Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-19 / 92. szám

PÉNTEK, 1996. ÁPR. 19. HANGSÚLY 5 Szentes Ratío '90 Amikor a Ratio Educationis 1777-ben megszületett, az egyházi iskolák egyszerre új kihívás előtt találták magukat. Mellettük az állam egységes tantervi szabá­lyozással világi iskolarendszert alakított, amely jól szervezett volt és korszerű. Ez a rendszer éppoly hang­súlyt fektetett a vallásos nevelésre, de a világi oktatás pragmatikus tanterveit párosította mellé. Versenyhely­zet volt. A verseny hatására az egyházi iskolák is áta­lakultak; van egyháztörténész, aki ekkortól számítja a tanítórendek és protestánsok iskoláinak egyik nagy korszakát. Az egyházi iskolák újraalakulásához az elmúlt években nem kellett császári tanügyi szabályzat; csak társadalmi szabadság kellett. Működtetőik azonban is­mét a világi iskolarendszerre figyeltek, hiszen lehetet­len volt egy negyven éve a maga útját járó, egységes világi iskolarendszer kellős közepében ott folytatni, ahol a negyvenes években abbahagyták. Már az elin­duláshoz türelem és alkalmazkodás kellett. A televízi­ós híradások fonákja volt, hogy Dabas-Sári lett a leg­ismertebb egyházi iskolaalakulás, holott szerte az or­szágban számos társa alakult egyetértésben, sőt, együttműködésben. Ennek a közös működésnek az az alapja, hogy az egyházi iskolák állami közoktatási fel­adatot látnak el. Vonatkozik rájuk a tanügyi törvény és a Nemzeti Alaptanterv. Versenyhelyzet ma is van, ami a tanulók jelentkezé­sét illeti, de nem lehet különbségtétel az iskolafinan­szírozást illetően. Az egyházi iskolák éppúgy a magyar társadalom iskolái, mint az önkormányzatiak. Ez a szabadság: lehet választani. Panek Sándor Reformátusok A megyében alakult vagy átvett református oktatási intézmények mindegyike bizakodhat a jövőjét illetően. Tele­pülésükön a legkereset­tebb intézmények közé tartoznak, s legfeljebb a finanszírozás nehézségei okozhatnak átmeneti gondokat a fenntartás­ban. Hódmezővásárhely legke­resettebb középiskoláját, a Bethlen Gábor Gimnáziumot a református egyház működ­teti. Az iskola megőrizte ko­rábbi jóhírét; tanárai meg­maradtak és évről évre sok tanuló jelentkezik az iskolá­ba. Jelenleg mintegy 50 ta­nár körülbelül 400 tanulót oktat. A hittanitás önkéntes, és az istentiszteletre is az megy, aki lelki szükségét ér­zi. A városban új indítású re­formátus iskola, a Szőnyi Benjámin Altalános Iskola is működik. Mivel három éve indult, egyelőre csak 3 fel­menő osztálya, 70 diákja van. Szentesen 1993-ban vette át a református egyház a Kiss Bálint Általános Isko­lát. A hajdani szentesi refor­mátus lelkész-polihisztorról elnevezett iskolában a 28 ta­gú a tantestület megmaradt az átvétel után is. Az iskola elhelyezkedett a város okta­tási rendszerében, az első osztályaiba jelentkezők szá­ma nem csökkent. Szegeden egyetlen refor­mátus oktatási intézmény működik, a Clarisseum Re­formátus Óvoda. Azt azon­ban a város legkeresettebb óvodái között tartják szá­mon. Az intézményt 1992­ben vette át a református egyház, s az átvételnek kez­detben rossz hangul volt; a 8 óvodapedagógus közül 5 távozott az intézményből. Jelenleg 108 gyermek van az óvodában; a napokban lezá­rult idei jelentkezés többszö­rös „túljegyzést" mutatott. S. P. S. Csongrád megye egyik legtekintélyesebb középiskoláját, a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumot a református egyház tartja fenn. (Fotó: Tésik Attila) A megyében a rend­szerváltozás után 1991­ben alakult meg az első egyházi fenntartású ok­tatási intézmény: ekkor 42 évnyi kényszerszünet után a szegedi Piarista Gimnázium indult újra. De visszatértek az isko­lanővérek és a jezsuiták is, katolikus és reformá­tus óvodák és iskolák alakultak, vagyis ha las­san is, de visszafordítha­tatlanul bizonyos egyhá­zi oktatási hálózat kez­dett kialakulni. Szeged és Csongrád me­gye egyházi fenntartású ok­tatási intézményeiről az 1990-9l-es premier óta eltelt több mint öt év nyilvánvaló­vá tette, hogy a kezdetben jelentősnek beállított és sok­szor felnagyított egyházi-vi­lági oktatási ellentétek egy­általán nem bizonyultak idő­tállónak. Még közvetlenül az 1990. október 23-i első sza­bad önkormányzati választás előtt is úgy tűnt, hogy egyet­len iskola - a Szeged hajdani legjobb középiskolájának számító Piarista Gimnázium - felélesztéséhez is komoly érdekellentéteket kell le­győzni. A régi oktatási és kulturális célú épületeket el­vették, s mire az egyházak ismét hasznosíthatták volna őket, azokban többnyire más - többnyire szintén oktatási vagy kulturális - intézmé­nyek kaptak helyet. Ez utób­biak ugyanolyan jogosnak érezték az épület használa­tát, mint a korábbi tulajdo­nos. Szegeden például isko­lától és kollégiumtól kezdve tévéstúdióig, egyetemi vagy főiskolai épülettől hangver­seny-próbateremig szinte mindenféle létesítmény sze­repelt a visszakövetelendő listán. Aztán az egyházi ingatla­nok kárpótlásáról szóló tör­vény megjelenése után mint­ha az egész egyházi iskola­ügy az országos minta ellen szólt volna. A 90-ben felálló új önkormányzatok tárgyalá­sokat kezdtek az egyházak­kal, szándéknyilatkozatok születtek, és az ingatlanokról való alkudozás természeté­ből adódó súrlódásoktól elte­kintve Szegeden és környé­kén semmi sem utalt arra, hogy a Dabas-Sári iskola ügyéhez hasonló történet kezdene kipattanni. Egy középiskolai kollégi­um átköltöztetésével 1991­ben - bár helyszűkével küsz­ködve, barakkokban is oktat­va -, de 42 év után újra ok­tathatott a városban a Piaris­ta Gimnázium. Nem sokkal követte Vásárhelyen a refor­mátus Bethlen Gábor Gim­názium, valamint Szegeden a Miasszonyunk Iskolanővé­rek által újra elindított Karo­lina Elemi Iskola és Gimná­zium, amelynek az „újkori" története mintapéldája lett annak, hogy hogyan lehet hosszabb kifutással, fel-fel­lángoló érdekellentétek nél­kül az oktatás érdekeit figye­lembe véve visszaszolgáltat­ni egy épületet. Bár több ingatlanügy még nem zárult le - eredetileg a törvény tíz évet írt elő kifu­tási időnek - a város egyházi oktatási térképének fó vona­lai már kirajzolódtak. Mega­lakult két katolikus óvoda (a reformátusoknál a Klarisse­um biztosítja az óvodai szol­gáltatást), valamint a Karoli­na Iskola és a Piarista Gim­názium is „népszerűnek" bi­zonyult, vagyis akkor sem volt gondjuk a beiskolázás­sal, amikor a demográfiai hullámvölgyet más iskolák alaposan megszenvedték. Az egyházi jellegű oktatás „há­lózatszerű" kialakulására legjobb példa erre a Karoli­na esete. Ha a Szenthárom­ság utcai Óvoda fenntartásá­nak jogát a