Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

SZERDA, 1996. MÁRC. 13. Nehéz ú|at vagy ú)szerűen érvényeset mondani a Pick Szeged Rt.-ről: Magyarországon a mintaadó, a tőzsdén a vezető, az élelmiszeriparban a kima­gasló, a külföldi piacokon az erőteljes, ezeket a minősítéseket mindenki tudja, sőt a jelzők jogos­ságát senki sem vitatja. Sejthető, hogy a valódi teljesítmény mögött igazi csapatmunka áll, hiszen a termelés és az eladás lendülete természetes összhangban áll a cég városi, országos és nem­zetközi megjelenítésével, vagyis a Pick áru minden eleme - az alapanyag, a feldolgozás és a gyártás minősége, valamint kínálata - azonos színvonalú. Túlzás nélkül állítható, hogy a Pick lógója immár áruvédjegy, legyen szó szalámiról, operafesztivál­ról vagy kézilabdáról. Mindezek alapján teljesen indokolt egy olyan beszélgetés Bihari Vilmos ve­zérigazgatóval, ami nem a forgalmi adatokról, ha­nem a minőségről vallott nézetekről szól. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. geddel az életemet teljesen összeköti, az a Tisza. A fo­lyó, az úszások élménye, a gyerekkor és a napfény. Persze, tetszik a Belváros is, főként a megújult Dóm tér. A közelmúltban módom volt Szegedet föntről is megcso­dálni, és az a véleményem, hogy ez egy rendezett város, de talán kicsit csendesebb, kicsit nyugodtabb, mint kel­lene. 0 Ahhoz, hogy idecsalo­gassuk a külföldieket, a tőkét, mennyiben járul hozzá a város vezetése, maga a polgármesteri hi­vatal? - Azt hiszem, elsősorban a meglevő iparnak kell a sa­ját partneri kapcsolatait ki­építenie. Tulajdonképpen a kamaráktól várhatnánk el, hogy a maguk módján segít­sék ezt a folyamatot, ám az is biztos, hogy a város fej­lesztésében, a gazdasági élet pezsdítésében az önkor­mányzatnak is nagyobb sze­repet kellene vállalnia. • Például mivel? - A helyi adók és adóked­vezmények irányítottságá­val, a prioritások és a prefe­renciák fölvállalásával, a be­fektetők koordinálásával, hi­szen azt a városnak kell megfogalmaznia, hogy mi a tuk, hogy a mi támogatásunk tulajdonképpen egy üzleti ajánlat, és ebből a kapcsolat­bői mi igenis profitálni sze­retnénk. • Vannak konkrét elvá­rásai a csapattal szem­ben? - Amikor eljön az éves értékelés ideje, vagy van egy kis összejövetel, el szoktam mondani, hogy az élelmi­szeriparban az elsők va­gyunk, és ez egy jó hely. Természetesen irreális el­képzeléseim nincsenek, de úgy érzem, hogy a csapatban ma már „benne van" az aranyérem. Az, amiért extra prémium jár. • Magyarán, nem lenne rossz, ha bajnok lenne a Pick. - Ön is tudja, az első min­dig és mindenhol más kate­gória, mint a többi.... • Azt hallottam, regge­lente sportolni szokott; súlyzózik, fut, olykor a gyerekeivel együtt, tehát civilben is a sport közelé­ben él. Gondolom, arra is odafigyel, hogy vészesen közeleg az olimpia. Ön szerint lesz-e szegedi sportoló Atlantában ? - Ez egy nagyon fogós kérdés, és jósolni sosem sze­rettem. Az Ismeretlen Rotary • Térjünk vissza a város általános megítéléséhez. Azt mondják, hogy Sze­geden nagyon megrom­lott a közbiztonság. Mi a véleménye erről? - Szerintem itt sem rosszabb a helyzet, mint a többi dél-magyarországi vá­rosban. Az az igazság, hogy manapság már mindenütt vannak olyan helyek, ahol nem ajánlatos a sötétben egyedül mászkálni. Egy biz­tos, Szegeden nagyon zava­ró, hogy a valutázók elözön­lik időnként a Belvárost, és a Kárász utcán, meg a Nagy­áruház előtt is üzletelnek. A rendőrség és a polgárőrség megerősítésére egyébként azért is szükség van, mert Szegeden akadnak olyan te­rületek, ahol tényleg nem le­het otthagyni egy autót. So­kan panaszkodnak például a Föltámadás utca környékére, meg azokra a kétes elemek­re, akiknek menekült státusa van, ám - becsületes sorstár­saikkal ellentétben - nálunk nem munkából akarnak megélni... O Ha már ennél_a témá­nál vagyunk: vége a há­• Közismert dolog, hogy Ön tősgyökeres szegedi­ként a város sikerének is könyveli el a Pick Szeged Rt. eredményességét - Ez valóban így van. Mindig öröm tölt el, ha tárgyalásaim során az üzleti partnerek nem egyszerűen a cég képviselőjét, hanem sze­retett városom küldöttjét is látják bennem. Ne tűnjék szerénytelenségnek, de úgy érzem: .jegyzett" lokálpat­riótaként jó ideje azért is dolgozom, hogy Szegedet minél előbb bekapcsoljuk a gazdaság vérkeringésébe. S itt nem csupán az országra, a régióra, hanem, ha lehet, az egész világra gondolok. Helyzetemet, szándékaimat természetesen nagyban segí­ti, hogy olyan vállalatot ve­zetek, amelyik 70 millió dol­láros exportjával a Föld sok tájára el tud jutni. Ameriká­ban és Angliában egyre töb­ben vannak már olyan be­fektetők, akik Szegedet a Pickről ismerik. Mindig azt mondom, szeretném, ha több ilyen cég lenne, mint a mi­énk; együtt hívhatnánk, csá­bíthatnánk ide a befektető­ket, a pénzembereket. Más kérdés, hogy számukra nem csupán az üzlet a fontos, ha­nem például az is, hogy au­tópályán közelfthessék meg városunkat... Az önkormányzat pezsdülhetne • Ha azt mondom. Sze­ged, mi jut eszébe elő­ször? - Én rókusi születésű va­gyok, így nekem a Hunyadi tér környéke volt a fölnevelő hely. Amit ma is nagyon vonzónak látok, és ami Sze­Baitókék tényleg a csúcs felé haladnak „.Amerikában és Angliában egyre többen vannak már olyan befektetők, akik Szegedet a Pickről ismerik. Mindig azt mondom, szeretném, ha több ilyen cég lenne, mint a miénk; együtt hívhat­nánk, csábíthatnánk ide a befektetőket, a pénzembereket. Más kérdés, hogy számukra nem csu­pán az üzlet a fontos, hanem például az is, hogy autópályán közelíthessék meg városunkat..." „Elsők vagyunk, és ez egy jó hely!" Beszélgetés Bihari Vilmos vezérigazgatóval Szegedről, a Pickről és a minőségről Bihari Vilmos szerint Szeged kicsit csendesebb, mint kellene. (Fotó: Gyenes Kálmán) fejlesztés iránya. Az is tény, hogy — épp a világhoz való kapcsolódás miatt — nagyon lényeges lenne a repülőtér ügyét fölkarolni. Egy jó kon­cessziós megoldással szerin­tem a város értékét is növel­ni lehetne. • A Pickről tudjuk, hogy a kultúra egyik nagy tá­mogatója, s hogy többek között a szabadtéri játé­koknak és a színháznak is első számú szponzora volt. Ezt a hálásnak tűnő szerepkört afféle önként vállalt kötelezettségnek tekintik? - A Pick Szeged Rt. az egyik legeredményesebb ha­zai vállalat, és ez a cím vitán felül kötelez bennünket arra, hogy célirányos szponzori tevékenységet folytassunk. A fejlett országokban is ál­doznak a sportra, a kultúrá­ra, az egészségügyre, és hi­szek abban, hogy ennek va­lahol „vissza kell jönnie". Úgy érzem, hogy azzal a tá­mogatói szereppel, amit be­töltünk itt. Szegeden, talán egy kicsit át tudjuk segíteni a nehézségeken úgy a szín­házat, mint a szabadtérit. Ha jól sikerülnek az előadások, és ezeknek a hírét elviszik külföldre, vagy akár az or­szág más tájaira. Szegedről nagyon pozitív képet őriznek majd meg a vendégek. Miért jár extra prémium? • Gyanítom, nem bánták meg, hogy évekkel ezelőtt a Volán kézilabdásait is fölkarolták. Most, 1996­ban már bajnoki arany­eremre és nemzetközi ku­pagyőzelemre is gondol­hatnak a Skaliczki-fiúk. - Én úgy érzem, hogy ez egy kétoldalú dolog volt, hi­szen mi nem csak fizettünk, hanem kaptunk is. Nagyon örülök annak, hogy van egy olyan első osztályú csapata a városnak, amelyiket ennyire imádnak az emberek. Bizto­san Ön is tapasztalta már, hogy Bartókék meccsein a csarnok olykor kicsinek bi­zonyul... Az sem mellékes persze, hogy amikor a City Kupában a Pick Szeged Né­metországban verte meg a tavalyi győztest, az ottani partnerek is azonnal a szalá­mira asszociáltak. Szóval, a sportszponzorálást nagyon is tudatosan próbáljuk odaköt­ni a gazdasági dolgokhoz. Kővári Árpáddal, a klub el­nökével annak idején tisztáz­borúnak (legalábbis in­nen úgy tűnik), vége az embergónak - ez mit je­lent nekünk, szegediek­nek? - Azt, hogy azokat a gaz­dasági kapcsolatainkat, ame­lyek korábban élőek voltak, lassan föl lehet újítanunk. Én egyelőre inkább csak az úgynevezett kishatárforgal­mi kereskedelem erősödésé­re számítok, de hamarosan talán már az Adriáig is szál­líthatunk majd készterméke­ket. • Ön hosszú időn át a szegedi Rotary Klub el­nöke volt. Még egy hely, ahol a szervezés és a se­gítségnyújtás alapköve­telmény. - Sajnálom, hogy a Ro­taryt Szegeden nem tudtuk igazán ismertté tenni, annak ellenére, hogy próbáltunk hasznos ügyeket támogatni. Például a város minden álta­lános iskolájában egy nebu­lónak mi fizettük az étkezési hozzájárulását, a menekült­táborokba különféle anyago­kat, eszközöket gyűjtöttünk, segítettünk a szabadkai kór­háznak, egészségügyi intéz­ményeknek, szívműtétre vá­ró gyerekeket utaztattunk Amerikába... És mindezt 35­40 megszállott. Ami bánt: nem sikerült fáklyával jelez­nünk Szeged határán, hogy itt vagyunk, mi, a szegedi Rotary. Szóval, rengeteg fel­adatot hagytam az utódomra. Annak viszont örülök, hogy sokfelé el tudtuk vinni Sze­ged jó hírét, s hogy kapcso­latban vagyunk több Rotary Klubbal. A cambridge-i ro­tarys látogatás után az volt a huszonkét vendég vélemé­nye, hogy Szeged csodálatos város... Dtusztus Imre A Pick szalámit ma már a Föld minden részén ismerik. (Fotó: Nagy László) Úgy érzem, a csapatban ma benne van az aranyérem." (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom