmaradottabb egy ország annál nagyobb és értelemszerűen a legfejlettebbnél, tehát Japánnál a legkisebb. Ez tehát nivellál. Az európai civilizációban egy olyan gazdaságpolitika van, ami'differenciál. Nem csak az a baj „hogy Magyarország lemaradt és ma húszhuszonöt százalékkal kevesebbet termel, mint ezelőtt hét éve, hanem az ország kétharmada nem csak ennyivel lesz szegényebb, hanem még relatíve is szegényebb lesz. 0 Többször használja ezt az egyharmad-kétharmad felosztást. - A lakosság öt százaléka felháborítóan sokat keres, a lakosság húsz százaléka botrányosan keveset. Az ezen belül részben is sokkal kisebb szóródást szeretnék. A huszadik század minden tapasztalata azt bizonyítja, a fejlődés attól függ, mennyire differenciáltak a jövedelmi arányok. A skandináv országokban az erős szakaszervezetek mellett nem alakultak ki olyan nagy különbségek. Ha nem volt leszakadó réteg, drogos, bűnöző stb. és ezek nem kerülnek sokba, ezeket nem kell támogatni. Máshol börtönt, kórházat, rendőrséget kell építeni, segélyt kell osztani. Ennél is többe kerül hosszabb távon, hogy ezekben a rétegekben genetikailag ugyanannyi tehetség szorult, mint a gazadagokba. Csak nem lett a szellemi tőke kifejlesztve. 0 Ez már az esélyegyenlőségről szóL - Az, hogy egy országnak mennyi szellemi tőkéje lesz húsz vagy harminc év múlva, az nem attól függ, mennyit költ oktatásra, hanem attól, mennyire lehet kitaníttatni a képességeket a születési viszonyoktól függetlenül. Aki nagyon tehetséges matemetikából, az akkor is tanulhasson, ha a legalsó rétegekbe született. Az elmúlt negyven évben tizedannyira nem kötötte meg a dolgokat, a tehetség kibontakozását a születés, mint most. Ennél drágább dolog meg a világon nincs. LatinAmerikában hétszer annyi fegyveres vigyáz a leggazdagabb tíz százalék vagyonára, mint az országra. Ha nagyok a jövedelemkülönbségek, meggyorsul az urbanizáció, a szegények beköltöznek a városba. Mexikó-Cityben ma húszmillió lakos van. Ebből nyolcmilliónak nincs lakása a modern értelemben. Hogy ezeket lakással, közművel lássák el, ahhoz három Marshall-segély kellene. Körülbelül harmincszor annyi, mint amennyi hitelre Magyarországnak szüksége volna ahhoz, hogy felzárkózzon. 0 Hogyan lehet megakadályozni a túlzott urbanizációt? - Minél nagyobb volt egy országban a mezőgazdaság dotációja, annál jobb ma a pénzügyi helyzete. És ez egy objektív vizsgálat végeredménye. Szoros a korreláció. Ez engem is meglepett, hiszen mint közgazdász, ezt jótékony céllal osztogatott pénznek tartottam. De kiderült, hogy ahol nagy a dotáció, ott lassú az urbanizáció. Óriási tőkét megtakarítanak azzal, hogy nem mennek a városba az emberek. Aki a faluban marad, az nem lesz drogos, aki a városba kerül, idegen környezetbe, nem ismeri a törvényeket, az sokkal könnyebben. Sok pénzt megtakarít a társadalom, ha jólétet biztosít. Kovács András • A kamarák és a regionális fejlesztés Csak középtávú forrással Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ÁNDRÁS A közelmúltban - a szegedi Forrás Szállóban - rendezett kamarai konferencián az egyik előadó Német Mihály, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója volt, aki a területfejlesztés aktuális kérdéséit a pénzügyi folyamatok oldaláról közelítette meg. Az közismert, hogy a kereskedelmi bankoknál éven túli finanszírozásra csak a lehető legritkább esetben van pénz, márpedig fejlesztés nincs középtávú forrás nélkül. Az állam a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. regionális fejlesztési társaságain keresztül van benne a finanszírozási rendszerben, így tulajdonképpen közvetítők útján helyezi ki a hosszabb távú forrásokat. A kamarák és a regionális fejlesztési társaságok munkája több ponton is kapcsolódhat, nevezetesen, hogy az utóbbiak a kis- és középvállalkozások finanszírozásában érdekeltek, míg az alapvető információkkal ma még inkább csak a kamarák rendelkeznek. Általános problémaként jelentkezik tehát, hogy kevés a hiteles piaci információ, s a kamara az a szervezet, amelyik ebben sokat segíthet. A fejlesztési társaságok pályázati anyagokat készítenek, s ha azonosulnak is az elkészített anyaggal, akkor a szükséges forrásokat is segítenek megszerezni. Ezen túlmenően, mint minden ilyen regionáli fejlesztési társaság, a Duna-Tisza is kiemelt területként kezeli az önkormányzati piacot. A négyszázmilliós alaptőke természetesen kevés ahhoz, hogy önmagában infrastrukturális finanszírozásra képes legyen, de arra elég, hogy más alapok is rábízzák a középtávú források kezelését. Komoly probléma, hogy a területfejlesztés szolgálatában álló eszközök szétforgácsoltak, a már kihelyezett pénzek kontrollálása pedig legtöbbször formális. Nincs átfogó térségi gazdaságfejlesztési koncepció. Településre, mint kisebb egységre, vetítve pedig nincs megfelelő vagyonfelmérés és nyilvántartás, nincs vagyonhasznosítási stratégia, információs kapcsolatrendszer, hiányzik a településmarketing. A Duna-Tisza Reginális Fejlesztési Kft.-ben többségi tulajdonos Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. egy tőkeerős fejlesztési pénzintézet, üzleti stratégiájának egyik alappillére a regionális gazdaságfejlesztés. Fontos, hogy egyúttal jelen van az önkormányzati fejlesztési piacon, illetve a kisés közepes vállalkozói szektorban úgy, hogy tulajdonosként a területileg érintett önkormányzatokkal társul. Az MBFB Rt. többségi tulajdonában álló regionális fejlesztési társaságok legfontosabb feladatai többek között a fejlesztési projektek kidolgozása, a forrásszervezés, az önkormányzati vagyonkezelés, a hitelközvetítés és a széles körű pénzügyi tanácsadás. K. A. fókusz Jelcin árama • Peking (MTI) Kétoldalú gazdasági megállapodások egész sorát írta alá Pekingben Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő - az egyezmények a gazdasági kapcsolatokat és a kínai-orosz együttműködést hivatottak fellendíteni, egyebek között az atomenergia és az űrkutatás terén. A tizennégy megállapodás közön van egy közös nyilatkozat a jövő századbeli stratégiai együttműködésről, valamint tizenhárom gazdasági-kereskedelmi egyezmény. Jurij Safranyik orosz energetikai miniszter közölte: a Szibériában lévő irkutszki terület nyolcmilliárd kilowattnyi áramfelesleget termel, amelyet Moszkva kész eladni Kínának. Viktor Mihajlov atomenergiaügyi miniszter szerint az elkövetkező tfz évben a kooperáció értéke eléri a 3 milliárd dollárt. Orosz adósság • Párizs (MTI) Oroszország és a hitelező kormányok küldöUei Párizsban megkezdték utolsónak tervezett tárgyalási fordulójukat az orosz adósságok átütemezéséről. Az orosz küldöttség - amelyet Oleg Davidov miniszterelnök-helyettes vezet - reméli, hogy a mostani párizsi tárgyalási fordulóval egyszer s mindenkorra rendezhetik a kormányhitelezőkkel szemben fennálló, évről évre növekvő orosz hátralék sorsát. Oroszország 1993 óta már három alkalommal kapott haladékot 29 milliárd dollárnyi kormányszintű küladóssága törlesztésére. Az újabb egyezménnyel a fennmaradt 16 milliárd dollárnyi tartozás, és a korábban már átütemezett adósság egy részének sorsát döntenék el véglegeKurtított ellátások • Bonn (MTI) A német keresztény-liberális koalíció pártjainak vezetői véglegesítették azokat a tervezett szociális megszorításokat, amelyektől lényeges megtakarítást remélnek, így egy évvel elhalasztják a családi pótlék jövőre előirányzott és törvényben már rögzített havi 20 márkás gyermekenkénti emelését. A közalkalmazottak az idén nem kapnak fizetésemelést. A betegség első hat hetére a dolgozók az átlagfizetés eddigi 100 százaléka helyett a jövőben csak 80 százalékát kapják. A hat hét után fizetendő táppénzt is csökkentik 10 százalékkal. Kurtítják a munkanélküli és a szociális segélyt. A nyugdíjkorhatárt mindkét nemnél fokozatosan 65 évre emelik, s aki korábban megy nyugdíjba annak arányosan csökkentik az ellátását. Szigorítják a nyugdíj kiszámításának szabályait. Csökkentik a gyógyszerek árának állami támogatását. Tervbe vették a fogpótlás támogatásának megszüntetését