Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

Hl ^ $ IB EGI SZA'/ÁIÜK A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Electrícíté de Francé: az ügyfél - mindenekelőtt • A Démász-vevőnél közös az áram- és a gázszámla Félóránként változik az exportár Fogyasztók és ügyfelek — minden mennyiségben. Az EOF egyetlen konkurenciája a napsütés . ó 1 Az Electrícíté de Francé Párizsban található nemzetközi elosztóközpontiá­ban már az előcsarnokban egy kl|elző fogadja az érkezőket. Március 6-án 14 óra 40 perckor pontosan 58 81 Z-t mutatott, két óra múlva meg 56 934-et. Közben a Démászban tulajdont szerzett EDF vendégeiként a magyar újságírók megismerhették a francia áramszolgáltatás legfontosabb adatait, s arra Is vá­laszt kaptak, mit mutatnak a szinte minden helyiségben megtalálható kijelző­kön futó számok. Adott másodpercben ennyi az ország lehívott villamosener­gia-teljesítménye - megavattban. Vagyis, mintha minden franciának világítana tíz darab százvattos égője. Frankajánlók T eli már az életünk igazságokkal. Közülük az egyik fgy hangzik: Magyarország szegény. Kör­bejárjuk, ízlelgetjük, panaszoljuk úton is, meg út­nak felén. De leginkább külföldön, ahol abban re­ménykedhetünk, hogy majdcsak megszánnak, és a gazdagnak mondott Nyugat megtámogatja kissé düledező' gazdaságunkat. Csak éppen a panaszkodás roppant kevés - tud­tam meg a minap Párizsban, ahol egy rendkívül szimpatikus, már 1948 óta kint élő, de lelkületé­ben talpig magyar hölgy imígyen fogalmazott: Higgye el nekem, mi, idegenbe szakadt magya­rok szívesen segítenénk távoli hazánknak, csak fo­galmunk sincs hogyan. Szerintem a magyar állam semmit sem tesz azért, hogy a kispénzű, de elő­nyős befektetésekkel, kedvezményes kamatozású kölcsönökkel, vagy ki tudja milyen - de gazdasági szakemberek által minden bizonnyal könnyen ki­dolgozható - módon támogathassák anyaországu­kat. Tudom, az én kevés frankomtól még nem mú­lik el a magyar gazdasági válság, de azt hiszem a fillérekből is lehet gazdagságot teremteni. Hát mit mondjak, alkalmi ismerősöm minden szava igaz. S persze meglepő Is. Hiszen mást sem hallottam az elmúlt években, mint hogy miniszte­rek, egyéb beosztású, de roppant lelkes vezetők járták a világot, kínálgatták országunkat, építgették a kapcsolatokat. Aztán van nekünk világszövetsé­günk is, mely az elmondások szerint kapocs a Föld ezernyi táján élő magyarok között. Azt pedig fölté­telezni sem merem, hogy mindez a sok utazgatás, parolázás és „delegácija" csak annyira hatékony, mint ántivilágunkban volt, hol hajnalig tartó vod­kázásokkal teltek csak a napok, s oly együttműkö­dési szerződések köttettek, amelyekkel nyugodtan kitapétázhattuk a padlást. A kkor hol is baj? - hergelódik bennem a kér­dés. S persze a kérés: aki válaszolni is tudna e faggatózásra, föltétlenül keresse a párizsiakat. Fo­gadókész címekkel ellátom, ígérhetem... f Zottíris Michel Vizern, az ener­giaexporttal foglalkozó me­nedzsernek mindjárt az elő­adás kezdetén sikerült mon­dani egy olyan összefüggést, ami egy sor fel nem tett kér­désre azonnal választ adott. Nevezetesen, hogy a villa­mos energia olyan termék, amelyet nem lehet raktároz­ni. Tehát pontosan annyit kell termelni, mint amennyi elfogy. Es a franciák - s nem csak ők - igen rapszodiku­san fogyasztanak. Januárban 1400 GWh kell, augusztus­ban, a szabadságolások idő­szakában 880 is elegendő. A héten belül a szerda és a csü­törtök a legerősebb, a vasár­nap pedig a leggyöngébb. A napon belüli csúcs természe­tesen az este. A fogyasztás hőmérséklet- és felhőtakaró­függő, egy Celsius-fok kü­lönbség 1300 MW eltérést okozhat. Napokra, órákra le­bontva változik a tarifarend­szer, a fogyasztást tehát erő­teljesen terelik. Az atomenergia-program felfutásával az ország 1980 óta nettó exportőr. Legna­gyobb vásárlók az angolok, a svájciak és az olaszok. Az angolok különösen takaré­kos vásárlók, fél óránként kérnek árajanlatot, s úgy döntenek, kitől vegyék az áramot. Persze, a franciák is számolnak, s ha olyan ol­csón - belső önköltség alatt - kínálják nekik az áramot, akkor ők is vásárolnak, s in­kább kicsit „feljebb emelik a fűtőelemeket" az 54 atom­erőmű valamelyikében. Ezen nem változtat az a tény, hogy az ország Európa leg­nagyobb elektromosáram­exportőre. Legutóbb például Spanyolországból importál­tak februárban, s a magyará­zat is egyszerű. Az elmúlt 30 év legnagyobb esőzései megduzzasztottaák a spa­nyol folyókat, a csúcson já­ratott vízi erőművek olcsón termelték volna az áramot. Ha nem adják el, akkor a víz ingyen folyt volna a tenger­be - mondta szemléletesen Vizern úr. Az elektromos energia nem tárolható, de mégis tá­rolható. Csúcsidőn kívül az elektromos szivattyú felviszi a vizet egy magasabb helyré, hogy a csúcsidőben lezúduló áramot termeljen. A fondor­lat persze csak dupla árnál jön be, mert akkora a veszte­ség. De alkalmazzák. Az elektromos energiából 80 százalékban részesedő atom - Paks 42 százalék - mellett hő- és vízi erőművek dol­goznak, mi több, van ma­szek áramtermelés is. Es ezt a magánáramot az EDF más­különben köteles megvásá­rolni a kistermelőtől. Az újságírók egy napra ellátogattak Orleansba, az EDF Loiret elosztóközpont­jába, ahol először szembe­sültek azzal a ténnyel, hogy a két szinte kizárólagos álla­mi tulajdonú vállalat az Electricité de Francé és a Gaz de Francé erőteljesen összedolgozik. Már az udva­ron sorakozó autók között sok olyan akadt, amelyen EDF-GDF-felirat szerepelt. Mint Michelt Auberger-től megtudtuk, az elosztóköz­pont százötven alakalma­zottja közel háromszázezer elektromos- és százezer gáz­fogyasztót lát el, bár a fran­ciák inkább az ügyfél szót szeretik.-Ki is szolgálják őket, napi négyszáz telefon­hívást fogadnak, százötven ­többnyire anyagi gondokkal küzdő - ügyféllel pedig személyesen beszélgetnek. Amikor rákérdeztünk erre a nagyon intenzív „telefonos­dira", azt a választ kaptuk, hogy a franciák már csak ilyenek, szeretnek beszélget­ni. Túl sok bajuk ugyanis nem lehet a szolgáltatókkal, hiszen évi átlagban mind­össze 40 perc az áramszünet. Évente kétszer vagy hat­szor olvassák le az órákat, attól függően, kis- vagy nagyfogysztókról van-e szó. A háztartások a két leolvasás mellett vagy kétszer fizet­nek, vagy tíz részre osztják a számlát. Aki nem fizet, an­nak egy minimális teljesít­ményt azért a rendelkezésére bocsátanak, mégpedig sajá­tos szabályozással. Ha túl sokat fogyasztana, akkor egy percre kikapcsol a rendszer majd újra visszakapcsol. Mintegy figyelmeztetéskép­pen. A rossz ügyféllel kár­tyát vetetnek, s az úgy fo­gyaszt, ahogy mi telefoná­lunk. Bár ez elég drága meg­oldás. Michel Baccard a nagyfo­gyasztók kapcsolataiért fele­lős vezető négyezer vállakó­zás „gazdája". Az ügyfelek húsz százaléka problémás, a kifizetetlen számlák miatt. Megyei szinten azonban a hiány fél százalék alatt ma­rad. Az áramlopás nem jel­lemző, 20 ezer volton kapják a nagyfogyasztók, ezt nem érdemes barkácsolni. A bonyolult tarifarendsze­rek miatt Franciaországban nem lehet egy ilyen kérdésre válaszolni, hogy mennyi az áram. Igaz ugyan, hogy egy kWh a lakosságnak 0,65, a közületeknek 0,4 frankba kerül, de csak átlagosan. Az ár télen és nappal lehet 0,9, nyáron és éjszaka akár 0,15 frank is. Tessék számolni, mikor érdemes beindítani az automata mosógépet. Szóval, az ügyfélszolgá­lat, az óraleolvasás és a számlázás közös, s abban is sok igazság van, hogy ha­sonlóak a feladatok, problé­mák. Természetes, hogy a Csongrád megyei újságíró egyfolytában azt kérdezte, hogy nálunk ez mikor várha­tó, lévén, hogy a Démászt az EDF, a Dégázt a GDF vásá­rolta meg. Határozott választ erre Orleansban természete­sen nem kaptunk. Párizsban az újságírók Pi­erre Lauriol médiaigazgatón kívül találkoztak többek kö­zött Gilbert Gottóval, a nem­zetközi elosztóközpont terü­leti igazgatójával, valamint Guy Ehrmannal,a Démász igazgatótanácsának elnöké­vel is. (Az utóbbinak közös EDF-GDF névjegye volt.) Az újságírók megtudták, hogy a Démász megvásárlá­sát jó üzletnek tartják a franciák. A technikai színvo­nallal elégedettek, a pénz­ügyi menedzselésben és az ügyfélszolgálatban kell. majd előrelépni. Kérdére válaszol­va azt is elmondták, hogy a magyar privatizációban a vé­letlen műve volt az, hogy az EDF és a GDF is ugyanott vásárolt. Azt hangsúlyozták, hogy a közös szolgáltatási részleg vezetői - például Guy úr - Magyarországon csak az egyik ágat képvise­lik. A közös logisztikai ki­szolgálás természetesen el­képzelhető, de a ha a magyar állam úgy akarja, külön is maradhatnak. Ezzel együtt annak nincs akadálya - rá­adásul logikus lépés is lenne hogy az óraleolvasásra, a számlázásra és az ügyfél­szolgálatra közös leányválla­latot hozzon létre a két cég. Kézi vezérlésre a Dé­másszal kapcsolatban egyá­talán nem gondolnak, erre jó példa, hogy itthon éppen most építi fel marketingrész­legét a cég. Nem valaki he­lyett, hanem valakivel együtt szeretnének dolgozni, hansú­lyozták a franciák. Egyéb­ként elektromosságban már Európában vagyunk, vagyis részét képezzük a nagy rend­szernek, már csak egyéb te­rületen kellene felzárkóz­nunk. Kovács András Newsweek A Newsweek amerikai he­tilap március 18-i (már márci­us 11-én kapható) száma 16 oldalas magyar melléklettel jelenik meg. A lapnak a ma­gyarországi politikai és gazda­sági átalakulás iránti kiemelt figyelmét jelzi, hogy 1992 óta minden évben szentel egy-egy mellékletet Magyarországnak. A Newsweek melléklete egyebek között köszönti a A Pannon GSM Távköz­lési Rt. 1993-ban alakult ma­gyar, skandináv és holland vezető távközlési társaságok konzorciumaként. A cég lét­rejöttének célja volt, hogy az ország mobil távközlési inf­rastruktúrájának kiépítésével és minőségi szolgáltatásaival a lakosság minél nagyobb százalékának biztosítsa az állandó elérhetőséget. A Pannon GSM az elmúlt két esztendő alatt a világ GSM szolgáltatóinak rang­listáján az elsők között állt a hálózatépítésben, s áll a hí­vásbiztonságban és a szolgá­latások területén. A Pannon GSM tehát rekord idő alatt építette ki hálózatát Buda­pesten, amelyet 1994. febru­árjában üzembe helyezett, 1994. végére az összes me­gyeszékhelyet és a főútvona­lakat bekapcsolata rendsze­rébe. 1995 végére a lakosság 75, az ország területének pe­dig 55 százalékán használ­hatták az előfizetők készülé­küket. 1996-ban az ország területének 95-98 százalékát bekapcsolja rendszerébe. millecentenáriumát ünneplő Magyarországot és ismerteti a jeles évfordulóhoz kapcsolódó főbb rendezvényeket. A mel­léklet legtöbb cikke - a Hun­garopress Sajtóterjesztő Kft. tájékoztatója szerint - a ma­gyar integrációs törekvésekkel foglalkozik, s ebből a szem­pontból értékeli a hazai priva­tizációt is. A lap foglakozik a pénzügyi szolgáltatások köré­vel és színvonalával, az e té­ren tapasztalható fejlődéssel. Elsőként az alap szolgál­tatások, mint hívástartás, a hívásvárakoztatás, hívásáirá­nyítás, hangposta szolgálta­tást vezették be. Ezt követte elsőként a PannonFax és PannonData, majd 1995 vé­géig sorban a PannonHívó, Pannon Faxtár, Pannonln­dex, és a többszintű hang­posta. A cég 1996-ban további 6-7 új különleges szolgálta­tást vezet be, melyek közül az első, a konferencia-hívás szolgáltatás 1996. február 12-től már előfizethető. A Pannon GSM budapesti be­mutatóterme 1994. március 26-án nyílt meg az ügyfelek előtt. 1994. májusában Ma­gyarországon elsőként ve­zette be a nap 24 órájában működő non-stop ügyfél­szolgálatot. 1995-ben Veszprémben, Győrött, Pé­csett és Debrecenben meg­nyitotta területi képviselete­it. A cég további területi képviseleteket nyit meg, így 1996 végéig kilenc városban összesen tíz képviselet várja majd ügyfeleit. őID BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. széles körű pénzügyi szolgáltatásokkal áll a vállalkozók rendelkezésére! Két éve az élvonalban Szolgálati autók és szolgálati leolvasó. Közös az EDF-GDF-fellrat, közös az ügyfélfogadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom