Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-08 / 33. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 8. BELÜGYEINK 3 Parkoló hőlégballon Polgármesterek egymás között. Résztulajdonosok. (Fotó: Révész Róbert) • Másfélszáz polgármester a megyeházán • Beköszöntek a Dégáz francia tulajdonosai Elkerülhetetlen a gázáremelés A Gaz de Francé a világ öt legnagyobb gázszolgálta­tójának egyike, 1500 milli­árd forintos éves forgalom­mal. Adózás, illetve oszta­lékfizetés - gyakorlatilag egyetlen tulajdonosa a fran­cia állam - után hatvanmilli­árd forintos nyereséget könyvelhettek el. Tízmillió franciának szolgáltatnak gázt, s az egész világon 26 ezer ember foglalkoztatnak. Övék a legnagyobb földalatti gáztároló, s ók rendelkeznek a legtöbb tárolókapacitással is. Természetesen nincsen Gaz de Francé hiba nélkül, nekik legnagyobb gyengesé­Michel Bayle, a Gaz de Francé közép­európai részlegének vezetője csak a köte­lező udvariassági körök - kevés sör, sok bor, szép nők stb. - tért rá a lényegre. Ami tény, hogy a cég a privatizáció során ötven százalékot szerzett két magyaror­szági gázszolgáltatóban, a Dégázban és a győri központú Égázban. Ezért pontosan 168 millió dollárt Fizetett az ÁPV Rt.-nek, ami a Gaz de Francé szempontjából sem kis összeg. A cégnek ugyanis ez a legna­gyobb külföldi beruházása. Pedig ott van­nak Kanadában, az USA-ban, Németor­szágban, Oroszországban és Kínában is. gük az, hogy a talpuk alatt nem található gáz, s így pél­dául a Franciaországban ela­dott mennyiség 99 százaléka import. Magyarországra kü­lönben tanulni is jöttek, nem csak tanítani. Bayle úr na­gyon örült annak is, hogy a Dégáz archívumában a múlt század első feléből szárma­zó dokumentumokat talált arról, hogy egy francia cég érdekelt volt a helyi közvilá­gításban. A késői leszárma­zottak tehát járt úton halad­hatnak (még szerencse, hogy nem a németek nyer­tek - K. A.), jelenleg több csoportban végzik a Dégáz átvilágítását. Az igazgatótnács és a fel­ügyelőbizottság átalakult, il­letve francia szakemberek­kel bővült. Galambosi István vezérigazgató urat megerősí­tették posztján, helyettese, Thierry Labour két gyerme­kével és feleségével Ma­gyarországra költözik. A Gaz de Francé közvetlen párbeszédet szeretne az ön­kormányzatokkal, a polgár­mesterekkel, s tulajdonkép­pen ezt nyitotta volna meg a szerdai rendezvény. Konkrét kérdéseket kértek a franciák, s azokat meg is kapták. Az első polgármes­ter különösebb körülírás nél­kül arról érdeklődött, hogy milyen árfolyamra számíthat az az önkormányzat, ame­lyik eladásra ajánlja fel a rá jutó részvénycsomagot. Az attól függ - hangzott a vá­lasz -, hogy 5, 20, vagy még több százalékot érint ez a kí­vánság. Ezzel együtt a fran­ciák jobban örülnének, ha társtulajdonosok maradná­nak az önkormányzatok. Természetesen rövid időn belül minden települést meg­kérdeznek, hogy mi a szán­dékuk a részvényekkel, vagyis egy speciális piacku­tatást kezdenek el. Egy másik kérdést arra irányult, hogy az önerős fej­lesztés miatt eredetileg is az önkormányzatok tulajdonát képező vezetékeket, a Dégáz majd bérli, vagy megvásá­rolja a településektől? A vá­lasz határozott volt, vissza szeretnék vásárolni, s való­színűsíthetően az árban is si­kerül majd megegyezni. Az gázárakról röviden annyit tudhattak meg a polgármes­terek, hogy a közületinek számító fogyasztók már most is körülbelül az érték­arányosat fizetik, a magán­felhasználóknál viszont el­kerülhetetlen az emelés. Tőzsdére a részvényekkel csak akkor készülnek, ha nyereséges lesz a cég, az osztalékfizetés pedig már igazán közös érdek. Kovács András • Ma tárgyalja a kormány Szakértői egyeztetés az adéelöleg-levonásrél Az adóhatóság kiadott rendelkezései ugyanis meg­felelő útmutatást adnak ez ügyben, s csak a munkáltató­kon múlik, hogy alkalmaz­zák-e a törvényben rögzített adójóváírási rendszert. A szakértők azt is szorgalmaz­zák: a kabinet kérje fel a munkaadók szövetségét és a munkáltatók érdekképvisele­ti szervezeteit, hogy a lehető legszélesebb körben alkal­mazzák az egyéb kifizeté­sekben is a normál adótáblát és arányosan vegyék igény­be az adójóváírás lehetősé­geit. Minderről Puch László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójában működő gazdasági munka­csoport vezetője számolt be a szocialista és a szabadde­mokrata törvényhozók, vala­mint a pénzügyminisztériu­mi szakértők mintegy kétó­rás szerdai megbeszélése után. Puch László elmondta, hogy a szakértők mind­annyian tarthatatlannak ítél­ték az új személyi jövede­lemadó-törvény életbe lépé­se után kialakult helyzetet. Megállapították ugyanak­kor, hogy az APEH útmuta­A koalíció gazdasá­gi szakértői ^Pénz­ügyminisztériummal egyetértésben kezde­ményezik, hogy a kor­mány csütörtöki ülé­sén kérje fel az állami cégek és közintézmé­nyek vezetőit: az APEH közleménye szerint járjanak el a bérek adóelőleg-levo­nása során. tásai részben kezelik a gon­dokat, e téren tehát nem in­dokolt a törvénymódosítás. A kormánynak viszont nyo­matékosan fel kell kérnie a munkáltatókat a meglévő le­hetőségek kihasználására. Továbbra is megoldatlannak ítélték azonban a nyugdíj­szerű járulékok adóztatása kapcsán támadt helyzetet. Bár a nyugdíj melletti bevé­telek esetében is alkalmazni lehet a jóváírást, a szakértők szerint jogi garanciát kell adni arra, hogy ez ne pusz­tán lehetőség, hanem kötele­zettség legyen. Ezért szor­galmazzák, hogy a kormány terjesszen ez ügyben tör­vénymódosítási javaslatot az Országgyűlés elé. Szót ejtet­tek az eszmecserén a bá­nyászjáradékról is. Megíté­lésük szerint ezt az összeget bérjellegű járadéknak kell tekinteni, s ennek megfele­lően szükséges adóztatni. A kormány csütörtöki ülését követően az adóhiva­tal újabb nyilatkozatban kí­vánja átláthatóbbá tenni az szja-szabályok alkalmazását. A Szabad Demokraták Szövetsége továbbra is együttműködik a Magyar Szocialista Párttal abban a „kármentésben", amelyet az adóelőleg-levonással kap­csolatos problémák tesznek szükségessé - jelentette ki Ungár Klára, az SZDSZ gaz­dasági szakértője a koalíciós pártok és a Pénzügyminisz­térium képviselőinek meg­beszélését követően. - A kisebbik koalíciós párt egyetért azokkal a lépé­sekkel, amelyeket a szerdai találkozó résztvevői elhatá­roztak - hangoztatta Ungár Klára. Ugyanakkor kiemelte, hogy a szabaddemokraták nem éreznek felelősséget a jelenleg kialakult helyzetért, hiszen tavaly decemberben nem szavazták meg a szemé­lyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ungár Klára emlé­keztetett arra, hogy az SZDSZ ezzel kapcsolatban az elmúlt évben elkészített egy saját tervezetet, de akkor azt elutasította a parlament. (MTI) Tiltakoznak a munkaadók A Magyar Munkaadói Szövetség, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az MTI-hez is eljuttatott közleményében visszautasítja azokat a vádakat, amelyek az utóbbi napokban felelős kormányzati tisztségviselők szájából hangzottak el a dolgozók „túladóztatásával" kapcsolatban. A szakmai szövetség és a kamara elnöke által aláírt közlemény szerint nem eti­kus a munkaadók elítélése azon az alapon, hogy a janu­ár havi bérek elszámolásánál betartották a személyijöve­delemadó-törvény előírásait. A munkaadók ragaszkodtak ugyanis a törvény fő szabá­lyához, miszerint akinek akár egy forint béren kívüli jövedelme van, vagy lesz 1996-ban, és erről nyilatko­zatot tesz, annak az adóelő­legét a normál adótábla alap­ján, a kedvezőbb adójóváírá­si kulcsok mellőzésével kell levonni. A munkaadók az szja-tör­vény tervezetét keményen bírálták, így az ide vonatko­zó paragrafus előírásait is. Látható volt ugyanis, hogy az ez évi első bérkifizetések­nél tarthatatlan helyzet ala­kul ki. A Magyar Munka­adói Szövetség többek kö­zött azért nem írta alá az Ér­dekegyeztető Tanácsban az ár-bérmegállapodást, mert annak részét képezte - az ide vonatkozó rendelkezéssel együtt - az szja-törvény. A munkaadók úgy vélik, hogy a túladóztatásért és a munkavállalók emiatti jogos elégedetlenségéért a felelős­ség nem a munkáltatókat, hanem a törvényelőkészítő­ket és a törvényhozókat ter­heli, akik körültekintés nél­kül, az adórendszer végig­gondolatlan változtatásaival, teljesen feleslegesen rontot­ták a közhangulatot. (MTI) • Délszláv országok Magyar vállalkozások esélyei Jó eséllyel indulhatnak a magyar infrastrukturális vál­lalkozók a délszláv háború sújtotta országok újjáépíté­séért folyó versenyben. Kü­lönösen utak, hidak, vasút­vonalak építésében és táv­közlési hálózatok létesítésé­ben járnak élen világvi­szonylatban is a hazai cégek - közölte Scharle Péter köz­lekedési helyettes államtit­kár. Kijelentését azzal indo­kolta, hogy a legtöbb hazai vállalkozó teljesítménye már megfelel a nyugati színvo­nalnak. Magyarország terü­leti közelségéből adódóan a hazai társaságok meglehető­sen olcsón tudják kínálni szolgáltatásaikat. Scharle Péter elmondta: az újjáépítéshez szükséges kölcsönöket nem közvetlenül kapják majd a vállalkozók. A hitelnyújtást megfelelő pro­jektekhez kötik majd, és szi­gorú feltételek szerint bírál­ják el. Hangsúlyozta: bizo­nyára sok múlik azon is, hogy a magyar cégek ké­szek-e külföldi társaságokkal együttműködni az újjáépítés­ben. Valószínűleg nagyobb eséllyel pályáznak a kivitele­zésre a vegyes tulajdonú ha­zai cégek. Ugyanis a magyar társaságban tulajdonnal ren­delkező világcégek inkább magyar leányvállalatukat in­dítják a pályázatokon, mint például egy távol-keletit. A szállítási költségek bizonyos feladatok végrehajtásában nagyon jelentős tételeket ké­pezhetnek. (MTI) Serlésgondok Úgy tűnik, az idén kielégí­tetlen marad a 100-110 milli­árd forintos agrártámogatási igény egy része. Szubvenciós célokra ugyanis 1996-ban összesen 80,3 milliárd forin­tot fordítanak. Ebből mintegy 32-33 milliárd forint jut az élelmiszerexport támogatásá­ra. A termelők ezt sérelme­zik, hogy a tetemes összeget a közvetlen termelői támoga­tás rovására fizetik ki. Min­derről Tóth István, a MOSZ titkára számolt be a Sertéste­nyésztők Országos Választ­mányának szerdai ülésén. Tömegsírok MM indannyian ismerjük a hazug emberről és a MVB sánta kutyáról gyakran használt szólást. Ne­kem is ez jut az eszembe, amikor a boszniai tömegsí­rokról szóló információk eljutnak hozzám. Tudniillik, mára már bebizonyosodott, hogy az 1992-94-es idő­szakban a boszniai szerb „hadsereg", pontosabban a Mladics tábornok által vezérelt sok-sok szabadcsapat, tömeggyilkosságok sorozatát követte el. Ez már nem csak feltételezés, hanem a nemzetközi, semleges vizs­gáló bizottságok is megerősítik. A napokban John Shattuck, emberi jogi ügyekért felelős amerikai államtitkár a boszniai terepszemle után úgy nyilatkozott, hogy „ugyanolyan rosszul érez­tem magam, mint az az amerikai katona, aki a máso­dik világháború idején szembesült a vérontás minden szörnyűségével". Ezt akkor jelentette ki, amikor meg­vizsgált néhányat a becslések szerint 12-15-re tehető boszniai tömegsír közül. Shattuck úron kívül az el­múlt néhány hét alatt nyugati polgárjogi aktivisták is betekintést nyerhettek a szerbek által elkövetett atro­citások „tárgyi bizonyítékaiba". Az eddigi vizsgálatok alátámasztják, hogy a boszniai háborúban sokezer. gyilkosságot követtek el a területszerző szerb csapatok és az etnikai tisztogatások során csak Srebrenica, Zsepa és Tuzla környékén mintegy 8 ezer muzulmán férfit végeztek kt Mindez valójában akkor derült ki, amikor az IFOR-vezérkar követelésére a háborúzó fe­lek kiengedték a gyűjtőtáborokban lévő hadifoglyo­kat. A bosnyák lista nagyon terjedelmes volt. A kisza­badultaké pedig igen rövid. Kiderült, hogy többezer muzulmán férfivel nem tud elszámolni a szerb fél! Ugyanakkor a Ljubija és Srebrenica környéki elha­nyagolt bányák aknáiban többezer oszlásnak induló holttestet találtak. Az összefüggés egyértelmű, és meg­fellebbezhetetlenül bizonyítja az öldöklések tényét. ost térnék vissza a bevezetőben idézett „hazug ember és a sánta kutya" témára. Az elmúlt években ugyanis a Karadzsics-Mladics duó győzelmi mámorában makacs következetességgel cáfolta a vé­rengzések tényét. Sőt, ki is kérte magának a gyanúsít­gatásokat, közben pedig fenyegetőzött: ha a Nyugat lépni próbál, s esetleg akadályozza a „Boszniai Szerb Hadsereg felszabadító harcát, akkor bombák robban­nak Párizsban, Londonban, Berlinben és Washing­tonban!" Mindehhez csatlakozott a szerbiai állami te­levízió is, amelyben az idézett urak igen gyakran sze­repeltek, s tömény formában szították a gyűlöletet a muzulmán és horvát lakossággal szemben. Nem tudom, hogy a nyugati „vizsgálóbiztosok" eredményeinek közzététele után, mennyi idő telik el az említett két vezéregyéniség letartóztatásáig. S azt sem, hogy Belgrádban járva, megkérdezik-e Slobodan Milosevicstől: tudott-e kebelbarátai piszkos dolgairól? M • Júniusi pápalátogatás Elkészült az előzetes program Elkészült II. János Pál pá­pa júniusi magyarországi lá­togatásának előzetes prog­ramja - közölte Tabajdi Csa­ba, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára szerdán. A részletekről szólva kö­zölte: II. János Pál Pannon­halmán és Győrben tesz lá­togatást, a pannonhalmi apátság alapításának évfor­dulója alkalmából, a mille­centenárium keretében. A programot Horn Gyula mi­niszterelnök jövő heti olasz­országi, illetve vatikáni tárgyalásai során a pápával történő találkozásán végle­gesítik. Az érintettek válto­zatlanul erőfeszítéseket tesz­nek arra, hogy még az idén létrejöjjön II. János Pál pápa és Alekszij orosz ortodox pátriárka találkozója. Több helyszín merült fel lehető­ségként, és az időpont is tisztázásra vár még. (MTI) Ehhez „mindössze" egy közepes kategóriájú szemé­lyi számítógép, egy kiegé­szítő„modem", valamint egy telefonvonal szükséges - no meg egy szerződés az ügyfe­lek kiszolgálását végző Ti­szaNet Kft-vei. Minderről tegnap, a Tan­tusz Művelődési Házban tar­tott sajtótájékoztatón értesül­hettünk. Ferenci Richárd, a Matáv Rt. Szegedi Szolgál­tató Központjának vezetője röviden ismertette az Inter­net szolgáltatás lényegét: számítógépek, hálózatok és adatbázisok rendszeréről van szó. Az előzményekhez tarto­zik, hogy Magyarországon, az akadémiai és felsőoktatási intézmények bekapcsolódá­sával már 1986-ban kiépült egy elektronikai levelezési rendszer, s 1990-ben csatla­koztunk az Internethez is. A Matáv is bekapcsolódott az Internetbe Szegeden már három hónapja hozzáférhető az In­ternet információs világhálózat. Most a Magyar Távközlési Rt. Szegedi Szolgáltató Központja is csatlakozott a rendszerhez, amelynek segítségével a világ bármely adatbázisától eljuthatnak az informá­ciók a szegedi fölhasználókhoz. Az Internet ma mintegy 20 millió adatbázis és 45 millió felhasználó napi kapcsolatát jelenti. Szolgáltatásait „nem profi" partnerek számára is könnyen hozzáférhetővé te­szik. A Matáv Rt. szegedi köz­pontja 1996. február l-jén lépett be a szolgáltatók közé. Ferenci Richárd a „Matáv­Net" előnyeiről beszélt. Ezek: közvetlen kapcsolat az amsterdami Internet-köz­ponttal; az országon belüli Internet-kapcsolatok határo­kon belül tartása (ennek eredményeként az informá­ciók még gyorsabban jutnak célba); valamint: a TiszaNet Kft-vel közösen, az egyéni és vállakozói szféra kiszol­gálása. A TiszaNet Adatkommu­nikációs Kft. ügyvezetője, Erdélyi Tamás arról beszélt, hogy a dél-alföldi régióból helyi információkat is el le­het juttatni az Internet háló­zatába, s a tervek szerint Ba­ján, Kecskeméten és Békés­csabán is létrehoznak köz­pontokat. Ferenci Richárd egy kér­désre válaszolva elmondta, hogy „kedvező árstruktúrá­val" vátják az érdeklődőket. Pontos és végleges árakról csak február 15. után lehet beszélni, de annyi már most is tudható, hogy „alapcsoma­gokra" és „sávokra" bontják majd föl a szolgáltatásokat. Ny. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom