Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

SZERDA, 1996. ÁPR. 10. HAZAI TÜKÖR 7 ajánló m • A miniszter, aki haranglábat is védnökölt Klebelsberg és Szeged szerelme A szegedi egyetem alapkőletétele 1926 október 5-én. Klebelsberg egyik legnagyobb elképzelése vált valóra A pestiek lefitymálták, Szeged viszont a keblére ölelte: Zombori István történész szerint ez volt az egyik fö oka annak, hogy Klebelsberg Kuná, a Bethlenkormány iskolareformer kultuszminisztere beleszeretett Szegedbe. A város és a miniszter közötti kapcsolat olyan bensőséges lett, hogy Kelbelsbergnek ma is szabályos kultusza van. Alábbi interjúnk Zombori Istvánnal készült. • A Trianon okozta sokk után sokan úgy vélték, Szeged kulturálisan és gazdaságilag is lassú sorvadásra ítéltetett. Milyenek voltak azok a megváltozott körülmények, amelyekkel a Bethlen-kormánynak és kultuszminiszterének később szembe kellett néznie? - Az első világháború után Szeged számára különösen katasztrofális volt, ahogy az ország belsejében lévő városból egyszerre határszéli várossá vált. Szeged kulturális és gazdasági vonzáskörzete az Arad-Temesvár-Új vidék-Zombor vonalig terjedt, ez a terület gyakorlatilag egyszerűen elveszett. Sokan kérdezik, miért nem építették újjá a háború után a vasúti hidat. Erre én mindig azt mondom, azért, mert az a híd nem 1944-ben robbant fel, hanem 1920-ban, amikor azok a vasútvonalak megszűntek, amelyeken addig a gabonát, zöldségeket, stb. hozták. Ugyanígy a folyóval is: a Maroson keresztül Erdélyből minden jött. 1920 után ennek vége lett. A városnak teljesen új körülményekkel kellett szembené: nie: be kellett rendezkednie arra, hogy lezárt határok menti város lesz, annak minden hátrányával együtt. # Az utóbbi időben egyre többször elhangzik az a kérdés, hogy mi lett volna, ha akkor nincs egy Klebelsberg-habitusú kultúrpolitikusunk... - Igen, és egy időben sok olyan véleményt is lehetett hallani Klebelsbergről, hogy ő volt a nagy „elitista kultürpolitikus". Természetesen ez így nem igaz: soha annyi elemi iskolája és óvodája nem épült a huszadik századi magyar polgári társadalomnak, mint épp az ő idejében. Ha mondjuk Klebelsbergnek semmi köze Szegedhez - mint ahogy sok más városhoz nem volt ilyen kapcsolata - akkor is építettek volna iskolákat, de hogy mennyit, azt nem tudjuk. És itt figyelemmel kell lenni olyan személyiségekre is, mint Glattfelder Gyula püspök, aki 1923-ban jött Szegedre és Schneider Vencel, az alsóvárosi ferences házfőnök, hiszen Szegeden többek között az ő tevékenységük ösztönözte a miniszter politikáját. Én most kezdek rájönni arra, hogy Klebelsberg találmánya, az alföldi tanyasi iskolahálózat kiépítése, valamint a hozzá való anyagiak biztosítása legalább akkora tett volt, mint Amerikában a mai napig is legendás iskolabusz. A magyar Alföldön nem volt busz, nem volt út és nem volt pénz. Ehelyett Klebelsberg olyan körzetben építtetett iskolákat, amelyet egy akkori gyerek 3-5 kilométeres gyaloglással el tudott érni. Az pedig már a miniszter és a körülötte lévő szakembergárda zsenialitása, hogy az elemi iskola mellé odaépítette a tanítólakot is, úgy, hogy belmagasság, építőanyag, világítás, padok szempontjából mindent személyesen terveztetett meg. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a földes lakásokból, a 2-2.5 méter belvilágú tanyasi házakból ezek a gyerekek egy csodaiskolába jártak, ahol a tanítónak háromszobás lakása volt és egy jómódú polgár szintjén állt. Klebelsberg a XX. század első felének megfelelő nyugat-európai iskolaviszonyokat teremtett a magyar tanyavilágban! • Mitől lett olyan kedves város Szeged a kultuszminiszternek? - Klebelsberg nem véletlenül szeretett bele Szegedbe! Eredetileg ugye semmi köze nem volt a városhoz, de amikor a fővárosban akarta az elképzeléseit véghezvinni, a pestiek lefitymálták. Ugyanakkor Debrecen, de főleg Szeged a keblére ölelte: a város és a miniszter el voltak ragadtatva egymástól. Klebelsberg Szegeden és Szeged környékén mindig szívesen tett eleget mindenféle meghívásnak. Tudjuk, hogy az akkori városban a Hattyastelep egy 1000-1500 lakosú kis vasutastelep volt. Erre a kis telepre például Klebelsberg kultuszminiszterként, a kormány második embereként mind az óvoda, mind a harangláb (!) avatására ellátogatott. Az ő személyes pártfogó tevékenysége, védnöksége akkor gyakorlatilag pénzre váltható volt, hiszen erre a ma is elképesztő mennyiségű iskola és óvoda építésére a helyi kis önkormányzatok egyszerűen nem vállalkozhattak volna. • Az ország akkor is nehéz anyagi helyzetben volt. Honnan vették a pénzt az iskolaépítésekre? - Soha ilyen a magyar kultúra történetében nem volt: Klebelsberg az akkori állami költségvetésnek a mintegy 10 százalékát kihasította. Ez akkor személyi kérdés volt, hiszen Bethlen István miniszterelnöksége alatt gyakorlatilag ő volt a második ember a kormányban. Ezt a személyi befolyást ma a hivatásos gazdaságtörténészek némileg szemrehányólag róják fel neki, mondván, hogy az ország gazdasági lehetőségeit messze túlhaladó százalékot fordított az ország költségvetéséből a kultúrára. Tény: Klebelsberg kiválóan tudta menedzselni az elképzeléseit, és ehhez Szegeden a Glattfelderhez hasonló személyiségek kiváló partnerei voltak. • Mi lett a közvetlen következménye az iskolaprogramnak Szegeden? - Szegednek a XIX. század vége, XX. század elejétől kezdve egy jó polgári- illetve reál középiskolai és gimnáziumi rendszere volt, ami megfelelt az akkori városi polgárság művelődési igényének. Nagyon nagy gond volt viszont - és a húszas évek elején ez égető problémaként jelentkezett -, hogy a részben Trianon miatt, részben a szükségszerű iparosodás miatt teijeszkedő város éppen kialakuló teleprendszerén hogyan oldják meg az oktatást. Ezeknek a már összesen több tízezres telepeknek az óvodai és elemi iskolai képzését oldotta meg a klebelsbergi fellépés, mintegy anyagot szolgáltatva a városban működő minőségi középfokú oktatáshoz is. Panak József MA A VÍZÖNTŐ KLUB 18 órakor tartja következő összejövetelét a Bartók Béla Művelődési Központban. Téma: Radiesztézia és annak gyakorlati bemutatása. A SZEGEDI OPERABARÁTOK EGYESÜLETE 18 órakor megismételt vezetőségválasztó közgyűlést tart a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. AZ AURA TERMÉSZETGYÓGYÁSZ KLUB programja: 18.30-kor A Bermuda-háromszög rejtelmei címmel tart előadást Boros Imre klubvezető a Belvárosi Klubban (Madách-Bocskai utca sarok). A DIANETIKAI KÖZPONT szervezésében Klocker Zoltán tart előadást Asszisztok címmel 1 8.30kor a Teréz u. 9/A.-ban. A KÖLTÉSZET NAPJÁNAK ELŐESTÉJÉN... - A Szimpla Színpad műsora 19 órától lesz a Juhász Gyula Művelődési Központban. RÓKUSI ORGONAESTÉK: 19 órától Hollai Keresztély (Debrecen) hangversenyét rendezik meg a rókusi rk. plébániatemplomban. Közreműködik: Molnár Pál blockflőtén. PAVLOVICS DÁVID klasszikus gitárkoncertjét hallgathatják meg az érdeklődők 19 órától a Király-König Péter Zeneiskola nagytermében. A darmstadti zeneakadémián tanuló művész Bach, H. Villa-Logos, B. Budzinsky és D. Aguado műveit adja elő. A FŰ-VÉSZ KLUBBAN 20 órakor A rajzoló szerződése című filmet vetítik. A JATE KLUBBAN 20 órakor Hobo József Attilaestje. HOLNAP INGYENES JOGI TANÁCSADÁST TART dr. Csepregi Tamás ügyvéd 14től 16.30 óráig a United Way Eszperantó utca 1. alatti épületében. ORIGAMI KÖR 14.30tól a Gyermekkönyvtárban. MAGYAR FILMBARÁTOK KÖRE - délután 3 órától a Te rongyos élet című filmet vetítik a Dugonics moziban. A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja Mérnöki biotechnológiák című előadóülést tart a kamarai könyvtárteremben (Kálvária sgt. 14.), 16 órától. Előadó: dr. Nemcsók János professzor, államtitkár. AZ ÚJSZEGEDI NYUDDÍJASKLUBBAN az Elveszett paradicsom című filmet vetítik délután 4 órakor Sarkadi Imre író emlékezetére. A JATE KLUBBAN 17 órától Storno Klub - a Szarvasvadász című film vetítése; 19 órától Kagylókürt Klub: Hangulatképek - ősi kultúrák maradványai, zenés diavetítés; A szekrény című darabot a Gárdonyi Géza Színtársulat adja elő; 21-tól hajnali 3-ig Student est. Műsorvezető: Poór Zsolt, Mátrai Róbert. AZ ETKA JÓGA Nemzetközi Egyesület 17 órától tartja klubfoglalkozását a MÁV Művelődési Házban (Rákóczi u. 1.). CSERNOBIL KÖVETKEZMÉNYEI címmel Schultz Tihamér mérnök előadása 17 órakor lesz a Juhász Gyula Művelődési Központban; A boldogulás lehetőségeiről Benárik Ádám asztrológus 18 órától tart előadást a Kozmo-Arkanum Klubban. RÉGI ZONGORISTÁK KLUBJA a Hungária Szállóban, este 7 órai kezdettel. A hangulatért felelősek a klubtagok: Arany János, dr. Csanádi Lajos, dr. Dobler László, dr. Lévay Endre, dr. Mózes János, dr. Veres László. A dobnál: Várnay Szilárd. Az est házigazdája: dr. Polgár Gyula. A FŰ-VÉSZ KLUBBAN 20 órától Ambie tCafe - new age & ambient musics. FRANCIA ZENEI NAPOK - hangverseny a Fiatal Művészek Egyesülete előadásában, este 7 órától a Király-König Péter Zeneiskolában - az Alliance Francaise és a zeneiskola szervezésében. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma délután 3-tól 6-ig hímzés, délután 4től este 8-ig kosárfonás, csuhéfonás; holnap délután fél 4-től fél 7-ig fazekas szakkör felnőtteknek, délután 4től 7 óráig fafaragó szakkör. Nyerjen repülőjegyet! Új törvény, jó törvény A Morton's Légiutazási Iroda és a Délmagyarország Kft. közös nyereményjátéka folytatódik, amelyben az utazási irodán kívül hat ismert és különösen ajánlott légitársaság is részt vesz. Minden hónapban egy légitársaságot ismerhetnek meg, s kérdéseink is a „hónap légitársaságáról" szólnak. Azok, akik mind a négy heti kérdésünkre egyszerre beküldik a helyes válaszokat és a levelezőlapon vagy borítékon feltüntetik érvényes olvasói klubkártyájuk számát, minden hónapban egy-egy repülőjegyet nyerhetnek. A sorsolást közjegyző jelenlétében bonyolítjuk le. Azok között, akik az összes fordulóban hibátlan választ küldenek be, pluszban kisorsoljuk a Morton's különajándékát, egy New York-i repülőjegyet. A negyedik hét végén megfejtéseiket az alábbi címre kéljük elküldeni: Morton's Légiutazási Iroda, 6722 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 7. A borítékra kérjük írják rá: „Szeged közkedvelt repülőjegyirodája". A sokoldalú légitársaság A Swissair első Budapestre közlekedő menetrendszerű járata több mint harminc évvel ezelőtt, 1965-ben szállt le a Ferihegyi repülőtéren. Az évek során a járatok száma növekedett, az 1996-os nyári menetrendben számuk már elérte a heti tizennégyet. Budapest Ferihegy 1. terminálról minden reggel 9 óra 25 perckor indul a Swissair közvetlen járata Zürich felé, és a hét hat napján még egy délutáni járat is összeköti Budapestet Zürichhel. Heti egy alkalommal pedig közvetlen járat üzemel Budapest és Genf között. A Budapestről induló Swissair járatok egy és egy negyed órányi repülőút után érkeznek Zürich Kloten repülőterének „A" termináljába. Zürich kényelmes és közkedvelt tranzitállomás, ahonnan a világ 72 országának 127 célállomását lehet elérni a Swissair járataival. A zürichi és a genfi repülőtér épületében pályaudvar is van, így a továbbutazók anélkül szállhatnak vonatra, hogy el kellene hagyniuk a repülőtér épületét. A Swissair olyan sokoldalú, mint az ország, amelyet képvisel. E heti kérdésünk: Milyen géptípusokat üzemeltet a Swissair Budapestre? Az új vámjogszabály által életbe lépett változásokon túl arra is kíváncsiak voltunk, vajon az eltelt egy hétben milyen tapasztalatokat szereztek a fináncok, hogyan halad a törvény végrehajtása? Kérésünkre Takács László főhadnagy mondta el, hogyan telt az elmúlt egy hét, illetve az azt megelőző felkészülési időszak. - Az elmúlt héten minden vámhivatalban kompetens emberek 24 órás ügyeleti szolgálatot tartottak a problémák minél gyorsabb megoldására - mondotta Takács főhadnagy. - Amiben egymás között nem tudtunk döntésre jutni, az országos parancsnoksághoz irányítottuk, s folyamatosan születnek is iránymutatások. Tisztában kell lenni azzal, hogy április l-jével nem változott meg gyökeresen minden, hiszen a törvény 180 napot biztosít mindenki számára arra, hogy eldöntse, mivel és hogyan kíván foglalkozni. A kollégák régóta tanulják már a törvényt. Kis nehézséget jelentett, hogy a végleges végrehajtási törvény március 25én került kezünkbe. így a felkészülés a tervezetekből történt, de szerencsére a tervezet és végleges változat között nincs lényeges eltérés. • Milyen jellemző problémákkal találkoztak? - Főként a kereskedelmi forgalomban voltak kérdések. így felmerült, hogy mi lesz a vámszabadterületekkel, az ott lévó árukkal. Nos, az említett 180 napos átmeneti időszak ezekre is érvényes. Ugyanez érvényes a vámudvarokra is, nekik is rendelkezésre áll ez az idő a vámügynökséggé alakulásra, illetve esetleg a megszűnésre. Változtatnunk kellett a számítógépes adatfeldolgozási rendszerünkön. Újfajta nyilvántartási rendszert telepítettünk, mellyel egyelőre sok problémánk van, de ezek szép lassan megoldódnak. Az utasforgalomban gond, hogy nem négynyelvűek az árunyilatkozataink, tehát mindenféle okmányhoz ki kell állítanunk egy többnyelvű tájékoztatót. A kétszáz literen felüli üzemanyag kezelésével volt nehézségünk, hiszen a jogalkotó szerint erre a jövedéki törvény az irányadó. Valószínűleg egy török állampolgártól nem várhatjuk el, hogy jövedéki engedéllyel rendelkezzen, de a vámot meg kell fizetnie 200 liter behozott üzemanyag fölött. A nem kereskedelmi forgalmat érinti, hogy a személygépkocsik vámkezelhetóségét négy évre korlátozta a törvény. Nyilvánvalóan, akik március 30-ig kezdeményezték az eljárást, azokat a régi szabályok szerint kezeljük. A külföldieket érintő kérdés, hogy aki igazolja a konvertibilis valuta behozatalát, s azt, hogy azt arra kijelölt helyen váltja át, s ezen vásárol és erről számlát mutat be, minden további nélkül kiengedjük az országból. Természetesen kereskedelmi mennyiségnél vámárunyilatkozatot kell kitölteni, s ha kell, megfelelő engedélyeket szükséges beszerezni. A kollégáink maximálisan segítik az ügyfeleket, s olyan irányba terelik őket, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az ügymenet. • Elmondható-e, hogy az új vámtörvény könnyebbé, gyorsabbá, egyszerűbbé teszi a munkájukat? - Még mi is tanuljuk a jogszabályt, illetve a végrehajtását. De annyi bizonyos, hogy egyenesebb lesz az út, s használhatóbb a vámtörvény, mint a korábbi rendelet. A vámigazgatás azon van, hogy minden diszharmóniát megszüntessünk, s a félreérthető dolgokat tisztába tegyük. Véleményem szerint ez a törvény jó törvény. Mindent megteszünk azért, hogy elsajátítsuk a jogszabályt, s annak szellemében tegyük a dolgunkat. Arató László Slágerajánlatunk: Budapest-Washington repülőjegy: 70.000 FL Olvasói klubkártyával: 66.500 FL