Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-29 / 51. szám

• Véleményem szerint Filtéidíj és zaklatás • Biciklivel a szűk utcákon Közrendvédeleai, szabadnapon Hál' istennek, minden rendben van. Szeged lekerült a bűnözési statisztika éléről - az országos számadatok is örvendetesek -, az ORFK MTI-nyilatkozatban cáfolta, hogy gazdasági szabálytalanságokat fedeztek volna fel bizonyos lízingszerződések körül, a minap meg Kuncze Gábor belügyminiszter emelte fel a hangját az elnyomott rendőrök védelmében, fizetésemelést és még több túlórát ígérve. A béreket már márciusban rendezik, mégpedig visszamenőlegesen, ám a túlóra ügyében a szolgálati törvény módosítására lesz szükség, hiszen az maximálja a többletmunkát. Boldogok vagyunk hát, tényleg jól alakulnak a dolgok. Biztosan ennek köszönhető, hogy az idén újabb öt szolgálati gépkocsit adnak le a Szegedi Rendőrkapitányságtól takarékosság elmén, mindet az utcáról, a járőrautók közül. Ezzel az utóbbi két év alatt összesen tíz kocsitól válnak meg a törvény és rend őrei. Sebaj! A még meglevő, igen kevés számú és mór csupán „statisztikailag" bűnöző ennek ellenére nem ülhet nyugodtan babérjain. írmagjukat nyilván a friss levegőtől és a reggeli rántottátói új erőre kapó rendőrök fogják kiirtani: akik fizetett szabadnapjukon Csepel típusú szolgálati kerékpárjukon, a legszélsőségesebb idő- és útviszonyokhoz ragyogóan alkalmazkodva, csípik majd fülön a nyári versenygumikkal a téli latyakban ide-oda csúszkáló, s végül rendkívül széles 600 SE kategóriás Mercedeszükkel a szűk utcákban megszoruló csibészeket... Apropó, szabadnap. Anélkül, hogy bátorítanám a már közismerten csekély létszámú gazfickói társadalmat, megemlítem, hogy csak a közrendvédelem területén körülbelül ötven betöltetlen státusz van Szegeden, és még vagy negyvenen hosszabb ideig nem róhatják az utcákat tartós betegség vagy más ok folytán. Az így létrejött bérmegtakarítással tavaly szeptemberig nagyjából a Csongrád Megyei RFK gazdálkodott, fizethetett belőle túlórát, elkülöníthetett némi fejlesztésre is, ettől az időponttól kezdve azonban vissza kell utalni mindet az ORFK-nak. Nem hiszem, hogy bármi összefüggés lenne e tény és az ORFK új székházának építése között, különösen azért, mert az ORFK azért visszacsurgatott valamit a megyének ebből a pénzecskéből. Sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy minden rendben van. Ha nincs bűnözés, nincs szükség kocsira, ha nincs kocsi, nem kell rendőr, aki vezesse, ha nincs rendőr, nincs, aki túlórázzon. Valószínűleg nem látja ilyen rózsaszínűén a világot a helyi önkormányzat, amely 1990-től legalább annyi autót adott a közrendvédelemnek, mint amennyit a központi keret biztosított erre a célra. S hogy miként kerül a képbe a rendőrök szabadnapja? A nem annyira rózsaszín retinával megáldott önkormányzat a túlóráiban „korlátozott", ámde a friss levegőtől és egyebektől (lásd fentebb) erőre kapó rendőröket szabadidejükben, kellő fizetség fejében kívánná egy kis pótközrendvédelemre biztatni... Pignicxki Weisz Zoltán olvasónk a Másképpen a távfűtésről ctmű, H. F. monogrammal aláírt cikkhez küldött hozzászólást. Azt írja: „A cikk szerzőjével egyetértek, de kimaradt írásából az azokról a becsapottakról szóló rész, akik nem kapták meg pénzükért a minimális előirt hőmennyiséget sem. Az idei fűtési szezonban a Szetáv vezetői többször is reagáltak a panaszokra, kijelentették, hogy a szolgáltatók hőmennyisége, és a fizetett összegek között nincs összefüggés, hogy az egy csöves szélső, és az alsóbb szintű lakásokban bizony nem tudnak kellő mennyiségű meleget biztosítani. Amikor felszerelték a hőmennyiséget mérő órákat, küldtek mindenkinek egy tájékoztatót arról, hogy minden egyes plusz foknyi meleg 5-6 százalékos többletköltséget jelent. Értelemszerű, hogy ahol csak 17-18 fok a lakás hőmérséklete, ott ennyivel csökkentsék a térítési díjat. A kereskedelemben a súlycsökkentést a vevő becsapásának, csalásnak tartják, és akit tetten érnek megbüntetik. A Szetáv, mint a helyi közhatalom vállalata, lényegében ugyanezt teszi. Évek óta Imák és panaszkodnak emberek százai, de úgy tűnik, az illetékesek süketek, vagy vattát tettek a fülükbe. Nálam november, december hónapban négyszer, ez év első hetében kétszer voltak kint a szerelók, de segíteni nem tudtak, csupán leengedték a hőmennyiséget vesztett víz egy részét. Sajnálatukat fejezték ki. hogy a lakók őket molesztálják. Ezúton kérdezem az illetékeseket, hogy mi, akik a pénzünkért csupán az eltávozó langyos vizet kapjuk, hová forduljunk jogorvoslatért? Ha nem fizetünk kamatokkal, bírósággal fenyegetnek. Úgy tűnik, hogy egy kevésbé korrekt cég önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Miért nem lehet nekünk más fűtési módot válaSZtani? Például a radiátorok kidobásával gázkonvektoros fűtésre átállni." Sz.J-né olvasónk érdekes esetet közlő levelet írt, kérdéseire szeretne választ kapni az illetékesektől:,, ...Megálltam a dr. Kálmán utcában, a zár-lakat bolt előtt, a várakozni tilos tábla után, mely tábla még a ki-berakodásra jogosító táblával van kiegészítve. A kocsiban ültem, amikor a DFD 374-es rendszámú kocsiból egy férfi lépett hozzám, menjek innen, mert tilosban állok. Elindftottam a kocsimat, de a sárga kocsival elém álltak, tovább haladni nem tudtam, a hátam mögött egy busz közeledett. Amíg álltam, hogy a busz elmenjen, a férfi erélyesen rám szólt, hogy azonnal fizessek neki 2000 forint helyszíni bírságot, mert a felszólításra azonnal nem indultam el. Persze én legyintettem, hogy már mért fizetnék. A buszsofőr udvariasan intett, hogy elmehetek előtte. Húsz méterrel odébb megálltam, mert féljem a zár-lakat üzletből kijött és felvettem. Látta ezt az előzóleg zaklató, vámszedő férfi, beült a kocsiba, mint aki jól végezte dolgát, s a sofőr gúnyosan rám nevetett, majd elhajtottak. Nem értem, hogy miért nem jöttek oda, hogy a férjem előtt követelésüket érvényesítsék. Vagy talán mindkettőnek inába szállt a bátorsága? Kérdezem az erre illetékesektől, mihez van joga ezeknek az alkalmazottaknak? Uram bocsá, úgy gondolták, egyedül van egy hölgy, azonnal fizet nekik? Kérdezem továbbá, hogy kötelességem-e eltűrni a magát nem igazoló férfinek az erőszakos, zaklató, fenyegető fellépését? Kérem, vonják felelősségre ezeket a személyeket, hiszen a rendszám alapján követhető, hogy ki dolgozott1996 február 20-án délelőtt 11 óra körül ezzel a kocsival. Várom válaszukat." Szegeden maga a város sugallja, hogy a szép emberi környezet csak összetett emberi tevékenységgel jöhet létre. A történeti város különös légkörének megőrzése, továbbfejlesztése ma is csak a városfejlesztési tevékenységek összehangolásával képzelhető el. Szeged története is bizonyítja, hogy egyegy jelentős városrész csak kiemelkedő várospolitikusok, kiváló művészek, mérnökök és szegedi polgárok közös munkájával jöhetett létre. Szeretném elérni és segíteni, hogy Szegeden irányított és szervezett városfejlesztés legyen. Sokan abban a tévedésben vannak, hogy a városrendezés maga a városfejlesztés. A városfejlesztési koncepció elkészítését nem követte stratégiai terv. A politikai és a szakmai környezet nem tette lehetővé, hogy egy ilyen anyag, még az általános rendezési terv program előtt, létrejöhessen. A város vezetőivel egyetértésben meg szeretnénk szüntetni azt a rossz gyakorlatot, hogy a fejleszési energiák szétszórtan, rögtönzések alapján, rapszodikusan és alacsony hatásfokkal jelenjenek meg városunkban. Dr. Szőke László stratégiai tanácsnok úrral együttműködve szeretnénk megalakítani a Stratégiai Tanácsot. A jelenlegi hivatal nem alkalmas a fejlesztési kezdeményezések befogadására, ezért a Stratégiai Tanács független felállításátjavasoljuk. A jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar városok a fentmaradásukért küzdenek. Szeged városfejlesztési lehetőségei az ismert okok miatt rosszabbak, mint például a dunántúli nagyvárosokéi. A városfejlesztésre Szegeden is a befektetői tőkét kellene megcélozni. Egy 1992-ből származó német vizsgálat Szeged térségét az elsők között ajánlja a befektetők számára. A sokféle tényező mellett döntő volt az a nemzetközi szerepkör, amit a vizsgálat igen magasra értékelt. A délszláv válság kockázati tényező, de megoldása és a velejáró újjáépítés felértékelné az új helyzetre kellőképpen felkészült Szegedet. Véleményem szerint a várospolitikának, városfejlesztésnek ebbe az irányba kellene elmozdulnia. Az új helyzet felértékeli a tervezés szerepét, mert a meglévő tervek nem alkalmasak a jelenlegi és az új igények befogadására. Ezért a város vezetésével meg szeretnénk szüntettetni azt a gyakorlatot, hogy a területeladás utólag elfogadott rendezési tervek alapján történjen. A legjobb terv sem ér azonban semmit, ha az nincs • „A város területe nem kimeríthetetlen erőforrás Együtt tenni - Szegedért A Belváros mindnyájunké Ebben az átmeneti, nehéz korban úgy éreztem, nekem is segíteni kell! Bizom benne, hogy jó időbeosztással, szakmaszeretettel, kollegáim és munkatársaim segítségével, az önkormányzat vezetőinek bizalmával eredményes munkát végezhetek. Elsősorban gyakorló épftész voltam, vagyok és leszek, azonban mindig érdekelt a nagy egész, az épftett és természeti környezet teljessége. Különböző próbálkozásaim is ebbe az irányba mutatnak. A komplex környezetalakftás igénye, az a hit, hogy a tervezés a tárgytól a városrendezésig ivei, többször vitt járatlan utakra. alátámaszva megfelelő értékrendszerrel, ezért a fejlesztést csak jól működő marketinggel tudom elképzelni. Tudomásul kell venni, hogy a város területe, az ingatlanvagyona nem kimeríthetetlen erőforrás. Azzal gazdálkodni kell. A vagyon csak akkor működtethető, ha méretei pontosan ismeretesek, ezért a hiányos ingatlanvagyon nyilvántartásának kiegészítését és egységes rendszerbe foglalását kezdeményeztem. Szeged új általános rendezési tervének előkészítését 1989-ben Kiss Lajos - az akkori városi főépítész - indította el. Isten malmai lassan őrölnek, ma ott tartunk, hogy elkészültek a vizsgálatok és elkezdődött a rendezési program tervezése, amelynek munkarészei 1996. első féléve végére elkészülnek. A tervekről szeretnénk a város polgárait állandóan tájékoztatni, hogy a jövőkép felvázolása a társadalmi elvárások tükrében történjen. Ha egyszer kész lesz a híd, ami összeköt... A város fejlődésében két ellentétes kihívás áll: egyrészről: az új funkciók területének és új ipari, illetve lakóterületek kialakítása egy regionális központként működő városnál nélkülözhetetlen. Másrészről: a területpazarló városszerkezet létrejöttének az elkerülése az előbbi fejlesztési követelménnyel ellentétes. Véleményem szerint a városterület intenzívebb, gazdaságosabb felhasználását kell szorgalmazni és elő kell segíteni a városrészek fejlődésével kapcsolatos funkcióbővülést, funkcióváltást. Szeretnénk elindítani a városközpont rehabilitációját. A Tisza és a Tisza Lajos körút által határolt városközpont városunk legnagyobb jelentőséggel bíró, legértékesebb része. Elkészült a tömbfeltárásokat elősegítő úgynevezett I. és II. tömb részletes rendezési terve. Előkészítés alatt áll, kiemelten kezelve a Kárász utca, Klauzál tér és a kapcsolódó tömbök rekonstrukciója. Sajnos, ezen a területen az üzleti jelleg erősítését az elhibázott privatizáció akadályozhatja. A lakásépítési programot egységes koncepció alapján kellene megvalósítani. A lakásellátásban az állam elmúlt évtizedek beli eltúlzott szerepe közismert. A rendszerváltással az állami szféra lényegében e területről kivonult. Mindezzel az állam a települési önkormányzatokat magára hagyta. Szegeden az önkormányzat eddig nem dolgozott ki megfelelő koncepciót a problémakör kezelésére, ennek pótlása azonban elkezdődött. Felkérésre két előkészítő javaslat készült el, melyek alkalmasak lehetnek a végleges program kidolgozására. A napi feladatok megoldásaként több önkormányzati tulajdonú telek beépítését kezdeményeztük (pl. Indóház tér 3., Boldogasszony sgt. 24.). A lapostetős épületek tetőfelületeinek felhasználására több pályázatot írtunk ki, hogy a tapasztalatok birtokában indítsuk el a lakótelep rehabilitációt. Elkészült a szegedi egyetemek fejlesztési tanulmányterve. A városban élő egyetemekkel kapcsolatos elképzeléseket a közgyűlés is jóváhagyta. A Szent István tér rendezésére pályázatot írtak ki elődeim, sajnos a tervezési megbízást nem a díjnyertesek kapták meg. Jelenleg a részletes rendezési terv készül. A Mars tér mára már egyik funkcióját sem tudja zökkenő mentesen teljesíteni, mert az oda annak idején betelepített létesítmények autóbusz pályaudvar, piac, nemzetközi vásár - a mainál lényegesen nagyobb teret igényelnek, illetve a környezetet zavarják. A jelenlegi funkciók közül a piac az, melynek fenntartása indokolt és szükséges, mivel a korszerű nemzetközi vásár számára a hely már mindenféleképpen alkalmatlan, és a buszpályaudvar számára is új helyet kell keresni. 1995. második felében megbízást adtunk ki a Délterv Kft-nek az autóbusz pályaudvar helykijelölési tervdokumentáció, és az Új Lépték Kftnek a nemzetközi vásár helykijelölési tervdokumentáció elkészítésére. 1996. elején tervpályázatot hirdettünk a Mars tér funkcióváltásos rekonstrukciójára, amelynek célja a területfelhasználáshoz építészeti és forgalmi átalakításhoz hasznosítható elgondolások beszerzése. A tervpályázat kiírás tervezete elkészült. A tevpályázat lebonyolításához szükséges összeget a Polgármesteri Hivatal mellett a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Piacigazgatóság biztosítja. Az Indóház tér rendezési terveinek, aktualizálása is elkezdődött. Irodánk elkészítette Szeged város kületrületére (I. II. III. kerület, Gyálarét, Algyő, Tápé, Szőreg, Kiskundorozsma) az egyéni gazdasági terület létesítéséről és beépítéséről a rendelettervezetet. A rendelet jóváhagyása sajnos hosszabb időt vesz igénybe , mint az elkészítése. Készült zöldterületek rendezési terve, foglalkozunk a közlekedésfejlesztési stratégiával, és a mindennapi rendezési és fejlesztési elképzelésekkel. A városért tenni akaró polgárok megjelenése, civil kezdeményezések, a sajtóban megjelenő cikkek bizonyítják, hogy a „kitalálás" folyamata elindult, de a megvalósításban méginkább nélkülözhetetlen a város polgárainak a segítsége. A jelenlegi kedvezőtlen gatdasági helyzet ellenére hiszek benne, hogy az ezredfordulóra Szeged ismét elfoglalja méltó helyét a magyar városok sorában. Amikor elvállaltam a főépítészi teendőket, reméltem, hogy szeretett városom fejlődését szolgálhatom. Nem gondoltam, hogy a fejlesztés helyett sanda rágalmakkal is kell foglalkoznom, nem hiszem, hogy a közéletnek így kell működnie, és továbbra is remélem, hogy a becsületes munkának van hitele, és tevékenységem engem fog igazolni. Nóvák István főépítész Az önkormányzatok életének, az építésügyi igazgatásnak ma már elég közismert szereplői a főépítészek. A közvélemény azonban tájékozatlan a tevékenység lényegét illetően. A szakmai megítélése is felemás. Jellemző, hogy a kinevezésem után kollegáim közül többen részvétükről biztosítottak, sőt a minap egy öreg harcostársam egyenesen az elmebeli állapotomat kérdőjelezte meg, amiért elvállaltam ezt a feladatot. CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 29. SZEGEDI TÜKÖR 9