Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-12 / 86. szám

PÉNTEK, 1996. ÁPR. 12. HANGSÚLY 3 Adyfalvától Zágonig • Komárom (MTI) A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére Adyfalvától Zágonig címmel magyar irodalomtörténeti monográfia jelent meg Komáromban. Szerzője, Szénássy Zoltán 42 éves tanári tapasztalatait és 25 éves kutatói munkáját foglalta össze a fényképekkel gazdagon illusztrált 225 oldalas kötetben. A monográfia azoknak az íróknak, költőknek életútját kíséri végig, akik örökérvényűén beírták nevüket a magyar irodalomtörténetbe, többek között Ady Endréét, Benedek Elekét, Jókai Mórét, Petőfi Sándorét, Tamási Áronét. A rádió tartozik • Budapest (MTI) Az Antenna Hungária csütörtökön a Fővárosi Bírósághoz fordult fizetési meghagyás kibocsátásáért a Magyar Rádió és a Duna Televízió ellen - jelentette be Őri András, a társaság szóvivője. Elmondta: a társaság e lépésre azért kényszerült, mert a műsorszolgáltató cégek ugyan elismerték tartozásaikat, de annak kiegyenlítésére nem láttak módot. A Magyar Rádió 396 millió forinttal, a Duna Televízió 147 millió forinttal tartozik az Antenna Hungáriának. Közvetlenül a sajtótájékoztató után bejelentette azt is, hogy a Duna Televízió tegnap, a délelőtt folyamán tartozásának nagyobb részét átutalta a műsorszóró részvénytársaságnak. Kádár igazgat • Budapest (MTI) Az MDF az elkövetkező években aktív szerepet kíván vállalni abban, hogy Magyarország új európai honfoglalása az ország érdekeinek megfelelően történjen mondta Kádár Béla országgyűlési képviselő, akit Lezsák Sándor pártelnök az MDF nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatainak igazgatójává nevezett ki. Kijelentette: nemzetközi pártkapcsolatak révén, a külföldi tapasztalatok átvételével kívánja elősegíteni, hogy Magyarország mielőbb érett legyen az Európához való illeszkedésre. Toporognak a külföldi bankok? • Debrecen (MTI) „A külföldi bankok itt toporognak nálunk, pénzt akarnak adni, de nincs mire és nincs kinek" - mondta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemieti Bank alelnöke Debrecenben a Közgazdász Hallgatók Egyesülete rendezte konferencia nyitóelőadásában. A pénzügyi szakember - bár mint ezúttal is hangsúlyozta: teljes mértékben a nyitott piacgazdaság híve -, a jelenlegi átmeneti helyzetben elengedhetetlen az állam nagyobb szerepvállalását az infrastrukturális beruházások finanszírozásában. I A millecentenárium jegyében Árpád vezér és Ópusztaszer A látnivalóban bővelkedő park kínálata mellett a körkép épületében is több, értékes és szép kiállítás várja a látogatókat. (Fotó: Enyedi Zoltán) Immár negyed százada - a honfoglalás 1100. évfordulójának jegyében - kezdett el épülni az Opusztaszeren a nemzeti történeti emlékpark, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint a magyar törzsi vezérek első „országgyűlésüket" is tartották. E 25 esztendő alatt kialakult az 55 hektáros park a skanzenjeivel, a múzeumi résszel, a vigalmi negyedével, az újdonságok sorában pedig megemlíthető a sok érdeklődőt vonzó Feszty-körkép, a Szer monostora kiállítás, illetve a Királyok panoptikuma is. A közelmúltban közhasznú társasággá alakult intézmény ügyvezetőjével, Nagy Lászlóval az 1100. évfordulóra tervezett ünnepi programok mellett, azok tudatformáló szerepéről is szót ejtettünk. • Az utóbbi hónapokban - és nem csupán a körképnek köszönhetően - pezseg az élet az emlékparkban. Látványos változások sora fogadja a látogatókat, hiszen a park tavasszal időszerű szépítése, a skanzenházak meszelése mellett - a hírek szerint - új kiállítások megnyitására is készülnek. - Valóban. Május 26-ra tervezzük a parkavató ünnepséget, amelyet szeretnénk méltó módon megrendezni. Ezenkívül az idei jeles évforduló miatt úgy éreztük: Ópusztaszer - egyesek által ugyan vitatott - történelmi hagyományai, illetve a park létrehozásáért, fejlődéséért 25 éve fáradozó elődök iránti megbecsülés is arra kötelez minket, hogy a lehető legszínvonalasabban emlékezhessenek az ide látogató vendégek honfoglaló őseinkre. Színes, látványos programjaink, kiállításaink természetesen a napjainkig fennmaradó történelmi tényekre, emlékekre alapozva valósulnak meg. Fontosnak tartjuk, hogy a tagadhatatlanul a magyarságtudat erősítését is szolgáló tárgyi, valamint az élő, kosztümös bemutatók - izgalmas, érdekes szórakozást nyújtva - elősegíthessék történelmi ismereteink szélesítését. • Konkrétan milyen új látványosságokkal várják a látogatókat? - Készül a leendő kávéházban a Finnugor népek, az előcsarnokban a Körkép körkép című kiállítás. Az emeleten a magyar királyok panoptikuma látható, augusztustól pedig Vágó Pál most restaurálás alatt lévő, 15x3 méteres panorámaképe, valamint a Promenád 1896 című nagyszabású viselettörténeti bemutató gazdagítja a kínálatot. Kint a parkban a víz világnapján felavatott gátőrház mellett újdonság lesz a - jelenleg épülő - világ magyarjainak háza, május 27-én nyílik az Erdők temploma kiállítás, a Cseteféle pavilonok egyikében. A skanzent is megpróbáljuk élővé tenni: magyar népművészek dolgoznak a parkban és munkájuk meg is vásárolható. Többek között megemlíthető, hogy üzemel majd a pékség, a csongrádi halászházban halászlét árulunk, a községházán esküvőket lehet tartani, az étterem bő választékának sorában pedig szerepelnek majd a középkorból fennmaradt receptek alapján készített ételek is. Természetesen gondolunk a kisebb pénzű emberekre is, akiknek lehetővé tesszük, hogy - akár baráti társasággal együtt - szalonnát süthessenek, vagy bográcsos pörköltet főzzenek. Lesznek pecsenyesütők, a büfében viszont szendvicseket, hidegtálakat kaphatnak az egész napot itt tölteni szándékozók. Vágyunk az, hogy bizonyos mértékig néppark is legyen ez a hely. így a történelmi hagyományok, legendák hatása, megismerése mindenki számára lehetővé válhat. Főként a gyermekekre gondolunk, akik figyelmét mindenképpen fel szeretnénk hívni történelmünk értékeire, amelyhez az itt folyó régészeti ásatások szintén segítséget adhatnak. Az említetteken túl sajnos - egyelőre csupán az álmaink között szerepel a „Magyar szellemi panteon", amelynek terve, programja kész, ám anyagiak hiánya miatt a megvalósítás várat magára. Ugyanakkor adottak a feltételek a szintén érdekes és hasznos látványosságot biztosító Sámán idők lovasai produkcióra, amelynek szereplői korabeli öltözékekben és fegyverekkel mozgalmas viadalokat mutatnak be. Említést érdemel az is, hogy a látottakat mindig ismeretterjesztő kommentár is kíséri. • Az eddig - a teljesség igénye nélkül - felsorolt programok is vélhetően rengeteg embert vonzanak majd a parkba. Biztosítottak-e ehhez a megfelelő infrastrukturális feltételek? - Részben igen, de „eltüntetjük" a szemet bántó pavilonokat, valamint új mosdók készülnek. Továbbá pihenő- és főzőhelyek, játszóterek teszik lehetővé a kulturált körülmények közötti időtöltést. Ha óriási erőfeszítések árán is, de garantálnunk kell itt egy megfelelő ellátási színvonalat, hiszen október 31-ig több nemzetközi találkozó, konferencia színhelye lesz az emlékpark. Az ilyen eseményekre pedig a jövőben is számítani szeretnénk, mivel köztudott: társaságunk önfenntartó, és csak a bevételekből biztosíthatjuk a működési és fejlesztési költségeket, ezzel együtt pedig azt, hogy e csodálatos park hosszú távon a magyarok zarándokhelye lehessen. N. Rácx Judit jegyzet Nemzeti(etlen) YTatárainkon túl élő magyarokkal beszélve gyakii ran érzi az ember úgy, hogy ők, az idegenből ideérkezők nálunknál jobban őrzik múltunk, őseink emlékeit. Márpedig az elődök iránti tisztelet magában hordozza önbecsülésünk csíráit is. Most, a millecentenárium évében különösen indokolt lenne, hogy történelmi értékeink felidézésével hajtsunk fejet a magyarság nagyjai előtt. Különösen jogosnak tűnne ez egy olyan helyszínen, mint az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol - a hagyomány szerint - honfoglaló őseink megtartották az első országgyűlést. Ezért is merült fel, hogy az 1100. évforduló tiszteletére kihelyezett országyűlést kellene tartani a mára már igazán színvonalassá fejlesztett emlékparkban. Az élet azonban mást „produkált". Hogy miért? Sokak szerint az ok egyszerű: túl messze van Ópusztaszer Budapesttől, illetve az országatyák többsége azt sem tudja, milyen történelmi értékeket, hagyományokat ápolnak ezen az emlékhelyen! Természetesen ezeket nem tekinhetjük igázán elfogadható mentségnek. Sőt: talán azon történészek véleménye is megkérdőjelezhető, akik nem tartják fontosnak - tudományos bizonyítékok hiányára hivatkozva - „csupán"a hagyományok ápolását. Ugyanakkor más népek mindent megtesznek annak érdekében, hogy elődeik életéről, cselekedeteiről szóló információkhoz jussanak, még ha mondák, regék útján is. M

agyarországon pedig némelyek bajnak tekintik felvállalva a magyartalanság vádját is -, hogy létezik a fővárostól távol eső kis falu, ott egy emlékhely, amelynek régészeti és tárgyi látványosságaira kellene, felfűzni" őseink tetteit. És éppen most, 1996ban. üj. ai^ Április 20-ig: CIMSEC CSEMPERAGASZTÓK fagyálló minőségben J^^JTf ij^j 10% engedménnyel kaphatók Or ^ir ^ Szeged, Csongrádi sgt. 27. MAMII RAII Tel.: 62/491-022. ítlvUUL DAU Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 • Feltöltik Zsanát A Mol Rt, ráfizetett e IS • Budapest (MTI) A Mol Rt. a földgázellátási kötelezettségének az elhúzódó hideg tél során is eleget tett, bár ez jelentős ráfizetést okozott a társaságnak - jelentették be a Mol Rt. sajtótájékoztatóján. Elhangzott, hogy az orosz beszállítók együttműködési készséget mutattak, hiszen a tervezettén felüli importigényeket maximálisan kielégítették. A behozatal mellett növelni kellett a hazai kitermelést is, és a föld alatti gáztárolókban lévő készleteket is igénybe vették. A terven felüli vásárlás 2,4 milliárd forint, az előrehozott hazai kitermelés 645 millió forint, a jelentős ipari felhasználók biztonságos ellátása érdekében a fűtőolaj-többletértékesítés további 2 milliárd forintos veszteséget okozott. E tapasztalatok alapján a Mol Rt. már most megkezdte a felkészülést a következő télre: a napokban megkezdődik a földgáztárolók, így az új, 600 millió köbméteres zsanai tároló feltöltése. A 12,2 milliárd köbméteres importtal és hazai termeléssel együtt a Mol - a tárolók igénybevételével - akár évi 14 milliárd köbméter földgáz forgalmazását is biztosítani tudja. / Pető ellentmond • Kaposvár (MTI) A közvéleményt ezekben a napokban leginkább a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló döntés foglalkoztatja vélekedett Kaposvárott megtartott sajtótájékoztatóját Pető Iván, az SZDSZ elnöke, aki elmondta, hogy a két koalíciós párt, az MSZP és az SZDSZ frakciója teljes egyetértésben határozott erről a kérdésről, s amint az a szerdai több hónapos előkészítő tárgyalássorozatot követő egyeztetésen is kitűnt, a frakciók és a kormány között nincs érdemi különbség a témát illetően. Egy másik időszerű kérdéssel a központi nyomozóhivatal létrehozásával kapcsolatosan kijelentette: olcsó államot ígértünk, s ezért azt gondolom, a már meglévő, s ezt a feladatot ellátni hivatott szervezeteket, a rendőrséget, a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az ügyészséget kell megerősíteni, nem pedig egy újabb hivatalt létrehozni. Arra a kérdésre, hogy a szabaddemokraták frakciója mellette vagy ellene szavazna-e, ha a kérdés a Parlament elé kerülne, határozottan kijelentette: ellene. Hozzátette, még korántsem biztos, hogy egyáltalán eljut a parlamentig az ügy, hiszen a központi nyomozóhivatallal kapcsolatban máris számos aggály merült föl. Pető Iván kifejtette: ahhoz, hogy visszaszorítsák a feketegazdaságot és a korrupciót, elsősorban az adótörvénynek kell változnia, a rendőri intézkedések csak tüneti kezelést jelentenek. • Szlovén-magyar üzleti találkozó Mindkét fél eladni óhajt A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a szlovéniai Muraszombati Regionális Kamara képviselői tegnap, csütörtökön együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden. Az ünnepélyes eseménnyel párhuzamosan a kamara szlovén-magyar üzleti találkozót is rendezett, amelynek keretében az export- és az importlehetőségekben érdekelt szakemberek cserélték ki tapasztalataikat. Mint ahogy azt lapunk kérdéseire válaszolva Franc Pucko, a Muraszombati Regionális Kamara külgazdasági tanácsadója elmondta, Szlovénia és Magyarország között jók a gazdasági kapcsolatok. Míg 1990-ben Szlovéniából 62 millió dollár értékben érkezett áru Magyarországra, 1995 végén a szlovén export már túllépte a 114 milliót. Magyar részről hat évvel ezelőtt 77 millió dollár értékben szállítottunk árut Szlovéniába, 1995-ben pedig már 226 millióért. A két ország közötti kereskedelemben rangos helyet foglalnak el a mezőgazdasági, élelmiszer- és textilipari termékek. A forgalom kedvező alakulásában az is szerepet játszott, hogy a két ország között 1994. július l-jén szabadkereskedelmi megállapodás jött létre.A kapcsolatok fejlődését még gátolja az infrastruktúra hiánya, hiszen egyetlen határátkelőhely működik, a rédicsi, ahol nem ritkán 20 órát vesztegelnek a kamionok. A két ország között nincs közvetlen vasúti összeköttetés. Az ígéretek szerint 1997 végéig Muraszombat és íalalövő között lefektetik a síneket, az autópályát pedig szlovén részről a határig megépítik. A tegnapi találkozón különben kiderült, hogy mindkét fél inkább eladni szeretne a másiknak. A szegedi Tornádó Kft. képviselője jelezte viszont: szívesen venne szervestrágyaszóró, valamint kerti kisgépeket. Egy üzlet egészen biztosan létrejön a tapasztalatcserének köszönhetően: a szatymazi áfész és a maribori kereskedő cég, a Vepi közösen működtet majd felvásárló telepet. A szlovének régóta keresték a kapcsolatot Csongrád megyével, azt követően, hogy a szombathelyi, a zalaegerszegi és a pécsi kamarákkal már együttműködési szerződést kötöttek. Az új helyzetben a régiók vásáraihoz is nagy reményeket fűznek kamarai szakemberek. A Csongrád megyeiek először idén augusztusban mutatkozhatnak be a muraszombati nemzetközi élelmiszeripari és mezőgazdasági vásáron. F. K.