Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-28 / 74. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁRC. 28. Zárszámadás A VÁROS 5 Közszolgáltatások támogatása '95 (ezer Ft) Eredeti Módosított Éves előirányzat előirányzat teljesítés Szegedi Közlekedési Kft. 374 000 374 000 374 000 Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat 54 000 54 000 54 000 Tápéi komp üzemeltetésének támogatása 6 900 6 900 6 598 Repülőtér üzemeltetési támogatása 3 100 3 100 3 100 Tisza Volán Rt. 31 200 31 200 31 200 Környezetgazdálkodási Kht. 0 87 905 87 905 Összesen 469 200 557 105 556 803 Szeged Megyei Jogú Város 1995-ben 15,1 milliárd forint bevétellel, illetve 13,8 milliárd forint kiadással, valamint közel egymilliárdos pénzmaradvánnyal gazdálkodott. Normatív támogatásbői 3,3 milliárd jutott a városnak fejkvóta, illetve feladatok alapján, összesen azonban - hamvasztásos temetés, szimfonikus zenekar, munkanélküliek jövedelempótlása stb. - több mint 4,7 milliárd forint volt az állami támogatás. Személyi jövedelemadóból 1,7 milliárd került vissza, s vagyonhasznosításból is 1,7 milliárd forintot kasszírozott Szeged. A vagyonhasznosítás tételei mögé nézve először úgy látszik, hogy az inkább eladás, értékesítés - ellenzők szerint vagyonfelélés -, mintsem gazdálkodási eredmény. Az ingatlanok, bérlakások és telkek eladása, az értékpapírok és üzletrészek értékesítése 97 százalékát adja a vagyonhasznosításnak, a 29 milliós osztalék és egyéb bevétel aránya pedig kétszázalék alatt maradt. (1,2 milliárd forint részvény és üzletrész után semmiféle bevételhez nem jutott tavaly a város.) Legnagyobb összeg - s ez pozitívumként értékelhető - a bérlakások eladásából folyt be. 1,3 milliárd forint, itt a „tervteljesítés" 160 százalékos. A telekértékestés azonban a tervezett bevétel 20 százalékát sem hozta egyebek között a megmaradt Franciahögy miatt-, s az üzletrészek, értékpapírok eladásával sem teljesítették az előirányzatot. Igaz ez utóbbiban levonandó tétel a Régi Hungária Rt. végelszámolásából adódó tízmilliós nagyságrendű veszteség. A bérlakások eladásán túli vagyonfelélés tehát messze elmaradt a tervezettől. További nagyobb tételek közül kiemekedik az intézményi bevételek 3,9 milliárdja, az előző évi milliárdos pénzmaradvány, így az összesen 15,1 milliárd forint bevétellel gazdálkodhatott a város. Hitelt nem vett fel az önkormányzat 1995-ben. A kiadások részletezésénél a normatív támogatás 3,3 milliárd forintjából négyszázmillió forint feletti tétel a településüzemeltetés, a szociálpolitika, az általános iskolák és a szakközépiskolák fenntartása. Az intézmények közül a városgondnokság félmilliárdos támogatást kap huszadakkora saját bevétel mellé, a Somogyikönyvtár százmilliót a tízenötmilliós bevételhez. A színház 64 milliót produkált jegyárakból és szponzori pénzekből, miközben 278 millió támogatást kapott. A szabadtéri teljesítménye dicséretes, hiszen kevesebb támogatással is megelégedett, mint amekkora a bevétele volt. A polgármesteri hivatal 800 millióba került tavaly, ebből több mint 600 a bérekre és a közterhekre ment el. Tizenhétmillióra rúgtak a hivatali étkezde költségei, s összesen másfél milliót utaztak el közpénzekből a Torony alattiak. Legkevesebbe, ötezer forintba az önkéntes tűzoltók kerültek. A közüzemi szolgáltatásokat több mint félmilliárd forinttal támogatta a város, ebből a Szegedi Közlekedési Kft. 374 millió forintja tízszerese annak, amit a Tisza Volán kapott. Minden valószínűség szerint az SZKT támogatását szeretné csökkenteni a város a parkolás „újraállamosításával". K. A. Senki sem tudja, mekkora Szeged vagyona. Bár hihetetlen, de ez a valóság. A vagyonkezelő és vállalkozási iroda vezetője, Veres Károlyné szerint a városi vagyonleltár a mai napig sem teljes. Ennek oka, hogy a földhivatali és egyéb nyilvántartások hiányosak, hiszen az előző rendszerben lényegtelen volt, hogy egy adott földterület az államé, a városé, vagy éppenséggel egy intézményé. De a hivatal, így az önkormányzat számára az sem világos, hogy a belterületi földek ellenértékeként mennyi pénzt lehet kisajtolni az államból. Az állami vállalatok gazdasági társasággá alakulásakor az önkormányzatokat a belterületi földek átalakulási vagyonmérlegében szereplő értékének megfelelő részvény (üzletrész) illette meg. Ennél kisebb mértékben kapott részesedést az önkormányzat az esetek többségében. Ezért aztán az előző önkormányzati ciklusban az állami vállalatból társaságokká alakuló cégekkel vitában, az állam vagyonkezelő szervezetével pedig levelezésben állt a hivatal. De perre nem ment. Ez hiba volt - jelentette ki Jankó Attila (SZDSZ), az előző közgyűlés vállalkozási és vagyonkezelő bizottságának elnöke. Aki szerint bizottságának külső, szakértő tagja dr. Munz Károly - már akkor megjelölte, az önkormányzat milyen jogcímen perelheti az állam privatizációs szervezetét, illetve hogy milyen lehetőség kínálkozik a peren kívüli egyezségre. Ezt az „ötletet" akkor sem a jegyző, sem a polgármester tfem tartotta kivitelezhetőnek. A múlt évben viszont már több jogerős bírósági döntés igazolta: az AVU helytelenül számolta ki az önkormányzatokat megillető részvények mennyiségét, vagyis az állam privatizációs szervezete, az ÁPV Rt. tartozik az önkormányzatoknak. A dunaújvárosi önkormányzat követelését a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta. E precedens értékű ítéletre hivatkozva az állammal harcba szálltak az önkormányzatok. A múlt évben az állam privatizációs többletbevételeivel „dicsekedett", s ez felcsillantotta a reményt, hogy kifizetik az önkormányzatokat. Nem tudni, Szegeden kinek esett le először a tantusz, Hitbizomány-e a város vagyona? ki az „ötletgazda". Az biztos, a városatyák közül a közgyűlésen senki sem firtatta, hogy a város elmaradt hasznát miként lehetne behajtani az államtól. A városfejlesztési és tulajdonosi bizottság ülésén külső szakértő - a testületben a .jogfolytonosságot" egyetlenként megjelenítő dr. Munz forszírozta, az elnöklő Juhász Antal (Munkáspárt) pedig pártfogolta, hogy a vagyonkezeléssel foglalkozó iroda készítsen részletes kimutatást a belterületi földérték megállapításokról. A bizottság háromszor hozott határozatot, mire az iroda munkatársa végre letett egy hiányos táblázatot az asztalra. Közben eltelt három hónap. Básthy Gábor gazdasági alpolgármesternek „súgott", sőt ajánlatot tett (majd azt visszavonta) dr. Munz. A .jólértesült" bróker cégek köztük a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. is kínálkoztak. Tehát míg a bizottság az adatokra várt, addig az alpolgármester, s javaslatára a polgármester lépett. A budapesti Vektortól „lefaxolt" szerződéstervezetet a szegedi városvezetők változtatás nélkül elfogadták, azt a polgármester aláírásával hitelesítette. Az önkormányzatok és az állam privatizációs szervezeti közötti „pénzszerző harcban" Szegedet - másik 47 önkormányzathoz hasonlóan - a Vektor képviselte. A Vektor név először a Hungar Hotels-ügy kapcsán bukkant föl a Torony alatt. „Jól adta el a részvényeinket" - mohdta a vagyonkezelő iroda vezetője. De a dunaújvárosi sikeres per is jó ajánlólevélnek bizonyult. Tehát megköttetett a szegedi önkormányzat és a Vektor között a 8 százalékos sikerdíjas szerződés. A Vektor homályos „kapcsolatainak" is köszönhetően - februárban peren kívüli egyezséggel kifacsart az ÁPV Rt.-bői 7,5 milliárd forintot. Ebből a legnagyobb falatot, 1,47 milliárdot Szeged kapta. Az önkormányzat pénzt kaszált, felzúdulást aratott. Az elégedetlenség oka: az eljárás módja és több. lassanként napvilágra kerülő részlete. Most, utólag, második nekifutásra, talán a nyilvánosság nyomására a jogi bizottság is határozatban jelentette ki, hogy - bár az ÁPV Rt.-vel kötött ügyletek érvényesek A város vagyonával a jó gazda gondosságával foglalkozik-e az önkormányzat, vagy a tisztségviselők azt hithizományuknak tekintik? A „pénzszerzés" indokolhatja-e a jog és eljárási szabályok megsértését? A hivatal egyáltalán alkalmas-e a város vagyonának kezelésére? Szegeden vagyonügyben ki, kit vezet? Ez itt a kérdés! A „milliárdos ügy", mint cseppben a tenger, megmutatja: az önkormányzat vagyonával jól sáfárkodni lehet és kell. Vagyis gazdálkodni, a város vagyonáról rendelkezni az önkormányzat bizottságait és a közgyűlést megkerülve nem szabadi na). a „milliárdos ügyben" keletkezett valamennyi szerződés sérti az önkormányzati törvény rendelkezéseit. De úgy tűnik, a város első emberei a közbeszerzési törvény iránymutatását, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának ide vonatkozó passzusait is figyelmen kívül hagyták. A jogi bizottság is úgy látja, hogy a megállapodások pénzügyi részének végrehajtása nem a szerződésekben foglaltak szerint történt. Egyértelmű - állítja Nagy Sándor képviselő (SZDSZ) -, a szerződés azon „részletén" átsiklottak a város „pénzszerző" vezetői, hogy ha az OTP után igen, akkor a Matáv és a Pick esetében az ÁPV Rt. miért nem fizetett kamatot. E három szerződés alapján a városnak járó pénzt január 30-ig kellett átutalni, de nem az önkormányzat, hanem a Vektor számlájára. Ez ugyanúgy sérti a város érdekeit, mint az, hogy e három társasággal kapcsolatos minden követeléséről lemondott a város. Ráadásul az átutalás nem határidőre, s csak részletekben érkezett a Vektor számlájára, ezért (több 10 millió forint) késedelmi kamat járna. Aztán: a Vektor megbízási szerződése 3 évre szólt, ezért a jogi bizottság értelmezése szerint a „sikerdíj" vagy csak a szerződés lejártakor, vagy az önkormányzat 2,5 milliárdos követelésének behajtásakor jár a bróker cégnek. de akkor sem készpénzben. hanem részvény vagy üzletrész formájában. Vagyis joggal kifogásolható, hogy a Vektor saját hasznának készpénz formájú, sőt áfával megnövelt összegű - több mint 100 millió forint - „lecsippentése" után utalta át az önkormányzat számlájára a városnak járó „kárpótlást". Az önkormányzat vezetői hosszú hetekig nem rendelkeztek arról - folytatta mondandóját Nagy képviselő -, mi legyen a „kárpótlásként" kapott pénzzel, majd az alpolgármester bizományosi szerződést kötött a Vektor Rt.-vel, hogy az ÁPV Rt.-től kapott pénz maradékán államkötvényt vásároljon. E szerződések tervezetét sem látták az önkormányzat illetékes testületei. A visszadátumozott szerződés nem szól arról, hogy az államkötvények milyen értékpapírszámlára kerültek. Bizonylatot talán a mai napig sem kapott a hivatal arról, hogy a Vektor mikor, hova helyezte a város pénzét. Marad a tudat, hogy az 1,47 milliárdnak a tulajdonosa az önkormányzat, de azt egy hónapig a Vektor „kezelte". Ám a 28 napig valahol elfekvő pénzt itt. Szegeden is jól be lehetett volna fektetni. Informátorunk szerint 20-30 millió forinttal többet fialt