Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-19 / 92. szám

PÉNTEK, 1996. ÁPR. 19. HANGSÚLY 5 Szentes Ratío '90 Amikor a Ratio Educationis 1777-ben megszületett, az egyházi iskolák egyszerre új kihívás előtt találták magukat. Mellettük az állam egységes tantervi szabályozással világi iskolarendszert alakított, amely jól szervezett volt és korszerű. Ez a rendszer éppoly hangsúlyt fektetett a vallásos nevelésre, de a világi oktatás pragmatikus tanterveit párosította mellé. Versenyhelyzet volt. A verseny hatására az egyházi iskolák is átalakultak; van egyháztörténész, aki ekkortól számítja a tanítórendek és protestánsok iskoláinak egyik nagy korszakát. Az egyházi iskolák újraalakulásához az elmúlt években nem kellett császári tanügyi szabályzat; csak társadalmi szabadság kellett. Működtetőik azonban ismét a világi iskolarendszerre figyeltek, hiszen lehetetlen volt egy negyven éve a maga útját járó, egységes világi iskolarendszer kellős közepében ott folytatni, ahol a negyvenes években abbahagyták. Már az elinduláshoz türelem és alkalmazkodás kellett. A televíziós híradások fonákja volt, hogy Dabas-Sári lett a legismertebb egyházi iskolaalakulás, holott szerte az országban számos társa alakult egyetértésben, sőt, együttműködésben. Ennek a közös működésnek az az alapja, hogy az egyházi iskolák állami közoktatási feladatot látnak el. Vonatkozik rájuk a tanügyi törvény és a Nemzeti Alaptanterv. Versenyhelyzet ma is van, ami a tanulók jelentkezését illeti, de nem lehet különbségtétel az iskolafinanszírozást illetően. Az egyházi iskolák éppúgy a magyar társadalom iskolái, mint az önkormányzatiak. Ez a szabadság: lehet választani. Panek Sándor Reformátusok A megyében alakult vagy átvett református oktatási intézmények mindegyike bizakodhat a jövőjét illetően. Településükön a legkeresettebb intézmények közé tartoznak, s legfeljebb a finanszírozás nehézségei okozhatnak átmeneti gondokat a fenntartásban. Hódmezővásárhely legkeresettebb középiskoláját, a Bethlen Gábor Gimnáziumot a református egyház működteti. Az iskola megőrizte korábbi jóhírét; tanárai megmaradtak és évről évre sok tanuló jelentkezik az iskolába. Jelenleg mintegy 50 tanár körülbelül 400 tanulót oktat. A hittanitás önkéntes, és az istentiszteletre is az megy, aki lelki szükségét érzi. A városban új indítású református iskola, a Szőnyi Benjámin Altalános Iskola is működik. Mivel három éve indult, egyelőre csak 3 felmenő osztálya, 70 diákja van. Szentesen 1993-ban vette át a református egyház a Kiss Bálint Általános Iskolát. A hajdani szentesi református lelkész-polihisztorról elnevezett iskolában a 28 tagú a tantestület megmaradt az átvétel után is. Az iskola elhelyezkedett a város oktatási rendszerében, az első osztályaiba jelentkezők száma nem csökkent. Szegeden egyetlen református oktatási intézmény működik, a Clarisseum Református Óvoda. Azt azonban a város legkeresettebb óvodái között tartják számon. Az intézményt 1992ben vette át a református egyház, s az átvételnek kezdetben rossz hangul volt; a 8 óvodapedagógus közül 5 távozott az intézményből. Jelenleg 108 gyermek van az óvodában; a napokban lezárult idei jelentkezés többszörös „túljegyzést" mutatott. S. P. S. Csongrád megye egyik legtekintélyesebb középiskoláját, a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumot a református egyház tartja fenn. (Fotó: Tésik Attila) A megyében a rendszerváltozás után 1991ben alakult meg az első egyházi fenntartású oktatási intézmény: ekkor 42 évnyi kényszerszünet után a szegedi Piarista Gimnázium indult újra. De visszatértek az iskolanővérek és a jezsuiták is, katolikus és református óvodák és iskolák alakultak, vagyis ha lassan is, de visszafordíthatatlanul bizonyos egyházi oktatási hálózat kezdett kialakulni. Szeged és Csongrád megye egyházi fenntartású oktatási intézményeiről az 1990-9l-es premier óta eltelt több mint öt év nyilvánvalóvá tette, hogy a kezdetben jelentősnek beállított és sokszor felnagyított egyházi-világi oktatási ellentétek egyáltalán nem bizonyultak időtállónak. Még közvetlenül az 1990. október 23-i első szabad önkormányzati választás előtt is úgy tűnt, hogy egyetlen iskola - a Szeged hajdani legjobb középiskolájának számító Piarista Gimnázium - felélesztéséhez is komoly érdekellentéteket kell legyőzni. A régi oktatási és kulturális célú épületeket elvették, s mire az egyházak ismét hasznosíthatták volna őket, azokban többnyire más - többnyire szintén oktatási vagy kulturális - intézmények kaptak helyet. Ez utóbbiak ugyanolyan jogosnak érezték az épület használatát, mint a korábbi tulajdonos. Szegeden például iskolától és kollégiumtól kezdve tévéstúdióig, egyetemi vagy főiskolai épülettől hangverseny-próbateremig szinte mindenféle létesítmény szerepelt a visszakövetelendő listán. Aztán az egyházi ingatlanok kárpótlásáról szóló törvény megjelenése után mintha az egész egyházi iskolaügy az országos minta ellen szólt volna. A 90-ben felálló új önkormányzatok tárgyalásokat kezdtek az egyházakkal, szándéknyilatkozatok születtek, és az ingatlanokról való alkudozás természetéből adódó súrlódásoktól eltekintve Szegeden és környékén semmi sem utalt arra, hogy a Dabas-Sári iskola ügyéhez hasonló történet kezdene kipattanni. Egy középiskolai kollégium átköltöztetésével 1991ben - bár helyszűkével küszködve, barakkokban is oktatva -, de 42 év után újra oktathatott a városban a Piarista Gimnázium. Nem sokkal követte Vásárhelyen a református Bethlen Gábor Gimnázium, valamint Szegeden a Miasszonyunk Iskolanővérek által újra elindított Karolina Elemi Iskola és Gimnázium, amelynek az „újkori" története mintapéldája lett annak, hogy hogyan lehet hosszabb kifutással, fel-fellángoló érdekellentétek nélkül az oktatás érdekeit figyelembe véve visszaszolgáltatni egy épületet. Bár több ingatlanügy még nem zárult le - eredetileg a törvény tíz évet írt elő kifutási időnek - a város egyházi oktatási térképének fó vonalai már kirajzolódtak. Megalakult két katolikus óvoda (a reformátusoknál a Klarisseum biztosítja az óvodai szolgáltatást), valamint a Karolina Iskola és a Piarista Gimnázium is „népszerűnek" bizonyult, vagyis akkor sem volt gondjuk a beiskolázással, amikor a demográfiai hullámvölgyet más iskolák alaposan megszenvedték. Az egyházi jellegű oktatás „hálózatszerű" kialakulására legjobb példa erre a Karolina esete. Ha a Szentháromság utcai Óvoda fenntartásának jogát a Miasszonyunk Iskolanővérek rendje megkapja, és ha a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával közösen sikerül beindítani a Tanítóképzőt, akkor teljessé válik a kínálat. Vagyis egy szüló úgy adhatja majd a gyerekét az egyházi oktatásba, hogy a gyerek az óvodától a felsőfokú képzésig egyházi fenntartású oktatási intézménybe járhat, és egyúttal világi polgári képzettséget szerezhet. (Ide tartozik még a Szegedi Felsőoktatási Szövetséggel együttműködő Hittudományi Főiskola is, ahol viszont második szakként hittanári képzettséget lehet kapni.) Míg az önkormányzat a városi iskolák bér- és működtetési kiadásait alaposan megnyirbálta, az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Szeged városának takarékossági okokból érdeke lett, hogy bizonyos épületeket más (így egyházi is) fenntartónak engedjen át. Sőt, az idei téli oktatásbeli kapkodó „fűnyírás" mintha azt sugallta volna a szülőknek, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézményekben (köztük az egyházi iskolákban, óvodákban) mindez nem következhetett volna így be. Szegeden tehát nyugalom van az egyházi fenntartású intézmények között, s ez a nyugalom jót tesz az oktatásnak. Panek József A hagyomány kötelez Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola (Erzsébet tér 1.), Kiss Bálint Református Általános Iskola (Kossuth tér 1.) Makó Szent István Katolikus Általános Iskola és Gimnázium (Szent István tér 6.) Szeged Óvodák: Avar utcai Katolikus Óvoda (Avar u. 5.), Harmat utcai Katolikus Óvoda (Harmat u. 2.), Klarisseum Református Óvoda (Sóhordó u. 13.) Általános és középiskolák: Miasszonyunk Iskolanővérek.Karolina Elemi Iskola és Gimnázium (Szentháromság u. 74.), Dugonics András Piarista Gimnázium (Munkácsy u. 9.) (Az új piarista gimnázium építése jövő tavasszal kezdődik.) Kollégiumok: Szent Imre Katolikus Kollégium (Londoni krt. 13.), Sík Sándor Piarista Kollégium (Lechner tér 3.) Felsőoktatási intézmények: Hittudományi Főiskola és Szeminárium, második szakos hittanárképzéssel együtt (Dóm tér 6.), Jezsuita Noviciátus (Dóm tér 5.) Vásárhely Bethlen Gábor Református Gimnázium (Szőnyi út 2.), Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola (Deák Ferenc u. 6.) Megyei kínálat Hány egyházi fenntartású oktatási intézmény működik a megyében? Hol találhatjuk meg őket? Alábbi összesítésünkből ez derül ki. A felsoroláshoz tudni kell, hogy az intézmények közül több országos beiskolázású. A piaristák építkeznek Járatná-e gyermekét egyházi iskolába? Öt tervező építészt kért fel a Piarista Rend, hogy a szegedi új gimnázium tervezésére pályázzon. A pályázatnak június elsején lesz eredményhirdetése, majd jövő tavasszal a Franciahögy kijelölt telkén elkezdődhet az építkezés is. Ha minden jól megy, a rókusi piarista gimnázium 1998 nyarára készül el. A szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban jelenleg körülbelül 250 diák tanul, ám a számuk akkor sem lehetne nagyobb, ha az iskolába történetesen több jelentkezőt (évek óta 20-40 százalékos a túljelentkezés) vennének fel. Az 1991-ben visszakapott Munkácsy utcai épületet ugyanis a gimnázium pár év alatt kinőtte, a barakkoktatás sem jelenthet jövőt, így végleges megoldásnak természetesen az új gimnázium építését tartják. A kormány által ingatlankárpótlásként megítélt 840 milliós összeg (három részletben, három év alatt jut el a rendhez) és a Szeged városa által ingyenesen juttatott franciahögybeli telek immár bizakodásra ad okot a szegedi piarista rendházban. A Piarista Rend 5 tervező építészt kért fel előtervek készítésére, az ó munkáik fognak pályázni az épületegyüttesre. Eredmény június elsejére várható. A nyertesnek 5-6 hónap áll majd a rendelkezésére a tervek végleges elkészítésére, vagyis jövő év áprilisában-májusában elkezdődhet az építkezés is, amely körülbelül 18 hónapig tart majd. Ha minden rendben folyik, 1998 nyarára készen lesz a 450 tanulót befogadó új piarista gimnázium. Az új épületben a piaristák oktatási kínálata speciális számítástechnikai képzéssel (az iskolának az egyik legmodernebb számítógépparkja van Szegeden) és hangsúlyosabb idegen nyelvi képzéssel bővül majd. P. J. Klézli Attiláné (gyesen lévő raktáros): - A kérdésre teljesen egyértelmű választ tudok adni: nem. Azért nem, mert nem vagyunk vallásosak. Nem csak a szűkebb családunk, tehát a gyermekeim és férjem nem vallásosak, de nagyapám és nagyanyám sem volt hívő ember. Bár aprók még a gyermekeim, de eleddig még meg sem fordult a fejemben, hogy majdan egyházi óvodába vagy iskolába írassam őket. Ugy gondolom, ebben később sem fog megváltozni a véleményem. Szabóné Jójárt Beáta (gyesen lévő asszisztens): Nem túl gyakran járok templomba, ettől függetlenül én járatnám a gyermekeimet egyházi iskolába. Miért ne? Megmondom őszintén, én nem tiltom őket a vallástól. Miért tiltanám? Ha úgy határoznak majd, hogy ilyen intézménybe szeretnének járni, akkor járjanak. Nem mondok nekik ellent. De nem is teszem kötelezővé, hogy egyházi iskolába járjanak. Az egyházi oktatásról egyébként jó véleménnyel vagyok. Gábor István (építészmérnök): - Két fiam van, s természetesen járatnám egyházi iskolába a gyermekeimet. Hogy miért? Mert az egyházzal és a vallással kapcsolatos alapgondolatokat elfogadom. Jómagam is vallásos vagyok, s a gyermekeimet is ilyen szellemben nevelem. Ha nagyobbak és érettebbek lesznek, dönthetnek, hogyan és mit gondolkodnak e témáról. Kötelezni nem fogom őket, hogy egyházi iskolába járjanak, de a lehetőséget szeretném megadni nekik. Pádár Tibor (betéti társaság marketing menedzsere és műszaki fejlesztője): - Mivel gyermekeim az általános iskola felsőtagozatán tanulnak, azt gondolom, elkéstem azzal, hogy egyházi iskolába járassam őket. Nekem egyébként annak idején voltak olyan osztálytársaim, akik egyházi általános iskolában végeztek. Meg kell mondanom, felkészültebbek voltak, mint mi. Ma már azonban a magániskolák is legalább olyan színvonalasak, mint az egyházi oktatási intézmények. Szarka Tünde (gyesen lévő eladó): - Nyolchónapos gyermekem van, s megmondom őszintén, még nem gondolkodtam erről a témáról. Hozzáteszem, nem vagyok vallásos ember. Ha a távolabbi jövőbe tekintek, akkor a gyermekem sorsának alakulása szempontjából az oktatás színvonalát fogom nézni. Ha az egyházi iskolák jobbak lesznek, mint az átlagiskolák. akkor valószínűleg az előbbibe fogom íratni. De ez még nagyon messze van. (Fotó: Révész Róbert)