Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

SZOMBAT, 1996. MÁRC. 9. Alkotmányellenes a gyermekgondozási díj megszüntetése? A nyugdíjkorhatár fel­emelése és a gyermekgondo­zási díj tervezett megszünte­tése kérdésében népszavazás kezdeményezésére aláírás­gyűjtési akciót indított a KDNP Szabolcs-Szatmár­Bereg Megyei Szervezete és a párt országos nőtagozata ­jelentette be Szilágyiné Csá­szár Terézia, a párt nyírségi elnöke, az Országgyűlés jegyzője Nyíregyházán tar­tott sajtótájékoztatóján. A megyei pártvezető hangsúlyozta: nem véletle­nül Szabolcsból indították az akciót, hiszen ott a legriasz­tóbb a lakosság egészségi ál­lapota; a felmérések szerint egy 35 éves nyírségi férfinek ötven százalék az esélye ar­ra, hogy megéri a nyugdíj­korhatárt. A halmozottan hátrányos helyzetű térségben a legnagyobb a fiatalok munkanélküliségi mutatója ­a jelenleg nyilvántartásban szereplő 47 ezer 160 állásta­lan ember csaknem 60 szá­zaléka a 35 éven aluli korosztályhoz tartozik - s ez az arány tovább romlik, ha 62 évre emelik a nyugdíj­korhatárt. A KDNP egy-másfél hó­nap alatt szeretné összegyűj­teni a népszavazás kiírásá­hoz szükséges 100 ezer alá­írást. A KDNP azt szeretné, ha az 55. évet betöltő nők és a 60 éves férfiak szabadon dönthetnék el, nyugdíjba mennek-e, vagy sem, s ha igen, akkor teljes nyugellá­tást kapjanak. A gyermek­gondozási díj intézményé­nek megtartásához szintén ragaszkodnak, annak terve­zett megszüntetését alkotmá­nyellenesnek is tartják. (MTI) Egyablakos vállalkozók Napirenden van a vállal­kozások nyilvántartásának korszerűsítése. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium­ban tartott pénteki vállalko­zásfejlesztési tanácsülésen ennek jegyében a tárca és az érdekképviseletek szakértői áttekintették a francia, úgy­nevezett egyablakos regiszt­rációs rendszer magyaror­szági bevezetésének lehető­ségeit. Ennek lényege, hogy a vállalkozók valamennyi adminisztrációs teendőjüket egy helyen intézhetik, a mű­ködési engedély kiváltásától az adóbevallásig. Az ülésen résztvevő francia szakértők elmondták, hogy hazájukban a rendszer bevezetése négy esztendeig tartott, és 101 jogszabályt kellett módosíta­ni. (MTI) BELÜGYEINK 3 Rózsa Edit, Lotz Károly és Lehmann István a megyeházán. (Fotó: Nagy László) Az önkormányzaté lehet a repülőtér - mondta a közlekedési miniszter A távközléssel kapcsolat­ban a miniszter elmondta, a tárca nem elégedett a Déltáv tavalyi teljesítményével, a cég ugyanis nem teljesítette maradéktalanul az 1995-re vállalt koncessziós kötele­zettségeit. A tárca felhívta a Déltáv figyelmét az elsősor­ban mennyiségi fejlesztéssel kapcsolatos mulasztásra, a cég pedig ígérte, 1996. végé­ig pótolja a lemaradást. A közlekedéssel kapcso­latban a miniszter elmondta, munkalátogatása során is­mertette a megyei vezetők­kel a tárca közútfejlesztési elképzeléseit, elsősorban azokat a prioritásokat, me­lyektől a szAminisztérium nemigen tud eltekinteni. Ezek legfontosabb eleme, hogy az M5-ös útnak 1998. végéig Röszkéig el kell ké­szülnie. Eddig nyilvánosság­ra nem hozott információ­ként jelentette be a minisz­ter, hogy egy hónap múlva a A megye polgármestereivel találkozott tegnap szegedi látogatása során Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Miután meghallgatta a térség vezetőinek felvetéseit, válaszolt a polgár­mesterek és a sajtó munkatársainak kérdéseire. kormány elé kerül a repülő­terek önkormányzati tulaj­donba adásáról szóló javas­lat, melyben Szeged igen előkelő helyen szerepel. A tárca vezetője reméli, hogy még az idén a helyhatóság tulajdonába kerülhet a váro­si reptér. Arra a kérdésre, hogy az autópályadíjak be­vezetése nem okoz-e olyan mértékű forgalomelterelő­dést, mely már a környezetet is veszélyezteti, a miniszter elmondta, maga is valósnak ítéli a problémát. Ám azt is bejelentette, hogy az M5­ösön bevezetésre kerülő pá­lyadíj elképzelhetően csak a fele lesz az Ml-esének, a városi elkerülőszakaszokon pedig egyáltalán nem lehet pályadíjat szedni - éppen a városok környezetének vé­delme érdekében. Azt is el­mondta, mindenütt a kon­cesszorok kötelessége a kör­nyezetkárosító hatások csök­kentése (például a hangfogó falak megépítése). A vasúti közlekedéssel kapcsolatban Lotz Károly el­mondta, egyelőre nem lát esélyt a megyei vasúti pá­lyák szükséges rekonstrukci­ójának megvalósítására, te­kintettel arra, hogy a MÁV 200 milliárd forintos lema­radással bír e téren. A vasút idei, 7,2 milliárdos fejleszté­si előirányzatából sajnálatos módon jelentós összegeket kell fordítani a pályafenntar­tásra is. Az árvízvédelemmel kap­csolatban a tárca vezetője ki­fejezte abbéli örömét, hogy sikerült elhárítani a tavaly év végi árvízveszélyt, de - mint mondta - a kormányzat és a minisztérium tisztában van azzal, hogy jelentős helyre­állítási és fejlesztési munká­latokra van szükség. A kor­mányzat a következő két év­re már jóvá is hagyott 4 mil­liárd forintot erre a célra, a költségvetési tartalék terhé­re. A szennyvíztisztítóval kapcsolatban a tárca állás­pontja az - tudtuk meg a mi­nisztertől -, hogy Szegednek be kellene kapcsolódnia a 23 nagyváros világbanki szennyvíztisztítási program­jába, mert bár ez a megoldás anyagi terhet jelent, nemigen várható ennél kedvezőbb le­hetőség. Keczar Ha másra is szeretnéd használni I yugat-Európában már évtizedek óta a legjobb kommunikációs csatorna a felsőoktatásban ta­nulók és a különböző cégek között az állásbörze. Ná­lunk néhány évvel ezelőtt a budapesti közgazdaságtu­dományi egyetemen rendeztek - s rendeznek azóta is - hasonló börzét. Hozzáteszem, nagy sikerrel A héten tizennégy multinacionális cég és számos kis- és kö­zépvállalat mutatkozott be Szegeden, a József Attila Tudományegyetem aulájában megrendezett kétnapos állásbörzén. „Bolond Boldizsár, ha másra is szeretnéd használ­ni a diplomádat, mint WC-papírra, akkor gyere!" hir­dették a figyelemfelhívó plakátok a város hat felsőfo­kú intézményében. És ment megannyi „bolondboldi­zsár": alsóbb éves egyetemi és főiskolai hallgató, va­lamint friss és már végzett diplomás - Szegedről, Bu­dapestről, Debrecenből, Kecskemétről és Békéscsabá­ról. Az érdeklődők a több mint háromszáz álláshely mellett ösztöndíjakról, szakdolgozat-témákról, vala­minI szakmai gyakorlatokról is tárgyalhattak a multi­nacionális cégek képviselőivel. jm z állásbörzén kiderült: matematikusoknak, prog­MA ramozóknak, informatikusoknak, jogászoknak, közgazdászoknak, vegyészeknek és gyógyszerészeknek „áll a zászló". Közülük is azoknak, akik nyelveket be­szélnek, ismerik a számítógépet, kreatívak és kiváló kezdeményezőkészséggel, valamint kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. Ebből is látható, a „mul­tik" semmit sem bíznak a véletlenre. A tévedés mint olyan, náluk kizárt. Ha kell, sorozatos konzultációk és beszélgetések nyomán talál egymásra a cég és a legmegfelelőbb ember. Azon például, aki legelső kér­désében a fizetésen „izmozott", kedvesen mosolyog­tak. Olyan diszkrét „na, te sem leszel a mi emberünk" mosoly volt ez. Egyebek mellett arra is jó volt ez az ál­lásbörze, hogy azt megtanulják az álláskeresők, nem lehet „ajtóstul a házba rontani"... Energiatakarékos, csendes is szip lakásának titka: A tökéletes hő-, hang- és csapadékszigetelt műanyag ablaki Győződjön meg kedvezd árainkról! ABLAK GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT. 6728 Szeged. Budapesti út 8. Tel./fax: (62) 361-864 VELUX ABLAKOKAT 12* ENGEDMÉNNYEL ÉRTÉKESÍTÜNK! Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET sxolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62/430-833. Informatikus mérnökképzés indul A Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola szege­di tagozatán megkezdődött a következő tanév első félévi beiskolázása. A főiskola bu­dapesti székhelyű, magántu­lajdonban lévő felsőoktatási intézmény, amelynek 25 ta­gozata magyarországi, 4 pe­dig erdélyi városokban 7 ezer hallgatót képez. A sze­gedi tagozat harmadik éve működik. A műszaki főisko­la 4 éves képzést folytat, amelyen az előadások hétvé­geken, nappali formában hallgathatók. A főiskolára jelentkezés egyetlen tanul­mányi feltétele a sikeres érettségi. Sikeresen letett vizsgákkal négy év után a hallgató államilag elismert informatikus mérnöki okle­velet kap. A főiskola olyan szakemberek képzését tűzte ki, akik képesek lesznek a számítógépek és az azokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek alkalmazására. A képzés elején a hallgatók ok­tatócsomagban kapják meg a szemeszter anyagát, s az elő­adások ezt dolgozzák fel hétvégenként. A képzés line­áris, vagyis egyszerre csak egy tárgy oktatása folyik; ennek időszaka a vizsgával ér véget. A tárgy vizsgája később, akár a következő ta­névben is letehető. A főisko­la beiratkozási díja 5 ezer fo­rint, egy szemeszter tandíja 58 ezer forint. A Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola műkö­déséről és tanulmányi rend­jéről ma 14 órakor tartanak tájékoztatót a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Bol­dogasszony sugárúti épülete 125. termében. S. P. S. • Hitelt is nyújt a folyószámla Változások negyedéve az OTP-nél A lakosság bankja márci­us elején új folyószámla ér­tesítővel örvendeztette meg ügyfeleit. A meglepetés tö­kéletesen sikerült: az embe­rek ugyanis elképedve for­gatták a széthajtogatott borí­tékot és döbbentek rá arra, hogy egy oldalon is lehet ugyanannyi információt kö­zölni, mint három-négy pa­píron. Hajtogatom a saját értesí­tőmet és mit látok? Az eddi­giekkel ellentélben egy sor­ban nem egy összeg és mel­lette egy kódszám szerepei, hanem kerek perec, magya­rul oda vagyon írva, hogy: gázdíj. Vagy társasház lak. szöv. ktg. Korábban forgat­hattam a papírt és kereshet­tem, mit jelent például az 54-es kód és a többi. Még tovább böngészve az értesí­tőt, kiírják nekem, hogy készpénzt is vettem föl kár­tyával. És akkor az ember­nek eszébe jut, hogy jé, tényleg... Az értesítőn tudni­illik mindenfajta ki- és befi­zetés dátuma szerepel. Szóval, jó az az új egyen­leg-értesítő. Háttérinformá­cióként Lestárné Szikszai Ju­lianna, az OTP Csongrád Megyei Igazgatósága Rókusi fiókjának vezetője elmondta: az eddigi gyakorlattal szem­ben hónap elején kell „fel­tölteni" a számlát, hiszen a szolgáltatók 10-étől nyújtják be a terheléseiket. Az is új­donság, ha nincs a számlá­nak elegendő fedezete, 10 ezer forintig automatikusan hiteleznek az ügyfélnek, per­sze, 40 százalékos kamattal. Tízezer forintnál nagyobb tartozás esetén a számla „visszafordul", visszakerül a feladóhoz. De amennyiben az ügyfél hitelkeretre szerződést köt, akkor kedvező, jelenleg 29 százalékos kamattal ketyeg az óra. Ilyen igénnyel azok a folyószámla tulajdonosok léphetnek föl, akik egy éves számlavezetési múlttal ren­delkeznek, továbbá rendsze­resen utaltatják át a jövedel­müket az OTP-hez. A hitel összege mindig az az összeg, amit a számlavezető havi rendszerességgel befizet. Te­hát a kamat is csak addig él, amíg a következő átutalás meg nem érkezik. Az OTP illetékese szerint érdemes él­ni ezzel a lehetőséggel, hiszen csak egyszer kell a kérelmet benyújtani, továbbá nem felté­tel a kezes és a munkáltatói igazolás megléte. Kártyahírünk is van: a bankkártyák áprilistól a tényleges fedezet alapján működnek, vagyis nem lesz heti limit a pénzfelvételben. A számítógép minden műve­letnél automatikusan vizs­gálja a fedezetet. F. K. • Küldöttgyűlés a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál „Kísérleti" évet zártak A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara tegnap, pénteken délelőtt rendezte meg küldöttgyűlé­sét Szegeden, a Megyeháza tanácstermében. Ezen első­ként Lotz Károly közlekedé­si miniszter tartott tájékozta­tót a kormány infrastrukturá­lis fejlesztési politikájáról. Dr. Szeri István, a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszámo­lójában kiemelte: 1995 kí­sérleti évnek számított a ka­mara életében. Az 1994. no­vember 4-én, mintegy 20 ezer vállalkozás képviseleté­ben megalakult köztestület­ként működö kamara nem tudott teljes egészében meg­felelni a törvény szellemé­nek. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kormány mu­lasztásokat követett el. A közigazgatási feladatok konkrét meghatározásában a tárcaközi koordinációs bi­zottság is vétett, a miniszté­riumok pedig ellenálltak a végrehajtási utasításnak. A kamarának gigászi harcot kellett vívnia, átjárhatatlan falakon átjárnia, amikor odá­ig eljutott, hogy egy közel­múltban egyeztetett törvény­javaslat szerint a gazdasági kamarák áprilistól számos feladatot önigazgatás útján láthatnak el. A CSMKIK három jelen­tős követelménynek tett ele­get 1995-ben, miközben fel­adatai sokrétűek, lehetőségei korlátozottak voltak: megfe­lelő szervezeti munkával lét­rehozta az elnökséget és a 12 kamarai osztályt; jó színvo­nalon nyújtott szolgáltatáso­kat a tagoknak; erősítette a nemzetközi kapcsolatokat. Az 1996-os feladatok közé tartozik a közjogi, közigaz­gatási feladatok átvétele, a szakképzés, a gazdaság ön­szervezésével pedig a vállal­kozók támogatása. Dr. Szeri István szerint a stagnálás évei után 1995-ben fejlődött a megye gazdasága, ami jótékony hatással lesz a foglalkoztatottságra, s a vál­lalkozásokra. Remélhetően a Csongrád megyében bejegy­zett 40 ezer vállalkozó előbb-utóbb a kamarákra is rátalál (jelenleg a különböző gazdasági önkormányzatok együttesen sem rendelkez­nek ennyi taggal). F. K. • Bánkúti E. Géza leteszi névjegyét Az Igazság Társaság Aranyalbuma 156-ról 1956. Aranyalbumának megjelentetését tervezi az Igazság Társaság, s azt a világ számos helyére eljuttatják majd. A kiadást az Amerikában élő Bánkúti E. Géza támo­gatja anyagilag. Többek között ez lesz a té­mája a társaság március 10-én, 13 órakor a Pilvax Kávéházban tartandó találkozójának. Az összejövetelen előadások hangzanak el 1848. és 1956. szintéziséről is. Amint arról Obersovszky Gyula, a társaság elnöke tájé­koztatta a sajtót, a találkozó célja az is, hogy immár megújulva lássanak munkához, és biztosítsák szellemiségük továbbélését. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom