Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03 / 29. szám

6 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1996. FEBR. 3. Dr. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állategészségügyi Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa nem örül kérdéseinknek, de készségesen válaszol. • Mi történt tavaly késő ősszel Röszkén? - Sokféle fertőző betegség van, s történjen bármi, az emberek mindjárt a legsúlyosabbakat kiáltják. A legtöbb baj lázas megbetegedéssel kezdődik, a tisztázásához azonban intézeti lelet szükséges. Röszke határszéli község, s szomszédainkkal elég vegyesek az állat-egészségügyi rendészeti viszonyok... Abszolút biztonsággal kell tehát eljárni. Már gyanú esetén is a kiirtás eszközével élünk. Ez két állományt jelentett a faluban, az egyik háromszázas állatszámú volt, a másik egy kistermelőé, 19 sertéssel. Ilyenkor a községre vonatkozóan korlátozást kell elrendelni. 0 Mit jelent ez, egy kicsit bővebben? - Két dolgot. Egyrészt az állományt a legsúlyosabb betegség ellen vakcinás védelemben részesttettük. Másrészt átmenetileg korlátoztuk az állatforgalmat. A jövő héttől kezdve különben le lehet adni az állományt, letelt a megfigyelési idő. Hangsúlyozom, a határszél miatt rendkívüli szigorúság és rátartás szükséges, egyszerűen nem lehet hibázni. Ezért sem adott ki december eleje óta marhalevelet a polgánnesteri hivatal. Papp Károlyék portája előtt közepes méretű traktor fagyoskodik, a drótkerítésen keresztül jól látható a friss trágyakupac, az ól, a kifutó oly jellemző szürke léckerítése. Ha szóba állnak velünk, akkor jó helyen járunk. Az asszony nyit ajtót, férje a tanyán dolgozik. A társalgóba megyünk, így először az elméleten esünk túl. „Nem veszi át a vágósertést a Pick, mert zárlat van a faluban, s röszkei községházán sem adnak ki marhalevelet." Körülbelül így összegezhető az az indulatos és sietős telefon, amit egy nyilvános fülkéből - hallatszott a pénzérmék kopogása - kapott szerkesztőségünk tegnap délelőtt. A hír nyomába eredve sok minden kiderült, a legfontosabb azonban az, hogy a december elején elrendelt zárlatot már a jövő hét első napjaiban feloldják, azaz szabad lesz a vásár, lehet vinni leadni a - szerződött - disznókat. A szerződötteket, mert mostanában kicsit sok a vágósertés, és nem is adnak már értük annyit, mint korábban. • Röszkén jövő héten véget ér a két hónapos zárlat • Harminc-ötven forintot esett az ár november óta Ha sok a disznó, csak a szerződött kell Egészségesek és még növésben vannak Papp Károlyék portáján oltottak elóször. (Fotó: Révész Róbert) - December elején a gazdagyűlésről jött haza a férjem, s tőle tudtam meg, hogy mi történt. Az mondták, két hónapos lesz a zárlat. Azután az állatorvos kétszer is telefonált, hogy nálunk kezdik az oltást. 0 Miért éppen itt? - Mert a beteg állatok trágyáját éppen a mi tanyánk mellé hordta ki a gazda. Egyébként a televízió azt mondta, hogy az ország állományának hetven százaléka ilyen. • Biztosan jól értette? - Én így emlékszem. Minket egyébként nem érintett, mert az itthoniak még csak hetven-nyolcvan kilósak, s mi nagy súlyúakra szoktunk szerződni. A háznál egyébként most öt, a tanyán tizenkettő disznó van. 0 Hányat lehet itt a faluban tartani? - Nem tudom, de beljebb van olyan porta, ahol harminc is van. Sok múlik a szomszédokon, no meg a gazdán, hogy milyen sűrűn trágyáz ki az állatok alól. • Nagy súlyú disznókat mondott. A Pickkel szerződnek? - Igen. Bozsó István jön ki péntekenként a községházára. A hátsó udvarban is minden fagy, de a kisebb gödrök tetején megolvasztotta már a jeget a február eleji nap. Az ól léckerítésén fekete macska egyensúlyoz, látszik a mozgásán, hogy sűrűn felügyeli a disznókat. A kutya is kikísér bennünket a gyakorlati bemutatóra, a napozó, nyúlánk süldők pedig cseppet sem jönnek zavarba a fényképezőgép láttán. Az állatok mozgékonyak, egészségesek, már amennyire innen a Sajtóházból meg lehet ítélni őket. Az ólhoz közel drótkerítés húzódik, mögötte négy-öt, nagy fesztávolságú fóliasátor. • A szomszéd sem unatkozik. - Nem a szomszédé ez, hanem a mienk. Hidegfólia, répa meg zöldség van alatta. És tényleg nem unatkozunk. • A kamrán át jöttünk ki, és rengeteg kukoricát láttam. Mikor és mennyiért vették, mert most ez sem olcsó? - Saját termelés. Mondtam is a férjemnek, talán jobban járnánk, ha eladnánk kétezer forintért mázsáját, mint hogy feletetjük a disznókkal, de nem értett velem egyet. Igaz, én sem gondoltam nagyon komolyan. Bár egyre kevesebbet adnak a disznóért. Amikor az utolsó kilencet leadtuk, akkor a férjem kidobott az ablakon tízezer forintot. 0 Hogyhogy? - Leadhattuk volna 186ért is, de vártunk néhány napot és lement az ár 181-re. Kilenc, kétmázsán felüli disznónál ez elég sok pénz, tessék csak utánaszámolni. 0 Mi volt a legmagasabb tavalyi ár? - Én 220-at hallottam, de nem a Picknél. Most meg lement talán 150-re is. A Pick húsigazgatója, Kühn András nem a röszkei történetről, sokkal inkább az általános helyzetről beszél. - Január eleje óta minden szombaton dolgozunk, annyit vágunk, amennyit fizikailag egyáltalán lehet. Holnap (azaz ma, szombaton - K. A.) például ezernégyszáz darabot. Februárban egy hétig le kell állítani a szalagot, de úgy csináljuk, hogy ez a kapacitásban ne érződjön meg. Az igazság az, hogy sok a sertés, mi is csak a szerződöttet vesszük át. Mi több, le is kellett már állnunk a szerződésekkel. Közel félmillió vágósertés így is biztosítva van 1996-ra. Sokat esett az ár, mi azonban tartjuk magunkat a megállapodáshoz, vagyis a 160 forintos felvásárlási árhoz. Több állatot azonban ném tudunk fogadni, hiába keresnek meg engem is ilyen kéréssel napjában többször is. így is teljes fordulaton dolgozunk. Kovács András • Apáczai Csere János-díjas: Csúri Károly Kalandozás a lehetséges világokban „A szabad választás lahetósógei végtelenek" (Fotó: Révész Róbert) A német irodalomtudomány és nyelvészet rangos. Halász Előd professzor által irányított műhelyében tanult a József Attila Tudományegyetemen, s friss diplomával itt kezdett dolgozni. Végigjárta az egyetemi ranglétrát, ma a formálódó Germanisztikai Intézet egyik részlegét, az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszéket vezeti. A Német Irodalomtudományi Tanszék jelenlegi vezetőjével, Bernáth Árpáddal, valamint a sajnálatosan fiatalon - éppen 10 éve - elhunyt Kanyó Zoltánnal ideális szakmai együttműködésben és a kölcsönös megbecsülésen alapuló barátságban dolgoztak évekig. A bölcsészkari „trió" irodalomelméleti kutatásai hamarosan feltűnést keltettek a hazai és nemzetközi tudományos életben. Az Apáczai-díjat „tudós tanároknak" ítélik oda. Hogy ez mit jelent? Csúri Károly kutatási eredményeket közvetítő kurzusai szokatlan érdeklődést váltottak ki az egyetemisták körében. Tanítványai az irodalmi szövegek értelmezéséhez kialakított új szemléletet és módszert ismerik meg és alkalmazzák; az irodalomról való gondolkodás hagyományostól eltérő lehetőségeivel és készségével rendelkeznek; kitárul előttük a „lehetséges világok" gazdag változatossága. 0 Diákkoromban gyakran gondoltam úgy: az írók írnak, az irodalom..Jimjl . tudósok pedig elméletekét gyártanak, s a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Rosszul gondoltam? - Sok irodalomtudós is olvas úgy, hogy nem vesz tudomást az elméletről. Ugyancsak sokan tisztán elmélettel foglalkoznak és nem nagyon zavarják őket a konkrét művek. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása kezdettől foglalkoztatott, de az idők során a szemléletmódom jelentősen átalakult. Eleinte magam is úgy gondoltam, hogy a dolgom: irodalmi szövegek magyarázata. Ma tudom, hogy szövegeket magyarázok irodalmi módon. 0 Hogyan lehet jellemezni ezt az módszert? - Szögezzük le, hogy minden szöveg fikciót hoz létre. Hiszen a nyelv elemeiből épül fel, amely - mármint a nyelv - önmagában sohasem éri el a valóságot. Az olvasók többsége a létrehozott szöveget megpróbálja a valóságra vonatkoztatni, a valósággal magyarázni. A hétköznapi életben többnyire ezt tesszük, ez egyik lehetséges olvasási mód. Vannak azonban olyan szövegek, így az irodalmi szövegek is, amelyeket nem célszerű egy előre adott valósággal magyarázni. Az olvasó ilyenkor elfogadja, hogy a szöveg olyan nyelvi fikció, amelynek magyarázatához meg kell találnia a megfelelő, absztrakt alapelveket. Amelyekből a szövegvilág felépítése levezethető, hiszen a szövegek jelentése nem a valóságból, hanem a felépítésükből származik. Mindez nem könnyű - de nem is ördöngösség. 0 Ekkor van esélyem felfedezni a lehetséges világokat? - Félreértések elkerülése végett: a lehetséges világok fogalma nem helyettesíthető mondjuk a képzelt, vagy fantáziavilágokkal. Azért nevezhetők ugyanis lehetségesnek, mert a törvényeiket ismerem. 0 Hasonlít ez az irodalomelméleti gondolkodásmód a matematikaihoz? - Amennyiben a logikát használja mindkettő. Azt vizsgálja, milyen szabályszerűségek szerint épül fel egy elvont világ. Milyen modellel ragadható meg. A szövegvilág minden mozzanata, az építkezés rendszere, • bfiytíaiwiti — iís'ev u tc 3>utö( ái,g3 divatos szóval: a struktúra kibontható a megtalált alapelvekből. Ilyen módon a szövegvilág végtelen gazdagsága tárul föl előttünk. 0 A lehetséges világ az olvasóé, vagy az íróé? - Mindig a befogadóé. Egy szöveg sokkal több is, de sokkal kevesebb is lehet annál, mint amit az írója ki akar fejezni. Hiszen a nyelv nem magántulajdon. A szöveg nyelvi összefüggései számtalan interpretációs lehetőséget adhatnak az olvasónak, amelyeket az író észre sem vett, mégis érvényesnek tekinthetők. 0 Ha nem vagyok felvértezett az irodalmi szemlélettel és módszerrel akár ne is olvassak? - Természetesen időt igényel, amíg valaki természetes módon használni képes ezt a hagyományostól eltérő szemléletet. De azt tapasztalom, hogy a hallgatók, akik érzékenyek az irodalom kissé elvontabb szemlélete iránt, egy idő múlva nagyon is érdekesnek találják a szövegek saját világának felkutatását. Mert az is. Sose lesz unalmas, egyrészt azért, mert nem mechanikus rendszerekről van szó. Másrészt azért, mert a lehetséges világok közül a szabad választás lehetőségei - végtelenek. A magam részéről: élvezettel foglalkozom velük; s miközben nagyon komolyan veszem, amit csinálok, a kutatást is és a tanítást is, igyekszem önmagamat nem túl komolyan venni ezekben a szerepekben. Türelmetlen sem vagyok; remélem, a tanítványaim az ország különböző iskoláiban ezt az irodalmi szemléletet tanítják hiszen nem nehezebb a jót tanítani, mint a rosszat -, így lassan ez válik természetessé. Sulyok Erzsébet (.;eío1J.5ÍL MOJ • Megújuló nyersanyagok Kukoricából eblítöszer (MTI-Külgazdasági Panoráma) A mezőgazdaság problémái és környezetvédelmi szempontok következtében a szántóföldi termesztésű, nem élelmezési célú megújuló nyersanyagok napjainkban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Egyes mezőgazdasági termények számára új hasznosítási lehetőséget fedeztek fel: így például a kukoricából előállított keményítőt és növényolajat tenzidekként mosó- és öblítőszerekhez alkalmazzák, a növényi gyanták pedig a lakkgyártásban kapnak szerepet. A keményítő vakolatok és ásványszálas lapok előállításához is jó lehet, ezenkívül újabban eldobható edényeket és étkészleteket is készítenek belőle, amit használat után komposztálnak és trágyaként felhasználnak. A lent széles körben alkalmazhatja az autóipar is, azbesztpótlóként vagy karosszéria-idomokhoz. A lenből készült zsákok ötvenszer felhasználhatók kárpitozott bútorok szállításához. Az elnyűtt zsákok még használható részei textil-alapanyagként, használhatatlan részei pedig komposztként maradék nélkül hasznosíthatók. Üzemanyag is előállítható mezőgazdasági terményekből, fgy például repcéből dízel-üzemanyag (biodfzel), nem beszélve a benzin helyett alkalmazható, cukornádból, cukorrépából előállítható alkoholról. Ezek idővel a kőolaj, a földgáz vagy a szén versenytársai lehetnek. Ezekből a lehetőségekből mutatott be a.berlini Zöld Héten a Megújuló Nyersanyagok Szakügynökség, amely egyúttal tanácsadással is szolgált a témában, nem hallgatva el a gazdasági kockázatokat sem. Ilyen negatív példa a kínai Miscanthus fűféle. A növény divatba jött Németországban, egyes parasztok hektáronként 10 ezer márkát is befektettek a termesztésébe. Erre télen elfagyott az egész növényállomány. Ma már léteznek télálló fajták, viszont mostanra a vállalkozó kedvűek fogyatkoztak meg. Problémák olyan régóta ismert kultúrnövényeknél is adódhatnak, mint a len. A növény aratás utáni tárolásakor tartósan nedves időszakokban korábban akár teljesen tönkre is mehetett. Ma már ennek is elejét tudják venni. A technológia készen áll, akár lebomló csomagolóanyagokról vagy bio-üzemanyagról van szó. Hosszú távon a megújuló nyersanyagok nagyon ígéretesek, mégha egyelőre rövid távon nem rentábilisak és veresnyképesek is. Németországban a nem élelmezési célú agrártermékek alkalmazása az utóbbi években erősen megnövekedett. 1994-ben még 164 ezer hektáron termesztették ezeket a növényeket, 1995-ben pedig már 367 ezer hektáron, ennek túlnyomó része biodízel nyerésére termesztett repce volt. A jövőben nagy jelentőséget tulajdonítanak a len és a kender termesztésének is. Bognár Mária .. úrbi/i )-KÍ xrnft *