Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-29 / 51. szám

• Véleményem szerint Filtéidíj és zaklatás • Biciklivel a szűk utcákon Közrendvédeleai, szabadnapon Hál' istennek, minden rendben van. Szeged lekerült a bűnözési statisztika éléről - az országos számadatok is ör­vendetesek -, az ORFK MTI-nyilatkozatban cáfolta, hogy gazdasági szabálytalanságokat fedeztek volna fel bizonyos lízingszerződések körül, a minap meg Kuncze Gábor bel­ügyminiszter emelte fel a hangját az elnyomott rendőrök védelmében, fizetésemelést és még több túlórát ígérve. A béreket már márciusban rendezik, mégpedig visszamenő­legesen, ám a túlóra ügyében a szolgálati törvény módosí­tására lesz szükség, hiszen az maximálja a többletmunkát. Boldogok vagyunk hát, tényleg jól alakulnak a dolgok. Biztosan ennek köszönhető, hogy az idén újabb öt szol­gálati gépkocsit adnak le a Szegedi Rendőrkapitányságtól takarékosság elmén, mindet az utcáról, a járőrautók kö­zül. Ezzel az utóbbi két év alatt összesen tíz kocsitól válnak meg a törvény és rend őrei. Sebaj! A még meglevő, igen kevés számú és mór csupán „statisztikailag" bűnöző en­nek ellenére nem ülhet nyugodtan babérjain. írmagjukat nyilván a friss levegőtől és a reggeli rántottátói új erőre kapó rendőrök fogják kiirtani: akik fizetett szabadnapju­kon Csepel típusú szolgálati kerékpárjukon, a legszélsősé­gesebb idő- és útviszonyokhoz ragyogóan alkalmazkodva, csípik majd fülön a nyári versenygumikkal a téli latyakban ide-oda csúszkáló, s végül rendkívül széles 600 SE kategó­riás Mercedeszükkel a szűk utcákban megszoruló csibé­szeket... Apropó, szabadnap. Anélkül, hogy bátorítanám a már közismerten csekély létszámú gazfickói társadalmat, meg­említem, hogy csak a közrendvédelem területén körülbelül ötven betöltetlen státusz van Szegeden, és még vagy negy­venen hosszabb ideig nem róhatják az utcákat tartós be­tegség vagy más ok folytán. Az így létrejött bérmegtakarítással tavaly szeptemberig nagyjából a Csongrád Megyei RFK gazdálkodott, fizethe­tett belőle túlórát, elkülöníthetett némi fejlesztésre is, ettől az időponttól kezdve azonban vissza kell utalni mindet az ORFK-nak. Nem hiszem, hogy bármi összefüggés lenne e tény és az ORFK új székházának építése között, különösen azért, mert az ORFK azért visszacsurgatott valamit a me­gyének ebből a pénzecskéből. Sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy minden rendben van. Ha nincs bűnözés, nincs szükség kocsira, ha nincs kocsi, nem kell rendőr, aki vezesse, ha nincs rendőr, nincs, aki túlórázzon. Valószínűleg nem látja ilyen rózsaszínűén a világot a helyi önkormányzat, amely 1990-től legalább annyi autót adott a közrendvédelemnek, mint amennyit a központi ke­ret biztosított erre a célra. S hogy miként kerül a képbe a rendőrök szabadnapja? A nem annyira rózsaszín retinával megáldott önkormány­zat a túlóráiban „korlátozott", ámde a friss levegőtől és egyebektől (lásd fentebb) erőre kapó rendőröket szabad­idejükben, kellő fizetség fejében kívánná egy kis pótköz­rendvédelemre biztatni... Pignicxki Weisz Zoltán olvasónk a Másképpen a távfűtésről ctmű, H. F. monogrammal aláírt cikk­hez küldött hozzászólást. Azt ír­ja: „A cikk szerzőjével egyetér­tek, de kimaradt írásából az azokról a becsapottakról szóló rész, akik nem kapták meg pén­zükért a minimális előirt hő­mennyiséget sem. Az idei fűtési szezonban a Szetáv vezetői többször is reagáltak a pana­szokra, kijelentették, hogy a szolgáltatók hőmennyisége, és a fizetett összegek között nincs összefüggés, hogy az egy csöves szélső, és az alsóbb szintű laká­sokban bizony nem tudnak kellő mennyiségű meleget biztosítani. Amikor felszerelték a hő­mennyiséget mérő órákat, küld­tek mindenkinek egy tájékozta­tót arról, hogy minden egyes plusz foknyi meleg 5-6 százalé­kos többletköltséget jelent. Érte­lemszerű, hogy ahol csak 17-18 fok a lakás hőmérséklete, ott