Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

AzGttíaőyyíHisi Könyvtár állományból törölve A polgármester bért^irangot ad? (6. oldal) Gregor: jó énekeseket! Sok-sok tapasztalattal a birtokában a milliós dísz­leteket mellőzné a szegedi világjáró (6. oldal.) Lézer és csontritkulás A serdülő fiúk is veszélyeztetettek. Évente kb. 150 esetet észleltek négy megyében (4. oldal.) Gyárat épít a Sony Zöldmezős beruházás: gödöllői termékekkel akarják ellátni Európát (3. oldal.) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG ÁRA: 29 FT Úszáházak - téli álom után Suchman marad • Budapest (MTI) Suchman Tamás privatizá­ciós tárca nélküli miniszter kedden késő este nyilatkoza­tot juttatott el a sajtóhoz, mely szerint „az MSZP V. kog­resszusának zárónapján erős felindultság" vezette akkor, amikor bejelentette a pártból és parlamenti frakciójából tör­ténő kilépését. Visszavonta az elhamarkodott bejelentését... • Rókus telefonkábelei A Hódút Szegeden Betonozzák a Penny-parkolót. (Fotó: Révész Róbert) • Munkatársunktól A szegedi polgár mostan­ság több helyen is láthatja a Hódút-emblémát; a Csillag té­ren, a rókusi telefonkábel-fek­tetésnél és a Dorozsmai úton a Penny áruház parkolóépíté­sénél. Telefonkábel-fektetést, szaknyelven távközlési alépít­ményt még soha nem csinál­tak, mégis pályáztak, hiszen minden kis feladat számít, ha nagy megrendelések nincse­nek. 29 kilométernyi árkot ás­tak, több mint száz távközlési szekrényt helyeztek el. A Csillag tér átadási határideje április 30-a, minden bi­zonnyal el is készülnek addig, hiszen csak két-három hétnyi munka van hátra. Ezen az építkezésen sok bosszúságot okozott a kemény tél, mert hóban és 10 fok alatt nem le­het aszfaltozni, így éppen az maradt el, ami a lakosságnak a legfontosabb: a járdák hely­reállítása. (Riportunkat az Egy százalék c. mellékletünk első oldalán olvashatják.) Bár még a tavasz illa­tát sem érezzük, azért az úszóházak, a tiszai strandélet elmaradhatat­lan tartozékai, lassacs­kán elfoglalják megszo­kott helyüket, előkerül­vén a téli kikötőből, ahol holtszezonbéli ál­mukat aludták. A némi­képp költőire sikerült bevezető után azonban nagyon is prózai a való­ság: a „regattaházakra" (ahogyan a Délmagyar­országban hetvenöt éve nevezték a már akkor is közkedvelt hajókat) az idei szezonkezdet előtt is sokat kell költeni, hogy eltüntessék a kemény és hosszú tél nyomait. A keddi esőben valószí­nűleg kevés olvasónk kíván­ta meg a szabadtéri fürdő­zést (a napozást már csak a város fölött tornyosuló eső­felhők miatt sem érdemes említeni). Ám már csak egy röpke hónap van hátra, s „itt van május elseje" — ahogy a régi úttörőnótában is áll amikor például a Szőke Ti­sza nyitni szokott. Ha vi­szont marad a rossz idő... Dóra Józsefet, a Szegedi Vízmű és Hőforrás Vállalat műszaki vezetőjét arról kér­deztük, mikor jár le az ön­kormányzati tulajdonú, s a „fürdők" kezelésébe adott úszóházak bérleti ideje. A fürdővállalattól ugyanis bér­lők vették át ezeket a hajó­kat. Megtudtuk, hogy a ,/lot­A kikötés fáradságos művelete. (Mintha csak a volgai hajóvontatókat látnánk...) (Fotó: Gyenes Kálmán) ta" három tagja, a Tisza, a Szabadság és a Szőke Tisza ötéves bérleti szerződéséből még egy év van hátra. A Bé­ke úszóház kivétel, mivel ott időközben bérlőváltás tör­tént, ezért ott még csak a harmadik szezonnál tarta­nak. Ugyancsak bérbe adták a két sétahajót, az Odesszát és a Tiszavirágot is. Az úszóházak közül a Bé­ke és a Szabadság a legidő­sebb, több mint harminc évesek - ám ez nem kor a Szőke Tisza eddig megélt éveihez képest: a hajót 1917-ben építették. Az úszóházak bérlői köz­vetlenül nem kapnak önkor­mányzati támogatást, s egy­üttesen mintegy egymillió forintos bérleti díjat fizet­nek. Ezt a pénzt el is viszi a minden évben esedékes vizsgáztatás, amelynek költ­ségei a fürdővállalatot terhe­lik: az úszóházak műszaki állapotát május 15-ig kell el­lenőrizni, a Szőke Tiszának és a két kishajónak augusz­tus 1-jéig kell megfelelnie a vizsgán. Talán a rossz időnek „kö­szönhető", hogy a bérlők kö­zül egyedül Iglódi Ferencet, a Szőke Tisza vezetőjét sike­rült elérnünk (az úszóházak telefonjai nem válaszoltak). Ő viszont figyelemreméltó információkkal szolgált. El­mondta, például, hogy min­den szezonkezdetkor elvég­zik a szükséges felújítási­karbantartási munkákat, s ez évente úgy 5-600 ezer fo­rintba kerül. Csak festékből 500 kilogrammot használnak el... A hosszú és fagyokban bővelkedő tél is megtette a magáét: rendbe kell hozni a hajóhidat, s a külső felületek is sok helyütt javításra szo­rulnak. Szerencsére, a hajó­fenék ép. A nyitásról Iglódi úr annyit mondott, hogy ál­talában május elsején kezdik a szezont, ám ha ilyen zord marad az idő, kivárják, amíg beköszönt - ha nem is a nyár - de legalább a tavasz... Ny. P. • Hazatérhet Sárospatak könyvtára Moszkva és a műkincsek • Moszkva (MTI) Sikerült előrelépést el­érni a második világhá­ború alatt a Szovjetunió­ba hurcolt magyar kul­túrjavak, így a sárospa­taki könyvtár, illetve a Grabar-intézetben őrzött magyar műkincsek azo­nosítása ügyében. A könyvtár visszaadása elképzelhető az elhurcolt műkincsekre vonatkozó tör­vény elfogadása után, a Gra­bar-intézetben pedig magyar kutatóknak lehetővé tették a magyar eredetű műkincsek azonosítását. Ezt az orosz­magyar restitúciós vegyesbi­zottság moszkvai ülése után Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, il­letve Bodó Sándor, a restitú­ciós bizottság magyar társel­nöke közölte magyar újság­írókkal. A restitúciós bizott­ság csaknem két év után el­őször ülésezett Moszkvában, Magyar Bálint látogatása idején. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Jev­genyij Szidorov orosz kultu­rális miniszter bejelentette: „minden esély megvan arra", hogy visszakerüljön Ma­gyarországra a sárospataki református könyvtár, ame­lyet teljesen azonosítottak. Ennek feltétele az elhurcolt műkincsekre vonatkozó tör­vény elfogadása. A duma előtt lévő tervezet egyik pontja ugyanis arról rendel­kezik, hogy „feltétel nélkül" vissza kell adni az elhurcolt egyházi értékeket, illetve a vallási közösségek tulajdo­nát, ami vonatkozik a sáros­pataki könyvtárra is. kinek Tiltakozó bolgárok • Szófia (MTI) A bolgár parlamenti pár­tok közleményeikben bírálták Borisz Jelcin hétfői nyilatko­zatát, amelyben az orosz el­nök felajánlotta, hogy Bulgá­ria csatlakozzon a volt szov­jet tagköztársaságok gazdasá­gi közösségéhez. A Demok­ratikus Erők Uniója (UDK) nevű ellenzéki szervezet sze­rint Jelcin „beavatkozott egy A szófiai tüntetésen titkos tárgyalásokkal vádolták független köztársaság önren­a kormányt. (MTI Telefotó) delkezési jogába". Minszk és Moszkva • Moszkva (MTI) Szorosabb integrációt cél­zó, konföderatív jegyeket mutató szövetségre lépett kedden Moszkva és Minszk. A Szuverén Köztársaságok Közösségének megalakításá­ról szóló szerződést Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök írta alá a Kremlben. Leszögezték, hogy a résztvevők megőrzik állami szuverenitásukat, független­ségüket és területi egységü­ket. Sportpénzek: járnak? • Munkatársunktól Eltelt már pár nap azóta, hogy a szegedi sportbizott­ság elosztott hatvan-egyné­hány millió forintot a helyi egyesületek között, ám a döntés által felkavart indula­tok csak nem akarnak csitul­ni. Ez indított bennünket ar­ra, hogy egy teljes oldalt szenteljünk a sportfinanszí­rozás kérdésének; összeállí­tásunkban elnökök és szur­kolók mondják el bánatukat, megszólal az alpolgármes­ternő és a Pick Rt. igazgató­ja is, sőt a számok segítségé­vel hiteles képet rajzolunk a nagyobb városok sportpoliti­kájáról is. (írásaink az 5. oldalon.) A dorozsmai szurkolók üzenete a képviselőknek: Ne szórakozzanak velünk! (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom