Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

Hl ^ $ IB EGI SZA'/ÁIÜK A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Electrícíté de Francé: az ügyfél - mindenekelőtt • A Démász-vevőnél közös az áram- és a gázszámla Félóránként változik az exportár Fogyasztók és ügyfelek — minden mennyiségben. Az EOF egyetlen konkurenciája a napsütés . ó 1 Az Electrícíté de Francé Párizsban található nemzetközi elosztóközpontiában már az előcsarnokban egy kl|elző fogadja az érkezőket. Március 6-án 14 óra 40 perckor pontosan 58 81 Z-t mutatott, két óra múlva meg 56 934-et. Közben a Démászban tulajdont szerzett EDF vendégeiként a magyar újságírók megismerhették a francia áramszolgáltatás legfontosabb adatait, s arra Is választ kaptak, mit mutatnak a szinte minden helyiségben megtalálható kijelzőkön futó számok. Adott másodpercben ennyi az ország lehívott villamosenergia-teljesítménye - megavattban. Vagyis, mintha minden franciának világítana tíz darab százvattos égője. Frankajánlók T

eli már az életünk igazságokkal. Közülük az egyik fgy hangzik: Magyarország szegény. Körbejárjuk, ízlelgetjük, panaszoljuk úton is, meg útnak felén. De leginkább külföldön, ahol abban reménykedhetünk, hogy majdcsak megszánnak, és a gazdagnak mondott Nyugat megtámogatja kissé düledező' gazdaságunkat. Csak éppen a panaszkodás roppant kevés - tudtam meg a minap Párizsban, ahol egy rendkívül szimpatikus, már 1948 óta kint élő, de lelkületében talpig magyar hölgy imígyen fogalmazott: Higgye el nekem, mi, idegenbe szakadt magyarok szívesen segítenénk távoli hazánknak, csak fogalmunk sincs hogyan. Szerintem a magyar állam semmit sem tesz azért, hogy a kispénzű, de előnyős befektetésekkel, kedvezményes kamatozású kölcsönökkel, vagy ki tudja milyen - de gazdasági szakemberek által minden bizonnyal könnyen kidolgozható - módon támogathassák anyaországukat. Tudom, az én kevés frankomtól még nem múlik el a magyar gazdasági válság, de azt hiszem a fillérekből is lehet gazdagságot teremteni. Hát mit mondjak, alkalmi ismerősöm minden szava igaz. S persze meglepő Is. Hiszen mást sem hallottam az elmúlt években, mint hogy miniszterek, egyéb beosztású, de roppant lelkes vezetők járták a világot, kínálgatták országunkat, építgették a kapcsolatokat. Aztán van nekünk világszövetségünk is, mely az elmondások szerint kapocs a Föld ezernyi táján élő magyarok között. Azt pedig föltételezni sem merem, hogy mindez a sok utazgatás, parolázás és „delegácija" csak annyira hatékony, mint ántivilágunkban volt, hol hajnalig tartó vodkázásokkal teltek csak a napok, s oly együttműködési szerződések köttettek, amelyekkel nyugodtan kitapétázhattuk a padlást. A

kkor hol is baj? - hergelódik bennem a kérdés. S persze a kérés: aki válaszolni is tudna e faggatózásra, föltétlenül keresse a párizsiakat. Fogadókész címekkel ellátom, ígérhetem... f Zottíris Michel Vizern, az energiaexporttal foglalkozó menedzsernek mindjárt az előadás kezdetén sikerült mondani egy olyan összefüggést, ami egy sor fel nem tett kérdésre azonnal választ adott. Nevezetesen, hogy a villamos energia olyan termék, amelyet nem lehet raktározni. Tehát pontosan annyit kell termelni, mint amennyi elfogy. Es a franciák - s nem csak ők - igen rapszodikusan fogyasztanak. Januárban 1400 GWh kell, augusztusban, a szabadságolások időszakában 880 is elegendő. A héten belül a szerda és a csütörtök a legerősebb, a vasárnap pedig a leggyöngébb. A napon belüli csúcs természetesen az este. A fogyasztás hőmérséklet- és felhőtakarófüggő, egy Celsius-fok különbség 1300 MW eltérést okozhat. Napokra, órákra lebontva változik a tarifarendszer, a fogyasztást tehát erőteljesen terelik. Az atomenergia-program felfutásával az ország 1980 óta nettó exportőr. Legnagyobb vásárlók az angolok, a svájciak és az olaszok. Az angolok különösen takarékos vásárlók, fél óránként kérnek árajanlatot, s úgy döntenek, kitől vegyék