ennyivel csökkentsék a térítési díjat. A kereskedelemben a súlycsökkentést a vevő becsapá­sának, csalásnak tartják, és akit tetten érnek megbüntetik. A Szetáv, mint a helyi közhatalom vállalata, lényegében ugyanezt teszi. Évek óta Imák és panasz­kodnak emberek százai, de úgy tűnik, az illetékesek süketek, vagy vattát tettek a fülükbe. Nálam november, december hónapban négyszer, ez év első hetében kétszer voltak kint a szerelók, de segíteni nem tudtak, csupán leengedték a hőmennyi­séget vesztett víz egy részét. Sajnálatukat fejezték ki. hogy a lakók őket molesztálják. Ezúton kérdezem az illeté­keseket, hogy mi, akik a pén­zünkért csupán az eltávozó lan­gyos vizet kapjuk, hová fordul­junk jogorvoslatért? Ha nem fizetünk kamatokkal, bírósággal fenyegetnek. Úgy tű­nik, hogy egy kevésbé korrekt cég önkényének vagyunk ki­szolgáltatva. Miért nem lehet nekünk más fűtési módot vá­laSZtani? Például a radiátorok kidobásával gázkonvektoros fű­tésre átállni." Sz.J-né olvasónk érdekes esetet közlő levelet írt, kérdése­ire szeretne választ kapni az ille­tékesektől:,, ...Megálltam a dr. Kálmán utcában, a zár-lakat bolt előtt, a várakozni tilos tábla után, mely tábla még a ki-bera­kodásra jogosító táblával van ki­egészítve. A kocsiban ültem, amikor a DFD 374-es rendszá­mú kocsiból egy férfi lépett hoz­zám, menjek innen, mert tilos­ban állok. Elindftottam a kocsi­mat, de a sárga kocsival elém álltak, tovább haladni nem tud­tam, a hátam mögött egy busz közeledett. Amíg álltam, hogy a busz elmenjen, a férfi erélyesen rám szólt, hogy azonnal fizessek neki 2000 forint helyszíni bírsá­got, mert a felszólításra azonnal nem indultam el. Persze én le­gyintettem, hogy már mért fizet­nék. A buszsofőr udvariasan in­tett, hogy elmehetek előtte. Húsz méterrel odébb megálltam, mert féljem a zár-lakat üzletből kijött és felvettem. Látta ezt az előzóleg zaklató, vámszedő fér­fi, beült a kocsiba, mint aki jól végezte dolgát, s a sofőr gúnyo­san rám nevetett, majd elhajtot­tak. Nem értem, hogy miért nem jöttek oda, hogy a férjem előtt követelésüket érvényesítsék. Vagy talán mindkettőnek inába szállt a bátorsága? Kérdezem az erre illetékesektől, mihez van joga ezeknek az alkalmazottak­nak? Uram bocsá, úgy gondol­ták, egyedül van egy hölgy, azonnal fizet nekik? Kérdezem továbbá, hogy kötelességem-e eltűrni a magát nem igazoló fér­finek az erőszakos, zaklató, fe­nyegető fellépését? Kérem, von­ják felelősségre ezeket a szemé­lyeket, hiszen a rendszám alap­ján követhető, hogy ki dolgozott­1996 február 20-án délelőtt 11 óra körül ezzel a kocsival. Vá­rom válaszukat." Szegeden maga a város sugallja, hogy a szép emberi környezet csak összetett em­beri tevékenységgel jöhet létre. A történeti város külö­nös légkörének megőrzése, továbbfejlesztése ma is csak a városfejlesztési tevékeny­ségek összehangolásával képzelhető el. Szeged törté­nete is bizonyítja, hogy egy­egy jelentős városrész csak kiemelkedő várospolitiku­sok, kiváló művészek, mér­nökök és szegedi polgárok közös munkájával jöhetett létre. Szeretném elérni és segí­teni, hogy Szegeden irányí­tott és szervezett városfej­lesztés legyen. Sokan abban a tévedésben vannak, hogy a városrendezés maga a város­fejlesztés. A városfejlesztési koncepció elkészítését nem követte stratégiai terv. A po­litikai és a szakmai környe­zet nem tette lehetővé, hogy egy ilyen anyag, még az ál­talános rendezési terv prog­ram előtt, létrejöhessen. A város vezetőivel egyetértés­ben meg szeretnénk szüntet­ni azt a rossz gyakorlatot, hogy a fejleszési energiák szétszórtan, rögtönzések alapján, rapszodikusan és alacsony hatásfokkal jelenje­nek meg városunkban. Dr. Szőke László stratégiai ta­nácsnok úrral együttműköd­ve szeretnénk megalakítani a Stratégiai Tanácsot. A jelen­legi hivatal nem alkalmas a fejlesztési kezdeményezések befogadására, ezért a Straté­giai Tanács független felállí­tásátjavasoljuk. A jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar váro­sok a fentmaradásukért küz­denek. Szeged városfejlesz­tési lehetőségei az ismert okok miatt rosszabbak, mint például a dunántúli nagyvá­rosokéi. A városfejlesztésre Szegeden is a befektetői tő­két kellene megcélozni. Egy 1992-ből származó német vizsgálat Szeged térségét az elsők között ajánlja a befek­tetők számára. A sokféle té­nyező mellett döntő volt az a nemzetközi szerepkör, amit a vizsgálat igen magasra ér­tékelt. A délszláv válság kockázati tényező, de meg­oldása és a velejáró újjáépí­tés felértékelné az új hely­zetre kellőképpen felkészült Szegedet. Véleményem sze­rint a várospolitikának, vá­rosfejlesztésnek ebbe az irányba kellene elmozdulnia. Az új helyzet felértékeli a tervezés szerepét, mert a meglévő tervek nem alkal­masak a jelenlegi és az új igények befogadására. Ezért a város vezetésével meg sze­retnénk szüntettetni azt a gyakorlatot, hogy a terület­eladás utólag elfogadott ren­dezési tervek alapján történ­jen. A legjobb terv sem ér azonban semmit, ha az nincs • „A város területe nem kimeríthetetlen erőforrás Együtt tenni - Szegedért A Belváros mindnyájunké Ebben az átmeneti, nehéz korban úgy éreztem, nekem is segíteni kell! Bizom benne, hogy jó időbeosztással, szakma­szeretettel, kollegáim és munkatársaim segítségével, az ön­kormányzat vezetőinek bizalmával eredményes munkát vé­gezhetek. Elsősorban gyakorló épftész voltam, vagyok és le­szek, azonban mindig érdekelt a nagy egész, az épftett és természeti környezet teljessége. Különböző próbálkozásaim is ebbe az irányba mutatnak. A komplex környezetalakftás igénye, az a hit, hogy a tervezés a tárgytól a városrendezésig ivei, többször vitt járatlan utakra. alátámaszva megfelelő ér­tékrendszerrel, ezért a fej­lesztést csak jól működő marketinggel tudom elkép­zelni. Tudomásul kell venni, hogy a város területe, az in­gatlanvagyona nem kimerít­hetetlen erőforrás. Azzal gazdálkodni kell. A vagyon csak akkor mű­ködtethető, ha méretei pon­tosan ismeretesek, ezért a hiányos ingatlanvagyon nyilvántartásának kiegészíté­sét és egységes rendszerbe foglalását kezdeményeztem. Szeged új általános rende­zési tervének előkészítését 1989-ben Kiss Lajos - az akkori városi főépítész - in­dította el. Isten malmai las­san őrölnek, ma ott tartunk, hogy elkészültek a vizsgála­tok és elkezdődött a rende­zési program tervezése, amelynek munkarészei 1996. első féléve végére el­készülnek. A tervekről sze­retnénk a város polgárait ál­landóan tájékoztatni, hogy a jövőkép felvázolása a társa­dalmi elvárások tükrében történjen. Ha egyszer kész lesz a híd, ami összeköt... A város fejlődésében két ellentétes kihívás áll: egy­részről: az új funkciók terü­letének és új ipari, illetve la­kóterületek kialakítása egy regionális központként mű­ködő városnál nélkülözhetet­len. Másrészről: a területpa­zarló városszerkezet létrejöt­tének az elkerülése az előbbi fejlesztési követelménnyel ellentétes. Véleményem szerint a vá­rosterület intenzívebb, gaz­daságosabb felhasználását kell szorgalmazni és elő kell segíteni a városrészek fejlő­désével kapcsolatos funkció­bővülést, funkcióváltást. Szeretnénk elindítani a vá­rosközpont rehabilitációját. A Tisza és a Tisza Lajos kö­rút által határolt városköz­pont városunk legnagyobb jelentőséggel bíró, legértéke­sebb része. Elkészült a tömbfeltárásokat elősegítő úgynevezett I. és II. tömb részletes rendezési terve. Előkészítés alatt áll, kiemel­ten kezelve a Kárász utca, Klauzál tér és a kapcsolódó tömbök rekonstrukciója. Saj­nos, ezen a területen az üzle­ti jelleg erősítését az elhibá­zott privatizáció akadályoz­hatja. A lakásépítési programot egységes koncepció alapján kellene megvalósítani. A la­kásellátásban az állam el­múlt évtizedek beli eltúlzott szerepe közismert. A rend­szerváltással az állami szféra lényegében e területről kivo­nult. Mindezzel az állam a települési önkormányzatokat magára hagyta. Szegeden az önkormányzat eddig nem dolgozott ki megfelelő kon­cepciót a problémakör keze­lésére, ennek pótlása azon­ban elkezdődött. Felkérésre két előkészítő javaslat ké­szült el, melyek alkalmasak lehetnek a végleges program kidolgozására. A napi feladatok megol­dásaként több önkormányza­ti tulajdonú telek beépítését kezdeményeztük (pl. Indó­ház tér 3., Boldogasszony sgt. 24.). A lapostetős épüle­tek tetőfelületeinek felhasz­nálására több pályázatot ír­tunk ki, hogy a tapasztalatok birtokában indítsuk el a la­kótelep rehabilitációt. Elkészült a szegedi egye­temek fejlesztési tanulmány­terve. A városban élő egye­temekkel kapcsolatos elkép­zeléseket a közgyűlés is jó­váhagyta. A Szent István tér rende­zésére pályázatot írtak ki elődeim, sajnos a tervezési megbízást nem a díjnyerte­sek kapták meg. Jelenleg a részletes rendezési terv ké­szül. A Mars tér mára már egyik funkcióját sem tudja zökkenő mentesen teljesíte­ni, mert az oda annak idején betelepített létesítmények ­autóbusz pályaudvar, piac, nemzetközi vásár - a mainál lényegesen nagyobb teret igényelnek, illetve a környe­zetet zavarják. A jelenlegi funkciók közül a piac az, melynek fenntartása indo­kolt és szükséges, mivel a korszerű nemzetközi vásár számára a hely már minden­féleképpen alkalmatlan, és a buszpályaudvar számára is új helyet kell keresni. 1995. második felében megbízást adtunk ki a Délterv Kft-nek az autóbusz pályaudvar helykijelölési tervdokumen­táció, és az Új Lépték Kft­nek a nemzetközi vásár helykijelölési tervdokumen­táció elkészítésére. 1996. elején tervpályáza­tot hirdettünk a Mars tér funkcióváltásos rekonstruk­ciójára, amelynek célja a te­rületfelhasználáshoz építé­szeti és forgalmi átalakítás­hoz hasznosítható elgondo­lások beszerzése. A tervpá­lyázat kiírás tervezete elké­szült. A tevpályázat lebo­nyolításához szükséges összeget a Polgármesteri Hi­vatal mellett a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Piacigaz­gatóság biztosítja. Az Indóház tér rendezési terveinek, aktualizálása is el­kezdődött. Irodánk elkészítette Sze­ged város kületrületére (I. II. III. kerület, Gyálarét, Algyő, Tápé, Szőreg, Kiskundo­rozsma) az egyéni gazdasági terület létesítéséről és beépí­téséről a rendelettervezetet. A rendelet jóváhagyása saj­nos hosszabb időt vesz igénybe , mint az elkészíté­se. Készült zöldterületek rendezési terve, foglalko­zunk a közlekedésfejlesztési stratégiával, és a mindennapi rendezési és fejlesztési el­képzelésekkel. A városért tenni akaró polgárok megjelenése, civil kezdeményezések, a sajtó­ban megjelenő cikkek bizo­nyítják, hogy a „kitalálás" folyamata elindult, de a megvalósításban méginkább nélkülözhetetlen a város pol­gárainak a segítsége. A je­lenlegi kedvezőtlen gatdasá­gi helyzet ellenére hiszek benne, hogy az ezredfordu­lóra Szeged ismét elfoglalja méltó helyét a magyar váro­sok sorában. Amikor elvállaltam a fő­építészi teendőket, remél­tem, hogy szeretett városom fejlődését szolgálhatom. Nem gondoltam, hogy a fej­lesztés helyett sanda rágal­makkal is kell foglalkoz­nom, nem hiszem, hogy a közéletnek így kell működ­nie, és továbbra is remélem, hogy a becsületes munkának van hitele, és tevékenysé­gem engem fog igazolni. Nóvák István főépítész Az önkormányzatok életének, az építésügyi igazgatásnak ma már elég közismert szereplői a főépí­tészek. A közvélemény azonban tájékozatlan a tevékenység lényegét illetően. A szakmai megítélése is felemás. Jellemző, hogy a kinevezésem után kollegáim közül többen részvétükről biztosítottak, sőt a minap egy öreg harcostársam egyenesen az elmebeli állapotomat kérdőjelezte meg, amiért elvállaltam ezt a feladatot. CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 29. SZEGEDI TÜKÖR 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom