Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-29 / 75. szám

PÉNTEK, 1996. MÁRC. 29. A VÁROS 7 Megvizsgálja-e az Állami Számvevőszék az önkormányzat pénzügyeit? Azzal indította tegnap délelőtt valamivel 9 óra után a szegedi képviselőtestület rendes havi ülését Szalay István polgármester, hogy üdvözölte Géczi JózsefOrszággyűlési képviselőt, a kisebbségi önkormányzatok jelenlévő képviselőit, a sajtó munkatársait, majd ismertette dr. Szilvásy László képviselő, a kulturális, közművelődési és sportbizottság elnökének levelét. Ebben a kereszténydemokrata képviselő értesíti a polgármester urat és általa a közgyűlést, hogy: nagyon sajnálja, de nem tud részt venni a testület tanácskozásán, mert a szegedi vízilabdacsapattal LEN-kupa visszavágóra utazott, ám két ügyhöz így, írásban szól hozzá, sőt, előterjesztést is továbbít, amelyben kéri a közgyűlést, hogy a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője számára szolgálati lakást utaljon ki. Ezt követően az ülést vezető polgármester irányításával a testület meglepő gyorsasággal meghatározta az egész napos ülés napirendjét. Az első kérdés az 1995. évi költségvetés módosítása volt, amelyet a képviselők vita nélkül elfogadtak. Ennek értelmében a tavalyi büdzsé végleges összege 15,5 milliárd forint. A második napirendi pont azonban már nem volt „csont nélküli", mert az előterjesztés után, amit a polgármester tett meg, hosszabb vita kerekedett egy-két tétellel kapcsolatosan. A város első embere az 1995. évi költségvetési zárszámadással kapcsolatban elmondta, hogy valamivel kisebb volt az értékesítés az egy évvel korábbinál, meglehetősen nagy a részvényekbe fektetett úgynevezett holt vagyona a városnak, tavaly ugyan túlteljesítették a kamatbevételt, de idén ez a nettófinanszírozás miatt lényegesen kisebb lesz, továbbá az önkormányzati önálló intézmények közül 5 zárta negatív pénzmaradvánnyal az elmúlt évet, s közöttük a legnagyobb vesztesége a Szegedi Szabadtéri Játékoknak van. Szalay polgármester úr magyarázatot fűzött a szik az akadályokat", gyorsan átsiklanak a tételek fölött, holott meg kellene vizsgálni például azt, hogy miként használták fel a lakásalapba befolyó pénzt, mert itt mintegy 1,1 milliárd a hiány! Dobó János képviselő is ezt a kérdést feszegette, és javasolta, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja meg a lakásalap felhasználásval kapcsolatos ügyleteket. Básthy Gábor alpolgármester válaszolt a felvetésekre, s kifejtette, hogy az államháztartási törvény és az önkormányzati törvény nincs összhangban, de szerinte nem történt mulasztás, s az ÁSZ korábbi vizsgálata során mindent rendben talált. Szűcs-Gáspár György könyvvizsgáló is szót kapott, és elmondta, hogy a közgyűlés döntése nélkül használták fel a lakásalap pénzét működési kiadásokra, ezek a megoldások azonban átmeneti jellegűeknek minősülnek és a pénzmaradvány tárgyalásánál kell foglalkozni e kérdéssel, s a végső felhasználásnál e pénznek a törvényi célokat kell szolgálnia. Ezt követően ismét Tűhegyi József kért szót, s erősen kifogásolta a „taktikai" húzásnak minősülő pénzügyi manővert, Kónya Gábor, a lakásbizottság elnöke pedig visszautasította a rosszindulatú feltételezéseket. A gyakori pengeváltás után végül is szavazott a T. Közgyűlés: 25 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett döntött arról, hogy az Állami Számvevőszék végezzen vizsgálatot a lakásalap felhasználásáról, majd kisebb kiegészítésekkel - 28 igen, 5 nem és 3 tartózkodás mellett - el is fogadta a zárszámadást. Az 1996. évi költségvetés módosítása kapcsán is felmerült néhány olyan kérdés, amelyet maga a polgármester is „kellemetlen esetnek"nek minősített. Ilyen például a ruhagyári óvoda sorsa, amelyet a közgyűlés döntése alapján 22 millióért vásárolt meg a város, s most kiderült, hogy áfa-köteles, ergo: még 5 milliót kell(ene) fizetni... K. F. Fotó: Nagy László • Legnagyobb veszteséggel a Szabadtéri zárt • Ujabb botrány a ruhagyári óvoda körül • A lakásalap pénzét másra használták Délmagyarországban megjelent tegnapi - a zárszámadással kapcsolatos - cikkünkre, s szerinte a 600 millió forintot ugyan valóban bérekre költötték, de ebben a tb-járulék is benne van, s a polgármesteri hivatalban dolgozók bérátlaga 39 ezer forint. E pont kapcsán szólalt fel Tűhegyi József képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője és nehezményezte, hogy képviselőtársai igen „könnyen ve• „Milliárdos ügy": 200 millióval megfejelve Politika és üzlet kotyvaléka Ha a politika és az üzlet keveredik, akkor abból valami fertelmes dolog kerekedik. Erre a következtetésre (is) juthattak azok, akik a szegedi közggyűlés tegnapi „milliárdos ügyben" folytatott vitáját nézték. Mint közismert: Szeged 1,36 milliárd forint többletbevételhez jutott. Ennek jogszabályban rögzített alapja: az állami vállalatok gazdasági társaságokká alakulásakor a vagyonmérlegben feltüntetett értékben az önkormányzatot megilleti az e cégek által használt belterületi földek ellenértéke, s mivel ennek mértékét korábban tévesen állapították meg, jogos a „kárpótlás". Ennek „technikája" azonban nem egyszerű - fogalmazott dr. Szalay István polgármester. A „pénzszerző akciót" gazdasági, jogi és politikai szempontból elemezték a képviselők, a közgyűlés tegnapi ülésén, több mint 4 órán át, kemény, időnként „hűségnyilatkozaf'-ízű, a személyeskedéstől és bekiabálásoktól sem mentes vitában. A „koreográfia" szerint először a jogi, a tulajdonosi, majd a pénzügyi bizottság ismertette - lapunkban már közölt - álláspontját. A történtek kronológiáját és aggályos fordulópontjait összefoglaló Nagy Sándor (SZDSZ) képviselő után Básthy Gábor alpolgármester ismertette a „másik oldal" megközelítését. Hang' súlyozta, hogy a mindenkori legnagyobb árfolyamon fizettették ki Szeged követeléseit, de nem mondtak le egyetlen fillér jogos igényről sem - nem úgy, mint a város előző vezetése - nézett Tűhegyi József (SZDSZ) volt alpolgármesterre. Az akció politikai vetületére például Molnár Zoltán (SZDSZ), Beck Zoltán (MSZDP), dr. Aradi Antal (PSZE) és dr. Timár László (Fidesz - MPP) irányította a figyelmet. Nehezményezték, hogy a város vezetői „kiskorúnak" tekintették a közgyűlést, mivel nem tájékoztatták, sőt a költségvetési vitában eltitkolták a többletbevétel tényét. Jogászok érvrendszere csapott össze. A jegyző, dr. Tóth László és dr. Farkas László (KDNP) képviselő szerint nincs itt jogsértés; dr. Piri József (független) és dr. Molnár képviselő szerint a történtek sértik az önkormányzati törvényt és a szervezeti és működési szabályzatot; dr. Timár szerint pedig még az államháztartási törvényt is. A Vektor brókercéggel kötött megállapodás több pontját így a „sikerdíjas", 8 százalékos jutaléknak áfával növelt és az önkormányzat pénzéből való önkényes lecsippentését - kifogásolták a képviselők, köztük Balogh László (MDF). A vita végén Kozma József (MSZP) kijelentette: a város vezetőinek elszámolni és megmagyarázni valójuk volt, az önkritika és kritika után örüljünk, hogy Szeged ekkora összeget fordíthat fejlesztésre. A városatyák szavaztak, vagyis végül abban maradtak, hogy az ÁPV Rt.-vei kötött szerződések érvényesek, Szeged szempontjából gazdaságilag előnyösek. Azt azonban nem tartják szerencsésnek, hogy ebben az ügyben a város polgármestere és alpolgármestere „felvállalta az egyszemélyi felelősséget". A polgármester sajnálatát fejezte ki, hogy ezt a bevételi többletet elhallgatta az egy hónappal ezelőtti költségvetési vitában. Ellenben a képviselők többsége elvetette az SZDSZ határozati javaslatait. vagyis: hogy kérjék föl a megyei Közigazgatási Hivatalt és az Állami Számvevőszéket, illetve hozzanak létre saját ad hoc bizottságot a történtek vizsgálatára; követeljenek az ÁPV Rt.-tői késedelmi kamatot. A bróker cégtől a jutalék után jogtalanulfölvett áfát visszakéri a város. Elhangzott: Szeged hasonló jellegű kártérési követelése további 200 millió forint. Néhányan - így például az érvek és ellenérvek csatájából részt vállaló Géczi József országgyűlési képviselő (MSZP) és a polgármester kifejezték aggályukat, hogy a „sajtónyilvánosság" veszélyezteti e követelés behajthatóságát. A vitában megszólaló Lovas Péter, a „pénzszerző" Vektor Rt. vezérigazgatója kijelentette: ez nem így van. Ebben az évben Szeged további 200 millió bevételi többletre számíthat. Ú. I. Nem a negyvennyolcból, hanem a negyvennyolcra engedett a szegedi közgyűlés tegnap késő este, amikor az április l-jén bevezetésre kerülő új belvárosi parkolási rendet tárgyalta ismét. Az előző határozat szerint ugyanis a vállalkozók évi 100 ezer forintért válthattak volna minden zónába érvényes parkolóbérletet, ezután ezt 48 ezerért tehetik majd. A közvélemény ugyanis többek között lapunk hasábjain keresztül - annak a véleményének adott hangot, hogy a szegedi közgyűlési határozatban szereplő dijak kirívóan magasak. Dr. Szalay István polgármester ezért módosító indítvánnyal fordult a képviselőtestülethez, amelyben a már megállapított bérletárakat a legtöbb esetben közel ötven százalékkal javasolta mérsékelni. A városatyák több mint egy órás élénk vitába kezdtek. Akadt képviselő, aki cseppet sem tartotta soknak a vállalkozók ilyen irányú megterhelését. Mások • Az MSZP-székház előtt is fizetni kell! Parkolóbérletek: engedtek a városatyák régi díj új díj Gazdálkodók kombinált 100 000 48 000 I. övezet 66 000 36 000 II. övezet 33 000 24 000 III. övezet 16 500 12 000 Lakosság kombinált 42 000 24 000 I. övezet 28 000 18000 11. övezet 14 000 12 (XX) III. övezet 7 000 6 000 éppen ellenkezőleg: a lakossági bérletek árát még tovább kívánták csökkenteni, mint ahogyan az a javaslatban szerepelt. Pikáns hangulat uralkodott az esti közgyűlésen, a polgármesteri indítványnak ugyanis volt még egy pontja: a Tisza Lajos körúton a Kálvin tértől a Tiszáig legyen ingyenes a pakolás! Csakhogy... Éppen ezen a területen található az MSZP székháza. Több képviselő pártpolitikai viccet igyekezet csinálni a dologból, így végül a polgármester névszerinti szavazára tette föl indítványának ezt a részét. A nyílt képviselői állásfoglalásokban azonban gyorsan „elvérzett" az ötlet. Az MSZP-székház előtt is fizetni kell! Akadt olyan javaslat, amely szerint elég lenne 20 forintot szedni az úgynevezett „felező" parkolójegyért. Ezt sem fogadta el a képviselő-testület, akárcsak azt a javaslatot, hogy a belvárosi polgárok ne 1500 forintot, hanem csak 500-at fizessenek egész évre, hogy laká• suk előtt parkolhassanak. Egy másik képviselői javaslat szerint még a polgármesteri „tarifánál" is alacsonyabban kellett volna meghúzni a bérletek árát. Ezt sem fogadta el a testület, így hát jó egy órás vita után a bérletek díjából igen, a parkolójegyek árából nem engedtek a városatyák. Született tegnap még egy határozat, amely szerint fél év múlva felülvizsgálják a hétfőtől aktuális parkolási rendszert. így is lesz még mit „cizellálni" rajta... R. 0. Akik a város jó híréi kellik Kitüntetett személyiségeket köszöntött a polgármester. (Fotó: Gyenes Kálmán) Személyes hangvételű levélben invitálta a városházára a március 15-én kitüntetett személyiségeket Szalay István polgármester. A tegnapi közgyűlés délelőtti szünetében adott fogadáson a képviselőtestület és Szeged polgárai nevében köszönte meg a szellemi-, művészeti és közélet kiválóságainak, hogy öregbítik a város jóhírét. Rozgonyi Éva karnagy, Pataki András magántáncos, a Szegedi Kortárs Balett együttesvezetője. Megyeri Árpádné a JATE Hermán kollégiumának igazgatója, Horváth Dezső újságíró, a Délmagyarország főmunkatársa, dr. Békési Imre tanszékvezető főiskolai tanár, a JGYTF főigazgatója, dr. Trogmayer Ottó régész, egyetemi docens, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Bartha Béláné közjegyző, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnöke és Széles Klára irodalomtörténész, kritikus (JATE) fogadta a jelenlévő képviselők gratulációit is. 1 Mától megtudhatja, miért kockázatos dolog ma az ingatlanvétel • lenyúlhatják-e az oroszok a magyar gázpiacot • lehet-e már válogatni a különféle lakásbiztosításokban • miért önkéntes rabszolgamunka a családi vállalkozás? R I B B