Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN ággyűlé ányábc si Könyvtár i törölve CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁRC. 14., 86/63. ARA: 29 FT • A NATO az Alföldre is kacsintgat? levegőben lóg a szegedi repülőtér Minden település azért harcol, hogy az állami vagyonból minél nagyobb szeletet hasítson ki magának. Természetesen úgy, hogy ő járjon jól. Az elmúlt néhány napban a belterületi földek megváltásáért rejtélyes körülmények között kapott 1,3 milliárd forint körüli bonyodalmak adtak témát lapunknak. Ugyanakkor viszont két miniszter - a közlekedési és a honvédelmi - is jelezte Szegeden járván, hogy a város hamarosan magáénak tudhatja majd a 200 hektáron elterülő repülőteret. Ez sem tűnik sima ügynek, hiszen a honvédség pénzt szeretne látni az üzletből, az ÁPV Rt. is jól akar járni és persze a város is. Miközben egyesek a majdani bérlőben az amerikai hadsereget vélik tisztelni... (Cikkünk a 3. oldalon.) Kossuth apánk orulne £

gyszer egy kis székely faluban, valahol a Hargita onnansó lábainál (Szatmárról, Váradról és Aradról szentül hitték, hogy az már Magyarország), egy családfőt imigyen hallottam dicsérni gyermekét: Kossuth apánk örülne, ha látna. A tlzévesforma gyermek valami más időkből odakerült ragasztványról tanulta meg és sorolta fel egy szuszra az első felelős magyar kormány minisztereit. Hogy hátukban a Keleti Kárpátokkal, előttük pedig telepes falvak gyűrűjével, külső magyar hatás nélkül egyszerű parasztemberek hogyan tudták megőrizni egy régmúlt március emlékét, mindig talány lesz előttem. Kossuth apánk örülne..., Bem apó megmutatná nekik..., Petőfi is megírta... A lelkeket mekkora erővel megragadó fölbuzdulásnak kellett történnie 1848. március 15-én, hogy ezeket az önkéntelen mondatokat közel százötven év múltán Erdély legtávolibb határvidékén is hallhassuk? Hogyan lehet, hogy ebben a Kárpát-medencebeli kis saját univerzumban, amelyikben magyar és magyar között igen ritkán van egyetértés, mindenki számára egyformán élő nap a negyvennyolcas március tizenötödike? Hogy előbb lett nemzeti ünnep, mint annak kijelölték. A magyar történelmi emlékezet - bármennyire kapóra jöhetne némelyeknek, némelykor - nem alakitható mesterségesen. Sem eltemetni, sem életben tartani nem lehet egy ünnepet, a nemzet emlékezete ellenében. Ha megélik, az ünnep élni fog. Március 15-i programok Mikor adják, hogyan adják, mi lesz vele? (Fotó: Gyenes Kálmán) • Medgyessy Péter és a balszerencse A jóléti állam gondjai Kártyahirünk szombati számunkban jelenik meg! „A nekem kamatozó előfizetés!" ^MAGYARORSZÁG j KLUBKÁRTYA Az 1848-49-es forradalomra és a szabadságharcra idén is nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezik Szeged polgársága. Március 15-én, pénteken 10 óra 45 perckor a Klauzál téren a Szeged-MAV Fúvószenekar térzenével köszönti Szeged népét. A múltat felelevenítő, a történelmi időket idéző emlékműsorban a Szegedi Nemzeti Színház és a Szeged Városi Kórusegyüttes Összkara lép föl. Ünnepi beszédet dr. Ványai Éva, a város általános alpolgármestere mond. A városi ünnepséget koszorúzás zálja. Az 1848-49-es történelmi emlékhelyeket Szeged más városrészeiben is megkoszorúzzák. Tápén az Országzászló Emlékműnél március 14-én, 13 órakor koszorúznak. A kegyelet virágait március 15-én Kiskundorozsmán az Országzászló Emlékműnél 10 órakor; az Aradi Vértanúk terén a Szóregi Csata Emlékművénél 10 óra 15 perckor; Szőregen az 1848-as Emlékműnél 9 órakor; Algyőn az Országzászló Emlékműnél 10 órakor; a Dóm téri Panteonban a Petőfi szobornál 10 órakor helyezhetik el az emlékezők. Medgyessy Péter balszerencséjére a magyarországi jóléti rendszer átformálása korántsem ér véget azzal, ha a parlament megszavazza a társadalombiztosítási hiány idei lefaragását - írta teijedelemes elemzésében a Financial Times. A brit gazdasági-politikai napilap szerint Magyarországé a világ egyik legszerteágazóbb társadalombiztosítási rendszere. Miközben az ország egy főre jutó bruttó hazai terméke az OECDátlag ötödét sem éri el, jóléti kiadásokra GDP-je csaknem másfélszer nagyobb részét költi, mint a legfejlettebb ipari hatalmak a sajátjukból. Mindezek ellenére a rendszer nem nyújt elegendő szociális védelmet, sem megfelelő egészségügyi ellátást. A kilencvenes évek elejére a 45 éves magyar férfiak várható élettartama már csaknem hat évvel maradt el az osztrák átlagtól, s ez a Világbank meghatározása szerint is „botrányos" - írta a Financial Times. A lap adatai szerint ez annak ellenére így van, hogy a jóléti kiadások aránya az állami költekezésben az utóbbi tíz év alatt 39 százalékról 55 százalékra szökött fel. A Financial Times szerint elsősorban a térségben legsúlyosabbnak számító egy főre jutó állami adósságteher, a magas kamatok és a makacs infláció, valamint az ugyancsak magas adók szegik szárnyát a gazdasági növekedésnek, a látványos privatizációs sikerek és a tőkebeáramlás ellenére is. Míg a másik két éllovas, Csehország és Lengyelország rendre 5-7 százalékos GDP-növekményt mutathatott fel, addig Magyarországnak tavaly alig 2 százalékos bővüléssel kellett beérnie - emlékeztet a vezető brit lap elemzése. A sors iróniája a Financial Times szerint, hogy Magyarország most a korai reformkezdet árát kénytelen nyögni: a nyolcvanas évek reformkommunista kormányai a svéd szociális piacgazdaság mintájára kimódolt adóés jóléti rendszerrel igyekeztek részben kárpótolni a lakosságot a kezdődő recesszió hatásaiért. A rendszerváltás idején a figyelem a demokrácia intézményrendszerére, illetve a termelő szférára összpontosult, a szociális hálózattal pedig senki sem törődött egészen a Bokros-csomag megszületéséig. Még egy hétig, március 20-ig igényelhetik a családi pótlékot azok a családok, amelyek késedelem nélkül, folyamatosan szeretnék megkapni az ellátást. Április 1 -jétől új feltételek szerint, a jövedelmi viszonyok függvényében számolják ki, s májustól már így utalják az egészségbiztosítási pénztárak családi pótlékot. Nem kell igénylőlapot kitölteniük a három- vagy többgyermekes családoknak, Még egy hétig igényelhető a családi pótlék a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelőknek. Nekik alanyi jogon jár az ellátás. Az egy- és kétgyermekes famíliáknak azonban nyilatkozniuk kell arról, hogy családjukban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 19 500 forintot. Az igénylést a tavalyi jövedelmek alapján, az adóbevallásnak megfelelően kell kitölteni. Az adó, a tb-járulék, a gyes, a gyermeknevelési támogatás, a családi pótlék, valamint a gyermek és más családtag eltartására kifizetett összeg a jövedelemből levonandó. A kapott tartásdíjat viszont be kell számítani. Nagyon fontos, hogy a jövedelemnyilatkozatot hibátlanul kitöltve juttassák el az érintettek az illetékes területi egészségbiztosítási pénztárhoz, illetve - ahol van ilyen - a munkahelyi tb-kifizetőhelyre. A családi pótlékot ugyanis csak azoknak tudják folyósítani, akik minden információt megadnak az ellátás kiszámításához. Polo CLASSIC 1.990.000 Ft-tól DÉL-AUTÓ KFT. ^ Szeged, /V/A Sórosi u. 11. VVTy Tel : 62/486-911 Szerkesztőségünk első Táncsics-díjasa Kitüntetések nemzeti Mintegy négyszáz meghívott jelenlétében tartotta március 15-i megemlékezését a Belügyminisztérium tegnap. Nemzeti ünnepünk alkalmából Kuncze Gábor kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át a belügyi szolgálatok, intézmények kiemelkedő eredményességgel tevékenykedő munkatársainak. Csongrád megyéből ez alkaa legnagyobb ünnepen lommal hatan részesültek elismerésben, s kaptak kitüntetést, Dr. Molnár Imre rendőr alezredes, a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt katonai tagozata kitüntetésben részesült; Kumbor Tibor rendőr százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság alosztályvezetője Bátorság Érdemjelet vehetett át. Dr. Kisapáti István rendőr alezredes, Kistelek rendőrkapitánya Aranygyűrű tárgyjutalomban részesült; dr. Szalay István, Szeged polgármestere pedig dísztőr tárgyjutalmat kapott. Kovács Józsefné, Ambrózfalva és Csanádalberti körjegyzője emléktárgyat vehetett kézhez; Nagy Gy. Józsefné, Nagylak jegyzője ugyanakkor dicséretben s jutalomban részesült a millecentenáriumi év március 15-e kapcsán. Az újságíró szakma legrangosabb kitüntetését vehette át tegnap Budapesten, a Néprajzi Múzeumban Horváth Dezső, szerkesztőségünk főmunkatársa. Magyar Bálint kultuszminiszter az ünnepi eseményen - ahol a művészeti élet és a sajtó kiemelkedő munkásait köszöntötték - azt hangoztatta, hogy ünnepek nélkül keveset ér az életünk, s boldogok lehetünk, ha jeles alkotókkal lehetünk együtt. Most, a Magyar Sajtó Napja (március 15.) idején olvasóinkkal együtt ünnepeljük azt az írástudó kollégát, akinek a szerkesztőségi munka szó szerint szolgálatot, a cikk pedig magát a megszólított embert jelenti. Horváth Dezső az első szegedi, Csongrád megyei újságíró, akinek életművét e magas kitüntetéssel ismerték el. (Horváth Dezső Aranyhajcsár című önéletírásából lapunk 10. oldalán közlünk részletet.) Horváth Dezső kollégánk (a képen balról) átveszi a kitüntetést Magyar Bálinttól. (Fotó: Enyedi Zoltán)