Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-02 / 53. szám
horoszkóp m KOS: Olyan jól mennek a dolgai, hogy teljesen megfeledkezik minden óvintézkedésről. Kikapcsolt a veszélyérzete, pedig Ön híres a megérzéseiről. Ha nem vigyáz, emelt fővel sétál el a nagy lehetőségek mellett. BIKA: Barátaival tölti az egész napját. Kirándulnak, nem vesznek tudomást az időjárás szeszélyeiről. Március van teljesen magától értetődő, hogy tavasz van. Az ebéd is jobban esik egy kis testmozgás után. "TT IKREK: Hallgasson zenét, hívjon barátokat! Mostanában nem találja a helyét, mindennel elégedetlen, mindenkiben talál kivetnivalót. Gondolja végig, hátha nincs igaza. RAK: Rettenetesen vágyik egy ' kis szórakozásra, valamilyen kul turális élményre. Menjen könyvtárba, moziba! Ha nincs kedve egyedül elindulni, telefonálja körbe barátait! O OROSZLÁN: Legszíveseb° ben kitenné szűrét partnerének, de ad még egy utolsó esélyt neki, s magának is. Most, hogy zavartalanul együtt töltik a hétvégét, kimondottan jól érzi magát a társaságában. mnszűz: Túlzott rendszeretete kezd családja idegeire menni. Ha Önre rájön a takaríthatnék, pakolhatnék, mindenkitől elvárja, hogy azonnal a segítségére siessen. Hagyja őket békén, rendezkedjen egyedül! MERLEG: Már reggel essen túl egy kellemetlen családi ügy rendezésén, hogy a nap hátralevő részét gondtalanul tölthesse. Határozottságáért még azok is hálásak lesznek, akiket talán egy kicsit megbántott. SKORPIÓ: Ezt a napot gyermekeinek ígérte, meglepődve tani pasztalja, hogy mennyire elszaladt az idő, milyen gyorsan felnőttek a csemeték. Még nem is olyan régen tanácsaira vártak, ma már ők adnak ötleteket. Z " NYILAS: A hétvégét otthon _ tölti rendezgetéssel, takarítással. Készül a tavaszra, amikor nem kell a lakásban tartózkodnia végre állandóan. Hosszúnak és kimerítőnek találja a telet. BAK: Teremtse meg a rendet és a nyugalmat maga körül! Távlati elképzeléseiről készítsen lépcsőzetes tervet, amit majd később folyamatosan megvalósít. Menetközben természetesen lehet módosítani. VÍZÖNTŐ: Hiába próbálja elkerülni, ma valószínű összeütÍSW közésbe kerül valamelyik szomszédjával. A kellemetlen vitái okosan teszi, ha kenyértörés nélkül igyekszik megoldani. HALAK: A kákán is csomót keres, családja hiába keresi kedvéi, teljesen hiábavaló próbálkozásnak tűnik. Délutánra magától megszűnik rossz hangulata, s együtt nevetnek rajta. (Tudósítónktól.) A nyilvánosság teljes kizárásával tartottak egésznapos tudományos, a fantáziákat megmozgató vándorgyűlést a megye ciciológusai tegnap, a kabátfalvi művelődési ház kultúrtermében. Értesüléseink szerint a szakemberek azért döntöttek a zárt ajtók mögötti eszmecseréről, nehogy izgalomba hozzák legújabb tudományos eredményeik idő előtti nyilvánosságra hozatalával a közvéleményt. Mint a megnyitón elhangzott: a szervezők célja volt az is, hogy felkeltsék - a ciciológiát a tudományok perifériájának tekintő szakmai közönség -, a pszichológusok, szexológusok és a lelkisegély szolgálatban dolgozó szakemberek érdeklődését az új tudományág iránt. A zárt körben terjesztett program szerint, a jelenlévők először meghallgatták dr. Bulla Imre kandidátus: „A mell szerepe az európai kultúrában" című akadémiai székfoglalóját. Majd professzor Al Thesti Hasszán deista, a montetőgyi egyetem dékánja osztotta meg empirikus tapasztalatait a résztvevőkkel, akik folyamatos ovációval hálálták meg a veretes gondolatokat. Külön izgalmai okozott az a didiológiai bemutató, mely során prof. dr. Ciczkóczy Ede nemcsak elméletben, de gyakorlatban is szemléltette a „tőgyek" és szügyek ontogenezisét. A résztvevők a délutáni szekcióüléseken sem bizonyultak szűkkeblűnek, odaadóan foglalkoztak a tanácskozás témakörébe esó kérdésekkel. A tárgykörbe tartozó „Az ókori csöcskantártól a modern cicifixig" című előadás megnyitóját kővetően pedig megalakították a TÖGYI-t, vagyis a Tudományos Összegző Gyakorló Intézetet. Ennek feladata a ciciológiai részeredmények összegzése, s eljutattása a tudományos közvéleményhez. Korom András SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK mma 6«s valami mm • Nincs ezen mit cicomázni... Jótett helyébe jót várj - szoktuk volt olvasni a mesékben. így köszöni meg a szorult helyzetben lévő a rajta segítőnek, hogy kirántotta a bajból. Az itt következő történet nem mese és messze nem ilyen egyszerű képlettel írható le. Mert látszólag minden stimmel. Mindenki jól jár. Van, aki még annál is jobban. Valami azonban bűzlik - legalábbis az ügyészség határozottan így gondolja. Adománytelefonnak ne nézd az áfáját! Nevezzük Cégnek a céget, amely egyebek mellett híradástechnikai eszközök értékesítésével foglalkozik. Ügyvezetője létrehozott két alapítványt. Az alapítványok a Céggel közös pályázatot írtak ki egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeknek úgynevezett alközponti távközlési rendszerek fejlesztésére. Mindezt térítésmentesen kínálták, mivel adományról volt szó. Igazán csábítónak tünt az ajánlat - így az ügyészi vélemény kaptak is rajta. A pályázat nyerteseinek szerződést kellett kötniük a Céggel a szerelésre, a rendszer karbantartására. Gyakorlatilag 3 esztendő alatt kifizették az „ingyenes" központ árát. Ebben az esetben viszont hibádzik a dolog, mivel jórészt a Cég amerikai tulajdonosa által adományozott készülékek, berendezések adomány címszó alatt vámmenteseit kerültek az országba, az alapítványok tulajdonába. Nem így látja a helyzetet a Cég szegedi vezetője, az alapítványok létrehozója. Tálalása szerint a berendezéseket korábbi üzletei partnerektől, rokoni, egyházi, baráti kapcsolatok révén szerezték. Az valóban adomány volt, viszont csupán egy része az anyagoknak. Azt egy pillanatig sem állították, hogy a rendszerek telepítése, annak megtervezése, a hálózatépítés, a karbantartás - amit a Cég végez - ingyenes lesz. Azokért a berendezésekért, amelyeket a Cég adott és nem az alapítványok, valamint a szolgáltatásért fizetniük kellett az intézményeknek. A cégvezető szerint a hálózat kiépítése gyakran többe került, mint maga a telefonközpont. Ők nem is akarták vámmentesen behozni, mivel mindössze 3 milliós vámtételről van szó, amit ki is tudtak volna fizetni, és akkor most nem kellene gatyázni a dolgokkal. De hát éppen a pénzügyőrök hívták fel a figyelmüket, hogy az adomány az nem vámköteles. Ezek az iskolák, kórházak, polgármesteri hivatalok azóta is boldogok, mert egyébként soha nem lett volna ilyen berendezésük. Az ország minden részéből érkeztek a pályázatok. Kisebb intézmények megelégedtek 3-4 vonalas központtal, a nagyobbak, mint például a szegedi Il-es kórház viszont több száz vonalas be• A H-es kórházban jól üzemel az alapítványtól „elnyert" telefon. (Fotó: Gyenes Kálmán) Széles korongecsettel mázol képet a sajtó nap mint nap az egészségügy és az oktatási intézmények bánatos anyagi helyzetérőL Aki rajtuk segíteni akar, az bizonyára a virágot is szereti A szűkre szabott költségvetés nem igazán teszi lehetővé az olyan, nagyobbnak számító beruházásokat, mint egy telefonközpont telepítése, a hálóza kiépítése. Naná, hogy kapnak az alkalmon, ba kedvező lehetőség kínálkozik egy bázi telefonrendszer jutányos megszerzésére. Innentől kezdve, mintha nem ugyanarról a sztoriról beszélnénk, pedig „csupán" az álláspontok, megközelítések különbözőségéről van szó. rendezést építettek be. Mintegy 100 intézményben szerelték be az alapítványoktól elnyert készülékeket. A cég vezetője 40 millióra saccolta a kiépített rendszerek értékét. Egyébként azért sem érti a vámosok akadékoskodását, mivel őt meg sem hallgatták az ügyben. (Mivel nem volt hajlandó vallomást tenni, így nem is hallgathatták. A szerk.) És hiába küldték nyakára az adóhatóságot, mert az ugyan két álló hétig vizsgálta cége működését, de nem talált benne semmi kivetnivalót. Az ügyészség nerq^eljesen úgy látja a kérdést, mint a cégvezető. Tételesen felsorolható a külföldről érkezett adomány. És bizony annak értéke lényegesen közelebb áll a 30 millióhoz, mint a 3 millióhoz. A 14,6 milliós, 10,3 milliós és 3,2 milliós tételben érkezett adományért - faxokért, telefonközpontokért, készülékekért - azért nem fizetett vámot az alapítvány, mivel jelezte, hogy adományként adja azt tovább a pályázaton nyertes intézményeknek. Ezt így is hirdette meg. Erre a csalira haraptak az óvodák és egyebek. Utána bújt ki a szög a zsákból: mégiscsak ki kell fizetni a berendezést, csak nem egyösszegben, hanem havi törlesztéssel. Igaz, a Cégnek, de az meg nem állt túl messze az alapítványoktól, mint már említettük. A szerződésben az is benne szerepelt, ha valamelyik intézmény egy idő után nem fizetné a „karbantartási díjat", az elrebegheti az utolsó „hallót", mivel a technika visszaszáll az alapítványhoz. Az intézményeknek nem volt ez így sem rossz üzlet, mivel részletre vásárolhattak, és azt még csak ki tudták, tudják nyögni valahogy, ha nehezen is. így jutott központhoz a Sárréti Tej Rt., a hajdúnánási gazdakör, avagy néhány szegedi iskola, óvoda. Akkor hol itt a bibi? Mivel az adomány menet közben kissé átalakult, ezért ennek az akciónak, átalakulásnak némi költségvonzatai adódnak. Az egyik alapítványnál 1 millió 400 ezer forint vám, 280 ezer forint vámkezelési dlj és 3 millió 900 ezer forint ÁFA, a másiknál 1 millió 700 ezer forint vám, 341 ezer vámkezelési dij, 4 millió 773 ezer forint ÁFA. Ha a tételeket összeadjuk, akkor szép kis summa kerekedik ki belőle. Az 12 millió forintnál is többet tesz ki. Persze azt is mondhatnánk: szemlélet kérdése. A bíróságon hamarosan kiderül, kinek helyes a szemlélete. A városi ügyészség az alapítványok kuratóriumának elnökét, valamint a Cég vezetőjét jelentós értékű vámárura elkövetett csempészettel vádolta meg. V. Fekete Sándor •Jogok és tanácsok A bedolgozóktól a házfelügyelőkig J. A.-né bedolgozóként dolgozik, és arra kíváncsi, hogy milyen feltélelek mellett jár neki szabadság? A bedolgozók foglalkoztatását a 24/1994. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabály értelmében bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, vagy más mennyiségi, minőségi mutatókkal meghatározható. A jogviszonyt a foglalkoztató és a bedolgozó között írásba kell foglalni, meg kell határozni a tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérités módját és mértékét. A Iredolgozói jogviszony határozott vagy határozatlan időtartamra jön létre, a határozott időtartamot egyértelműen meg kell határozni naptárilag vagy más alkalmas módon. A határozatlan idejű jogviszony rendes felmondással szüntethető meg, a felmondási idö 15 nap. Jelentős mértékű szerződésszegés esetén lehetősége van a másik félnek a rendkívüli felmondásra, ezt a jogot a felmondás okául szolgáló tény tudomásra jutásától számított három napon belül, de legfeljebb 6 hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén pedig az elévülési időn belül lehet gyakorolni. A felek megállapodhatnak abban, hogy a foglalkoztató a bedolgozót meghatározott munkamennyiséggel ellátja, a bedolgozó pedig rendszeres munkát végez. Ezzel a megállapodással a felek között ún. biztosított bedolgozói jogviszony jön létre. Ezen jogviszony olyan munkára köthető, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kőtelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja, a biztosított bedolgozó részére a megállapodás szerinti, de minimálisan a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfelelő díjazás jár. A biztosított bedolgozói jogviszony esetében a rendes felmondási idö 30 nap. Nem szüntethető meg a foglalkoztató részéről rendes felmondással a biztosított bedolgozói jogviszony a következő esetekben: - betegség miatti keresőképtelenség, de legfeljebb a keresőképtelenség első napjától számított egy évig, gümókóros megbetegedés esetén két évig, valamint üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképelenség alatt a táppénzre való jogosultság ideje alatt; - a terhesség és a szoptatás, a szülést követő hatodik hónap végéig; - sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított időtartam alatt. A biztosított bedolgozói jogviszony alapján négy naptári hét szabadság jár a bedolgozónak. A szabadság idejére a megállapodásban foglalt díjazás jár, amely nem lehet kevesebb mint a kötelező legkisebb munkabér 30 százaléka. A szabadság kiadására, számítására pénzbeli megváltására a Munka Törvénykönyv megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. Több olvasónk is érdeklődött a korábbi bérlakásokban levó ún. házmesteri lakások sorsáról. A házfelügyelői lakásokra vonatkozó rendelkezéseket az 1995. évi CX1I. tv. szabályozza. Ezen jogszabály szerint, ha az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. hatályba lépése előtt (1991. szeptember 1.) állami tulajdonban lévő házfelügyelői lakás a társasház közös tulajdonába került úgy, hogy abban jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó maradt, a tulajdonostársakat elhelyezési kötelezettség terheli. Ugyanez a kötelezettség terheli a tulajdonostársakat, ha az elidegenítés 1991. szeptember 1-je után történt, de a társasház alapító okiratának földhivatali bejegyzésére ezen idő előtt sor került. Az elhelyezés kötelezettségnek 1996. december 31-ig kell eleget tenni cserelakás felajánlásával. A tulajdonostársak megállapodhatnak a jogosulttal pénzbeli térítésben, vagy az általa használt lakás megvásárlásában. Ha az elhelyezési kötelezettségnek a tulajdonostársak nem tudnak eleget tenni, bizonyos jogszabályi feltételek esetén kérhetik az önkormányzatot az elhelyezésre vagy a pénzbeli térítés teljesítésére. • Jogi rovatunkhoz a kővetkező címen fordulhatnak: Délmagyarorszáf> Kft., <&40 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: Jogok és tanácsok.