Miasszonyunk Iskolanővérek rendje meg­kapja, és ha a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával kö­zösen sikerül beindítani a Tanítóképzőt, akkor teljessé válik a kínálat. Vagyis egy szüló úgy adhatja majd a gyerekét az egyházi oktatás­ba, hogy a gyerek az óvodá­tól a felsőfokú képzésig egy­házi fenntartású oktatási in­tézménybe járhat, és egyút­tal világi polgári képzettsé­get szerezhet. (Ide tartozik még a Szegedi Felsőoktatási Szövetséggel együttműködő Hittudományi Főiskola is, ahol viszont második szak­ként hittanári képzettséget lehet kapni.) Míg az önkor­mányzat a városi iskolák bér- és működtetési kiadásait alaposan megnyirbálta, az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Szeged városának takaré­kossági okokból érdeke lett, hogy bizonyos épületeket más (így egyházi is) fenntar­tónak engedjen át. Sőt, az idei téli oktatásbeli kapkodó „fűnyírás" mintha azt sugall­ta volna a szülőknek, hogy a nem önkormányzati fenntar­tású intézményekben (köz­tük az egyházi iskolákban, óvodákban) mindez nem kö­vetkezhetett volna így be. Szegeden tehát nyugalom van az egyházi fenntartású intézmények között, s ez a nyugalom jót tesz az okta­tásnak. Panek József A hagyomány kötelez Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola (Erzsébet tér 1.), Kiss Bálint Reformá­tus Általános Iskola (Kos­suth tér 1.) Makó Szent István Katolikus Általános Iskola és Gimnázi­um (Szent István tér 6.) Szeged Óvodák: Avar utcai Katolikus Óvoda (Avar u. 5.), Harmat utcai Katolikus Óvoda (Har­mat u. 2.), Klarisseum Re­formátus Óvoda (Sóhordó u. 13.) Általános és középisko­lák: Miasszonyunk Iskola­nővérek.Karolina Elemi Is­kola és Gimnázium (Szent­háromság u. 74.), Dugonics András Piarista Gimnázium (Munkácsy u. 9.) (Az új pia­rista gimnázium építése jövő tavasszal kezdődik.) Kollégiumok: Szent Imre Katolikus Kollégium (Lon­doni krt. 13.), Sík Sándor Pi­arista Kollégium (Lechner tér 3.) Felsőoktatási intézmé­nyek: Hittudományi Főisko­la és Szeminárium, második szakos hittanárképzéssel együtt (Dóm tér 6.), Jezsuita Noviciátus (Dóm tér 5.) Vásárhely Bethlen Gábor Reformá­tus Gimnázium (Szőnyi út 2.), Szőnyi Benjámin Refor­mátus Általános Iskola (De­ák Ferenc u. 6.) Megyei kínálat Hány egyházi fenntar­tású oktatási intézmény működik a megyében? Hol találhatjuk meg őket? Alábbi összesíté­sünkből ez derül ki. A felsoroláshoz tudni kell, hogy az intézmények közül több országos be­iskolázású. A piaristák építkeznek Járatná-e gyermekét egyházi iskolába? Öt tervező építészt kért fel a Piarista Rend, hogy a szegedi új gim­názium tervezésére pá­lyázzon. A pályázatnak június elsején lesz ered­ményhirdetése, majd jö­vő tavasszal a Francia­högy kijelölt telkén el­kezdődhet az építkezés is. Ha minden jól megy, a rókusi piarista gimná­zium 1998 nyarára ké­szül el. A szegedi Dugonics And­rás Piarista Gimnáziumban jelenleg körülbelül 250 diák tanul, ám a számuk akkor sem lehetne nagyobb, ha az iskolába történetesen több jelentkezőt (évek óta 20-40 százalékos a túljelentkezés) vennének fel. Az 1991-ben visszakapott Munkácsy utcai épületet ugyanis a gimnázi­um pár év alatt kinőtte, a ba­rakkoktatás sem jelenthet jö­vőt, így végleges megoldás­nak természetesen az új gim­názium építését tartják. A kormány által ingatlan­kárpótlásként megítélt 840 milliós összeg (három rész­letben, három év alatt jut el a rendhez) és a Szeged városa által ingyenesen juttatott franciahögybeli telek immár bizakodásra ad okot a szege­di piarista rendházban. A Piarista Rend 5 tervező építészt kért fel előtervek készítésére, az ó munkáik fognak pályázni az épülete­gyüttesre. Eredmény június elsejére várható. A nyertes­nek 5-6 hónap áll majd a rendelkezésére a tervek vég­leges elkészítésére, vagyis jövő év áprilisában-májusá­ban elkezdődhet az építkezés is, amely körülbelül 18 hó­napig tart majd. Ha minden rendben folyik, 1998 nyarára készen lesz a 450 tanulót be­fogadó új piarista gimnázi­um. Az új épületben a piaris­ták oktatási kínálata speciá­lis számítástechnikai képzés­sel (az iskolának az egyik legmodernebb számítógép­parkja van Szegeden) és hangsúlyosabb idegen nyelvi képzéssel bővül majd. P. J. Klézli Attiláné (gyesen lévő raktáros): - A kér­désre teljesen egyértelmű választ tudok adni: nem. Azért nem, mert nem va­gyunk vallásosak. Nem csak a szűkebb családunk, tehát a gyermekeim és férjem nem vallásosak, de nagyapám és nagyanyám sem volt hívő ember. Bár aprók még a gyermekeim, de eleddig még meg sem fordult a fejemben, hogy majdan egyházi óvodá­ba vagy iskolába írassam őket. Ugy gondolom, ebben később sem fog megváltozni a véleményem. Szabóné Jójárt Beáta (gyesen lévő asszisztens): ­Nem túl gyakran járok temp­lomba, ettől függetlenül én járatnám a gyermekeimet egyházi iskolába. Miért ne? Megmondom őszintén, én nem tiltom őket a vallástól. Miért tiltanám? Ha úgy hatá­roznak majd, hogy ilyen in­tézménybe szeretnének járni, akkor járjanak. Nem mon­dok nekik ellent. De nem is teszem kötelezővé, hogy egyházi iskolába járjanak. Az egyházi oktatásról egyébként jó véleménnyel vagyok. Gábor István (építész­mérnök): - Két fiam van, s természetesen járatnám egy­házi iskolába a gyermekei­met. Hogy miért? Mert az egyházzal és a vallással kap­csolatos alapgondolatokat elfogadom. Jómagam is val­lásos vagyok, s a gyermekei­met is ilyen szellemben ne­velem. Ha nagyobbak és érettebbek lesznek, dönthet­nek, hogyan és mit gondol­kodnak e témáról. Kötelezni nem fogom őket, hogy egy­házi iskolába járjanak, de a lehetőséget szeretném meg­adni nekik. Pádár Tibor (betéti tár­saság marketing mene­dzsere és műszaki fejlesz­tője): - Mivel gyermekeim az általános iskola felsőtago­zatán tanulnak, azt gondo­lom, elkéstem azzal, hogy egyházi iskolába járassam őket. Nekem egyébként an­nak idején voltak olyan osz­tálytársaim, akik egyházi ál­talános iskolában végeztek. Meg kell mondanom, felké­szültebbek voltak, mint mi. Ma már azonban a magánis­kolák is legalább olyan szín­vonalasak, mint az egyházi oktatási intézmények. Szarka Tünde (gyesen lévő eladó): - Nyolchóna­pos gyermekem van, s meg­mondom őszintén, még nem gondolkodtam erről a témá­ról. Hozzáteszem, nem va­gyok vallásos ember. Ha a távolabbi jövőbe tekintek, akkor a gyermekem sorsá­nak alakulása szempontjából az oktatás színvonalát fogom nézni. Ha az egyházi iskolák jobbak lesznek, mint az át­lagiskolák. akkor valószínű­leg az előbbibe fogom íratni. De ez még nagyon messze van. (Fotó: Révész Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom