Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-28 / 50. szám

EGI SZÁZAIÍK A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE • 95; telefonfejlesztés, áruházépítés, hídfelújítás • Idősek otthona Csongrádon, iskola Szentesen • Bankra többet költöttek, mint egészségügyre Nagylaki határátkelő, vásárhelyi kórház Szeged nagyberuházása, mindig szem előtt f\ . . ... A gatyás jovo N

em kell ahhoz magas tudományokat elsajátítani, hogy megállapítsuk, ebben az országban mindig is a mezőgazdaság, a földművelő népesség szenvedte meg bárminő társadalmi megmozdulások, változások árát. Nem is volt nehéz a nyakába varrni, hiszen valahányszor kikelt elviselhetetlen sorsa ellen, a megosztottsága, szervezetlensége, tudatlansgáa eleve reménytelenné tette helyzetét. Bár nem divat manapság, mégis megemlfthetjük a Viharsarok agrármozgalmait, de a sokkal hangosabb földosztásokat szintén, és savanyú lesz a szánk: ebben a honban soha, de soha nem tudták igazságosan elrendezni a föld és az ember viszonyát, leggyakrabban aljas kis politikai érdekek bénították meg a jószándékot, a legtisztább akaratot. Napjaink megalázó földügyeire akár ne is célozzunk! Csakhát az idő nem vár, s úgy tűnik, hogy az Európába siető vonatról megint lekésünk. Különben is mennyit változik addig itt a helyzet, a politikai- meg a közhangulat, az teljességgel kiszámíthatatlan. Persze beszélünk róla, leginkább csak beszélünk, amfg a magyar mezőgazdaság (majd) az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit igyekszik megteremteni (talán egyszer sikerül is), addig a közösség azon fáradozik, hogy az 1992-ben elfogadott agrárpolitikai reformprogramját tovább fejlessze! Nem véletlenül keresi a választ az EU a XXI. század gazdasági kihívásaira. Mi a baj saját házatáján? Nem elég hatékony, bürokratikus, alkalmatlan arra, hogy szilárd alapot jelentsen a jövőben, különösen akkor, ha a közép- és kelet-európai országok tömegesen belépnek. A keleti belépés csak növelné az egyensúlyzavart, gyorsítaná a helyzet romlását. Ez azt is jelenti persze, hogy az exporttámogatások további bővítése szinte lehetetlen, a támogatások leépülnek, egy liberálisabb agrárpic nyitja ki kapuit. Mit is jelent ez ránk nézve? A közép-, kelet-európai országoknak fel kell ismemiök azt, hogy az export-szubvenciók alkalmazásával nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy képesek legyenek a nagyobb exportáló országok magatartását és helyzetét befolyásolni. Sokkal célszerűbb a szűkös anyagi forrásokat a hatékonyabb és versenyképesebb termelés kialakítására fordítani. Hogyan? Eddig sem voltunk versenyképesek az agyontámogatott nyugat-európai országok mezőgazdasági termékeivel. Ezúton se lesz több pénzünk. Ha meg így marad, mint ezekben a zavaros években, akkor egy legatyásodott magyar mezőgazdaság kopogtat az EU ajtaján. Mi az, amit tehetünk? Figyelünk arra, hogyan mozdul el az a piac, amelyre oly áhítatosan igyekszünk. Várható mozgásterét kijelölték ugyanis, mivel alapvetően nem változnak a világpiacon a keresletkínálat viszonyai, marad az integráció. A vidékpolitika. Vagyis nem önmagában vizsgálja a mezőgazdasági termelést, hanem a természeti erőforrások fenntartását, valamint a vidékfejlesztés egyéb - akár szociális - feladatait is. Mennyire igaz ez mifelénk. A vidéki népességmegtartás akár politikai erőket fényes győzelemre segíthet, másrészt pedig kiemeli azon szolgáltatásokat, amelyek kiegészítő jövedelmet, s így tisztes megélhetést is nyújthatnak a vidéki gazdálkodóknak. Árgus szemmel figyelve a természetre, a vízre, erdőre, az egyre inkább felértékelődő erőforrásokra. A jövő a tiszta Európáé. A jövő* iparága a hulladékfeldolgozás, a vizek tisztítása. C

sakhogy lesz-e erőnk hozzá? A felparcellázott érdekek, lobbik harcában tisztul-e az agrárium? Kap-e levegőt a gazdálkodó, vagy az a farmer, aki még meg sem született, az a társas gazdaság, amelyik még nem idomult a nyugat-európai formákhoz? Tisztul-e a fejünk, hogy végre arra nézünk, címerre az ezredforduló után mások már rúgják a port? • i • Százéves a Hág! Vadász- és halásznapok márciusban A Csongrád megyei beruházások több évi hanyatló periódust követően előbb élénkebb, majd mérsékeltebb növekedésnek indultak. Ez az emelkedő tendencia azonban 1995-ben már nem folytatódott, sőt jelentős visszaesés következett be. A beruházásokra fordított 16 milliárd forint folyó áron számolva 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál, összehasonlítható áron, tehát mennyiségben azonban mintegy 14-15 százalékkal kevesebb annál. A beruházások nemzetgazdasági ágankénti alakulása ellentmondásos képet mutat. A sokáig 50 százalék körüli részarányt képviselő ipar beruházási teljesítménye valamelyest ismét alatta maradt a nemzetgazdasági átlagnak, így részesedése 1995-ben majd 40 százalékra süllyedt. Az iparban felhasznált 6,6 milliárd forint közel hattizedét a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, négytizedét a feldolgozóipar fejlesztésére költötték. Ez utóbbi ágazaton belül a megyében domináns pozíciójú élelmiszeripar területén drasztikusan csökkentek az invesztícióra szánt pénzek, míg a vegyiparra, a gépiparra és különösen a nemfém ásványi (porcelán, kerámia) termékek gyártására több jutott az egy évvel korábbinál. Alacsony szintről indult, ezért látványos fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági beruházások terén, ami az ágazat stabilizálódásának jeleként is értékelhető. A széles palettájú támogatási rendszer sikeresen mobilizálta a gazdálkodók saját pénzét, az elköltött több mint 1,1 milliárd forint majd kétszerese az 1994. évinek. Sokan a gazdaság egyfajta torzulását látják abban, hogy a beruházásokra fordított összegek nagyságát figyelembe véve az ipari ágak után közvetlenül a pénzügyi szféra következik. Az itt elköltött majd kétmilliárd forint tízszerese az 1993. évinek, és az 1994. évinél is 22 százalékkal több. A többi gazdasági ág közül még az egészségügy 1,6 milliárdja, illetve a szállítás, posta és távközlés 1,5 milliárdja emelkedik ki. Az utóbbi évek tendenciális változása, hogy a beruházási ráfordításokból növekvő hányad jut gépvásárlásokra, valamint az is, hogy ezen belül a nagyobb részt az importból származó gépek, berendezések beszerzése teszi ki. (A gépek hatvan százaléka import eredetű.) A jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és a feldolgozóipar géphányada jóval átlag fölötti (69, illetve 68 százalékos). Kimagaslóan magas ez az arány a pénzügyi szférában, ahol 11 százalék híján a teljes összeget gépek beszerzésére fizették ki. A villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, valamint az oktatás területén a nagyobb súlyt az építési beruházások képviselik 67, illetve 79 százalékkal. A beruházások 1993. évi fellendülésében kiemelkedő szerepet játszó költségvetési szerveknek már 1994-ben sem sikerült megismételni előző évi teljesítményüket, majd 1995-ben további visszaesés következett be. A központi költségvetési szervezeteknél és intézményeiknél 1995-ben a beruházásokra fordított összegek még folyó áron sem érték el az egy évvel korábbit, a visszaesés 22 százalékos. Az átlagosnál jobban csökkentek az önkormányzati beruházások is. Mindezek következtében a gazdasági társaságok összberuházáson belüli súlya két év alatt 52-ről 68 százalékra növekedett. A beruházások csökkenő, de még mindig döntő hányadát a legnagyobb, 300 fő feletti szervezetek realizálták. A megyében megvalósuló jelentősebb - 50 millió forint feletti - beruházások alakulása is e tevékenység fékeződését tükrözi. Az egy évvel korábbi 17 helyett 14 új beruházás indult, össz költségelőirányzatuk pedig az 1994. évinek csupán egyharmadát éri el. A beruházásokból kettőnek a várható költsége meghaladja az egymilliárdot, a többségé 100-200 millió forint közötti. Az induló beruházások közül a Metró áruház építése, a szegedi belvárosi híd felújítása, a nagylaki határátkelő és a hódmezővásárhelyi kórház bővítése, a megyei távközlési hálózat rekonstrukciója mint a leginkább közfigyelmet érdemlő fejlesztések emelhetők ki. Ismét elkészült két üzemanyagtöltő-állomás. Csongrádon átadtak egy időseket befogadó otthont, Szegeden tb-székházat, tanműhelyt, Szentesen kisegítő iskolát és nevelőotthont. Tavaly nyár óta fogadja a látogatókat az Opusztaszeri Nemzeti Emlékpark új kiállítócsarnokában felállított Feszty-körkép. A környezet védelmét két új beruházás szolgálja: az algyői szennyvíztisztító és a hódmezővásárhelyi hulladéklerakó. Továbbra is igen jelentős pénzeket fordítanak a megyében lévő kőolaj- és földgázkincs kiaknázására, hasznosítására. Az év fordulóján 27 beruházás volt folyamatban. Több éve tart a szentesi és makói kórházak rekonstrukciója, a kisteleki szociális otthon és a szegedi 3. körút építése. Folyik a szegedi és a domaszéki szennyvíztisztítók beruházása. Elkészülte után új tornateremmel gazdagodik a kiskundorozsmai általános iskola. Több évi szünet után ismét épülnek lakások önkormányzati finanszírozásban. A beruházások - építés, bővítés, felújítás - révén a megye 1995-ben több jelentős létesítménnyel gazdagodott. Többek között átadtak 176 szociális otthoni férőhelyet 379 millió forint, 11 általános iskolai osztálytermet 209, 80 általános iskolai diákotthoni férőhelyet 106, 15 ezer köbméter hulladék elhelyezésére szolgáló területet 121, 3000 köbméter/nap szennyvíztisztító kapacitást 175, 70 ezer négyzetméter közutat 487, 7 ezer méter vízvezetéket 105, 11 ezer méter földgázvezetéket 82, 16 ezer méter szenny- és csapadékvízcsatornát 271 millió forint értékben. Pálfalvl Zsoltné (KSH) A szegedi nagyárvíz utáni, várost feltámasztó építkezések során szüleit a ma már patinás hírű Hági étterem is. Február utolsó napjaiban ünnepli centenáriumi évfordulóját a Belváros egyik legismertebb étterme. Az alapító, Haggenmacher sörgyáros nevének becézett alakjából született elnevezés, a Hági ma már éppen olyan patinásan cseng, mint maga a cég története. Tavalyelőtt, a privatizáció befejeztekor a Szegedi Hági Kft. vette át az étteremkomplexum üzemeltetését. - Százesztendős korára ismét megfiatalodott az étterem - mondja a társaság ügyvezetője, Iglódi Ferenc. - Az 1700 négyzetméteres vendéglátó egység kuriózum a szegedi belvárosban. Vadász-, halász- és magyar szobájával megjelenésében is hagyománytisztelő, ám a legkorszerűbb vendéglátást nyújtja. Adottságai egyedülállóak Szegeden, hiszen a gyakorlatban bármilyen rendezvénynek helyt tud adni a Hági: 50-től 150 főig lakodalmakat, érettségi találkozókat, vagy éppen ballagási ünnepségeket, keresztelőket tudnak szervezni a hangulatos környezetben. Május elejétől október közepéig a Belváros igazán hangulatos, zárt teraszán is vátják a vendégeket. - Másodosztályú áraink mellett is kedvezményeket, meglepetéseket kínálunk rendezvényeinken. Már 800 forintért teljes menüsort tudunk felszolgálni például egy esküvői vacsorán, ráadásul az aperitif cégünk ajándéka. Száz fő feletti rendezvény esetén háromemeletes menyasszonyi tortával is kedveskedünk az ifjú párnak. 0 Hogyan ünnepli a Hági a százesztendős centenáriumot? - Kapcsolódni szeretnénk a millecentenáriumi eseménysorozathoz. Augusztusban például régi „hágis" ételeket kínálunk majd, a korhű étlapról. Márciusban halász- és vadásznapokat szervezünk, ahol specialitásokkal, különlegességekkel várjuk vendégeinket. (x) így kezdték a határátkelőt, és így fejezték be a csongrádi idősek otthonát. (Fotó: Gyenes Kálmán)