Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 1. KAPCSOLATOK 15 Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az itt közölt írások szerzáik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Bolondozás... A TV híradóban közvetítették az egyik budapesti nagybani piacon készített felvételt. A kereskedő kijelentette, hogy szükség van hollandiai vágott virág importjára, mert a hazai termelés a csúcs idején nem tudja kielégíteni a fogyasztást. Én e kijelentéssel mint kis virágtermelő nem értek egyet. Először is: a TV híradó időpontjában éppen a szegedi-szentmihály teleki nagybani virágpiacon a szegfű ára az előző piachoz képest szálanként 10 forintot esett, és esetenként a termelő nem tudta az összes áruját eladni. Hosszú, hideg, napfény nélküli telet küzdöttünk, ezért kevesebb a szegfű és a gerbera, a tulipán és a többi virág időzítését lehetetlen volt a korábbi 10 év enyhébb teléhez rögzíteni. Nagy költséggel teleltünk, több helyen a fóliaházakat a nagy hó összetörte. Erős volt a növénybetegségek jelenése is. Kérdem, ha mi ilyenkor nagyobb kereslet esetén nem tudunk pénzhez jutni, hogy fedezzük kiadásainkat, hogyan éljünk meg. Az importőrök azt mondják, Magyarországon nem érdemes virágot, zöldségfélét, gyümölcsöt termelni, illetve állatot A Délmagyarország 1996. március 21-i számában „Senki ne hagyja magát..." címmel megjelent íráshoz szeretnék pár gondolatot hozzáfűzni. A nyugdíjpénztárak működésének feltételeit - egyebek mellett - az 1993. évi XCVI. törvény szabályozza. Annak hatályos módosítására a mai napig nem került sor. Ez magyarázza annak gyermekbetegségeit is. Bár a parlament már - teljesen indokoltan - változtatott az idevaló legvitatottabb törvényi rendelkezéseken, szigorúan véve a mai napon sincs még lehetőség arra, hogy az öregségi és a korkedvezményes öregségi nyugdíjas tagokon túl más nyugdíjkategóriába tartozó pénztártag is „pénzéhez jusson". Ez tehát nem a pénztár alapszabályán, pláne nem jóindulatán tartani, sőt tovább megyek: nem érdemes textiliát, kerékpárt, cipőt gyártani. Mert külföldről mindent olcsóbban, jobb minőségben, csomagolásban lehet behozni. Ez a gazdaságpolitika a teljes puszulásunkat hozza. És mondják meg, mi magyar termelők mit tegyünk!? A falusi turizmust ne ajánlják, mert a falvak, különösen a tiszántúliak, lepusztulóban vannak, és az idősebb őslakosok biztonsága nincs meg, félelemben élik öreg napjaikat. Id. Kotogán Vilmos * A Kotogán Vilmos levelében megfogalmazottak bár az írás a Nőnap körüli anomáliákhoz kapcsolódik mostanáig (és valószínűleg még sokáig) aktuálisak. Ritkán adódik, hogy egy kistermelő tollat ragadjon, levélben tiltakozzék. Sorainak e két okból adunk teret, a fontos, szó szerint közölt levelek között. És reménykedünk abban, hogy az illetékesek közül valaki mielőbb felfigyel az idős kistermelők problémáira, véleményére, és történik valami az érdekükben. Hogy virágosabb kedvük legyen... vagy megváltozott szemléletén múlik, szerencsére. Ehhez képest már talán másodlagos, hogy egy sikertelen közgyűlést követően a megismételt közgyűlésig legalább 15 napos időtartamnak kell a törvény szerint eltelnie. A fenti ismereteket azért tartanám célszerűnek az olvasókkal megosztani, mert a cikk számomra sugallt üzenete szerint már a nyugdíjpénztárak is hivatalosdit játszanak (játszottak). Ez a viszonylag új, a törvényalkotó szándéka szerint is erőteljesen támogatandó öngondoskodási forma talán érdemes arra, hogy legalább akkor ne bántsuk, ha arra nincs való ok. Papp László FUTURE Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjbiztosító Pénztár Az április első napján szokásos beugratások, fölültetések minden bizonnyal több évszázados múltú hagyományok. Eredetükre nézve csak találgatásaink lehetnek. Annyi bizonyos, hogy akit sikerült beugratni, azon napokon át derültek a környezetében. Hallottam egy 5 kedves ismerősömtől, hogy inas korában (vízvezeték szerelést tanult hajdan) egyik tanonctársát István mester elküldte Péter mesterhez: kérjen rögvest egy kis reszelőzsírt. Gyanútlan inaskám vágtatott. És amikor az üzenetet előadta, azt a feleletet kapta, hogy ád, de csak akkor, ha István mester azonnal elküldi cserébe a saját, eredeti szemmértékét. Olyat is mondott - visszaüzenés képpen István mesternek -, amit a tanonc nem mert megmondani küldőjének. Akik a nagy eseményt látták, derülve mondották: „Április bolondja, fölmászott a toronyba, mögnézte, hogy hány óra: fél tizenkettő, bolond mind a kettő." Mármint a beugrató és a beugratott. Persze - vélekednek tovább emberek - a bolondos április vonatkozhat a szeszélyes időjárásra, illetőleg a tavasz szerelemteremtő csalfaságaira is. A Szegedi Szótárban Bálint Sándor nyomán ez áll: „Április bolondja (=annak mondják, akit április elsején sikerült lóvá tenni). Ez a - végső fokon - játékos ugratás, márcsak derűs volta miatt is ragályos, azaz: „Egy bolond százat csinál." Másként: „Égy bolond, száz bolond." Az április elsejei bolondos beugratásoknak, lóvá tételeknek és fölültetéseknek nem csak a munkahelyek, nem csak az iskolák adnak színteret. Idősebb családtagok is szívesen teszik próbára a velük egy fedél alatt élő fiatalokat, ennek azonban egyfajta figyelmeztető szerepe van: máskor, főként a házon kívül vigyázni kell. Akit többen is „átvertek", arra mondották: „Járja ám a bolondját!", „Mán mögént a bolondját járja". Itt még egészítsük ki bolondériás emlékeinket azzal, hogy az 'áprilisi tréfa' nyilván a felültetésekre vonatkozik elsősorban, de jelenti a futó tavaszi csalárdka-szerelmeket is. Il|. Lele József „Levél" Mint Önök mai lapszámunkon bizonyára örömmel érzékelik a DM külcsínben és belbecsben egyaránt megújul. Ez az olvasóink javát szolgáló változás a kapcsolatainkat ápoló, hagyományos, levelezési rovatunkban is érzékelhető lesz. A lap egészének struktúrájához való alkalmazkodás, az új DM-Layout az Olvasószolgálattól is fegyelmezettebb, ugyanakkor színesebb, változatosabb témaközelítést, hangsúlyozást igényel. Az új módszer jegyében e rovatban az olvasói levelek közül valamelyik hangsúlyt kap, másokat rövidítve közlünk, illetve tartalomismertetésre vállalkozunk. Ehhez természetesen szükséges az Önök együttműködése: tisztelettel kérjük, továbbra is írjanak a DM-nek, ám fogják szorosabbra soraikat, szíveskedjenek röviden, lényegre törően fogalmazni. Hogy minél többük levelét idézhessük fontosként, szó szerint. Köszönjük! Kérés A Somogyi utcai villamos végállomás visszaállítását szeretnénk kérni az átszállások megkönnyítése érdekében. A temető, a Il-es kórház megközelítése könnyebb volt a régi szisztéma szerint. Csak egy intézkedésen múlik, hogy a 3-as villamos elmenjen a régi, a Somogyi utcai végállomásig. Nagyon megköszönnénk ezt, mindazok nevében, akiknek nehezére esik az átszállásnál még pár száz méter megtétele is. Margit néni Szégyen Állok a ház előtt, kukucskálok a korhadt kerítéslécek között, fájó az emlék, hisz itt születtem. A házat Pintér nagyapámék építették. Újszegedi híres nagy család volt, tizenegy fiú gyermekkel, egy egész focicsapattal. A porta eredetileg a Bethlen, a Pécskai és a Kállai utcán, fel a Tisza-partig nyúlt. Ahogy szaporodott a család, annak arányában apadt a kert nagysága. Eladogatták nagyapámék, ahogy a szükség kívánta. Végül a nagy ház került dobra; vagyis „megették" a gyerekek. Az utcát, ahol a ház és egyben emlékmúzeum áll, ma Szent-Györgyinek nevezik. Igen, az utolsó tulajdonos a mi Nobel-díjasunk, SzentGyörgyi Albert házáról van szó (remélem, nem sértem meg az emlékét), amit én még mindig a nagyapámék házának nevezek. Fáj, hogyan pusztul. Botrányos, milyen gondozatlan, elhanyagolt a ház és környéke. Mellette százéves ház, embermagasságú gyom közt. A kerítések düledező tákolmányok. Ha külföldi vagy bárki odamenne, pirulnunk kéne. A világ tisztelettel adózik a C-vitamin feltalálójának. Mi, szegediek ilyen hamar feledünk? Ki a felelős a ház és környéke gondozásáért? Mert ahogy kinéz, azt nyugodtan nevezhetem Szeged egyik szégyenfoltjának. Fodor Istvánné sx. Pintér Ilona Mórahalmiakhoz Pető Margit szavai két sorban tudatják midazt, amit e levél kifejezni szándékozik. „Ide születtem, Létem ez, s örököm. " A mai magyar ember - bár tagadni próbálja - sokkal jobban rá van szorulva társai segítségére, megértésére, a közösségre, mint bármely más korban. Több mint 3200 településen éljük életünket, hol kevésbé, hol jobban egymásra utalva, elszakadva és szétszóródva. Vajon gondoltunk-e már úgy falvainkra, városainkra, mint élő, fejlődő, a múlt örökségét, s a jövő lehetőségeit magában hordozó közösségekre? Én ezt kísérlem meg most abban a hitben, hogy korunk viszontagságait csak az egységes emberi szándék által összetartott település, mint közösség képes súlyos sérülések nélkül túlélni. Keressük tehát azokat, akik múltjuk révén Mórahalomhoz kötődnek, s már nem a városunkban élnek. Szeretnénk ismét találkozni velük, hogy felelevenítsük s méltassuk munkájuk eredményét s a jövő generációinak adjuk meg a lehetőséget, hogy ismerjék meg és tisztelhessék azokat, akik városunk életfeltételeit megteremtették. Keressük azokat, akik őseik, családi kapcsolataik révén kötődnek Mórahalomhoz, de elsodródtak városunktól. Találkozzunk, mert ezek a szálak jelentik kisvárosunk kapcsolódását a külvilághoz. Kérem, jelentkezzenek, hogy segítségükkel a múlt értékei képezzenek alapot a mai kor munkájának, közös jövőnk, a jövő értékei érdekében. Jelentkezzenek, hogy a gyökerek ágakká erősítsék a fiatal hajtásokat. Nógrádi Zoltán polgármester Drága a virág Nyugdíj - pénz a áadásul 2 hétig 2S& jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1997/III. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havonta kibocsátott állampapír két héten keresztül kapható, hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? T-s Mert az egyéves futamidejű értékpapír évi 25,5%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően maga» erre az időszakra. c Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. c Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank Rt. és az MHB Rt. kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető, t Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figyelem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) C-s Mert - mint az alábbi listából kiderül -, sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/111.) 1996. március 26 - április 5-ig jegyezhető. Kibocsátási árfolyam: 1996. március 26-29. között 99,5%, 1996. április 1-5. között 100%. A kamatozás kezdő időpontja: 1996. április 10. Évi kamata 25,5%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt.: 6701 Szeged, Széchenyi tér (Tisza Szálló), Aradi vértanúk tere 3., Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek, Mórahalom • MKB Rt. 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 8. • Inter-Európa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. • Magyar Hitel Bank Rt. 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 5., Szeged, Baja AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Cenzor Bróker Kft. 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 21., Baja, Hódmezővásárhely • Pakett Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 10-12. VALAMINT: MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. MAGYAR iLLAHRtffo A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG