Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-23 / 70. szám

SZOMBAT, 1996. MÁRC. 23. • Kósáné Kovács Magda: ff A politika a kényszerűségek birodalma" Még munkaügyi miniszter korában a Szegedi Nők Klubja hívta meg városunkba Kósáné Kovács Magdát, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőjét. A meghívásnak tegnap tett eleget a politikusnő, aki „ha már itt van" találkozott az MSZP stratégiai szövetségeseivel, az MSZOSZ és a BIT vezetőivel, részt vett az MSZP városi válsztmányának ülésén is, illetve aktulpolitikai kérdésekről sajtótájékoztatót tartott. Mielőtt a vendégnek szót adott volna, a házigazda, Botka László országgyűlési képviselő ismertette az újságírókkal, hogyan készül az MSZP V. kongresszusára a 20 fős megyei delegáció. Az MSZP kitart modernizációs programja mellett. Ez lesz a kongresszus egyik „üzenete" - vélte mindkét országgyűlési képviselő. Kérdésekre válaszolva Kósáné elmondta: a modernizáció számára az Európához való felzárkózást, illetve itthon a hátrányos helyzetbe kerülő tömegek felzárkóztatását jelenti. A választópolgár a kormány cselekedetei alapján ítéli meg a pártot, ám a párt „nem határolódhat el", segítenie kell a kormányt. Elismerte, hogy az elmúlt két év „kényszerűségből" hozott politikai döntéseinek következtében csalódottság és elégedetlenség alakult ki az emberekben. Ám „politikai előnyszerzésért nem fogunk szükséges döntéseket elkerülni" - jelentette ki Kósáné, aki szerint a tanulság: „nem szabad hibázni", vagyis a szakszerűség és a társadalmi hatások felmérése elengedhetetlen. Mégis - Kossuthra hivatkozva - hangsúlyozta: a politika a kényszerűségek birodalma. Ú. I. BELÜGYEINK 3 A vízügyi szolgálat bemutatását célzó gátörtelepet - számtalan érdeklődő jelenlétében - dr. Lotz Károly avatta fel. (Fotó: Enyedi Zoltán) • A víz világnapján Óp úszta szeren Gátőrház idézi a múltat A korabeli tervek alapján elkészült XIX. századi gátőrház és melléképületei amelyeket ez alkalommal avatott fel a miniszter - lesznek majd hivatottak felidézni az odalátogatókban az 1846-ban Tiszadobnál végrehajtott mederátvágást, a verítékkel megvalósított második honfoglalás kezdetét. Mindez pedig a nagy elődök, gróf Széchenyi István és kortársai felismerésének köszönhető, hiszen mint ahogyan már akkor megfogalmazták: az ország felemelkedésének sakköve volt a Tisza „megregulázása" hangoztatta beszédében dr. Lotz Károly. A munkálatok eredményeként az 1214 helyett 761 kilométerre csökkent magyarországi folyószakasz azonban további figyelmet, a védművek rendszeres vizsgálatát, és fejlesztését igényli. Az árvízveszély örökre soha ki nem ikAz ősi kultuszok időszakáig nyúlik vissza a négy őselem, köztük a viz tisztelete. Erre alapozva immár harmadik esztendeje világszerte március 22-én emlékeznek meg - félelemmel vegyes tisztelettel - a vízről. Hazánkban az idei központi ünnepség színhelye az ópusztaszeri emlékpark lett. Dr. Lotz Károly közlekedési, vízügyi és hírközlési miniszter, valamint a nagy számú ünneplő közönség tegnap délelőtt a Feszty-körkép szomszédságában felépült gátőrház előtt gyűlt össze, hogy a víz világnapján megemlékezzenek a Tisza szabályozásáról is. tatható árnyéka ugyanis ott lebeg a fejünk felett. A cél ezért nem lehet más: a védelmi töltések között tartani a vizeket, Így - a Tisza menti Önkormányzatok Szövetségének javaslatára - az 1996. év folyójának nevezett Tiszát is. Természetesen ezzel együtt óvni kell meglévó vizeink tisztaságát, és nem csak a következő generációk érdekében ivóvizeinkért aggódóknak, de közösen mindenkinek - hangsúlyozta végezetül a szónok. Dr. Lotz Károly ezután ünnepélyesen felavatta a gátőrházat, majd a résztvevők a Feszty-körkép előcsarnokába vonultak, ahol az 1995 december 24. és 1996. január 10. között a Felsó Tiszán és a Körösök mentén lezajló rendkívüli árvíz elleni védekezésben kiemelkedő munkát végző szakemberek tevékenységének elismeréseként Vásárhelyi Pál-díjat vehetett át a minisztertől Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, 10-en pedig a „Vízügyért" szakmai elismerést. Pénzjutalmat 36-an kaptak, közöttük Korom Ferenc a Vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár századosa, az Alsó- Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságról Kiss Imre, a szakaszmérnökség műszaki ügyintézője, valamint ifj. Szanka József gátór. Az ünnepi program zárórészében dr. Lotz Károly az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén lévő általános és középiskolások számára kiirt irodalmi, grafikai, illetve képzőművészeti pályázat helyezettjeinek adott át jutalmat. N. Rácz Judit Nikolits István nem hajlandó link dologra Szűk egynapos látogatásra érkezett tegnap Szegedre Nikolits István. A titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a délelőtti órákban a felügyelete alá tartozó intézményeket látogatta meg, s ellenőrizte az ott folyó munkát, a személyi és tárgyi feltételeket. Ezután tárgyalt a rendvédelmi szervek vezetőivel is. Tapasztalatairól kora délután számolt be az újságíróknak. „Szakmai szempontból elégedett vagyok a látottakkal, jó színvonalú munka folyik a helyi szerveknél" mondotta. Több kérdés is elhangzott arra vonatkozóan, vajon a nemzetbiztonsági szolgálat hogyan küzd a korrupció és a feketegazdaság ellen. Nikolits István elmondta, az ó feladtuk nem kifejezetten ezekre az ügyekre irányul. Ugyanakkor, ha tudomásukra jut egy bűncselekmény, vagy akár gyanús dolgokat észlelnek, azonnal jelentik az ügyet az illetékes szerveknek. Kijelentette: nem tapasztalt semmiféle jelet arra" vonatkozóan, hogy a szervezett bűnözés a politika felsőbb szintjén megjelent volna, bár biztosan van ilyen irányú törekvés. A kormány az utóbbi időkben sokat foglalkozott a terrorizmus elleni küzdelemmel. A miniszter elmondta, minden jel arra mutat, hogy Magyarország nem célország. A szegedi rókusi templomnál, a Parlamentnél, illetve a fővárosi Mátyás templomnál történt robbantások ügyében Nikolits István nem tudott újdonsággal szolgálni: értesülései szerint a nyomozás nem jutott jelentősen előre. A cégen belüli esetleges hatásköri túllépésekre, jogosulatlan tevékenységre vonatkozó kérdésekre kijelentette a miniszter: „Nem vagyok hajlandó semmiféle link dologra." A. L. Tegnap délelőtt Fábiánsebestyénben, a Kinizsi Szövetkezetben tartotta meg soros elnökségi ülését a Csongrád Megyei Agrárkamara. Kovács Lajosnak, az Agrárkamara elnökének megnyitója után a testület elfogadta a napirendi pontokat. Mi volt a lényege a tegnapi elnökségi ülésnek? A hozzászólásokból és a vitából egyértelműen kiderült, hogy Gazdajegyzők vállalkozásban az egymásnak ellentmondó törvények és törvénymódosítások nem javították a gazdasági kamarák helyzetét. Ezért a jelenleg hatályos törvényeket harmonizálni kell, s éppen ennek szellemében április 19-20-án Szegeden országos konferenciát rendez a három megyei gazdasági kamara. Az elnökség tagjai egyhangúlag elfogadták az előterjesztett napirendi pontokat, (gy többek között azt is, hogy a Csongrád megyében működő 31 gazdajegyző továbbra is vállalkozóként lássa el feladatát. Az ötletíalók wr'i'i ez az ötletgyűjtő kampány, hogy Találjuk ki •F Magyarországot, amelyről már nem csak jót, de sok rosszat is elmondtak. Hogy például ez olyan kiszes, vagy úttörős. (Na most ez kinek jó, kinek rossz; kinek a pap, kinek a paplan, ugyebár.) De ez a „mozgalom" is igazán akkor tudna nagyon rossz lenni (nem mintha ez lenne a cél, bár...), ha tényleg beérkezne egy csomó idétlen ötlet. Mert hát miért is van ez a felszólítás? Éppen azért mert nem könnyű egy országot, amely már eleve valamilyen, csak úgy, a valóság talaján gondolkozva, kitalálni. A felhívásból ugyanakkor az is látszik, hogy még azok se tudták magukat kitalálni, akiknek ki kéne találni, hogy milyen legyen ez az ország. De tegyük föl, valaki kitalálja, rácsap egyet a nyelvével a homlokára, és azt mondja, hopp, beugrott, megvan, egy ilyen tuti országot képzelek el. Ez a feltevés még nem is esik nehezünkre, nem érezzük, hogy ez túlzás lenne, abban még nem kételkedünk, hogy nincs ebben az országban legalább egyetlen épeszű pali, aki erre képes; az eszünkre mindig is olyan büszkék voltunk, mint az a tudós, aki csak a hatodik szabadalom-elutasítás után lesz bizonyos abban, hogy meg lehet csinálni az örökmozgót. S

zóval ki lehet találni, de aztán jön a nagy bumm, a feketeleves, hogy ugyanis ezt meg kéne csinálni Talán itt véget is érhetne a pályázat, pontosan: a dolog az értelmében veszíti el az értelmét. Jöhetnek az ötletek, föl fogják falni őket az ötletfalók. Mint tudjuk: azért tolták be a trójaiak a falovat, mert nem volt jó az önindUója. i Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62/430-833. • A 27. helyen a legfejlettebbek között Az OECD előnyei Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter március 29-én Párizsban aláíija Magyarországnak az OECDhez való csatlakozásáról szóló dokumentumot. Ezzel Magyarország lesz-a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 27. tagállama. A tagdíj erre az esztendőre 300 ezer dollár, ezt az összeget a kormány már jóváhagyta. Magyarország bekapcsolódása az OECD munkájába fontos információkat jelent a világgazdasági konjunktúra rövid és középtávú alakulásáról, ami különösen azért lényeges, mert a magyarországi tőkeberuházások csaknem 95 százaléka a szervezet tagországaiból származik. A pénzügyi szférában is javulnak a lehetőségek. Az OECD-tagállamok kötvénykibocsátásai, vagy egyéb értékpapírok forgalomba hozatala ugyanis kedvezőbb feltételek mellett történhet, mint az OECD-n kívüli körben. A hitelfelvételi költségek is csökkenhetnek, mert a tagállamok bankjainak nyújtott hiteleknél nem kell a hitelnyújtó pénzintézet tartalékait megnövelni. Ugyancsak kedvezőbb besorolást kaphat Magyarország az exporthitel-biztosítás és garanciák területén. A miniszter politikai szempontból is nagy lépésként értékeli hazánk küszöbön álló csatlakozását a legfejlettebb országokat tömörítő szervezethez. Mint mondotta, ilyen fontos mérföldkő az elmúlt 50-60 évben nem volt a magyar történelemben. (MTI) A napokban megalakított Országos Munkaerőpiaci Tanács felügyeli a 100 milliárd forinttal gazdálkodó Munkaerőpiaci Alapot. A Munkaerópiaci Alap kiadásainak 80 százalékát a járadékellátás és más, ehhez hasonló kifizetés teszi ki. A járadékok idei összege a tervek szerint 35 milliárd forint lesz, a járulékok után fizetendő társadombiztosftási terhek pedig elérik a 14 milliárd forintot. Az előnyugdíjak finanszírozása 7 milliárd forintot, a munkaügyi központok, kirendeltségek költségeinek finanszírozása több mint 6 milliárd forintot jelent. Az alap finanszírozza a járadékellátást követően igényelhető jövedelempótló támogatás 50 százalékát, erre idén 10,5 milliárd forintot terveztek. Csaknem 20 milliMunkaerő-piaci Alap Százmilliárdbél gazdálkodnak árd forintot szánnak a képzést, átképzést, a munkanélküliek elhelyezkedését segítő programok finanszírozására. Az előzetes tervek szerint a szakképzési alaprészre négy, a rehabilitációs alaprészre 0,7, a bérgarancia alaprészre 0,5 milliárd forint jutna. Az alap bevételeihez a legnagyobb befizetést a bérek után fizetendő járulék jelenti 65 milliárd forint értékben, amit a munkaadók teljesítenek, a munkavállalók járuléka ennek megfelelően eléri a 22 milliárd forintot. Az elosztás körüli mérlegelésre főként az aktív foglalkoztatáspolitikát szolgáló 19 milliárd forintnál adódik lehetőség. Az Országos Munkaerőpiaci Tanács elbírálja és adott esetben jóváhagyja az Érdekegyeztető Tanács szakbizottságának előzetes döntését. Amennyiben ez így lesz, akkor 19 milliárd forintból a megyék 11,4 milliárd forint decentralizált keretet kapnak. Ebből a 2,25 milliárd forintot eleve lekötnek azok a szerződések, amelyeket a múlt évben az idei keret terhére kötöttek 8,75 milliárd forintot a munkanélküliségi helyzet alapján osztanak el a megyék között. Az elosztás során a megyei munkanélküliségét 80, a hátrányos helyzetűek és a regisztrált pályakezdők arányát 10-10 százalékban veszik figyelembe. További 0,4 milliárd forintot a korengedményes nyugdíjazáshoz használhatnak fel a megyék. A decentralizált kereten felül valószínűleg 7 milliárd forint jut a központi programokra. Ebből a borsodi integrált szerkezetátalakítási program 500 millió forintot szakít ki. A jövedelempótló támogatásban részesülőknek indítandó közhasznú foglalkoztatásra 2,2 milliárd forintot szánnak. Az átképző központok világbanki és Phareprogramjaihoz 600 millió forinttal, a világbanki program foglalkoztatást segftőrészének hasznosításához 250 millió forinttal járul hozzá az alap. A foglalkoztatási intervenciós keret 650 millió forintra számíthat az idén, mfg a közhasznú foglalkoztatást külön segítő célprogram 300 millió, a pályakezdők elhelyezkedését segítő program 2 milliárd forintot várhat. A katonai szolgálat alatt indított képzéseket 250 millió forinttal segíti az alap. Azoknak a munkanélkülieknek, akik csak távolabb találnak munkát lakóhelyüktől; útiköltség-térltés adható, ennek keretösszege 200 millió forint. (MTI)