Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-24 / 96. szám
-SZERDA, 1996. ÁPR. 24. UNIVERSITAS II. Több lábon Sokatmondó adat került a napokban napvilágra annak kapcsán, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium mégis be kívánja beterjeszteni a közoktatási törvény módosításának tervezetét. Az ország kilenc 100 ezer lakos fölötti városában alig lehet találni tanári állást a munkaügyi központokba bejelentve, ami van, azt is inkább a kétszakos nyelvtanárok vehetik igénybe. A törvénymódosítás tervezete 1994 ősze óta (ekkor mondotta ki először Horn Gyula miniszterelnök, hogy az országban sokkal kevesebb tanárra van szikség) a szakmai közvélemény előtt mint a magyar iskolák mumusa jelenik meg, az iskolafenntartó önkormányzatok pedig messiásként várták ahhoz, hogy az iskolák költségvetését ne saját felelősségükre kelljen megnyirbálni Mindez ha nem is derült égből, de villámcsapásként hatott a helyi egyetemi szövetségekben amúgy is helyet kereső tanárképzésre. A tavaly 120 éves szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolához hasonlóan erős alapon kellett állnia annak a pedagógusképző intézménynek, amely iránt a Szegeden is ismert oktatásbeli előzmények után ne csappant volna meg alaposan az érdeklődés. És ez még csak a magyar oktatás leépülésének első éve. Ha az önkormányzatok takarékoskodási magánakciói mellett a törvény fölfelé módosítja a tanárok kötelező óraszámát, akkor még kevesebb oktatóra lesz szükség és még kevesebb friss diplomás tanár tud majd magának állási találni, amiből annak is következnie kell majd, hogy a tanárképző intézményeknek vérre menő harcot kell majd vívniuk a hallgatókért, vagyis a fennmaradásért. Ebben a helyzetben az várható, hogy az intézmények elébe mennek az állástalanná vált vagy állást nem találó pedagógusok átképzésének és mindent kitalálnak, amivel a klasszikus tanári végzettséget úgy lehet összekötni, hogy a végzettség ,Jcét lábon álljon", s ne legyen kitéve az első költségvetési takarékossági hullámnak. Párak József a JGYTF-röl • Két kar lenne a JGYTF-ből Integráció? Pénz! • Munkatársunktól Jelentkezés Idén összesen 3825-en jelentkeztek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára. A nappali tagozatra 3025-en; ebből 1045-en első helyen jelölték meg a főiskolát. A nappali tagozatra felvehető hallgatók létszáma: 786. Tavaly 2.7-szeres, idén 3.8szoros volt a túljelentkezés az intézményben. Toplista Továbbképzés Ma, amikor az általános iskolák is versenyhelyzetben vannak, nem mindegy, hogy a milyen a tanárok felkészültsége. Ráadásul nemcsak az egyes tantárgyak oktatásában bukkannak fel friss módszerek, hanem a rövidesen bevezetendő NAT is gyökeresen új helyzetet teremt majd komplex szemléletével minden területen. Szükség lenne tehát rendszeres tanári továbbképzésre - ilyen azonban egyelőre nincs. „Továbbképző tanfolyamok eddig is léteztek, ám ezek esetlegesek voltak fejtegeti Békési Imre, a JGYTF főigazgatója. - Mindenki furcsállotta is, hogy a pedagógusok továbbképzésének nincs szervezett formája. Ellenpéldának az orvosok továbbképzését említették fel, mely rendszeres, sót intézményesen az: erre a feladatra létesült az Orvostovábbképző Intézet. Mivel több a tanár mint az orvos. nekünk nem lenne elegendő egyetlen országos intézmény, hanem regionálisan kellene megszervezni a tanártovábbképzést. Az ország déli-délkeleti területén a Juhász Gyula Tanárképző Fóiskol szeretne vállalkozni rá. S hogy miért a tanárképző? Egyrészt azért mert eddig is ez az intézmény folytatta a részben szervezett képzéseket. Másrészt pedig rendelkezésre áll az összes szakterület képzési apparátusa: a testneveléstől az idegen nyelveken és a számítástechnikán át a matematikáig. A rendszeres tanártovábbképzést a JGYTF egy eddig nem létező külön kar, a Továbbképzési és Szakképzési Kar létesítésével tervezi megoldani. A tanterven és a szervezeti formákon már dolgoznak a szaktanszékek. Az új kar létesítésének jogi feltétele meg fog jelenni a Felsősoktatási Törvényben. Ha ezt az országgyűlés május 2-án megszavazza, akkor karalapítási kérelmét a JGYTF május 3-án benyújtja." T. V. Dr. Békési Imre: „JLz integrációval ne spórolni akarjunk" A Szeged költőjéről. Juhász Gyuláról elnevezett tanárképző főiskola a maga „műfajában" listavezető az országban. Több mint 120 éves hagyománya és jelenlegi értéke a jövőjének is záloga. Bármiként alakulnak a közoktatás és vele a tanárképzés igényei, a főiskola rugalmasan képes szolgálni ezeket az igényeket. Önállóan, vagy a többi szegedi felsőoktatási intézménnyel együtt, integrációban. Erről beszélt a JGYTF főigazgatója, dr. Békési Imre nyelvészprofesszor, aki nemrégiben töltötte be a 60. életévét, s munkássága elismeréseként magas állami krtuntetest kapott március 15-én. B A főiskola ellenzi, vagy pártolja a felsőoktatási intézmények integrációját? - Nem ez a valódi kérdés. Hanem az, hogy anyagilag és szakmailag megalapozotte bármiféle szervezeti változtatás? Nyíltan beszélek: pusztán új hivatalok létrehozásáért nem érdemes elrontani a működő felsőoktatást. A szervezeti változtatásnak csakis akkor van értelme, ha korszerű, európai mércével mérve színvonalas egyetemet lehet létrehozni. Ez mindenképpen beruházásokat jelent. Szegeden minimálisan is megfelelő kollégiumok és a jövőbeni egyetemet kiszolgálni képes könyvtár építését. 9 Ebben valószínűleg egyetértenek a szegedi egyetemek és főiskolák vezetői. Miről vitatkoznak? - Tulajdonképpen nincs köztünk vita. Inkább - s ezt talán a sajtónak is„köszönhetjük" - a városi közvéleményben keletkeztek tévhitek az integráció körül. Az egyik ilyen, hogy azért nehéz megcsinálni egy szervezeti összekapcsolást, mert az egyes intézmények vezetői féltenék a székeiket. A másik, hogy az integrációval spórolni lehet. Nos, nem ismerek ilyen vezetőket, az átalakulás pedig beruházást igényel, spórolási céllal nem szabad hozzányúlni a jelenlegi intézményekhez, mert tönkretesszük ezeket. • Tegyük fel, megkapja a felsőoktatás a beígért világbanki hitelt az integráció céljaira. Mi történik ebben az esetben Szegeden? - Ha ennek a városnak a felsőoktatása integráció esetén komoly pénzhez juthat, a szavahihető Ígérettől számított egy héten belül létrehoznánk az egységes, egyetlen Szegedi Egyetemet. • Ennyire előrehaladottak az előkészületek? - Ennyire. Nem ismerek egyetlen intézményvezetőt és egyetemi-főiskolai közösséget sem, akik a beruházásokat kockára tennék az intézményi önállósághoz való ragaszkodással. 9 Hogyan képzelik el a főiskolát az egységes intézmény szervezetében? - Tanár- és tanítóképző karként, valamint egy eddig nem létezett szakképzési és továbbképzési karként. 9 A tanítóképzés is új! - Száz éves hagyománya van ebben a városban, amit most felújítanánk. Már elküldtük a tanítóképzés akkreditációjára vonatkozó kérelmünket. A hagyomány mellett van egy sokkal nyomósabb indoka a tanítóképzés újraindításának: a tanárok továbbképzését akkor tudjuk színvonalas elvégezni, ha van tanítóképző szakunk. A továbbképzésre föltétlenül szükség van a Nemzeti Alaptanterv bevezetése miatt. Az egész Dél-Alföldön nincs a mi főiskolánknál alkalmasabb intézmény erre, hiszen rendelkezünk minden szaktanszékkel, amelyekből integrálható a NAT tíz műveltségi területe. Végül a felsőfokú szakképzésre is mi vagyunk a legalkalmasabbak, mert a mi képzésünk eddig is gyakorlati jellegű volt. 9 Mindez roppant logikusan hangzik, ahogy szokás mondani, egyszerű és nagyszerű. A főiskola korántsem valamiféle alárendelt intézményként és funkcióiban megnyirbálva, hanem éppen ellenkezőleg, több feladattal lenne egy universitas része. De mi történik a párhuzamos tanszékekkel? - Semmi kétségem nincs afelől, hogy ez olyan szakmai kérdés, amelyet egy egyetemen belül az illetékes szakemberek jól meg tudnak oldani. Az elképzelések között természetesen szerepel egyes jelenlegi egyetemi és főiskolai tanszékek fúziója, amely kifejezetten szakmai megfontolások alapján menne végbe. Még egyszer hangsúlyozom: az integrációnak nem az az akadálya, hogy a vezetők ragaszkodnának a székükhöz, vagy hogy a szakemberek ne tudnának megállapodni szakkérdésekben; a fő akadály eddig is az volt, hogy megfelelő anyagi támogatás nélkül nem látjuk jónak a Szegeden egyenként, önállóan is nagyon erős egyetemek és főiskolák bármiféle szervezeti átalakítását, mert féltjük a jelenlegi értékeket. 9 Mennyi kellene? - Három milliárd forint kollégiumra, egy modern egyetemi oktatást kiszolgálni képes könyvtárra és néhány más, kisebb létesítményre. Sulyok Erzsébet Az angol nyelvtanári sza- * kon huszonnégy helyre 302en, a német nyelvtanári szakon huszonnégy helyre 207en, a testnevelés-rekreáció szakpáron tizennyolc helyre 216-an, a testnevelés-sportszervezés szakpáron pedig tizennyolc helyre 104-en jelentkeztek. Rendkívül népszerűek még az idegennyelvvel és rajzzal párosított szakok. Ezekre 3-5-szörös a túljelentkezés. Ki mit kap? A főiskolán jelenleg 2596-an tanulnak nappali és 1490-en levelező tagozaton. Kollégiumi elhelyezést 621 nappali tagozatos diák kap. Köztársasági ösztöndíjban kilencen, pénzbeli szociális támogatásban pedig 936-an részesülnek. Akkreditálás A tanárképző főiskolának április 5-től kezdődően három hónap áll rendelkezésére, hogy elkészítse azt a részletes, konkrétumokon alapuló önértékelési jelentését, amelyet majd elküld az Országos Akkreditációs Bizottságnak. Az OAB által kijelölt hattagú látogató bizottság a jelentésben foglaltak alapján, várhatóan októberben ellenőrzi és minősíti majd a főiskolát. KMK - ötödször Április 23-25. között a JGYTF menedzser és média szakos hallgatói ötödik alkalommal rendezik meg a „Ki menedzseli a kultúrát" elnevezésű közművelődési konferenciát a főiskolán, a Százszorszép Gyermekházban és a városházán. Tanítóképzőre várva Szakmai oktatás Ha minden igaz, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is engedélyezi a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Karolina Iskola közös szakalpítási kérelmét, akkor szeptembertől ismét lesz Tanítóképző Szegeden. A szegedi tanítóképzés csillagát - az Alföld iskolarendszerének megalkotásával és a női és férfi tanítóképző intézmény idetelepítésével - a Bethlen-kormány kultuszminisztere Kelbelsberg Kunó emelte fel. A hatvanas években azonban különböző megfontolásokból az oktatást elvitték Szegedről: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kínálatából azóta is hiányzik. Ezt a hiányt hivatott pótolni az a tervezet, amelyet a főiskola főigazgatója, Dr. Békési Imre az elmúlt héten juttatott el a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba, s amely egy új tanítóképzői szak indításának terveit tartalmazza. Az új szak a szegedi tanítóképzés tradícióinak szellemében alakulna meg. Az újjáalakulás érdekében az egyetem, a város és az egyház is összefogott: annak demonstrálására, hogy a képzés feltételei biztosítottak, a dokumentumok között ott szerepel dr. Szalay István polgármester, dr. Mészáros Rezső rektor és Gyulay Endre Szeged-csanádi megyéspüspök egyetértő szándéknyilatkozata is. A tanítóképzés anyagilag tulajdonképpen sem többletkiadásokat, sem további státusokat nem igényel a minisztériumtól, hiszen az oktatás szakmai részét a JGYTF főállású oktatói látnák el (többen, így dr. Varga István pedagógiai főigazgató-helyettes is megjárták a hajdani tanítóképzőt), az infrastruktúrát pedig a főiskola épületével szomszédos Karolina Elemi Iskola és Gimnázium biztosítaná azzal, hogy termet ad a Tanítóképző számára. A főiskolán nagyon bizakodóak az új szak elindításával kapcsolatban, mondván, hogy komoly igény van rá nemcsak Szeged városában, hanem a régióban is. Szegedhez legközelebb egyébként Baján valamint Békéscsabán képeznek tanítókat, de az ottani intézmények összkínálata egyik helyen sem hasonlítható a szegedihez. Ha az engedély megérkezik, a városban az óvodapedagógus-oktatás kivételével a pedagógusképzés teljes vertikuma meglesz. A JGYTF egyelőre nem érezte meg a magyar oktatás financiális válságát, sőt a tapasztalat inkább az, hogy a klasszikus tanítóképzés iránt nagy az érdeklődés (a közoktatási törvény módosításának legutóbbi tervezete szerint a tanítók kötelező óraszámát nem emelnék fel, vagyis ebben a körben kisebb munkanélküliségre kell számítani). A tervezett szegedi szakon várhatóan szeptembertől indul el az első évfolyam, körülbelül 20-25 hallgatóval. P. J. Néhány hónapja alakult meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szakképzési Intézete, mely a posztgraduális, illetve a közép- és felsőfokú szakmai végzettséget adó képzésekkel foglalkozik. A különleges oktatási formáról Szemenyei Sarolta, az intézet igazgatója tájékoztatta lapunkat. A szakmai képzési rendszerei két éve kezdett foglalkozni a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a jelentkezők száma pedig időközben bebizonyította, hogy igény van erre a szolgáltatásra, (gy három hónapja megalakították a Szakképzési Intézetet. Két nagy csoportra oszthatók ezek a képzések: a posztgraduálisok másoddiploma megszerzésére irányulnak, míg a szakmai képzések érettségizettek számára indulnak és közép- ill. felsőfokú szakmai végzettséget adnak (a középszintűek általában egyévesek, míg a felsófokúak kétévesek). A képzések tanfolyam jellegűek, hetente egyszer vannak órák. Közös bennük, hogy az itt tanulóknak nincs hallgatói jogviszonyuk, s a tanításért fizetniük kell. Hogy menynyit, az függ attól, mennyi számítógépes órára vagy laborgyakorlatra van szükség. Az olcsóbbak 25 ezer forintba kerülnek félévenként, míg a legdrágább tanfolyamra járóknak 70 ezer forintot kellene fizetni - a bronzműves és szoboröntő szakmát tanulhatták volna itt, de nem akadt elegendő jelentkező a csoport elindításához. Jelenleg 300 diák 25 csoportban 20 szakma fortélyait tanulja. Jóval több szakmát hirdettek meg, de erre a húszra volt elegendő jelentkező, ezek azok az ágak, melyek keresettek a munkaerőpiacon. így jelenleg a szakképzési intézetben slágernek számít a számítástechnika- és a menedzserképzés. Érdekes egyébként, hogy amíg két éve nagyon sokan jelentkeztek az általános laboratórium asszisztensi képzésre, addig idén jóval kevesebb tanulóval indult ez a csoport. T. V.