Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-02 / 53. szám

horoszkóp m KOS: Olyan jól mennek a dol­gai, hogy teljesen megfeledkezik minden óvintézkedésről. Kikapcsolt a veszélyérzete, pedig Ön híres a megérzé­seiről. Ha nem vigyáz, emelt fővel sétál el a nagy lehetőségek mellett. BIKA: Barátaival tölti az egész napját. Kirándulnak, nem vesznek tudomást az időjárás szeszélyeiről. Márci­us van teljesen magától értetődő, hogy ta­vasz van. Az ebéd is jobban esik egy kis testmozgás után. "TT IKREK: Hallgasson zenét, hívjon barátokat! Mostanában nem találja a helyét, mindennel elégedet­len, mindenkiben talál kivetnivalót. Gon­dolja végig, hátha nincs igaza. RAK: Rettenetesen vágyik egy ' kis szórakozásra, valamilyen kul turális élményre. Menjen könyvtárba, mo­ziba! Ha nincs kedve egyedül elindulni, telefonálja körbe barátait! O OROSZLÁN: Legszíveseb­° ben kitenné szűrét partnerének, de ad még egy utolsó esélyt neki, s magának is. Most, hogy zavartalanul együtt töltik a hétvégét, kimondottan jól érzi magát a tár­saságában. mnszűz: Túlzott rendszeretete kezd családja idegeire menni. Ha Önre rájön a takaríthatnék, pakolhatnék, mindenkitől elvárja, hogy azonnal a segít­ségére siessen. Hagyja őket békén, ren­dezkedjen egyedül! MERLEG: Már reggel essen túl egy kellemetlen családi ügy rendezésén, hogy a nap hátralevő részét gondtalanul tölthesse. Határozottságáért még azok is hálásak lesznek, akiket talán egy kicsit megbántott. SKORPIÓ: Ezt a napot gyer­mekeinek ígérte, meglepődve ta­ni pasztalja, hogy mennyire elszaladt az idő, milyen gyorsan felnőttek a csemeték. Még nem is olyan régen tanácsaira vártak, ma már ők adnak ötleteket. Z " NYILAS: A hétvégét otthon _ tölti rendezgetéssel, takarítással. Készül a tavaszra, amikor nem kell a la­kásban tartózkodnia végre állandóan. Hosszúnak és kimerítőnek találja a telet. BAK: Teremtse meg a rendet és a nyugalmat maga körül! Távlati elképzeléseiről készítsen lépcsőzetes ter­vet, amit majd később folyamatosan meg­valósít. Menetközben természetesen lehet módosítani. VÍZÖNTŐ: Hiába próbálja elkerülni, ma valószínű összeüt­ÍSW közésbe kerül valamelyik szomszédjával. A kellemetlen vitái okosan teszi, ha ke­nyértörés nélkül igyekszik megoldani. HALAK: A kákán is csomót keres, családja hiába keresi ked­véi, teljesen hiábavaló próbálkozásnak tű­nik. Délutánra magától megszűnik rossz hangulata, s együtt nevetnek rajta. (Tudósítónktól.) A nyilvánosság teljes kizárá­sával tartottak egésznapos tudo­mányos, a fantáziákat meg­mozgató vándorgyűlést a megye ciciológusai tegnap, a kabátfal­vi művelődési ház kultúrtermé­ben. Értesüléseink szerint a szak­emberek azért döntöttek a zárt ajtók mögötti eszmecseréről, ne­hogy izgalomba hozzák leg­újabb tudományos eredményeik idő előtti nyilvánosságra hoza­talával a közvéleményt. Mint a megnyitón elhangzott: a szerve­zők célja volt az is, hogy felkelt­sék - a ciciológiát a tudomá­nyok perifériájának tekintő szakmai közönség -, a pszicho­lógusok, szexológusok és a lelki­segély szolgálatban dolgozó szakemberek érdeklődését az új tudományág iránt. A zárt körben terjesztett prog­ram szerint, a jelenlévők először meghallgatták dr. Bulla Imre kandidátus: „A mell szerepe az európai kultúrában" című aka­démiai székfoglalóját. Majd pro­fesszor Al Thesti Hasszán deis­ta, a montetőgyi egyetem dé­kánja osztotta meg empirikus tapasztalatait a résztvevőkkel, akik folyamatos ovációval há­lálták meg a veretes gondolato­kat. Külön izgalmai okozott az a didiológiai bemutató, mely so­rán prof. dr. Ciczkóczy Ede nemcsak elméletben, de gyakor­latban is szemléltette a „tőgyek" és szügyek ontogenezisét. A résztvevők a délutáni szek­cióüléseken sem bizonyultak szűkkeblűnek, odaadóan foglal­koztak a tanácskozás témaköré­be esó kérdésekkel. A tárgykörbe tartozó „Az ókori csöcskantártól a modern cicifixig" című elő­adás megnyitóját kővetően pe­dig megalakították a TÖGYI-t, vagyis a Tudományos Összegző Gyakorló Intézetet. Ennek fel­adata a ciciológiai részeredmé­nyek összegzése, s eljutattása a tudományos közvéleményhez. Korom András SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK mma 6«s valami mm • Nincs ezen mit cicomázni... Jótett helyébe jót várj - szoktuk volt olvasni a mesékben. így köszöni meg a szorult helyzetben lé­vő a rajta segítőnek, hogy kirántotta a bajból. Az itt következő történet nem mese és messze nem ilyen egyszerű képlettel írható le. Mert látszólag minden stimmel. Mindenki jól jár. Van, aki még annál is jobban. Valami azonban bűzlik - legalábbis az ügyészség határozottan így gondolja. Adománytelefonnak ne nézd az áfáját! Nevezzük Cégnek a céget, amely egyebek mellett híradás­technikai eszközök értékesítésé­vel foglalkozik. Ügyvezetője létre­hozott két alapítványt. Az alapít­ványok a Céggel közös pályáza­tot írtak ki egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeknek úgyne­vezett alközponti távközlési rend­szerek fejlesztésére. Mindezt térí­tésmentesen kínálták, mivel ado­mányról volt szó. Igazán csábító­nak tünt az ajánlat - így az ügyé­szi vélemény kaptak is rajta. A pályázat nyerteseinek szerződést kellett kötniük a Céggel a szere­lésre, a rendszer karbantartására. Gyakorlatilag 3 esztendő alatt ki­fizették az „ingyenes" központ árát. Ebben az esetben viszont hi­bádzik a dolog, mivel jórészt a Cég amerikai tulajdonosa által adományozott készülékek, beren­dezések adomány címszó alatt vámmenteseit kerültek az ország­ba, az alapítványok tulajdonába. Nem így látja a helyzetet a Cég szegedi vezetője, az alapítványok létrehozója. Tálalása szerint a be­rendezéseket korábbi üzletei partnerektől, rokoni, egyházi, ba­ráti kapcsolatok révén szerezték. Az valóban adomány volt, viszont csupán egy része az anyagoknak. Azt egy pillanatig sem állították, hogy a rendszerek telepítése, an­nak megtervezése, a hálózatépí­tés, a karbantartás - amit a Cég végez - ingyenes lesz. Azokért a berendezésekért, amelyeket a Cég adott és nem az alapítvá­nyok, valamint a szolgáltatásért fizetniük kellett az intézmények­nek. A cégvezető szerint a hálózat kiépítése gyakran többe került, mint maga a telefonközpont. Ők nem is akarták vámmentesen be­hozni, mivel mindössze 3 milliós vámtételről van szó, amit ki is tudtak volna fizetni, és akkor most nem kellene gatyázni a dol­gokkal. De hát éppen a pénzügy­őrök hívták fel a figyelmüket, hogy az adomány az nem vám­köteles. Ezek az iskolák, kórhá­zak, polgármesteri hivatalok az­óta is boldogok, mert egyébként soha nem lett volna ilyen beren­dezésük. Az ország minden részéből ér­keztek a pályázatok. Kisebb in­tézmények megelégedtek 3-4 vo­nalas központtal, a nagyobbak, mint például a szegedi Il-es kór­ház viszont több száz vonalas be­• A H-es kórházban jól üzemel az alapítványtól „elnyert" telefon. (Fotó: Gyenes Kálmán) Széles korongecsettel mázol képet a sajtó nap mint nap az egészségügy és az oktatási intézmények bánatos anyagi helyzetérőL Aki rajtuk segíteni akar, az bizonyára a virágot is szereti A szűkre szabott költségvetés nem igazán teszi lehetővé az olyan, na­gyobbnak számító beruházásokat, mint egy telefon­központ telepítése, a hálóza kiépítése. Naná, hogy kapnak az alkalmon, ba kedvező lehetőség kínálko­zik egy bázi telefonrendszer jutányos megszerzésé­re. Innentől kezdve, mintha nem ugyanarról a sztori­ról beszélnénk, pedig „csupán" az álláspontok, meg­közelítések különbözőségéről van szó. rendezést építettek be. Mintegy 100 intézményben szerelték be az alapítványoktól elnyert készülé­keket. A cég vezetője 40 millióra saccolta a kiépített rendszerek ér­tékét. Egyébként azért sem érti a vámosok akadékoskodását, mivel őt meg sem hallgatták az ügy­ben. (Mivel nem volt hajlandó vallomást tenni, így nem is hall­gathatták. A szerk.) És hiába küldték nyakára az adóhatóságot, mert az ugyan két álló hétig vizs­gálta cége működését, de nem ta­lált benne semmi kivetnivalót. Az ügyészség nerq^eljesen úgy látja a kérdést, mint a cégvezető. Tételesen felsorolható a külföld­ről érkezett adomány. És bizony annak értéke lényegesen köze­lebb áll a 30 millióhoz, mint a 3 millióhoz. A 14,6 milliós, 10,3 milliós és 3,2 milliós tételben ér­kezett adományért - faxokért, te­lefonközpontokért, készülékekért - azért nem fizetett vámot az ala­pítvány, mivel jelezte, hogy ado­mányként adja azt tovább a pá­lyázaton nyertes intézményeknek. Ezt így is hirdette meg. Erre a csalira haraptak az óvodák és egyebek. Utána bújt ki a szög a zsákból: mégiscsak ki kell fizetni a berendezést, csak nem egy­összegben, hanem havi törlesz­téssel. Igaz, a Cégnek, de az meg nem állt túl messze az alapítvá­nyoktól, mint már említettük. A szerződésben az is benne szere­pelt, ha valamelyik intézmény egy idő után nem fizetné a „kar­bantartási díjat", az elrebegheti az utolsó „hallót", mivel a technika visszaszáll az alapítványhoz. Az intézményeknek nem volt ez így sem rossz üzlet, mivel részletre vásárolhattak, és azt még csak ki tudták, tudják nyög­ni valahogy, ha nehezen is. így jutott központhoz a Sárréti Tej Rt., a hajdúnánási gazdakör, avagy néhány szegedi iskola, óvoda. Akkor hol itt a bibi? Mivel az adomány menet köz­ben kissé átalakult, ezért ennek az akciónak, átalakulásnak némi költségvonzatai adódnak. Az egyik alapítványnál 1 millió 400 ezer forint vám, 280 ezer forint vámkezelési dlj és 3 millió 900 ezer forint ÁFA, a másiknál 1 mil­lió 700 ezer forint vám, 341 ezer vámkezelési dij, 4 millió 773 ezer forint ÁFA. Ha a tételeket össze­adjuk, akkor szép kis summa ke­rekedik ki belőle. Az 12 millió fo­rintnál is többet tesz ki. Persze azt is mondhatnánk: szemlélet kérdése. A bíróságon hamarosan kiderül, kinek helyes a szemlélete. A városi ügyészség az alapítványok kuratóriumának elnökét, valamint a Cég vezetőjét jelentós értékű vámárura elköve­tett csempészettel vádolta meg. V. Fekete Sándor •Jogok és tanácsok A bedolgozóktól a házfelügyelőkig J. A.-né bedolgozóként dolgo­zik, és arra kíváncsi, hogy milyen feltélelek mellett jár neki szabad­ság? A bedolgozók foglalkoztatását a 24/1994. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabály értelmé­ben bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára léte­síthető, amelyre a teljesítménykö­vetelmény munkanorma formájá­ban, vagy más mennyiségi, minő­ségi mutatókkal meghatározható. A jogviszonyt a foglalkoztató és a be­dolgozó között írásba kell foglalni, meg kell határozni a tevékenysé­get, a munkavégzés helyét, a költ­ségtérités módját és mértékét. A Iredolgozói jogviszony határo­zott vagy határozatlan időtartamra jön létre, a határozott időtartamot egyértelműen meg kell határozni naptárilag vagy más alkalmas mó­don. A határozatlan idejű jogvi­szony rendes felmondással szüntet­hető meg, a felmondási idö 15 nap. Jelentős mértékű szerződésszegés esetén lehetősége van a másik fél­nek a rendkívüli felmondásra, ezt a jogot a felmondás okául szolgáló tény tudomásra jutásától számított három napon belül, de legfeljebb 6 hónapon belül, bűncselekmény el­követése esetén pedig az elévülési időn belül lehet gyakorolni. A felek megállapodhatnak ab­ban, hogy a foglalkoztató a bedol­gozót meghatározott munka­mennyiséggel ellátja, a bedolgozó pedig rendszeres munkát végez. Ezzel a megállapodással a felek kö­zött ún. biztosított bedolgozói jog­viszony jön létre. Ezen jogviszony olyan munkára köthető, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kőtelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatáro­zott munkamennyiséget nem bizto­sítja, a biztosított bedolgozó részé­re a megállapodás szerinti, de mi­nimálisan a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfe­lelő díjazás jár. A biztosított bedolgozói jogvi­szony esetében a rendes felmondá­si idö 30 nap. Nem szüntethető meg a foglal­koztató részéről rendes felmondás­sal a biztosított bedolgozói jogvi­szony a következő esetekben: - betegség miatti keresőképte­lenség, de legfeljebb a keresőkép­telenség első napjától számított egy évig, gümókóros megbetegedés esetén két évig, valamint üzemi baleset vagy foglalkozási megbete­gedés miatti keresőképelenség alatt a táppénzre való jogosultság ideje alatt; - a terhesség és a szoptatás, a szülést követő hatodik hónap vé­géig; - sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított időtartam alatt. A biztosított bedolgozói jogvi­szony alapján négy naptári hét sza­badság jár a bedolgozónak. A sza­badság idejére a megállapodásban foglalt díjazás jár, amely nem lehet kevesebb mint a kötelező legki­sebb munkabér 30 százaléka. A szabadság kiadására, számítá­sára pénzbeli megváltására a Mun­ka Törvénykönyv megfelelő ren­delkezéseit kell alkalmazni. Több olvasónk is érdeklődött a korábbi bérlakásokban levó ún. házmesteri lakások sorsáról. A házfelügyelői lakásokra vonat­kozó rendelkezéseket az 1995. évi CX1I. tv. szabályozza. Ezen jogsza­bály szerint, ha az egyes állami tu­lajdonban levő vagyontárgyak ön­kormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. hatályba lépése előtt (1991. szeptember 1.) állami tulajdonban lévő házfelügye­lői lakás a társasház közös tulajdo­nába került úgy, hogy abban jóhi­szemű jogcímnélküli lakáshasználó maradt, a tulajdonostársakat elhe­lyezési kötelezettség terheli. Ugyanez a kötelezettség terheli a tulajdonostársakat, ha az elidege­nítés 1991. szeptember 1-je után történt, de a társasház alapító oki­ratának földhivatali bejegyzésére ezen idő előtt sor került. Az elhelyezés kötelezettségnek 1996. december 31-ig kell eleget tenni cserelakás felajánlásával. A tulajdonostársak megállapodhatnak a jogosulttal pénzbeli térítésben, vagy az általa használt lakás meg­vásárlásában. Ha az elhelyezési kötelezettség­nek a tulajdonostársak nem tudnak eleget tenni, bizonyos jogszabályi feltételek esetén kérhetik az önkor­mányzatot az elhelyezésre vagy a pénzbeli térítés teljesítésére. • Jogi rovatunkhoz a kővetkező cí­men fordulhatnak: Délmagyaror­száf> Kft., <&40 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: Jogok és taná­csok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom