Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-06 / 56. szám

SZERDA, 1996. MÁRC. 6. :G! AGRÁRIUM III. Szegény ágat jég is húzza..." (Fotó: Gyenes Kálmán) • Öreg fák, magukra hagyva Elöregedtek és elhanyagolódtak ültetvényeink, csökken a termőterület, évről évre kevesebb a gyümölcstermés. Az elmúlt esztendőben a tíz évvel korábbinak mintegy harmadára esett vissza hazánkban a gyümölcshozam. Az 1980-as évek közepén még 1,8 millió tonnás volt az évi hazai gyümölcstermés, 1994-ben viszont mindössze I millió tonna. Tavaly még ennyi sem termett, csak 714 ezer tonna. Míg 1984-ben 108 ezer hektáron termesztettek Magyarországon gyümölcsöt, 1994-re ez a terület már csak 93 ezer hektár volt. Szakértők szerint idén sem számíthatunk növekedésre, mert az ültetvényeknek közel 60 százaléka húsz évnél régebbi telepítésű, s igen rossz állapotú. A gyümölcsösök és a szőlők a privatizációval és a kárpótlás elhúzódásával is károsodást szenvedtek, az új tulajdonosoktól nem kaptak megfelelő gondozást. Az elöregedett fák helyére nem ültettek újakat, a szőlős- és gyümölcsöskertek sajnálatosan nagy hányadát elhanyagolták, nem művelik. (Szomszédainknál, Bács-Kiskun megyében például 13 ezer hektárnyi lepusztult szőlőültetvény volt tavaly.) Pedig ahhoz, hogy az állományt megújítsák évente 2,5-3 ezer hektár gyümölcsöst, és 3 ezer hektár szőlőt kellene telepíteni. Sajnos, nincs hozzá elég tőke. Sz. M. • Meszes vagy nem? Ecetpróba a homokon A talajjavítás, a tápanyagutánpótlás egyszerűbb módjai mind nagyobb szerepet kapnak pénzszegény mezőgazdaságunkban. Sok gazda veszi elő a régi módszereket. A túlságosan laza, homokos talajokat művelők például a víztartó képességet fokozó komposztot, tőzeget kevernek a földjükbe. A kötött talajokon termelők viszont homokkal igyekeznek lazítani, javítani, s tőzeggel. Sokaknak okoz gondot az, hogy kertjük talajának mésztartalma nem megfelelő. Azok a szerencsésebbek, akiknél kevés a mész, nekik csak égetett mészport, cukorgyári mésziszapot, vagy pétisót kell bedolgozni a földjükbe. A nagyon meszes talajokkal több a gond, csak fokozatosan lehet megjavítani, savanyú kémhatású műtrágyákkal (például ammóniumnitráttal, szuperfoszfáttal) és ésszerű talajműveléssel. 3 *r- *l '.Z. . . oF ' / , J.,. - " • • .A-&-J-.-LC t V ^HX-á®.• i. • . mmm®®*^> A talajjavításhoz, persze, jól jöhet a munkagép is... (Fotó: Gyenes Kálmán) A talaj mésztartalmát az úgynevezett ecetpróbával lehet legegyszerűbben megvizsgálni. Egy diónyi földet kell tenni egy tányérra, s háztartási ecetet kell rá cseppenteni. A mésztartalmú talaj pezsegni kezd, s ennek mértékéből lehet arra következtetni, hogy mészben • A kézi munka volt az igazi titok A paprika ereje és jövője mennyire szegény vagy gazdag. A mészben gazdag termőföldet egyébként nem kedvelik a bogyós gyümölcsűek, a paprika, a petrezselyem, a zeller. A meszes talaj kedvező hatással a babra, a mángoldra, a szőlőre, a rózsára van. • Az általunk termesztett paprika hozzánk minden valószínűség szerint török közvetítéssel került, innen egyik magyar neve, a törökbors. Szeged és Kalocsa vidékén már az 1700-as évek közepéből vannak írásos emlékek a paprikatermesztésről és fogyasztásról, a XIX. században pedig már mindkét körzetben jelentős kultúra. Szegeden hogyan kezdődött a paprika? - A fűszerpaprika 1880. körül vette át a dohány helyét a szeged-alsóvárosi földművesek kertjeiben, és terjedt el az egész tájkörzetben, mint jelentős volumennel bíró kultúrnövény. Ez azt jelentette, hogy az addig szinte kizárólag saját fogyasztásra, kismértékben kereskedelmi értékesítésre szánt őrleményből már rendelkezésre állt akkora mennyiség, amellyel a világpiacon is megjelenhettünk. A spanyol őrlemény, mindig is konkurenciát jelentett, de árban a magyar paprika jobb minőségű lévén - mindig fölülmúlta. Ennek oka, hogy a jobb beltartalmi mutatókkal bíró paprikát nagyon sok gondos kézimunkával dolgozták fel. Szedés után a termést válogatva fölfűzték, a napos házfalak előtt (Röszke, Alsóváros) az ereszek alatt mintegy hat hétig utóérlelték, majd újabb válogatás (csipedés), kocsányeltávolítás és hasítás következett. A roppant kíméletes szárítás után a bőrt és az erezetet abban az arányban őrölték össze, ahogy az a termésben is van. E procedúra eredménye egy kiváló illat és aromaanyagokkal rendelkező, hihetetlenül festő és fűszerező őrlemény lett. A kereskedelmi manipulációk épp ezért szinte mindennaposak voltak már a múlt század végén is. • Ugorjunk, az időt és a különböző paprikatermesztési-feldolgozási Gondoljon a nyárra! Már most rendelje meg a terménygázosítást és a metil-bromidos talajfertőtlenítést! Várja Önöket NAGY ISTVÁN gázmester Szentesen, a Bartók Béla u. 12. alatt. Telefon: 63/314-501, 311-760,06-60-484-459. Agrocenter 2000 Kft. vetőburgonya-vásárt tart Értékesítési fajták: Kisvárdai Cleopátra kis és nagy frakció Desiree nagy frakció Kondor kis és nagy frakció Megvásárolható: Bödör Ferenc Domaszék, Tanya 705. (bajai úti tápbolt) Gazdabolt, a nagybani virágpiac területén Bálakötöző zsineg kedvezményes áron! TV K-s agrofóliák • 8,5 m UV stabil • 12 m UV stabil • 16 m UV stabil • 4,2 m UV stabil Növényvédő szerek széles választéka a nagybani virágpiacon, a Gazdaboltban Telefon: 62326-922, 361-239. Ónozó Kft. Balástya ajánlata: Vásároljon üzleteinkben méltányos árakon agrofóliát, növényvédő szert, műtrágyát Balástya, Kertészeti bolt 62378-388 Baks, Iparcikkbolt 62375-062 Forráskút, Mezőgazdasági bolt 62382-360 Üllés, Gazdabolt 62382-121. Viszonteladóknak és nagy tételben: Balástya, Nagyker telep 62378-220. Dr. Somodl György: Minőség mindenekelőtt. (Fotó: Révész Róbert) A szegedi paprika annyira beletartozik a tájba, hogy alakul|on bárhogy Is a sorsa, az mindig téma marad. Az utóbbi időkben nem kevés botrány és megrázkódtatás kísérte. Mitől más, mitől különb a magyar paprika? Hogyan hódította meg a világot, hogyan ért el 20 százalékos felárral 30 százalékos részesedést a világkereskedelemben, és hogyan vesztette ezt el? Erről beszélgettünk dr. Somod! György kutatóval. rendelkezéseket kikerülve, a negyvenes évek közepére. Hiszen akkor megint alapjaiban változott meg ennek a kultúrnövénynek a szerepe és a termelésben betöltött helye. - A második világháború után a rövid ideig tartó szabad gazdálkodást rövidesen felváltották a minden téren állami monopóliummal bíró „népgazdaság": kollektív és állami gazdaságok, monopolhelyzetben lévő feldolgozó és kereskedelmi - állami tulajdonú - vállalatok. Ez a berendezkedés törvényszerűen hozta magával mindazon törvények megszüntetését, amelyek útjában álltak a „nagy mennyiség - közepes minőség - nagy haszon" elvének. Hatása nem is maradt el. Az egyre gyengülő minőség jelentős piacvesztést okozott, és elősegítette a spanyol, észak-afrikai, brazil paprika térhódítását. A paprikatermesztés és forgalmazás 1989-es liberalizálása segíthette volna e nem kívánatos folyamat megfordítását, mert a törvényi háttér adott volt a szigorú minősítéshez és ellenőrzéshez, de elmaradt ennek betartása és betartatása. Tény, hogy a termesztési kedv megélénkült, de a szabályozatlanná és átláthatatlanná váló piac egyrészt elősegítette a minősítetlen, olykor minősíthetetlen őrlemények feketepiaci forgalmazását, másrészt olyan túltermelési hullámokat eredményezett, amelyek lehetetlenné tették a piaci igények pontos követelését és a mindenkori költségeknek megfelelő, reális áron történő, minőségi őrlemény értékesítést. Ez a folyamat csak növelte a termelők és feldolgozók között eddig is meglévő érdekellentéteket, amelyek alapja az volt - és a legtöbb esetben ma is ez a legfőbb gond -, hogy a termelő nem bírt tulajdoni hányaddal a feldolgozó üzemben, semmi beleszólása nem volt az általa termelt nyersanyag további sorsára. • Mi történt a jövedéki termékké nyilvánítás után? - A fűszerpaprika-őrlemény jövedéki termékké nyilvánítása azonban újfent nem hozta meg a kívánt eredményt. Mivel a törvény elsődlegesen financiális, nem pedig szakmai szempontokat tartott szem előtt, a kívánt hatást nem érte el. Az elvesztett piacokat ugyanis csak úgy lehet visszaszerezni, ha minél több tradicionális technológiai elemet iktatva a feldolgozás folyamatába, a két világháború közti minőségi előírásokat szem előtt tartva készítjük az őrleményt. Helytelen az a szemlélet, amely a mostani piaci árból visszaszámolva akarja a nyersanyag-árakat meghatározni. Abból kell kiindulni, hogy minőségi őrleményt kell készíteni, ezzel magasabb ár és nagyobb piaci részesedés érhető el, és ebből igenis meg lehet fizetni azt a többletráfordítást, amivel ezt elértük. Ehhez azonban meg kell keresni azokat, akik igénylik a jó paprikát. A fentebb leírtak alapján tesszük azt a javaslatot, hogy a termelők többségi tulajdont szerezzenek a feldolgozó üzemben. Ezáltal sokkal szélesebb körnek lesz elemi - és közös - érdeke a minél magasabb minőségű őrlemény előállítása, a minőségi paprika iránt érdeklődő vevőkör felkutatása. Tény, hogy a világpiac 70 százaléka nem igényel a közepesnél jobb minőségű paprikát, de 30 százalék igen. Mi ennél a vásárlói körnél tudunk valós konkurenciaként fellépni más szállítókkal szemben, tehát erre kell minden erőnket összpontosítani. Sz. Lukács Imre í Aktuális növényvédelmi munkák Lejár a „Zöldkönyvek" érvényessége Ha az időjárás enyhébbre fordul, el lehet kezdeni a gyümölcsfák és a szőlő metszését, ápolását. Meg kell tisztítani a törzset, vázágakat és eltávolítani az elhalt vagy felesleges ágakat. A keletkezett sebeket feltétlenül le kell kezelni fasebkezelő anyaggal, így a seb gyorsabban gyógyul, és a kórokozók bejutása is megakadályozható. Az ápolási munkák folyamán el kell távolítani a gyümölcs múmiákat, valamint az áttelelő kártevők hernyófészkeit. A szabadföldi zöldségeknél sokszor nagy pusztítást végeznek a talajlakó kártevők, drótférgek, pajorok. Ellenük, ha észrevesszük a károsításukat, már nem lehet védekezni, itt csak a megelőzés ad eredményt. A fertőzés mértékét talajfelvételezéssel a következő módon lehet megállapítani: 1-2 hektáros táblán 3-4, 20-30 hektáros tábla esetén 6-8 0,5 négyzeteres, 3 ásónyom mélységű gödröt ásunk, és az onnan kikerülő földet átmorzsoljuk, s megszámoljuk a drótférgeket és a pajorokat. (Kisebb területeken is szükséges 3—4 gödör ásása.) Ha egy gödörben átlagosan 1-2 darabot találunk, számítani kell a kártételre, és. indokolt a talajfertőtlenítés elvégzése. Jól használható a vetés előtt a Counter 5 G, Basudin 5 G. A talajfertőtlenítést kora tavasszal kell elvégezni. A növényvédelmi munkákhoz hozzátartozik a permetezőgépek karbantartása; ki kell cserélni a kopott szórófejeket, ellenőrizni kell a szivattyút, és fokozott gonddal a permetlécsöveket. A többször módosított 5/1988. (IV. 26.) MÉM számú rendelet értelmében a II. forgalmi kategóriájú növényvédőszerek vásárlására jogosító engedélyek, az un. „Zöldkönyek" 5 évig érvényesek. Az 1991. március 31. napját megelőzően kiadott engedélyek 1996. március 15. napjáig érvényesek. Az engedély meghosszabbításának feltétele egy nyolcórás továbbképzésen való részvétel. A továbbképzés nem vizsgaköteles. Azok részére, akik eddig még nem vettek részt továbbképzésen, és szeretnék engedélyüket meghosszabbítani, a tavaszi munkák megkezdése előtt megyei szintű továbbképzést szervezünk. A továbbképzés helye: Hód-Mezőgazda Rt., Hódmezővásárhely, Serháztér u. 2. Időpontja: 1996. március 14., 7 óra 30 perc. Mindenki hozza magával a Zöldkönyvét, 800 forintos illetékbélyeget. A tanfolyam költségét a helyszínen kell befizetni március 10-ig - amely a jelenlévők számától függően 1.000-1.500 forint. Jelentkezni lehet levélben: Csongrád Megyei NTÁ, 6800 Hódmezővásárhely, Rárósi út 110., illetve telefonon 62/346-611 számon Albert Imrénénéi. Csongrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Hódmezővásárhely