Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

SZERDA, 1996. MÁRC. 20. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. • Interfruct: Cash and Carry Miskolc utan Szegeden - Az Interfruct Kft. 1989­ben alakult a Skála-Coop, a Monimpex és a német Ten­gelmann vállalatcsoport elhatározásából. Cégünk va­lóságos működését 1990-ben kezdte meg, és évről évre bóvüló tevékenységi körrel sikerült megtöbbszörözni forgalmunkat. Ennek bizo­nyítására engedjen meg egy példát: az 1995. évi 10 milli­árd forintos értékesítésünk­kel a magyar piacon az élel­miszer-nagykereskedelmi vállalkozások egyik jelentós szereplője lettünk. Közben változások is történtek éle­tünkben, hiszen 1992-től a kft. a Tengelmann vállalat­csoport érdekeltségi körébe került, illetve tartozik ma is. Kezdetben déligyümölcs, friss zöldség-gyümölcs fel­vásárlása, import és nagyke­reskedelem volt a jellemző tevékenységünk. Ugyaneb­ben az évben - tehát 1992­ben - kezdődött meg a nagy nyitás, azaz a teljes élelmi­szer- és háztartási cikkcso­port nagykereskedelme, a forgalmazás fejlesztése. Holnap, március 21-én nyílik meg az Interfruct Kft. Cash and Carry élelmiszer raktáráruháza Szege­den, a Fonógyári út 8. szám alatt, a Ke­reskedő közben. A nagykereskedelmi lánc legújabb tagja négyezer négyzetmé­teren több mint két és félezer árucikket kínál, elsősorban ke­reskedőknek, ven­déglátósoknak. Az Interfruct Kft. ügyve­zetőjét Magyar Pétéit cége rövid bemuta­tására kértük. • Hogyan foglalható össze üzeletpolitikájuk? - A vendéglátás, a szállo­daipar igényeihez igazodó kínálat, a magas szintű friss­áruválaszték teljes körű ­zöldség-gyümölcs, déligyü­mölcs, tej- és mélhyűtött ter­mékek - kiszolgálása. A Cash+Carry hálózat létreho­zásával az élelmiszerrel fog­lalkozó privát szektor igé­nyeinek tudunk megfelelni. Ma ez utóbbit tekintjük fő tevékenységünknek, és en­nek optimalizálását leglé­nyegesebb feladatunknak. Hosszú távú célunk, hogy az ország minden pontjáról könnyen elérhessenek vásár­lóink. 9 Mekkora tulajdonkép­pen most ez a cég? - Vállalatunk központja Budapesten a régi Nagyvá­sártelepen található, ahol mintegy 10 000 négyzetmé­teres központi, részben hű­tött raktárbázissal rendelke­zünk. A fővárosban két nagyméretű raktárházunk működik, valamint egy Sió­fokon és egy Szombathe­lyen. Tavaly nyitottunk Cash and Carryt Miskolcon, s most hasonló egységet adunk át 4000 négyzetméte­ren Szegeden. 1997 végéig további négy, szintén nagy alapterületű üzlet nyitását tervezzük Magyarországon. K. A. Új ingatlan-nyilvántartás A kormány határozott az ingatlan-nyilvántartás re­formjával kapcsolatos szer­vezeti és hatásköri változá­sokról, valamint az ezzel összefüggő működési felté­telek létszám- és költségigé­nyéről. A megtárgyalt kon­cepció alapján határozott az ingatlan-nyilvántartási tör­vényjavaslat kidolgozásáról. A hazai ingatlan-nyilván­tartás jelenleg nem tesz ele­get annak az alapvető elvá­rásnak, hogy a gazdasági élet szereplői hitelt érdemlő információhoz juthassanak a nyilvántartottt ingatlanokról. Köztudott, folyamatban van az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése. 1996-ra országosan, a fővárosban pe­dig 1997-re az ingatlan-nyil­vántartás teljes tartalma szá­mítógépre kerül. A Földmű­velésügyi Minisztérium Nemzeti Kataszteri Prog­ramjának megvalósítása mó­dot ad majd az intézmények közötti aladtátviteli kapcso­latok kiépítésére. Ugyanak­kor az ingatlan-nyilvántartás gondjait a nyilvántartás in­formatikai fejlesztése önma­gában nem tudja megoldani, szükség van a jogi, a szerve­zeti és a technikai feltételek átalakítására is. A helyi ön­kormányzatok létrejötte, a privatizáció és a kárpótlási folyamat olyan tulajdoni áta­lakulást eredményezett, amelynek rendezése a föld­ügyi szakigazgatási szerve­zetre hárul. A kormány ingatlan-nyil­vántartás újraszabályozásról hozott határozata olyan szer­vezeti és hatásköri változá­sokat tevez, amelyek bizto­sítják a jelenlegi rendszer előnyeinek megőrzését. Ugyanakkor a kétfokozatú közigazgatási eljárás egyfo­kozatúvá válik. Az igazi szobrászat a kő legyűrése, az agyag, a gipsz csak a kezdet. Mindig arra vágytam, hogy kővel dolgozhas­sak. Persze, ahhoz, hogy az ember szobrászként működhessen, először eg­zisztenciát kell teremteni - mondja Ma­tusovits Melinda kezdő művész és üz­letasszony. Miután sikertelenül próbál­kozott biztos megélhetéshez jutni kép­zőművészként, márvány és gránit stúdi­ót nyitott. Azt tervezi, néhány év alatt beindul és sikerre jut az üzlet, mely az­után megfelelő anyagi hátteret jelent majd neki ahhoz, amire mindig vá­gyott: a szobrászkodáshoz. 9 Az álmaidból egyelőre csak az valósult meg, hogy kővel dolgozol. De nem faragod, hanem árulod kedvenc anyagodat. Ez valami kényszerű vargabetű? .- Igen. A Tömörkény Gimnázium képzőművész szakának elvégzéséig si­ma volt az utam a művészet felé. Mint ahogyan az lenni szokott, már az óvo­dai papírhajtogatásnál kiütköztek az ef­féle hajlamaim. Altalános iskolás ko­romban kerámia szakkörbe jártam, ver­senyeket nyertem, majd elvégeztem a középiskolát. Azután viszont hiába pró­bálkoztam bejutni a budapesti Képző­művészeti Főiskolára, nem sikerült, hi­szen csak négy-öt embert vesznek fel évente. Amikor beláttam az ügy re­ménytelenségét, megtanultam az ötvös mesterséget. De ez sem jelentett biztos megélhetést, hol volt megrendelés, hol nem. Egy darabig utazgattam, szülői tá­mogatással bejártam Európát, gyönyör­ködtem a szobrászat remekeiben, de az­után kénytelen voltam valami olyasmi­be fogni, amiből meg tudok élni. Egy darabig egy belsőépítészeti kereskedel­mi cégnél dolgoztam művészeti taná­csadóként, innen jött az ötlet, hogy sa­ját üzletet nyissak. A papírhajtogatástól a gránitig Matusovlts Melinda: „A kó' legyűrése az igazi szobrászat." (Fotó: Nagy László) • Ki vesz manapság márványt? - Elsősorban a cégek, a vállalkozók, ha üzletet nyitnak. De vannak polgári vásárlóim is, olyan családok, akik igé­nyesek, és meg is engedhetik maguk­nak, hogy áldozzanak az otthonukra. A kő olyan anyag, amiből van nagyon drága és viszonylag olcsó is, ezért több­féle igényt is ki lehet elégíteni ezen a téren. Persze, a márvány és gránitkeres­kedés csak a kezdet. Eddigi tapasztala­taim azt mutatják, hogy a megrendelők nem határozott elképzelésekkel jönnek, rám bízzák a tervezést, a kiválasztást. Ilyenkor kimegyek a helyszínre, rajzo­kat készítek, árkalkulációt végzek. A másik megfigyelésem az, hogy komoly igény van arra, hogy ne csak a burkola­tot, hanem minden belsőépítészeti ele­met egy helyen meg lehessen vásárolni. 9 A végső cél tehát a komplett bel­sőépítészeti kivitelezés? - Minden, ami természetes anyagból készül. Kő, kerámia, gipszstukkó, üveg, kovácsoltvas, textil. Már felvettem a kapcsolatot a régi osztálytársakkal, ba­rátokkal, úgyhogy a feladatok 80 száza­lékára van emberem. Az a célunk, hogy, minden, amit csinálunk, egyedi darab legyen. 9 Honnan szerzed be az anyago­kat? Létezik még magyar kő? - Itthon a bányák sajnos külföldi ké­zen vannak, így a magyar kő ma drá­gább, mint a karrarai márvány. Döntő többségben ezért külföldről hozom az anyagot. 9 Végleg üzletasszony lettél? - Nem, dehogy. Bár élvezem, amit most csinálok, a kereskedést csak szük­séges kitérőnek tekintem. A művészi pályán, különösen, ha a megfelelő isko­lába nem jut be az ember, borzasztó ne­héz elindulni. Úgy gondolom, ha az üz­let sikeres lesz, megfelelő anyagi hátte­ret biztosit majd nekem ahhoz, hogy szabadon szobrászkodhassak. Sőt, talán arra is lesz majd módom, hogy a pálya­kezdő, tehetséges fiataloknak munkát, megrendelést biztosítsak, és ezzel segít­sek elindulni a művészpályán. Keczer Gabriella Védjegyjog Az iparjogvé­delmi jogszabá­lyok felülvizs­gálata során, 1995-ben hatá­rozott a kor­mány arról, hogy ki kell dol­gozni a védjegy­jogi szabályozás reformkoncep­cióját. Erre egy­részt az európai jogharmonizáci­ós kötelezettsé­günk miatt, másrészt a Szel­lemi Tulajdon Világszerveze­tében 1994-ben aláírt Védjegy­jogi Szerződés­hez való csatla­kozási szándé­kunk miatt van szükség. A kor­mány minap a reformkoncep­ció alapján hatá­rozott a véd­jegytörvény ter­vezetének kidol­gozásáról. • Próbaúton a Renault Mégane-nal Egy franciásan sportos újdonság Aki a Renault 19-eseket felváltó új francia modellre, a Mégane-ra vet szemet, minden bizonnyal egyénisé­get is keres egy autóban. Az előd méltán nagy népszerű­ségét folytatja a Renault­flotta legújabb, középkate­góriás kocsija, amikor a technikai újítások mellett a szívre és a szemre is próbál hatni. A Mégane radikálisan szakít az ötajtós limuzinok szelíd formájával: egyszerre gömbölyded és agresszív vo­nalvezetésű, amolyan sport­autó féle, száguldásra csábít­ja a vezetőt. A sportos kaszniba új, di­namikusan robbanó motort konstruáltak a tervezők: az • 1,6 literes „renault-injekto­ros", 90 lóerős erőforrás iga­zán élvezetessé teszi a veze­tést. Alig 11 másodperc alatt rántja fel százas tempóra a Mégane-t az egyébként taka­rékos motor, amely négyez­res fordulaton „duruzsol" a legszebben, ekkor 140-150­es óránkénti sebességgel re­píti utasait. Az igencsak „pörgős" motor rendkívül halkan jár, olykor a piros lámpánál be is csapja a veze­tőt, aki úgy érzi, megállt az autó. A viszonylag nagy hengerűrtartalom ellenére szerény étvágyú a Mégane: a " katalógus szerint városi for­galomban 8,3 litert, 90-es tempónál 5,4-et, míg autópá­lyán 7,4-et illene fogyaszta­nia. Saját tapasztalataink szerint - igencsak sportos tempóban vezetve - valami­vel nyolc liter alatti átfo­gyasztás jöttTci az ezer kilo­méteres próbaút során, igaz, olykor a klímaberendezést használtuk fűtésre. Ami dinamizmusán túl megkapja az embert az új Mégane-ban az a belső tér eleganciája, franciás meleg­sége. Az RT változat - ame­lyet próbára kaptunk kölcsön - gazdagon felszerelt. A plüss-ülések kényelmesek, még a hátsó helyek is alkal­masak arra, hogy három em­ber, hosszabb utazást tegyen. Ügyes ötlet, hogy a középső ülés utasának is három pon­tos biztonsági övet építettek be, amely a kalaptartó mel­lett bújik meg használaton kívül. A gömbölyded vonalve­zetés igazán a Mégane bel­sejében teljesedik ki: a mű­anyag borítások elegánsak és praktikusak. Néhány lehelet­finoman szellemes megoldás már-már elbűvöli a vezetőt: infravörös érzékelők figyelik az ajtókat, vezénylik az indí­tásgátló berendezést, ha kell kikapcsolják a hátsó ablak fűtését. A kényelmet szol­gálja az is, hogy beszállás után 15 másodpercig még égve marad a belső világítás, de jelzőfény figyelmezteti a vezetőt, ha elmulasztotta volna bekapcsolni biztonsági övét, vagy nyitva felejtették volna valamelyik ajtót az utasok. A Mégane igazi sármja azonban nem a tech­nikai újdonságokban, hanem az egész kocsiból áradó üde­ségben, frissességben van. Az ellipszis alakú vonalak kívül-belül életvidámságot kölcsönöznek a kocsinak. A Mégane 1,6 RT gazda­gon felszerelt kényelmi- és biztonsági berendezésekkel is: a szervokormány, a lég­RenauK Mégane: Egyszerre gömbölyded és agresszív vonalvezetésű. (Fotó: Révész Róbert) zsák, az állítható magasságú kormány, a távirányítós köz­ponti zár, a színezett lökhárí­tók, az elektromos ablak­emelő, az automatikusan, belülről állítható tükrök mind mind az alapfelszerelt­ség részét képezik. Termé­szetesen az ABS-től a kagy­lóformájú konzolba simuló gyári rádióig minden külön is megrendelhető. A kívül nem túl nagynak tűnő Mégane, belül megha­zudtolja önmagát. A sportos vonalvezetés ellenére is vi­szonylag tágas a csomagtér: a 348 literes hely jól kihasz­nálható, akár egy kirándulás­ra is elég az egész család holmijónak. A városi forgalomban is dinamikusan viselkedő autó igazán az országúton mutatja ki „oroszlánkörmeit". Egye­nesfutása még nagy sebes­ségnél is jó, a kanyarokban biztonságosan ragad a beton­hoz, s megállásnál az az ér­zése támad az embernek, hogy a féket is alaposan át­gyúrták a tervezők. A lágy és rendkívül csendes futómű még az apróbb úthibákon is hangtalanul szalad át. A Mé­gane biztonsági rendszere is több újdonságot rejteget: a Renault világelsőként ajánlja például a „programozott öv­feszítő rendszert", amely je­lentősen csökkenti baleset esetén a biztonsági öv okoz­ta sérüléseket, s az utasteret védő speciális, rendkívüli sziládságú vázszerkezettel együtt szinte tökéletes biz­tonságot nyújt az utasoknak. (A Renault Mégane-t a sze­gedi Renault Szalon bocsá­totta rendelkezésünkre.) Rafal Gábor Revizorok veszélyben A per elhúzódik, a pénz menekül Az adóhivatal 1995-ben az ellenőrzött jogi személyi­ségű vállalkozások 62 száza­lékánál bukkant valamilyen szabálytalanságra és állapí­tott meg 1,2 milliárd forint adóhiányt. (Mellesleg a cé­gek 66 százalékánál jártak az APEH revizorai.) A nem jogi személyiségű vállalko­zások 53 százalékánál pedig 127 millió forintnyi eltérést találtak. Az egyéni vállalko­zók és a magánszemélyek is próbáltak kibújni az adófize­tési kötelezettség alól, a re­vizorok a vizsgált személyek 9 százalékánál 60 millió fo­rint adóhiányra leltek. A legnagyobb összegeket az áfa- (821 millió forint) és a fogyasztási adó-körben (103 millió) szerették volna eldugni az APEH orra elől. Az adóhatóság meghiúsított 362 millió forint jogtalan áfa visszaigénylést is. Az adóel­térések miatt pedig 474 mil­lió forint adóbírságot és 320 millió késedelmi pótlékot szabott ki. A nyugtaellenőrzések 70 százalékában tártak föl a re­vizorok valamilyen szabály­talanságot, vagy csak azt, hogy a vevő nem kapott nyugtát. A hivatal összessé­gében 19 millió forint mu­lasztási bírságot szabott ki Csongrád megyében, ami egy „fejenkénti" 67 ezer fo­rintos átlagot jelent. Nem­csak az a gond, hogy a nyug­táról egyszerűen elfeledkez­nek a kereskedők, hanem az is, hogy a kiállított számlák pontatlanok. Általában lefe­lejtik a nyugtáról a pontos címet, az adószámot. Gond az is, hogy az adózók nem fordítanak kellő figyelmet a számviteli fegyelemre, a gazdasági események doku­mentációi pedig hiányosak. A közterületeken sokan áru­sítanak engedély nélkül. A vállalkozók egyik jel­lemző tulajdonsága, hogy bárkitói bármit megvásárol­nak, s ez túlmegy a gondat­lanság fogalmán. Igen gyak­ran ismeretlen üzletkötőtől vesznek sok tíz vagy száz­millió forintot éró terméket (üzemanyagot, fűszerpapri­Otykor az APEH re­vizorait még meg is verik, mint ahogy az Hódmezővásárhelyen történt, úgy három héttel ezelőtt. Az atro­citások szerencsére nem túl gyakoriak, az viszont tel|ességgel biztos, hogy azok nyúlnak a testi fenyí­tés eszközeihez, akik­nek va| van a fejükön. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán az ellenőrzések ta­pasztalatairól tartott sajtótájékoztatón dr. Tlhanylné Filep Irén Igazgatóhelyettes el­mondta: sok a csalás, a szabálytalanság. kát). A „megbízható" üzlet­kötők aztán eltűnnek és soha többé nem kerülnek elő. A feketegazdasággal kap­csolatban fölmerült: ha 1988-ban bevezették volna a vagyonadót, ma egyszerűbb lenne az eredeti tőkefelhal­mozás során létrejött hatal­mas vagyonok keletkezését kutatni. A pár év leforgása alatt felépült több tízmillió forint értékű házak és autók ugyanis vagy a semmiből nőttek ki, vagy „hivatalo­san" rokoni kölcsönből szü­lettek. Az APEH időről időre megkísérli a lehetetlent, a jö­vedelmek megbecsülésekor kinyomozza az utolsó „roko­ni kölcsönt" is, a folyamat azonban rendkívül hossza­dalmas. Mint ahogy a jelen­legi jogszabályok miatt hosszú éveket vesz igénybe, amíg egy adócsalással vádolt személy esetleg a rács mögé kerül. A törvényi háttér mi­att ugyanis ma minimális be­jegyzett tőkével, bérelt esz­közökkel több száz millió forintot lehet forgalmazni. Amikor pedig a csalások, szélhámosságok kiderülnek és az ügy a bíróság elé kerül, kiderül, nincs tőkefedezet, nincs vagyon, a pénz pedig eltűnik... Fekete Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom