Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30 / 76. szám

SZOMBAT, 1996. MÁRC. 30. Rövid látogatást tett a minap Szegeden Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A MVSZ Szeged városi és Universitas szervezetének alakuló ülésén vett részt és ez alkalommal interjút adott lapunknak. • Elnök úr, mi a célja a MVSZ-nek a regionális és helyi szervezetek megalakításával? - Eddig, ha a Magyarok Világszövetségéről beszéltünk, akkor az emberekben a nyugati szórványmagyarság képe jelent meg. Esetleg a határaink mentén élő kisebbségi magyarok jutottak az eszünkbe. Mi nemzetben gondolkodunk, tehát az összmagyarságot vesszük alapul, amikor szervezeti felépítésünket alakítjuk ki. A hazai-vidéki szervezetek jeletősége is igen nagy a nemzeti összefogás megteremtése céljából. Tudniillik a magyarság egyik nagy hiányossága, hogy nem tud igazi nemzeti egységet megteremteni, s ez a szétszórtság bizony nemcsak a nyugati és a határainkon túli magyarságra vonatkozik, hanem a honi nemzetrészre is. Sok a viszály, a meg nem értés. • Például a Délvidéken... - Igen, sajnálatos, hogy a két magyar érdekképviseleti tömörülés nem tud szót érteni egymással. így azután a MVSZ-nek békítő szerepe is van ilyen estekben, s mi ezt BELÜGYEINK 3 Hol van a magyarságtudat? Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. (Fotó: Gyenes Kálmán) is tesszük, mert áprilisban Szabadkán, Szeged testvérvárosában tartjuk a Magyarok Világszövetsége elnökségének soros ülését, hátha ezzel hozzájárulunk a VMDK és VMSZ közeledéséhez. Sajnos, ez szabályszerűen bekövetkezik:' a sikertelen kisebbségek könnyen osztódnak. Márpedig a délvidéki magyarság jelenlegi helyzetét véve alapul, semmiképpen sem nevezhetjük sikeresnek. • Másik szomszédunk, Románia, a nyelvtörvény alkalmazásával gátolja a magyar kisebbség önazonossághának kiteljesedését. - Egyszer azt mondtam: nekünk a Trianont kellett elviselnünk, Romániának a demokráciát... Ma is így látom, ugyanis Románia nem értette meg azt a történelmi helyzetet, amely most adódott, nevezetesen, hogy éppen azt nem lett volna szabad bántania, amit most bánt: a magyar kisebbséget, s annak nemzeti intézményeit. Az autonómiáról van szó, amely ezen a területen nem idegen, mert az úgynevezett szász autonómia 1918-ig létezett, működött! Ez azonban nincs a köztudatban, s ezért egy kicsit a sajtót is okolni kell, hiszen nem foglalkozik vele, pedig példaként szolgálhatna napjainkban is. • Elnök úr, egyetért-e azzal a megállapítással, hogy a határon túli és a nyugati magyarság nemzeti önazonosságának megőrzésére - napjainkban - az egyház és a cserkészmozgalom fejti ki a legnagyobb tevékenységet? - Tökéletesen. A múlt héten tértem haza Amerikából, ahol ismételten tapasztaltam ezt a jelenséget. Az egyház szerepe felbecsülhetetlen a magyarságtudat megőrzésében és erősítésében. Nemkülönben a cserkészmozgalomé is, amelyet újraélesztettek a nyugati és a határon túli magyarság - elsősorban ifjúságának - körében. Azt hiszem éppen a cserkésztársadalomban sikerült igazán megőrizni - külföldön is - a hazafias és vallásos nevelés, valamint a szép magyar beszéd elsajátítását. Megtanulják az anyanyelvünket, magyarul beszélnek egymással, népdalokat tanulnak, ráéreznek a közösségi élet szükségességére. • A világ magyarságának tájékoztatása - a Duna Televíziót leszámítva ugyancsak hiányos. Önnek mi a véleménye erről? - Ez a legnehezebb: ennyi felé élő magyart tájékoztatni, ennyi pénzzel, nagyon nehéz. Az biztos, hogy a Duna Televízió hatása, a napi kapcsolat megteremtésében, az anyanyelv ápolásában, rengeteget jelent. Ezzel kapcsolatban, engedje meg, hogy éppen egy Szeged környéki élményemet mondjak el az olvasóknak. Idejövet megálltunk egy útmenti étteremben ebédelni, amikor hozzám lépett egy férfi és azt mondta: köszönöm, hogy a Világszövetség segített a Duna Televízió létrehozásában, mert nekünk már csak ez a köldökzsinór maradt meg az óhazával! Persze, a tévé mellett igyekszünk más formában is informálni a világ magyarságát. Amennyire ezt anyagi forrásaink birtokában megengedhetjük... Kisimro Ferenc Szünetek fajsúlya mm ondá Magyar Bálint kultuszminiszter, hogy mwm tervezendő az iskolákban a nyári szünet megrövidítése, ezzel egy időben viszont a többi szünet meghosszabbítása, mert így a terhelés és a pihenés is jobban el van osztva, valamint fűtésileg is jobb ez az iskoláknak, s ezzel a tévében megszólaltatott pedagógusok is egyet bírtak érteni. Csak éppen a gyerekek húzták a szájukat, hogy ez nem okés, mert igazából csak nyáron lehet játszani E kél különböző érv, fajsúlyúkat tekintve, meglehetősen távol áll egymástól. Viszont - a finomság kedvéért - a gyereken csattan az ostor. Ellenérv a poroszos oktatás nyelve szerint: a gyerek még nem tudja, hogy mi a jó neki Ebben az esetben viszont tudja, neki az a jó, ha szabad a nyara. De hát ez, azon kívül, hogy meghatóan hangzik, úgy látszik, nem képezheti rendelkezés alapját. Ha nem csalnak ködös emlékeim, ez a mi korunkban olyan egyszerűen ment, hogy télen, vagy amikor pocsékabb volt az idő, szívesebben maradtunk odabenn tanulni, olvasgatni etc., mint amikor májusban beköszöntött a napfény meg a langyos levegő, olyankor már csak mentünk volna kifelé, nem nagyon volt maradás, ezzel együtt tanulás se, gondolván, a szünetig majd csak kihúzzuk különösebb bukfenc nélkül. Persze ez megint csak ilyen így gondolom felület. A diákocska meg igazodjon ahhoz, amit „optimálisra" kitaláltak neki. Igazodni is fog, ha úgy tetszik, de hogy nekik nekik nem fog tetszeni, az már most hótziher. De hát ki tudná már megmondani ebben az országban, hogy mi az észszerű, és milyen átfedések lehetnek egy rendelkezés és egy valóságos helyzet között? Aki tudja, most biztosan feszeng a bőrében. e TU^ cuU Csúszós ügy Újabb érdekelteket hallgatott meg az „olajgate" ügyben az Országgyűlés esetleges összefonódásokat vizsgáló bizottsága. Demeter Ervin (MDF), a bizottság elnöke az ülés végeztével mindössze annyit közölt, hogy az alkotmányügyi bizottságot kéri fel annak tisztázására: meghallgathatók-e a parlamentben olajügyben felszólalt képviselők, illetőleg kötelesek-e megnevezni információs forrásaikat. Az MTI értesülése szerint pénteken Boross Péter volt miniszterelnököt és Tamás Istvánt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét hallgatta meg a testület. Miközben ülésezett a parlamenti bizottság, ellenzéki honatyák a Képviselői Irodaházban sajtótájékoztatón tiltakoztak az ellen, hogy a testület ellenzékieket is meg kívánt hallgatni. Feltételezések szerint arról, hogy milyen információk alapján kezdeményezték annak idején az adósságrendezés körüli anomáliák vizsgálatát. (MTI) Egymillió tonna búza - külföldre Egymillió tonna étkezési búza idei exportját engedélyezte a földművelésügyi, illetve az ipari és kereskedelmi miniszter az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottságának állásfoglalása alapján. Együttesen hétszázezer tonna búza exportjára szerezhetnek ígérvényt azok a termelők, akik az 19951996-os gazdasági évben búza vetésterülettel rendelkeztek, illetve rendelkeznek. A gazdálkodók a vetésterület arányában juthatnak Ígérvényhez. Ehhez egy-egy kérelmezőnek legalább 100 hektáros vetésterületet kell igazolnia. Több termelő együttes kérelmet is benyújthat. A vetésterület nagyságáról a kérelmezőknek április 12-éig kell nyilatkozniuk. Az exportigérvény nem azonos a a tényleges exportengedéllyel. Az exportigérvényt augusztus 1-jéig lehet kiviteli engedélyre váltani az IKM engedélyezési főosztályán. A fennmaradó 300 ezer tonnára - legkésőbb augusztus Tjéig - azok a szervezetek és magánszemélyek nyújthatnak be kiviteli engedélykérelmet, akik 1995ben is exportáltak búzát. Ezek az igénylők az exportkérelmeket közvetlenül az IKM engedélyezési főosztályára adhatják be. Egy kérelmező legkevesebb ezer tonnára nyújthat be igényt. Az exportálható mennyiséget a tavalyi kivitelt figyelembe véve állapítják meg. (MTI) Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgóltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62430-168. Fax: 62/430-833. Vince Mátyás megegyezéssel távozik Vince Mátyás, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője és Gilly G. János, a Magyar Hírlapot kiadó Jürg Marquard helyettese - a főszerkesztő által kezdeményezett munkajogi egyeztetés eredményeként - megállapodtak abban, hogy Vince Mátyás főszerkesztői munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntetik meg. Egyetértés jött létre közöttük arról is, hogy e megállapodás részleteiről - a közleményen kívül - nem adnak tájékoztatást. Mindezt Dési János, a Magyar Hírlap belpolitikai rovatának vezetője közleményben tudatta az MTI-vel, csütörtökön. (MTI) • A kisgazdák nem támogatják Otpúrti alkotmánykoncepció A házelnök hangsúlyozta a parlamenti pártok szinte teljes körű konszenzusának jelentőségét. Elmondta, hogy bár nincsen alkotmányozási kényszer, de most a legmegfelelőbbek a viszonyok az új alaptörvény kimunkálásához. A bizottság egyébként 1995. június 22-i első ülése óta 31 alkalommal tanácskozott, mintegy 102 órát tárgyalt. Gál Zoltán bevezető szavai után a koalíció képviselői azt hangsúlyozták: még nem volt példa arra, hogy a politikai erők ilyen széles körű konszenzusával készülne alaptörvény Magyarországon. Élesen bírálta ugyanakkor a benyújtott koncepciót, javaslatainak elutasítását az FKGP szakértője, az MDF és a KDNP pedig elsősorban azt kifogásolta, hogy a választójogi törvény esetleges megváltoztatásával kapcsolatban az ellenzék nem kap garanciát a kormánypártok önmérsékletére. Ennek ellenére újságírói kérdésre a jelenlévők megerősítették, hogy a nyilvánosságra hozott koncepció ötpárti támogatást élvez, sőt, a jövőben - korábbi döntése ellenére - a kisgazdapárt is részt vesz az előkészítő munkálatokban. Bihari Mihály, az MSZP tárgyaló delegációjának vezetője kiemelte, hogy koAz évek óta folyó alkotmányelőkészítő munka új fázisba jutott: pénteken nyilvánosságra hozták az alkotmány szabályozási elveiről kidolgozott, öt párt támogatását élvező koncepciót. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, az alkotmányelőkészítő bizottság vezetője és a koncepció kidolgozásában részt vett hat parlamenti párt képviselői pénteken sajtótájékoztatón ismertették munkájuk eredményét. moly és kiérlelt szakmai munka van a benyújtott dokumentum mögött. A politikus nagyon fontosnak tartja, hogy a koncepció megőrzi a magyar társadalmi berendezkedés és közigagatás hagyományait, ugyanakkor új elemeket is tartalmaz. Ez utóbbiakhoz tartozik az emberi jogok taxatfv felsorolása, a gazdasági alkotmányozás megjelenése. Azt is leszögezte, hogy az elvi szabályozás számos kérdést nyitottan hagy, a kiérlelődést a most következő vitáktól várja. Ilyen kérdések például: a választási rendszer apróbb elemei; az ügyészség működése; a felállítandó Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatásköre; a társadalmi érdekegyeztetés ügye. A szabaddemokraták részéről Hack Péter mondta el véleményét. Szerinte kiemelkedő fontosságú, hogy a dokumentum szól a közpénzügyek szabályozásáról. Mégpedig úgy, hogy a közpénzeket az adófizetők produktumának tekinti, kezelésük felett társadalmi ellenőrzést igyekszik biztosítani. Szimbolikus jelentőségűnek Ítélte, hogy az új alaptörvény koncepcióját szinte az elsó szabad választások 6. évfordulójával egyidőben tejesztik a T. ház elé. Pokol Béla, a kisgazdapárt szakértője nem volt eufórikus hangulatban a nagy eseményt illetően. Először leszögezte, hogy a jelenlegi média- és tulajdonviszonyok nem megfelelőek az új alkotmány hatályba léptetésére. Majd többek csodálkozását kiváltva közölte: az alkotmányelőkészítő testület nem vette figyelembe a kisgazdák által benyújtott több mint 30 pontos dokumentumot. (Gál Zoltán Pokol Béla felszólalása után cáfolta, hogy ilyen előterjesztést kapott volna a bizottság.) Az FKGP egyébként amellett, hogy a koncepció egészét nagyjából elfogadhatónak tartja, rengeteg dolgot kifogásol. így például azt, hogy szerintük az elvi szabályozás megkerüli az Alkotmánybíróság problémáját, túlzott hatalmat biztosít a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek, csorbítja a nép kezdeményezések eddig széles körű lehetőségeit. Balsai István (MDF) is éles bírálatot fogalmazott meg. O leginkább azt hiányolta, hogy a választójog és a választási rendszer kérdését nem megfelelően rendezik. Szerinte a kormánypártok nem adnak elegendő garanciát arra, hogy a választási rendszert nem a saját érdekeiknek megfelelően alakítják át. Jelezte azt is, hogy ha a jelenlegi viszonyok nem változnak, az MDF is felfüggeszti részvételét az alkotmányozási folyamatban. A keszténydemokrata Gáspár Miklós egyenesen reklámfogásnak ítélte a koncepció mostani beterjesztését. Úgy vélte, hogy a döntést indukálta az MSZP mostani kongresszusa is. A politikus a konkrétumok között említette meg, hogy a dokumentum nem kellő mélységben taglalja a polgárok egészségügyi és szociális jogait. A Fidesz képviseletében megjelent Trombitás Zoltán ellenzéki képviselőtársai mondandóját követően egyszerűen nem akarta kommentálni az elhangzottakat. Annyit szögezett csak le, hogy az asztalon fekvó koncepció konszenzussal született. (MTI) Miseruha a szatymazi plébánosnak Deli András plébános átveszi a miseruhát Pancza István országgyűlési képviselőtől. Apácák varrták A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Csongrád Megyei Szervezete miseruhát ajándékozott pénteken a szatymazi plébánosnak. Ezzel az ajándékkal azokat a károkat igyekezett enyhíteni, amelyeket a közelmúltban három sándorfalvi fiatalember okozott a szatymazi római katolikus templomnak. A lila miseruhát Budapesten apácák varrták az elmúlt 6 nap alatt. Mint ismeretes, március 16-ra virradó éjszaka betörtek a templomba, megrongálták a berendezést, s több kegytárgyat elvittek - köztük a miseruhát - is. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított három fiatalember ellen a rendőrség már megindította az eljárást. Változó vállalkozói feltételek Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kuratóriuma április 1-i hatállyal módosította a garancianyújtás feltételeit - tájékoztatta az alapítvány illetékese csütörtökön az MTI-t. Elmondta: az alapítvány nemcsak a legfeljebb 150, hanem már a 200 dolgozót alkalmazó mezőgazdasági kis- és középvállalkozásokat is támogatja. (Az alapítvány indulásakor a preferált vállalkozások létszámát 60 főben maximálták.) Ugyancsak április 1-től már nem 50. hanem 65 millió forint hitel erejéig vállal garanciát az alapítvány, s ehhez a bankok további, egy évig terjedő kamat összegére kérhetik a kezességet. A garanciadíj mértéke változatlan, vagyis a garantált hitelösszeg 2-4 százaléka a futamidő függvényében. Ezt a díjat a vállalkozó egyösszegben fizeti az alapítványnak. Az alapítvány vagyona 5,6 milliárd forint, amelynek 65 százaléka ECU-ban áll rendelkezésre a Magyarországnak nyújtott PHARE-segélyből.