Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-24 / 96. szám

I. UNIVERSITAS SZERDA, 1996. ÁPR. 24. Pénzpályázat Miért jobb az új, mint a régi? Erre a kérdésre várnak megalapozott választ a kultuszminisztériumban azoktól az egyetemektől és főiskoláktól, amelyek az integráció mellett döntenek. Ha elég alapos az indoklás, ha kimutatható szakmai és gazdasági előnyökkel jár az intézmények párhuzamos tevékenységeinek összevonása - akkor lehet pályázni a változtatások költségeire. Megkérdeztük Dr. Dinya László helyettes államtitkárt, milyen pénzekre lehet számítani? A minisztérium idei költségvetésében egy milliárd forint van elkülönítve az integráció céljaira. A másik hazai forrás a FEFA 150 milliója. A felsőoktatás fejlesztésére ezeken kívül 50 millió dolláros világbanki kölcsön vehető igénybe szigorú feltételekkel. Ahhoz, hogy az ősszel megnyitható legyen a világbanki kölcsön, az intézményeknek május közepéig produkálni kell a pályázat előkészítő dokumentumait. A felsőoktatási törvény módosításában meghatározzák az egyetemi-főiskolai szövetségek létrehozásának menetét. Legelőször egy szándéknyilatkozatot kér a minisztérium a tervezett szövetségről, majd az integrált intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint egy megvalósítási tanulmányt. Ebben szakmai alapossággal kell kimutatni, hogy a jelenlegi széttagoltságnál miért jobb az integráció, milyen szakmai-gazdasági előnyökkel jár. Ha a három, egymással harmonizáló dokumentumot a minisztérium után a kormány és a parlament is jóváhagyja, nincs akadálya a szövetség létrehozásának. A tanulmányban föl kell tárni azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek gátolják az integráció szakmai-gazdasági előnyeinek kihasználást; ezek megszüntetése céljából is lehet pályázni a hazai és világbanki pénzeket. A helyettes államtitkár szerint téved, aki azt hiszi, hogy a világbanki forrás megnyitásakor a pénz elnyerésének reményében gyorsan össze lehet ütni a szövetségi koncepciót. Véleménye szerint csakis azok pályázhatnak a nyerés esélyével, akik már megkezdték az integráció előkészítését. Ilyenek a szegedi egyetemek és főiskolák. Pécsett, Debrecenben és Budapesten is összeállhatnak az egyetemi szövetségek, s van ahol még csak a gondolkodás stádiumában tartanak. A folyamat minden bizonnyal elhúzódik, ezért átmeneti rendelkezések egész sorát készttik elő a törvényhozás számára. S. E. Fordító- és tolmácsképző • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetemen kétéves szakfordító- és tolmácsképző tanfolyamra hirdetnek felvételt az 1996-97-es tanévre, angol, francia és orosz nyelvből. A kétéves képzésben lehetőség nyílik a nemzetközi politikai, jogi, kereskedelmi, pénzügyi területekhez tartozó háttérismeretek és szakterminológia elsajátítására. valamint magas szintű fordítási és tolmácsolási készségek megszerzésére a választott nyelven. A tanfolyamra április 30ig diplomások, valamint felsőbb éves hallgatók jelentkezhetnek, amennyiben a választott nyelvet felső fokon ismerik. Jelentkezési lap és felvételi tájékoztató: Oláh Anikónál, JATE BTK Dékáni Hivatal, 6722 Szeged, Egyetem u. 2-4. Jelentkezések JATE TTK A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karára nappali tagozatos képzésre idén 1660-an jelentkeztek, hozzávetőleg másfélszer annyian, mint tavaly. 1275-en egy szakot jelöltek meg a karon belül, a többi jelentkező viszont többet is. 290-en a JATE TTK két, 73-an három, 18-an négy, 3-an öt szakára adták be felvételi kérelmüket. JATE BTK Idén összesen 3882-en felvételiznek első helyen a JATE bölcsészkaron. A legtöbben, 851-en történelem tárgyból tesznek felvételi vizsgát a karon, a második helyezett a magyar szak 663, a harmadik az angol 522 felvételizővel. Legkevesebben, 4-en bolgár szakra, 8-an ukrán képzésre jelentkeztek. JGYTF A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, nappali tagozatra idén 3025-en jelentkeztek. Közülük 663-an egyszakos nyelvtanári képzésre, 2362-en kétszakos képzésre pályáznak. A szegedi tanárképző főiskolát 1045-en jelölték meg első helyen a felvételi jelentkezési lapjukon. Van olyan is, akinél a tizenegyedik helyen szerepel az intézmény. SZÉF A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karára nappali tagozatát idén 291en jelölték meg első helyen a felvételi kérelmi lapjukon, 31 -gyei kevesebben, mint ahányan tavaly jelentkeztek. 188 hallgató a második, 116 a harmadik, 46 a negyedik helyen jelölte meg a szegedi intézményt, 22-en pedig még ennél is hátrébb sorolták a főiskolát. • Vizsgázik az új felvételi rendszer A szabadság jegyében Telt ház a JATE-előadáson. Minden jelentkezés 1220 forintba kerül. (Fotó: Karnok Csaba) Az új felvételi rendszer szerint egyidejűleg több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, programra illetve képzési formára lehet jelentkezni - mondja ki a tavaly márciusban megjelent kormányrendelet, amely a felsőoktatási törvény alapján az egyetemek és főiskolák felvételi eljárásáról intézkedik. A régi rendszer szerint a középiskolások egyetlen intézménybe adhatták be jelentkezésüket, legfeljebb átirányításukat kérhették két másik intézménybe, abban az esetben, ha a felvételi tárgyak megegyeztek. Az új rendszerben a felvételizők egyidejűleg több intézménybe, ugyanazon intézmény több karára és szakára jelentkezhetnek, több tárgyból felvételizhetnek. A korlátlan lehetőségeknek csak a józan ész és a szülő pénztárcája szab határt. Ez utóbbi azért, mert a továbbtanulási szándék kinyilvánításáért fizetni kell. A felsőoktatási intézménybe való jelentkezésért 1220 forintot kell fizetni, az ott megjelölt szakokért egyenként újabb 1220 forintot. Ha másik intézménybe is jelentkezik az illető, az további 1220 forintot jelent szakonként. Ha tehát a tanuló ,ji" helyre jelentkezik, a felvételi kérelem n+l-szer 1220 forintba kerül. - Az anyagiakon kívül a felvételi tájékoztató bonyolultsága, a könyv kiadása utáni változtatások is gondot okoznak a szülőknek mondja Kánitz József, a Ságvári gyakorlógimnázium igazgatója. — Indulnak szakok, sőt, olyan kar is, amely nem szerepel a tájékoztatóban. Sokan aggódnak, hogyan lehet majd összeegyeztetni a felvételi időpontokat. Az egyes intézmények más-más igényekkel lépnek fel; a SOTE például nem fogadja el a SZOTE-n tett szóbeli viszgát, a POTE igen. A diákok méltánytalannak tartják, hogy egyes egyetemek nem az eddig megszokott harmadik-negyedik év végi jegyeket kérik, hanem a negyedik félévit, sőt, az első két év végi osztályzatokat is. Az új felvételi rendszerrel kapcsolatban egyelőre több aggodalmat tapasztalunk a szülők és a diákok részéről, mint lelkesedést. Nem lett volna haszontalan, ha a középiskolákat is bevonják a döntés előkészítsébe. így csak remélni tudjuk, alaptalannak bizonyul a félelem. - A JATE Természettudományi Kara belátta, ha minden egyetem ragaszkodik a saját felvételihez, működésképtelenné válik a rendszer. Ezért csak azon szakok esetében szóbeliztetünk helyileg, amelyekre évek óta nagy a túljelentkezés. Bizonyos felvételi tárgyak esetében azt is lehetővé tesszük, hogy a jelentkező egyáltalán ne tegyen szóbeli viszgát, hanem az írásba! i eredményét „dupláztassa"- tájékoztat Visy Csaba, a TTK dékánhelyettese. A felvételi követelményeket egyébként a többi érintett intézménnyel egyeztetve fogalmazták meg, így remélik, beválik a tanulni szándékozóknak az előzőnél nagyobb szabadságot biztosító rendszer. Hogy a kétkedőknek vagy a bizakodóknak lesz igazuk, attól is fiigg, hogy válik be a jelentkezéseket regisztráló, a felvételi időpontokat kijelölő, a behívókat szétküldő és az eredményeket rendszerező számítógépes program. Amely - az új felvételi rendszerrel és a felvételizőkkel együtt — a következő hetekben vizsgázik. „Nem jut el" M

ég a hét elején látott napvilágot ez a hír, hírdarab, és lehet, hogy mire megjelenik ez az írás, már aktualitását veszíti, megoldódik, felgöngyölődik, lebonyolltódik az ügy, ahogy mondani szokás, bár a leegyszerűsödik itt helyén valóbb lenne - ennek ellenére megéri a mese a misét. Hír, szavak szerint: „Ha a héten nem jut el a pénzügyi tárca útmutatója a felsőoktatási intézményekbe, veszélybe kerülhet az ígért májusi béremelés." Az ilyen hírektől szokott még tavasszal is köd ereszkedni az ember fejére, amely szép lassan minden szlnfokozjatot megjár, végül lila lesz, és nem látni semmit a „pipától", vagy csak annyit, hogy még a dalos madarak is fönnfelejtett sapkának látszanak az ágakon. Mert ugye mit jelent az, hogy „nem jut el"? Talán • marcona legények állják útját, akik a keleti harcművészet szabályai szerint még Budapest határában földre terítik az „útmutatót"? Vagy a postagalamb leragad valahol a belvízzel nyakon öntött, friss tavaszi vetésben? Netán véletlenül a felsőoktatási intézmények címlistája becsúszott a papírszeletelő ótómatába, s most indigókék szemekkel hajkurásszák a titkárnők a másodpéldányokat? Rejtélyes, már-már misztikus. A

rra ugyan gondolni se merünk, hogy ez a „nem jut el" azt is jelenthetné, hogy valaki kávéval és aprósüteménnyel marasztalja az útmutatót, ravasz trükköket eszel ki visszatartására. Miért is tenné? Mert hát kinek származik ebből némi előnye? Az a pénz, az a tíz százalék, amit februárig visszamenőleg is ki kénf pengetni bruttóilag, az így, hogy a „nem jut el" miatt csúszik a béremelés, biztosan nem ketyeg valami számlán, nem hoz egy csöpp kamatot se, sőt gondoljuk csak el: ott árválkodik az a szegény pénztömeg, ahelyett, hogy végre szegény tanárok okos zsebébe kerülhetne. Podmaniczky Szilárd A karteziánizmus századai Descartes örök. Frans Hals plakátja a francia cigaretták külföldi reklámozásához (Le Monde) René Descartes francia filozófus születésének négyszázadik évfordulója alkalmából nagyszabású nemzetközi filozófiai konferenciát rendez szeptember 25. és 28. között a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófia Tanszéke. A rendezvény iránti külföldi érdeklődést jelzi, hogy a konferencia szerepel a francia kulturális minisztérium által kiadott, a tudományos és művelődési megemlékezéseket összesítő európai brossurában. A konferencián „A karteziánizmus négyszáz éve" gyűjtőcím alatt a Descarteskutatás legkülönbözőbb területeiről hangzanak el előadások. Olyan világszerte iő^ mert Descartes-kutatók jelezték jöttüket, mint JeanMarie Beyssade, a párizsi székhelyű Centre d'Etudes Cartésiennes igazgatója és Jean-Luc Marion, a Sorbonne professzora Franciaországból. A legnagyobb francia filozófus életművével foglalkozó konferencián az Angliából, Ausztriából, Németországból és Svájcból érkező kutatók mellett a magyar filozófiai élet legjelentősebb reprezentánsai, köztük a „budapesti iskola" tagjai, Heller Ágnes, Vajda Mihály és Márkus György részvételére is számítanak. A Descartes-kutatásnak nincs régi tradíciója a magyar filozófiai életben. Descartes műveit a múlt század végén fordították először magyarra. A második fordítási hullám 1961-ben következett, amikor Szemere Samu az Értekezés, a Szabályok az értelem vezetésére és Az igazság keresése című Descartes-műveket ültette át Az elmúlt években ismét megélénkült a francia filozófus életművének kutatása; többek között A lélek szenvedélyei című, magyarul addig még nem kiadott Descartes-művet fordította le Dékány András, a JATE Bölcsészettudományi Kar Filkozófia Tanszékének munkatársa. „Descartes magatartása a problémamegoldásra irányuló gondolkodást fejezi ki fejtegette kérdésünkre Dékány András. - Ebben látom az ő példamutató attitűdjét. Az Értekezés elején leírja, milyen tanulmányokat folytatott: elvégzett mindent, aminek elvégzése akkoriban tudóssá tett valakit. Őt azonban ez nem elégítette ki. Szeme elé egy hétköznapi világ tárult - és azt akarta megmagyarázni. Noha az általa látott világ és az általa használt magyarázat módszere megváltozott azóta, attitűdje máig megmaradt. Látta a tevékenykedő embert, látta a munkálkodás eredményeit, és rákérdezett, mert úgy érezte, hogy ezt kell megmagyaráznia. Korábban más szokás volt; a korabeli tudományosságban egyazon tudós kreálta a problémát is, a választ is, és ezeket - gondoljunk Arisztotelész tételeire - a később jövőknek együtt kellett megtanulniuk. Descartes maga vetette fel az elé táruló világból származó problémákat. Hogy a világ milyen különböző volt: 1618-ban, amikor a nassaui herceg csapatában szolgált, a garaizonból jövel nem árureklám plakátját látta a falon, hanem egy matematikai feladványét. A módszerei is különböznek a maiaktól; azt írja A lélek szenvedélyeinek elején, hogy ó a szenvedélyeket nem morálfilozófusként, és nem is szónokként kfvánja magyarázni - hanem fizikusként. Ma megmosolyognánk, pedig, egyes monográfiák szerint a mű egyes megállapításai megalapozzák azt, amit ma az orvostudomány reflexelméletnek nevez." S. P. S.