az áramot. Persze, a franciák is számolnak, s ha olyan olcsón - belső önköltség alatt - kínálják nekik az áramot, akkor ők is vásárolnak, s inkább kicsit „feljebb emelik a fűtőelemeket" az 54 atomerőmű valamelyikében. Ezen nem változtat az a tény, hogy az ország Európa legnagyobb elektromosáramexportőre. Legutóbb például Spanyolországból importáltak februárban, s a magyarázat is egyszerű. Az elmúlt 30 év legnagyobb esőzései megduzzasztottaák a spanyol folyókat, a csúcson járatott vízi erőművek olcsón termelték volna az áramot. Ha nem adják el, akkor a víz ingyen folyt volna a tengerbe - mondta szemléletesen Vizern úr. Az elektromos energia nem tárolható, de mégis tárolható. Csúcsidőn kívül az elektromos szivattyú felviszi a vizet egy magasabb helyré, hogy a csúcsidőben lezúduló áramot termeljen. A fondorlat persze csak dupla árnál jön be, mert akkora a veszteség. De alkalmazzák. Az elektromos energiából 80 százalékban részesedő atom - Paks 42 százalék - mellett hő- és vízi erőművek dolgoznak, mi több, van maszek áramtermelés is. Es ezt a magánáramot az EDF máskülönben köteles megvásárolni a kistermelőtől. Az újságírók egy napra ellátogattak Orleansba, az EDF Loiret elosztóközpontjába, ahol először szembesültek azzal a ténnyel, hogy a két szinte kizárólagos állami tulajdonú vállalat az Electricité de Francé és a Gaz de Francé erőteljesen összedolgozik. Már az udvaron sorakozó autók között sok olyan akadt, amelyen EDF-GDF-felirat szerepelt. Mint Michelt Auberger-től megtudtuk, az elosztóközpont százötven alakalmazottja közel háromszázezer elektromos- és százezer gázfogyasztót lát el, bár a franciák inkább az ügyfél szót szeretik.-Ki is szolgálják őket, napi négyszáz telefonhívást fogadnak, százötven többnyire anyagi gondokkal küzdő - ügyféllel pedig személyesen beszélgetnek. Amikor rákérdeztünk erre a nagyon intenzív „telefonosdira", azt a választ kaptuk, hogy a franciák már csak ilyenek, szeretnek beszélgetni. Túl sok bajuk ugyanis nem lehet a szolgáltatókkal, hiszen évi átlagban mindössze 40 perc az áramszünet. Évente kétszer vagy hatszor olvassák le az órákat, attól függően, kis- vagy nagyfogysztókról van-e szó. A háztartások a két leolvasás mellett vagy kétszer fizetnek, vagy tíz részre osztják a számlát. Aki nem fizet, annak egy minimális teljesítményt azért a rendelkezésére bocsátanak, mégpedig sajátos szabályozással. Ha túl sokat fogyasztana, akkor egy percre kikapcsol a rendszer majd újra visszakapcsol. Mintegy figyelmeztetésképpen. A rossz ügyféllel kártyát vetetnek, s az úgy fogyaszt, ahogy mi telefonálunk. Bár ez elég drága megoldás. Michel Baccard a nagyfogyasztók kapcsolataiért felelős vezető négyezer vállakózás „gazdája". Az ügyfelek húsz százaléka problémás, a kifizetetlen számlák miatt. Megyei szinten azonban a hiány fél százalék alatt marad. Az áramlopás nem jellemző, 20 ezer volton kapják a nagyfogyasztók, ezt nem érdemes barkácsolni. A bonyolult tarifarendszerek miatt Franciaországban nem lehet egy ilyen kérdésre válaszolni, hogy mennyi az áram. Igaz ugyan, hogy egy kWh a lakosságnak 0,65, a közületeknek 0,4 frankba kerül, de csak átlagosan. Az ár télen és nappal lehet 0,9, nyáron és éjszaka akár 0,15 frank is. Tessék számolni, mikor érdemes beindítani az automata mosógépet. Szóval, az ügyfélszolgálat, az óraleolvasás és a számlázás közös, s abban is sok igazság van, hogy hasonlóak a feladatok, problémák. Természetes, hogy a Csongrád megyei újságíró egyfolytában azt kérdezte, hogy nálunk ez mikor várható, lévén, hogy a Démászt az EDF, a Dégázt a GDF vásárolta meg. Határozott választ erre Orleansban természetesen nem kaptunk. Párizsban az újságírók Pierre Lauriol médiaigazgatón kívül találkoztak többek között Gilbert Gottóval, a nemzetközi elosztóközpont területi igazgatójával, valamint Guy Ehrmannal,a Démász igazgatótanácsának elnökével is. (Az utóbbinak közös EDF-GDF névjegye volt.) Az újságírók megtudták, hogy a Démász megvásárlását jó üzletnek tartják a franciák. A technikai színvonallal elégedettek, a pénzügyi menedzselésben és az ügyfélszolgálatban kell. majd előrelépni. Kérdére válaszolva azt is elmondták, hogy a magyar privatizációban a véletlen műve volt az, hogy az EDF és a GDF is ugyanott vásárolt. Azt hangsúlyozták, hogy a közös szolgáltatási részleg vezetői - például Guy úr - Magyarországon csak az egyik ágat képviselik. A közös logisztikai kiszolgálás természetesen elképzelhető, de a ha a magyar állam úgy akarja, külön is maradhatnak. Ezzel együtt annak nincs akadálya - ráadásul logikus lépés is lenne hogy az óraleolvasásra, a számlázásra és az ügyfélszolgálatra közös leányvállalatot hozzon létre a két cég. Kézi vezérlésre a Démásszal kapcsolatban egyátalán nem gondolnak, erre jó példa, hogy itthon éppen most építi fel marketingrészlegét a cég. Nem valaki helyett, hanem valakivel együtt szeretnének dolgozni, hansúlyozták a franciák. Egyébként elektromosságban már Európában vagyunk, vagyis részét képezzük a nagy rendszernek, már csak egyéb területen kellene felzárkóznunk. Kovács András Newsweek A Newsweek amerikai hetilap március 18-i (már március 11-én kapható) száma 16 oldalas magyar melléklettel jelenik meg. A lapnak a magyarországi politikai és gazdasági átalakulás iránti kiemelt figyelmét jelzi, hogy 1992 óta minden évben szentel egy-egy mellékletet Magyarországnak. A Newsweek melléklete egyebek között köszönti a A Pannon GSM Távközlési Rt. 1993-ban alakult magyar, skandináv és holland vezető távközlési társaságok konzorciumaként. A cég létrejöttének célja volt, hogy az ország mobil távközlési infrastruktúrájának kiépítésével és minőségi szolgáltatásaival a lakosság minél nagyobb százalékának biztosítsa az állandó elérhetőséget. A Pannon GSM az elmúlt két esztendő alatt a világ GSM szolgáltatóinak ranglistáján az elsők között állt a hálózatépítésben, s áll a hívásbiztonságban és a szolgálatások területén. A Pannon GSM tehát rekord idő alatt építette ki hálózatát Budapesten, amelyet 1994. februárjában üzembe helyezett, 1994. végére az összes megyeszékhelyet és a főútvonalakat bekapcsolata rendszerébe. 1995 végére a lakosság 75, az ország területének pedig 55 százalékán használhatták az előfizetők készüléküket. 1996-ban az ország területének 95-98 százalékát bekapcsolja rendszerébe. millecentenáriumát ünneplő Magyarországot és ismerteti a jeles évfordulóhoz kapcsolódó főbb rendezvényeket. A melléklet legtöbb cikke - a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. tájékoztatója szerint - a magyar integrációs törekvésekkel foglalkozik, s ebből a szempontból értékeli a hazai privatizációt is. A lap foglakozik a pénzügyi szolgáltatások körével és színvonalával, az e téren tapasztalható fejlődéssel. Elsőként az alap szolgáltatások, mint hívástartás, a hívásvárakoztatás, hívásáirányítás, hangposta szolgáltatást vezették be. Ezt követte elsőként a PannonFax és PannonData, majd 1995 végéig sorban a PannonHívó, Pannon Faxtár, Pannonlndex, és a többszintű hangposta. A cég 1996-ban további 6-7 új különleges szolgáltatást vezet be, melyek közül az első, a konferencia-hívás szolgáltatás 1996. február 12-től már előfizethető. A Pannon GSM budapesti bemutatóterme 1994. március 26-án nyílt meg az ügyfelek előtt. 1994. májusában Magyarországon elsőként vezette be a nap 24 órájában működő non-stop ügyfélszolgálatot. 1995-ben Veszprémben, Győrött, Pécsett és Debrecenben megnyitotta területi képviseleteit. A cég további területi képviseleteket nyit meg, így 1996 végéig kilenc városban összesen tíz képviselet várja majd ügyfeleit. őID BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. széles körű pénzügyi szolgáltatásokkal áll a vállalkozók rendelkezésére! Két éve az élvonalban Szolgálati autók és szolgálati leolvasó. Közös az EDF-GDF-fellrat, közös az ügyfélfogadás