Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03 / 29. szám

1996. FEBRUÁR 3-, SZOMBAT Egyrészt lassan beteljesül, amit Willy Brandt jósolt 1989. novemberének eufórikus nap­jaiban: a megosztott Németország két fele összenő, mert összetartozik. Másrészt vi­szont továbbra is akadnak meglepő különbségek a keleti és a nyugati tartományok kö­zött, például a szolgáltatások terén. % Ami összetartozik, az összenő Vigasz elvtárs házhoz jön Mint a Der Spiegel beszámol róla, a keleti országrészben virág­zó foglalatosságot találtak maguk­nak a néhai NDK képzettebb ká­derei: tanárok, újságírók, Stasi­tisztek. Új .szakmájuk" abból áll, hogy gyászbeszédeket mondanak nem egyházi temetést rendelő családok elhunyt tagjai fölött ­természetesen megfelelő díjazás ellenében. Az egyik temetési szónok a hírmagazinnak elmondta: a meg­bízás vállalása után személyesen keresi fel a gyászoló családot, amelynek tagjai több órás beszél­getésben mesélik el neki az el­hunyt életpályáját. Gondosan át­nézi az illető káderaktáját (ezt többnyire az. utolsó keletnémet munkahely adta ki a cég felszá­molásával egyidőben),»és bete­kint azokba a pályázatokba is, amelyekkel a néhai NDK-polgár a fordulat után új álláshoz és új eg­zisztenciához próbált jutni - leg­többször hiába. Az. alapos felkészülésnek meg is van az eredménye: az ünne­pélyes búcsúztatón az elhunyt családtagjai hálás bólogatással és könnyes szemekkel nyugtázzák Dieter Korfnak, a Neuhranden­buig megyei Stasi felderítő osztá­lya volt főnökének együttérző szavait. A 15-20 perces beszédért Korf, az NSZEP egykori hűséges tagja diszkréten 365 márkát szá­mol föl. Ebben benne van már a kilométerpénz., a zene, a telefon­költség és az ÁFA is. Korfnak • Van sírig tartó harag is?... nemcsak számlakönyve, hanem érző lelke is van: részletekben is lehet nála fizetni. Olyan falvak­ban pedig, ahol tudja, hogy a he­lyi tsz tönkrement, s a falu lakos­ságának a fele munkanélküli, még némi árengedményre is haj­landó. Persze csak bizonyos hatá­ron belül, mert - mint sietve le­szögezi — „én sem vagyok szama­ritánus". A szabadfoglalkozású Korf egy 110 tagot számláló szer­• Jogok és tanácsok A haszonélvezetről T. K. hódmezővásárhelyi olva­sónk arról érdeklődik, hogy a fia tulajdonában lévő ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogát ho­gyan szüntethetné meg. Az. ingat­lan nyilvántartásról szóló jogsza­bály szerint az ingadanhoz kap­csolódó jog vagy tény keletkezé­sét, módosulását, megszűnését kérelemre kell bejegyezni. A be­jegyzést általában az köteles kér­ni, aki ezzel jogosulttá válik, de kérheti az is, akinek a változás a bejegyzett jogát (pl. haszonélve­zetét) érinti. Bejegyzésnek közo­kirat, teljes bizonyító magánoki­rat, vagy ezek közjegyző által hi­telesített másolata alapján van he­lye. Teljes bizonyító magánokirat az az. irat. amelyen két tanú iga­zolja a nyilatkozattevők aláírásá­nak valódiságát. (Közbevetőleg említjük meg, hogy tulajdonjog keletkezésének, módosulásának, megszűnésének bejegyzése ügy­véd által ellenjegyzett magánoki­rat, vagy olyan magánokirat alap­ján van helye, amelyen a felek névaláírásának valódiságát köz­jegyző tanúsítja.) A okiratnak tar­talmaznia kell az érdekelt szemé­lyek nevét, személyi adatait, sze­mélyi azonosító jelét, az érintett ingatlan pontos megjelölését, a jog vagy tény megnevezését, tör­lés esetén a lemondó nyilatkoza­tot, továbbá fel kell tüntetni a ke­letkezés helyét és idejét. A haszonélvezeti jog vagyoni érdekű jognak minősül, a meg­szüntetése folytán bekövetkező vagyoaszerzés illetékfizetési köte­lezettséggel jár a vagyonszerző (tulajdonos) vonatkozásában. Nem kell a tulajdonosnak illeté­ket fizetnie az olyan vagyonszer­zés után, amely az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jognak a jogosult halála miatti megszűné­sével keletkezik. • Jogi rovatunkhoz a következő címen fordulhalnak: Délmagyar­ország Kft., 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: Jogok és tanácsok. Még mindig nem lehet tudni, hogy kiket temettek el 50 évvel ezelőtt a felső-ausztriai Lambach közelében folyó vízi erómű épít­kezés területén. Szerdán történé­szekből, helyi politikusokból és az osztrák belügyminisztérium képviselőiből álló szakértői cso­port vizsgálódott a helyszínen. A történészek azonban sem meg­erősíteni, sem cáfolni nem tudták azt a kedd este megfogalmazott feltételezést, hogy a kilenc ­egyes jelentések szerint tíz - fiatal férfi magyar zsidó volt-e, vagy sem. Azt sem zárják ki a szakem­berek, hogy halálra fáradt német hadifoglyokat temettek el itt, sem pedig azt, hogy német hadifog­Könyvespolc vezet tagja, amely öt éve jött lét­re. A dolgozók túlnyomó többsé­ge a keleti tartományokból ver­buválódik, mint ahogy a megren­delések is főleg a néhai NDK-ból érkeznek. Ez kézenfekvő, hiszen a nyugati tartományokban több­nyire egyházi temetés dívik, míg keleten a polgároknak alig ne­gyede tagja valamelyik egyház­községnek. (A tömeges elpártolás az egyházi adó 1991-es jelentős emelésekor következett be.) A keleti tartományokban ugyanakkor múltja is van a világi temetésnek. Az NDK-ban ugyanis az NSZEP városi vagy járási bi­zottságának kulturális osztálya ügyelt a szertartások politikai vonalára - nem mindig az érintet­tek örömére. Borzongva emlegeti Korf azokat az időket, amikor egy-egy állami szónok akár napi 15 temetésen is beszédet mon­dott. El lehet képzelni, milyen meggyőző erejük volt a búcsúzta­tóknak. Nem egyszer az is előfor­dult, hogy a szónok összekevert két aznapi „ügyfelet," s egyiket a másik érdemeivel ruházta fel gyászbeszédében... Ekkora megterhelésnek a mai vigasztalók nincsenek kitéve. Igaz, családot eltartani csak igen kevesen tudnak az így keresett pénzből. Korf évi 130 „fellépésé­vel" nem egészen 50 ezer márkát keres, bruttó. Ebből bizony nem tudnának megélni, ám szerencsé­re a felesége is dolgozik: egy napköziotthonos óvoda vezetője. Két keresetből pedig már tűrhető­en megél a négytagú család. Fé­lelmében Korf 1991-ben még minden megrendelést elvállalt. Időközben megnőtt az önbizal­ma. Tavaly nyáron először mert szabadságra menni. Mint mondja, immár nem tart attól, hogy a nyaralásból hazatérve a piac partvonalán kívül találja magát... Tournier képei Michel Tournier francia író­tól legalább két regényt jól is­mer a magyar olvasó. Az elsó a Péntek vagy a Csendes-óce­án végvidéke című filozófiai áttörésú Robinson-mítosz fel­dolgozás, amelyben egy lakat­lan szigetre vetődő magányos ember elképzelt viselkedését kutatva Tournier rávilágít arra, milyen viszonylagos és nagy­képű lehet a civilizáció fogal­ma. A másik világhírű regénye - amelyért 1970-ben Goncourt­díjat is kapott — A rémkirály címmel jelent meg magyarul. Arra világft rá benne, hogy a gyermekkori aprócska perver­ziókból az emberi élet kitelje­sedése folyamán miként nö­vekszik ki az emberiség fonák oldalának szörnye. Mindkét re­gényben mindennapian egy­szerű szimbolikával társul a vi­lág feltáruló ismeretlen mélybi­rodalmának képe. Modern mí­tikussága a legközönségesebb gesztusokat is átértelmezi. De miből építkezik Michel Tournier? Milyenek azok a szö­vegképek és „kisgondolatok", amelyeket Tournier elbeszélői világában, mini kimaradt ele­mek, maguk is alkotnak vala­milyen írói szférát. Kispróza címmel a JAK-Jelenkor Műfor­dító Füzetek sorozatban meg­jelent új könyvéből egy kispró­zát — a legkisebbet — olvassák el ehhez: Halálos ágyán Géri­cault jobb kezével rajzolja bal kezét. (Képek). Michel Tournier - Kispróza; JAK-Jelenkor Műfordító Füze­tek 1995 Görög történelei Vita a lambachi holttestekről lyok itt táborozó elhunyt hozzá­tartozóit temették el a területen. A lambachi vízi erőmű építését ellenző környezetvédők abban reménykedtek, hogy a holttestek megtalálása miatt teljesen leállít­ják a vízi erőmű építését, ez azonban nem valószínű. A görög történelem módsze­res és szabatos áttekintését kapja kézhez az olvasó az Osi­ris Kiadó tankönyvsorozatának keretében. Hegyi Dolores, Ker­tész István, Németh György és Sarkady János által írott munka a görög föld őstörténetétől a krétai, majd a mükénéi civilizá­ció felemelkedésén, a görög „középkoron", a perzsa és a peloponnésosi háborúkon és a görög városállamok korán át a kiteljesedő, s egyben elhanyat­ló hellenizmus világáig követi figyelemmel a görög történe­tet. A könyv külön érdeme, hogy a kitűnően összefoglalt történeti ismertetők mellett a görög történelem nélkülözhe­tetlen alapfogalmait világosan tisztázza. Önálló fejezetet szen­tel például az ókori görögség kutatási forrásainak és eszkö­zeinek; képet ad a régészeti emlékekről a kor történetírói­ról és a görög írásbeliség kiala­kulásáról. A könyv olyan esz­metörténeti és társadalmi alap­fogalmakat helyez el a görög történet valóságában, mint a ti­rannizmus, a demokrácia és a rabszolgaság, vagy tágabb érte­lemben a hellenizmus és a bar­bárság. A kötet olvasója nem­csak aprólékos kronológiát és fogalommagyarázatot kap. ha­nem egy rendkívül mozgékony szellemű, tevékeny nép fel­emelkedésének, fénykorának és szellemi eltelésének regé­nyét Is végigkövetheti. Hegyi Dolores, Kertész Ist­ván. Németh György, Sarkady János - Görög történelem a kezdetektói Kr. e. 30-ig; Osiris Kiadó 1995. Mfetot gUmiptefljáf ^ ^L Ll.® 312-457 Amikor megszületünk, még nincs nemiségtudatunk. Bár az anyaméhben a különböző hor­monok már kialakítják, hogy me­lyik nemhez tartozunk, mégsem úgy születünk, hogy ezek tudato­sulnának bennünk. Nézzük csak, mi befolyásolja a nemiségtudat kialakulását. A nemhez igazodás már 2 éves kor körül kialakul, de a nemiségtudat csak jóval ké­sőbb, körülbelül 5-7 éves kor tá­jékán. Többek között a gyerme­keket érintő szociális hatások, mint például a szülői nevelésgya­korlati példa: „egy kisfiú nem sír", vagy „egy kislány nem verekedik" — ezeket a társadalmi elvárások alakítják ki. Ezen a ponton érde­mes megjegyezni, hogy bár a gyermekrajzokon kifejlődik a raj­zoló neme, a felnőtt kézírásoknál nincs egyértelmű jele a nemi ho­vatartozásnak. Vagyis nincs általá­nosítható jellemzője sem a férfi, sem a női kézírásoknak, ezért szükséges tudni egy grafológus­nak, hogy férfi, vagy nó volt a duktor, mielőtt az élemzéshez hozzákezd. Tehát, ami a szexuális érést befolyásolja: a hormonális prog­ramozás, a nevelés, a szociális közeg, a társadalmi elvárások írott vagy íratlan törvényei. A nemiség és a szexualizmus alapvetően a fajfenntartást, a sza­porodást hivatott szolgálni. Ez így is van a Föld élőlényeinél, de van egy faj, és ez az ember (!), akinél nem csupán a szaporodást szol­Sorok — az írásról (11.) a „gy" betűben gálja. Az ember rendelkezik egyedül azzal a tulajdonsággal, hogy a szexualitást tudatos öröm­szerzési „célokra" használja, vala­mint képes befolyásolni a szapo­rodást. Míg az állatoknál biológiai programozás következtében a szexuális érintkezés meghatáro­zott időszakokra korlátozódik, az ember képes „bárhol és bármi­kor" gyakorolni azt. Érdekes azonban, hogy a nók a szexuali­tást a szerelem részeként kezelik, míg a férfiak többsége - enyhén szólva - nem ilyen romantikus; ez még a leszbikus nőknél és a homoszexuális férfiaknál is így alakul. (Egy ezzel kapcsolatos viszgálat 1978-ban kimutatta, hogy a leszbikus nók körülbelül 10 partnerról, míg a homoszexuá­lis férfiak akár több száz partner­ről számoltak be.) Térjünk vissza a kézíráshoz és a szexualitáshoz. Joggal kérdez­heti az olvasó, 'hogy a szexuális magatartását is elárulja a kézírása? A válaszom nem túl egyszerű. Tény, hogy bizonyos késztetése­Nemrégen a szere­lemről szóltunk ugyane­zeken a hasábokon. A szerelem azonban nem csupán érzések és éle­mények sorozata vagy egésze, hanem a nemi­ség kifejeződésének meghatározó módja is. ket - és itt most az ösztöni kész­tetésekre gondolok - megmutat az írásunk. Arra azonban nem merek megesküdni, hogy min­denkiről száz százalékos bizton­sággal meg tudnám válaszolni azt a kérdést; „Hogyan szereti?..." Hi­szen ahhoz, hogy megbizonyo­sodjak róla, valóban úgy van-e, arra csak egy mód van. Ezt — gondolom megértik - nem vállal­hatom és nem vállalom fel. A gra­fológus nem kukkoló ugyan, de ha ránéz az írásra, van némi el­képzelése az illető szexualitásá­ról. Minden grafológus véleménye megegyezik a következőkben: a szexualitás betűje a „gy" betú, melyben a „g" a szexuális én, és az „y" a szexuális társ. A „g" és az „y" betűk feje az érzelmeket, a mindennapi életben való viselke­dés és helyzet értékelését mutat­ja. Mindkét betú alsó hurka a sze­xualitás, mégpedig a kővetkező­képpen. 1. ábra: I. Az az izgulási szakasz, ami­kor még a másikra figyel. II. Amikor már csak magára fi­gyel. III. Orgazmus pont. IV. Ha van folytatás, akkor a társ fontosságát mutatja (az együtt pihenés szakasza). A „g" betű formája és torzulá­sai tehát megmutatják, hogy az il­letőnek van-e társa, vannak-e problémái a szexualitásban, mek­kora a szexuális késztetés szintje, a szexuális élménykészsége, sőt variábilitási mutató is. Nézzünk néhány példát: A 2. ábrán látható betű „g"-je, vagyis az író nagynak tartja párjá­nak szexuális étvágyát, mivel a „g" hurka kisebb az „y"-énál. A 3- ábrán a hurkok szárai na­gyon párhuzamosak, így valószí­nűleg összeszokott párosról lehet szó. A 4. ábrán „g" betú ováljába rajzok szív elárulja nekünk az író­ról, hogy csak és kizárólag azzal érintkezik szexuálisan, akit már megszerzett, akibe szerelmes lett. Az 5. ábra „tulajdonosa " tipi­kus kukkoló. Az ábrán látható te­lefon vagy szemüveg szerű „g" árulta el öt. Végül, de nem utolsósorban engedjenek meg nekem néhány gondolák*, ami főleg a fiatalabb korosztálynak szól. Á szexualitás­ról beszélni kell, de nem azért, hogy felelőtlenül belekezdjünk mindenféle kapcsolatba, hanem éppen azért, hogy megfontoltab­ban, felelősségteljesebben lép­jünk ilyen jellegű viszonyba. Azért, mert látjuk valakinek a „gy" betűjét és mert szimpatikus, nem kell vele azonnal bizalmas érintkezésbe kerülnünk. A vilá­gon az egyik legszebb dolog a szerelem, de ezt soha nem sza­bad összekeverni a nemi vágyak­kal. Tudom, hogy a nyár sokkal megfontoladanabbá teszi az em­bereket, de ott van a félelmetes szörnyeteg, az AIDS. Nem érdemes vete ujjat búzni... Ribárszki Valéria okleveles grafológus -f. oirfx. l. air^ afcrft. n Le. aJbrVL. 5. ai>ifO<

Next

/
Oldalképek
Tartalom