Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, III. a. osztály. (Fotó: Révész Róbert) Ha azt mondom, hogy forradalom...? Beszélgetés 1848-ról, hazáról, nemzetről r

orradalomról és szabadságról negyvenöt percben. Aki kérdez: Várhidi Gyula, a Radnóti Miklós Gimnázium történelemmagyar szakos tanára. Akik válaszolnak: a Radnóti Miklós Gimnázium III. a osztályának tagjai (huszonegy leány és hét fiú). Helyszín: a Radnóti Miklós Gimnázium. Időpont: 1996. március 7. A beszélgetés formája: kötetlen osztályfőnöki óra. 9 Mi jut eszetekbe arról a szóról, hogy forradalom? - Lelkesedés. - Néptömegek és zászlók. - Új eszmék. - Szabadság és bukás. - Reformok. - Új keletkezése. - Változások. - Petőfi Sándor. - Párizs. - Bastille. • Ha népet és országot is kapcsolunk a forradalomhoz, akkor milyen időpont jut először az eszetekbe? - 1848. március 15-e. - 1789. július 14-e. • Ha azt mondom, hogy Magyarország és forradalom? - Kórusban: Akkor 1848. március 15-e. • Ez érdekes. Történelmi ismereteitek alapján tudjátok jól, hogy nem csak ekkor volt forradalom Magyarországon, mégis, a fiatalok nagy részének a forradalomról alkotott elképzelése szorosan kapcsolódik 1848-hoz, március idusához és Petőfi Sándorhoz. Mikor volt még forradalom Magyarországon? - 1956 októberében, illetve előtte az őszirózsás forradalom. • Nekünk magyaroknak vajon miért 1848. március 15-e jut először az eszünkbe, ha forradalomról beszélünk? - Mert ez ivódott belénk a legmélyebben. - 1848-ban a különböző néprétegek rendkívül egységesen léptek fel a forradalmi célokért. • Szerintetek miért jelentős a március 15-i nap? Mi a nagyszerűsége? - Azon a napon például esett az eső, de ez nem zavarta az embereket. Óriási volt a lelkesedés és a hangulat. Akkor és ott egy dolog volt a lényeg: tegyenek valamit a hazáért. 9 Igen, egyet akartak, előrevinni a haza sorsát. Elhangzott a forradalommal kapcsolatban a reform szó is. Miért jutott eszetekbe a forradalomról a reform? - Forradalom végülis azért szokTott kirobbanni, mert a néptömegek olyan újító eszmét akarnak megvalósítani, amitől a hatalmon lévők ódzkodnak. • Miért jutott még eszetekbe a reform? - Szerintem ez a történelemben rejlik, hiszen a 48-as forradalmat is megelőzte a reformkorszak. • Milyen viszonyban ál! egymással a reform és a forradalom? - A magyarországi reformmozgalmak - amelyek mérsékeltebb módon szerették volna megvalósítani a változtatást - kudarcba fulladtak, és ennek a továbblendítésére szolgált március 15-e. • Igaz, a reformok, ha nem is fulladtak teljesen kudarcba, de megakadtak, nehézségekkel küzdöttek. Úgy értékelitek tehát, hogy a forradalom ennek a továbbfejlődésnek adott lendületet. Mi történt március 15-én, hogy százötven év távlatából mind a mai napig újból és újból visszanyúlunk hozzá, mint egy forráshoz, s abból táplálkozunk? - Olyan polgári átalakulás zajlott abban az időben, amely meghatározta Európa országainak társadalmi szerkezetét. Az európai forradalmak célja egyébként nem volt más, mint a polgári átalakulás megteremtése. • Milyen célokat tudtok még emlUeni? Miért küzdenek még Petőfiék? - Küzdenek még a függetlenségért is. • Gondoljatok 1848 alapdokumentumára. Miben fogalmazzák meg követeléseiket? Mivel hozzák nyilvánosságra? - A 12 ponttal, melynek első pontja úgy szól, hogy... - Kórusban: ...kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. • Szerintetek van-e jelentősége a pontok sorrendiségének? Miért éppen a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését kívánják az első pontban? - Mert az újságokon keresztül még nagyobb hatást lehet gyakorolni a néptömegekre. • Igen. Másrészt mivel függ össze a sajtó szabadsága? - A szabadsággal... • Mit jelent az a kifejezés, hogy szabadság? - A szabadság abban az időben jelenthette például az újító polgári eszmék szabad áramlását. - De jelenthette a nemzeti önállóságot is. 4 Miért nem érezték magukat szabadnak a radikális pesti fiatalok, Petőfi, Vasvári, Jókai vagy Irinyi? - Mert saját gondolataikat és eszméiket nem tudták kibontakoztatni, pontosabban fogalmazva, nem mondhatták ki nyíltan, mit éreznek. • A szabadság követelése hol fogalmazódik még meg a történelemben? Vannak-e korábbi minták? - Igen, például az amerikai függetlenségi nyilatkozat vagy a francia forradalom időszakában elfogadott emberi és polgári jogok nyilatkozata. • Lám, megvan a kapocs. Ti ezek után hogyan határoznátok meg, mi a forradalom? - Szerintem a fennálló társadalmi rendszer gyökeres megváltoztatására és egy teljesen új berendezkedés kialakítására irányuló valami a forradalom. 1848 esetében például a Habsburg abszolutizmus helyett egy polgári társadalom kialakítása volt a cél. 9 Milyen forradalmak vannak még? - Létezik gazdasági, ipari, de van például művészeti forradalom is. • Elhangzott a forradalom kapcsán az az asszociáció is, hogy szabadság és bukás. Ez a két fogalom hogyan függ össze? - A forradalomban lelohadhat, pontosabban fogalmazva megváltozhat a lelkesedés ereje. Elképzelhető, hogy egy idő után a résztvevők nem tudják megtartani mindazokat az értékeket, amiért elindították küzdelmüket. - A forradalom általában a nagyobb hatalmak eJlen folyik, amiben a tömegeket a hazaszeretet, az öntudat fűti, s nem mindig van reális erőfölény az eszmék mögött. • Gondolkodtatok-e már azon, hogy hogyan jön létre egy forradalom? - A legtöbb forradalom rendelkezik egy rendkívüli képességekkel felvértezett vezéregyéniséggel, aki úgymond ráérez, hogy mikor mozdítható a tömeg és mikor kell kirobbantani a forradalmat. • Mennyire van benne a tudatosság és a spontaneitás a forradalmi eseményekben? - Mind a kettő benne van. - 1848-ban is eltervezték, hogy mikor akarnak egy nagyobb tüntetést szervezni, aztán felgyorsultak az események, és megváltozott az időpont. 0 Jókai 1848. március idusát mérföldkőnek tekinti. Azt írja naplójában, hogy az egy új időszámítás kezdete a magyar történelemben. Valami olyan született, ami addig nem volt: a szabadság. Nektek ma mit jelentenek a százötven évvel korábban történt események? Mi az üzenetük számotokra? - Természetesen fontos, hogy mit értek el 1848-ban, de számomra ennél lényegesebb az, hogy hogyan érték el. A forradalom eseményei bebizonyították: ha az emberek lelkesen összefognak, bármire képesek. Az akkoriak tettek a hazáért. 9 Mit jelentenek nektek azok a szavak, hogy hazafiság, hazaszeretet? Mondanak-e még valamit? - Abban az időben sokkal könnyebb volt egy forradalmat előkészíteni, mert az emberek érzelemdúsabbak voltak. Azóta sok minden megváltozott. A haza szónak ugyan most is van jelentése, de akkor mélyebb értelme volt. Az akkori emberek képesek voltak életüket és vérüket áldozni a hazáért és a szabadságért. Ma is élnek azok a szavak, hogy hazafiság, hazaszeretet, de úgy érzem, mára kicsit megkoptak érzelmileg. Nem mindenkinél, de úgy általában... 9 Ez mivel magyarázható? - A pesti fiataloknál volt egy konkrét cél, ami ma nincsen. Mivel elnyomás alatt éltek, jobban becsülték a magyarságukat. Nekünk viszont teljesen természetes dolog, hogy magyarok vagyunk. - Szerintem a lelkesedés ma is megvan az emberekben. Ha van konkrét cél, akkor összefognak, és kimennek tüntetni az utcára. Ha nem is a Habsburg birodalom, de - mint például az egyetemisták - a tandíj ellen. • Mit gondoltok, élnek ma köztünk Petőfik, Irinyik, Jókaik? S ha igen, szükség van-e rájuk? - Igen, ma is élnek Petőfik, csak valahol mélyebben az emberben. A mai világban, sajnos, mindenki inkább a saját érdekeit nézi és hajtja, éppen ezért a Petőfik egyrészt nem tudják úgy magukat kibontakoztatni, másrészt nem tudni, mennyire van rájuk igénye a társadalomnak. • Van-e üzenetértéke számotokra 1848. március 15-ikének? - Igen, mégpedig az, hogy egy nemzetnek mindig össze kell fogni, hogy jobbá tegye saját sorsát. • Mi az, ami véleményetek szerint megkülönbözteti a 48-as eseményeket egy mai tüntetéstől, tiltakozó nagygyűléstől, felvonulástól? Mivel magasztosul fel 1848 március idusa? - 1848-ban olyan nagyságrendű célok megvalósítására törekedett a forradalom, ami kiszorított az emberből mindenféle önös érzést, így a forradalmat az önzetlen, tiszta lelkesedés hajtotta előre. 9 Szerintetek aktuális dolog ma önzetlen módon a nemzet, a nép javára tenni? Hol a helye a mai világban azoknak a veretes kifejezéseknek, hogy hazafiság és hazaszeretet? Kell-e egyáltalán a XX. század végén hazáról beszélni, amikor az egységes Európa képe van kirajzolódóban? - Igen, kell. Azt lenne jó elérni, hogy a világ bármely részére is menjen egy magyar ember, akkor az részint legyen büszke hazája történelmére és elődjeire, részint pedig magyarságára. - Ugyanakkor a nemzetiségi eszmék, nézetek mégis azért szorulnak egyre hátrébb, illetve válnak hátulütőjévé egy-egy nemzet politikai törekvéseinek, mert a XX. század világát egyre inkább a gazdaság határozza meg. Úgy gondolom, az európai országoknak egyre jobban kell idomulniuk politikájukban a gazdasági célokhoz. • Térjünk vissza 1848. március 15-höz. Véleményetek szerint hogyan, milyen módon emlékezzünk meg erről a napról? - A nagy ünnepségeknél fontosabbnak tartom, ha ezen a napon az ember leül, és kicsit elgondolkozik azon, mi történt közel másfél évszázada ezen a napon. • Az iskolai szüneten kívül mit juttat eszetekbe 1996. március 15-e? Gondoltok-e majd a márciusi ifjakra? - Igen. Én például már előtte való nap ki szoktam tűzni a kokárdát a kabátomra, s nézem az utcán, más megcsinálja-e ugyanezt, azaz: készül-e az ünnepre. • Miért tűzitek ki a kokárdát? - A kokárda kitűzésével egyrészt belekerülök abba a hangulatba, ami a városban uralkodik, másrészt nagyon nagy büszkeséget érzek. Szinte érzem azt a lelkesedést, ami 1848. március 15én lehetett. - Én azért tűzöm ki a kokárdát, mert így tisztelgek azok előtt, akik részt vettek a forradalomban. így adózom az ősök emlékének. - A kokárda láttán döbbenek rá, hogy március 15-e van. Ez szinte megbizserget. Jó lenne ezt máskor is érezni, nemcsak március 15-én. A beszélgetést lejegyezte: Sx. C. Sz.