volna nekünk. A „milliárdos akciót" sokan sokféleképpen értelmezték és minősítették. A városfejlesztési és tulajdonosi bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „nem esett jól ez az eljárás, de - a közgyűlést ismerve - csak ezzel a trükkel volt egyben tartható, így fejlesztésre fordítható ez az összeg". A Básthy alpolgármester tanácsadójaként is emlegetett dr. Munz úgy véli, „nem eltitkolták, csak nem mondták meg a város vezetői, a képviselők pedig nem kérdezték, az önkormányzat követeléseinek behajtásával hol tart". „Ebben az esetben nem 'keletkezett jog', hanem régi követelés behajtásának módjáról rendelkeztek, ezért az ügy a szervezeti és működési szabályzat 50 milliós határába se ütközik." Az eset jelentőségének érzékeltetésére azt említette, hogy ha egy polgár 52 millió forintos helyi adótartozását fizetné be a hivatal pénztárába, akkor se hívnák össze a közgyűlést. Az elvarratlan szálak közé tartozik, hogy a Vektor „strómannak" kérte a szegedi önkormányzatot. A Vektor Rt. felajánlotta a közgyűlésnek, vásároljon tőle 424,8 millió forintnyi címletértékű kárpótlási jegyet 25 százalékos árfolyamon, ezekkel jegyezzen Démász-részvényt, amit adjon el a Vektornak 22,5 százalékos árfolyamon. Az ügylet 21,2 millió forinttal gyarapította volna az önkormányzati kasszában lévő 13,5 milliárdot. A közgyűlés legutóbbi ülésén, zárt ajtók mögött a képviselők nemet mondtak az ajánlatra. De - értesüléseink szerint - nem ez volt a Vektor utolsó próbálkozása. Hasonló ajánlatra más önkormányzatok már „elcsábultak", azzal érvelve, hogy ez a kiskapu nyitott, különben meg a bróker is és az önkormányzat is , jól jár". Ez az eset is rávilágít arra, hogy az önkormányzatnak egyre bonyolultabb ügyletek révén kellene forgatnia és gyarapítania vagyonát. Ezért merül fel a kérdés: vagyonügyben ki kit vezet, illetve a polgármesteri hivatal alkalmas-e az értékpapírok, az üzletrészek és ingatlanvagyon kezelésére. E célra több önkormányzat - így például Pécs és Szolnok valamelyik bankkal társulva saját céget hozott létre. Szegeden a „megkeresések" egy része eleve komolytalan mondta a vagyonkezelő iroda vezetője -, ezek az irattárban landolnak. A közgyűlés illetékes bizottságához akkor jut egy ügy, ha az tulajdonosi, beruházási, felújítási és értékesítési jellegű, s döntést, állásfoglalást igényel. Az önkormányzat vagyonának kezelésére Veres Károlyné irodavezető szerint a keze alatt dolgozó 38 szakember alkotta gárda is alkalmas lehet. A gond az - fogalmazott Juhász Antal bizottsági elnök -, hogy a hivatali eljárások során keletkezett ügyekkel az iroda keresi és dolgoztatja a testületet. Ám a bizottság határozatait akadozva, kapkodva, esetlegesen hajtja végre. A bizottság tagjai hosszan sorolhatnák a példákat, melyik ügyben hogyan akarta „megvezetni" őket a hivatal. „Aztán meg - fakadt ki a bizottsági elnök - úgy nem lehet gazdálkodni, hogy azt sem tudom, mekkora a város vagyona! Szeged vagyonügyei - legyintett -: félmegoldások. " Újszászi Ilona Díjas ötlet. Tóthné Hódosi Ágnes a Dorozsmai úton lakó idős emberek érdekében telefonált: háztartásaikból nem kerül ki hetente két 110 literes kukányi szemét (hisz jórészét elégetik), nem kellene nekik is havi 357 forintos hulladékszállítási díjat fizetniük a kevéske nyugdíjukból. Javasolja, hogy a 70 éven felülieknek, az egyedül élő öregeknek adjanak díjkedvezményt. Parkolgatunk, parkolhatunk... Kocsis Krisztina arról érdeklődik az illetékesektől, nem kaphatna-e minden jogosítvánnyal rendelkező belvárosi lakos kedvezményes parkolóbérletet, akkor is, ha a kocsi, amit alkalmanként használ, nem az övé, hanem a külsőbb területen lakó családtagjáé. Arra is kíváncsi (s gondoljuk, nem csak ő), a bírsággal fenyegetett megcsorog a PANNON • l ilnul.1 GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat a héten ügyeletes munkatársunkkal, Szabó Magdolnával oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 között, vasárnap 14 órától 15 óráig várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as telefonszámon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. nézheti-e a szabálytalanságát bizonyító videót, mikor és hol, s hol protestálhat ellene. - Kondos János azt kérdezi az SZKT-soktól, nem futná-e egy dolgozó félnapi bérére a várható nagy bevételből, hogy a tumultus elkerülése érdekében szombaton délután is nyitva tartson e hét végén a parkolóbérleteket árusító pénztár. Parkolgatnának. A Klauzál tér felé sok kerékpáros jár - tette szóvá bringakedvelő olvasónk -, ha meg akar állni, be akar menni mondjuk egy üzletbe, nem tudja hová tenni, lakatolni a biciklijét. Kérdése: nem lehetne megoldani valahogyan a kerékpártárolást a közelben? ítélet. A szatymazi templomban vandálkodókat, fosztogatókat két telefonálónk is mélyen elítélte tegnap. S javasolják, az ittasság ne legyen enyhítő körülmény, a bíróság is megfelelően ítélje majd el őket. A fiataloknak adott „példájuk" ugyanis nagyon rossz, felháborító - példás büntetést érdemelnek! Talált tárgyak. A CKM 029-es rendszámot tulajdonosa átveheti a 430238-as telefonszámon történt egyeztetés után. - Az ÖMV benzinkúttól az 1970-ben született Hajós Tibornak üzenik, hogy ott veszítette el tb-igazolványát, a pénztárban átveheti. • Tiltakoznak az érdekképviseletek Cinizmus a parkolási díjakban A szegedi érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén a munkaadói-vállalkozói érdekképviseleti szervezetek képviselői - megtámogatva a munkavállalói oldal álláspontjával - élesen bírálták a nemcsak a gazdálkodók, de a város egésze ellen készülő „fizetőparkolós merényletet". Mint dr. Martonosi István, a Kisosz titkára, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke lapunknak nyilatkozva elTelefon: 3^62326-401. 30-435-348 NAPELLENZŐK, SZALAGFÜGGÖNYÖK, ARNYÉKOLÓBERENDEZÉSEK SZÉLES VÁLASZTÉKA. mondta, természetesen nem a fizetőparkolás bevezetésének ténye, hanem annak orcátlanul magas mértéke ellen tiltakoznak. Ennek „csúcsa" a vállalkozókat érintő 100 ezer forintosra tervezett kombinált bérlet. Autentikus forrásból, társszervezeteiktől kértek összehasonlító adatokat. Martonosi úr sorolja a példákat: Miskolcon - ahonnét a parkolási szisztémát „koppintottak" - a gazdálkodók mindösszesen 20, míg a magánszemélyek 14 ezer forintért kaphatnak éves „összvonalas" bérletet; Debrecenben a vállalkozói szféra 15, míg a lakosság 10 ezer forintért juthat az iménti „nagytudású" bérlethez; Pécsett nem tesznek különbséget jogimeg magánszemély, vállalkozó meg „egyszerű" városlakó között, az éves bérlet ára egységesen 12 ezer 720 forint. Martonosi doktornak nem csak megérzése, meggyőződése is: a parkolási ötlet kiagyalói csúfos játékot űznek az érdekképviseleti szervezetekkel - tudván, hogy részükről úgyis kemény lesz a nyomás, engedni kell, ezért eleve irreálisan magas tarifákat állapítottak meg... Igen ám, csakhogy ha a mai közgyűlés akár felére viszi is le a bérletek árát, az 50 ezer forint még mindig két és félszerese az ugyanilyen parkolási szisztémát alkalmazó Miskolcénak... Az érdekképviseletek tiltakoznak az effajta cinikus „megvezetési" gyakorlat ellen is! - hangsúlyozta. ö. F.