Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-22 / 45. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 22. • Tisza-völgy, Körös-Maros vidék Folytatódik Alföld­program A térségfejlesztés és a mezőgazdaság az Alföldön címmel szerdán tudományos tanácskozást tartottak a Ti­sza-völgy és a Körös-Maros vidék fejlesztési lehetőségei­nek feltérképezésén dolgozó szakértők, tervezők és kuta­tók Szarvason. A Tessedik Sámuel Oktatási-Kutatási Szövetség által szervezett, s a helyi mezőgazdasági főis­kolán megtartott tanácskozá­son mintegy hetvenen vettek részt. (A Tessedik Szövet­ségnek a Körös-parti város főiskoláin, kutatóintézetein, önkormányzatán és a Körös­Maros Vidéki Természetvé­delmi Igazgatóságon kívül a mezőtúri és a hódmezővá­sárhelyi mezőgazdasági főis­kola is tagjai közé tartozik. A szakmai fórumra szegedi és budapesti kutatókat, mi­nisztériumi szakembereket és a térségi fejlesztési terve­zést összefogó VATI képvi­selőit is meghívták.) Össze­gezték az egyesület közre­működésével folyó kutatá­sok helyzetét, áttekintették a központi elképzeléseket. Az Antall-kormány idején meg­kezdett, s a Horn-kormány által is vállalt Alföld-prog­ram megvalósítása az idén is folytatódik, s mint a Környe­zetvédelmi Minisztérium képviselője elmondta, meg­vannak a feltételei annak, hogy a kutatási eredmények alapján még az idén a kor­mány asztalára tehető kon­cepció alakulhasson ki, s hozzá láthassanak a térség­fejlesztés legfontosabb teen­dőihez. A szarvasi tanácsko­záson a gondokról is szó esett, a tervező munkát (pél­dául az erdősítését) nehezítik a rendezetlen birtokviszo­nyok. A szakemberek sür­gették a különböző szakmák elképzeléseinek jobb és gyorsabb összehangolását. (MTI) BELÜGYEINK 3 Magyarországon is besze­rezhető az az okmány, mely­nek hiányában az utóbbi né­hány napon nem engedték beléptetni a teherautókat or­szágukba a röszkei határát­kelőn a jugoszláv vámosok. Érdeklődésünkre Kerekes Sándor százados, a röszkei vámhivatal parancsnoka el­mondta, az úgynevezett há­romországos fuvarozási en­gedélyt hivatalosan eddig is kellett volna használni, de a nemzetközi gyakorlatban az utóbbi időben ezen en­gedélyek meglétét nemigen ellenőrizték. Az okmányokra azoknak a fuvarozóknak van Kamionok a röszkei határon. (Fotó: Nagy László) • Engedély nélkül nincs belépés Kamionok vesztegelték Röszkén szükségük, akik a szállított árut - egy tranzitországon keresztül - egy harmadik or­szágba kívánják eljuttatni. A több országon keresztül zaj­ló tranzit fuvarozáshoz nem kell ilyen engedély - mondta a röszkei vámhivatal pa­rancsnoka, aki arra is felhív­ta a figyelmet, hogy az en­gedélyeket a Közlekedési Minisztériumon keresztül be lehet szerezni, de akit Jugo­szláviában ért a megszorítás bevezetése, az a belgrádi ke­reskedelmi kamaránál is hozzájuthat az okmányhoz. A jugoszláv vámosokkal folytatott tárgyalásokon ki­derült, hogy a tervek szerint a fuvarosok a határátkelőkön is hozzáférhetnek az en­gedélyhez a közeljövőben. A teherforgalomban kia­lakult fennakadások egyéb­ként a tegnapi napra meg­szűntek, a hét eleji torlódás­nak nyoma sincs, csak né­hány kamion vesztegel a ha­táron, mert engedély hiányá­ban a jugoszláv vámosok nem léptetik be országuk te­rületére. Az utasforgalmat a változások nem érintik. kéri Az embargót felfüggesztették - minden bizonytalan Milyen lehetőségei vannak a hazai és főleg a Szeged környéki vállalko­zóknak, fuvaroztatóknak a kis-jugo­szláviai embargó felfüggesztése után? - tette fel a kérdést önmagának Kövesi Judit minisztériumi osztályvezető teg­nap, szerdán délután a Fuvaroztatók Klubjában Szegeden. Válaszaiban nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy kiemelje, az embargót nem megszüntették, ha­nem felfüggesztették. Ez a hazai vállal­kozóknak is sok bizonytalanságot, s olykor túlzott üzleti kockázatot jelent. A tavalyi esztendő máris meglepe­téssel szolgált, hiszen csak november 23-án született meg a határozat az em­bargó felfüggesztéséről, mégis maga­sabb forgalmat bonyolítottunk déli szomszédainkkal, mint az utolsó béke­évben, 1990-ben. A tavalyi 689 millió dolláros kereskedelmi forgalom további növelése az idei cél, ami nem is tűnik könnyűnek. Elsősorban a fizetőképes kereslet hiánya, a kimerült devizatarta­lékok jelentenek gátat kis-jugoszláviai oldalról. Az is igaz, állította az osztály­vezető, hogy szomszédaink elszoktak a kereskedelemtől, s nehezen akaiják tu­domásul venni, az elmúlt öt évben meg­változott körülöttük a világ. Bár teljes liberalizációt hirdettek Kis-Jugoszláviá­ban a külkereskedelemre, ez ma még csak papíron él, a legtöbb üzletember azt várja, hogy a gyakorlatban is „fel­szálljon a füst". Valamivel ígéretesebb­nek tűnik a horvátországi kereskedelem és áruszállítás. Erre a területre ugyanis nem terjedt ki az embargó, s tavaly 730 millió dolláros forgalmat bonyolított le a két ország. Kicsit tévesnek bizonyul­tak azonban az újjáépítéssel kapcsolatos reményeink. A horvátok, amit csak le­het, belső piacaikon szeretnének megol­dani, így a magyar vállalkozók szállítá­saira is kisebb szükségük lesz. Bosznia­Hercegovinában egyelőre a közigazga­tás helyreállítására várunk, hogy a két­oldalú kereskedelmi kapcsolatokat erő­síthessük. Tavaly mindössze 41 millió dollár értékben szállítottunk egymás­nak, ami a négyévi szünet után már ki­ugrónak számított. R. G. Tisztulás r öbb alkalommal is járt Szegeden a legutóbbi vá­lasztási kampány idején dr. Surján László, a Ke­reszténydemokrata Néppárt elnöke, népjóléti minisz­ter. Az akkori elnök és akkori miniszter. Minden al­kalommal megkérdeztem tőle: - Miniszter úr, ha jövő ilyenkor sajtótájékoztatót tart Szegeden, szólíthatom „miniszterelnök" úrnak? Elmosolyodott, s azt vála­szolta, hogy: „Ez önöktől, választóktól függ." S hoz­zátette: „Ha jövőre még nem is, de 1998-ban már igen!" Közben lezajlottak a választások. Surján úr már nem miniszter, s tavaly óta a KDNP-t sem az ő nevé­vel jegyzik. Jött egy új, sokak szerint jóval erőtelje­sebb, kommunikatívabb egyéniség - Giczy György. Az eltelt egy év alatt neki is szembe kellett néznie azzal, amivel a legtöbb pártnak: a belső villongásokkal, a frakciózással és a széthúzással. Ismeretes az MSZP­ben, a FKGP-ben, később a Fideszben lezajlott belső viszályok története, meg az MDF-ben jelenleg is tartó „választási kampány" menete. Mindehhez most csat­lakoztak a kereszténydemokraták is. Hogy mi a lényege ennek a belviszálynak? A hatal­mi harc. Talán Isépy-Giczy mérkőzésnek is lehetne nevezni a mostani nekifeszüléseket, tudniillik a mel­lékszereplők állandóan csak őket emlegetik, rájuk hi­vatkoznak, hangsúlyozva az egyik, vagy a másik fél érdemeit, erényeit. A bomba egyébként akkor rob­bant, amikor a KDNP frakcióvezetőjének váldszíásá­ra került sor. (Isépy Tamásnak ugyanis lejárt a man­dátuma.) A tagság nagy része szeretné, ha a pártelnök többet szerepelne a nyilvánosság előtt, ergo: legyen ő a frakcióvezető. Miután több parlamenti párt estében is ez a gyakorlat. Nos, a KDNP elnökségének bizo­nyos része (összesen 13) azonban nem így vélekedik. Ők továbbra is a mostani frakcióvezetőt akarják. Meg is választották. A hét végén azután furcsa dolgok történtek: Giczy György pártelnök és Füzessy Tibor ügyvezető elnök egri látogatása alkalmával derült ki, hogy az elnök például a sajtóból(!) értesült az országos választmány összehívásáról... Meg most mondták ki nyíltan azt is, hogy elégedetlenek Isépy működésével, mert a frakci­óvezető egyetért a területi listák eltörlésére tett javas­lattal. mw omoly nekifeszüléssel győzködik hát egymást a •m párt vezető emberei, miközben a tagság - csak­úgy, mint más pártok esetében - rosszallóan csóválja a fejét. Ők ugyanis tudják, hogy csak akkor számít­hatnak eredményre az 1998-as választásokon, ha megteremtik a párton belüli egységet. (Bizonyára tud­ják ezt a vezetők is, csak ők a másik féltől várják a „bizalomerősítő" lépéseket.) Giczy György azt mond­ja: - Ez egy tisztulási folyamat a párton belül. Más pártok esetében már lezajlott, jó lenne, ha mi is, mi­nél előbb, túl lennénk rajta! Nyilván neki van igaza. • Kovács Kálmán és a KDNP szerint A piszkos munka az önkormányzatokra marad A hazug sikerpolitikát folytató kormány a felelős azért, hogy az önkormányza­tok kénytelenek megszorító intézkedésekkel tovább nehe­zíteni a közoktatási intézmé­nyek helyzetét, s elvégezni a piszkos munkát: elbocsátani pedagógusokat - jelentette ki szerdán Szegeden Kovács Kálmán KDNP-s parlamenti képviselő. A párt szegedi szervezete által összehívott sajtótájékoztatón - amelyen a városbeli önkormányzati frakciójuk véleményét ismer­tették a közoktatásban orszá­gosan, illetve Szegeden vár­ható változásokról - Kovács Kálmán kifejtette, hogy a kormánynak annakidején is a leggyengébb pontja Fodor Gábor kultuszminiszter volt, s az utódja, Magyar Bálint is csak reprezentál, az oktatás­ügy helyzetének javításáért nem tesz semmit. A képvise­lő szerint országosan óriási a bizonytalanság, ami félelmet kelt a pedagógusokban, s rontja az oktatás színvonalát. Kifogásolta továbbá, hogy ta­valy 55 millió forintba kerül­tek az országnak az iskolák­ban végzett különféle vizsgá­latok, holott ezeket az akkor még létező tankerületek in­gyen és sokkal szakszerűb­ben elvégezték volna. Az ok­tatási törvény módosításának immáron 12. változatával kapcsolatban rámutatott, amennyiben ezt fogadja el a parlament, a pedagógusok to­vábbi 15-20 százalékát kell elbocsátani. Szegeden az elmúlt hetek­ben 350-360 óvónőnek, ta­nárnak és iskolai dolgozónak mondtak fel, s az elbocsátá­sok még nem értek véget. A közgyűlés a közelmúltban döntött arról, hogy a város 758 millió forintra rúgó költ­ségvetési hiányának a felét a közoktatási intézményektől kell elvonni. Ez papíron 11 százalékos, a gyakorlatban pedig 20-25 százalékos meg­vonást jelent - mutattak rá azérintettek. A döntés elleni tiltakozásul a szülők aláíráso­kat gyűjtenek, a pedagógusok a jövő héten sztrájkolni fog­nak. Racionalizálásra a KDNP szegedi szervezete szerint is szükség van, de ­fogalmazott a sajtótájékozta­tón Farkas László önkor­mányzati frakcióvezető ­amíg a város nem tudja, hogy mennyi lesz a normatív tá­mogatás, nem lehet a költ­ségvetésről tárgyalni. A köz­gyűlés egyébként február 29­én tárgyalja a helyi költség­vetést. Hogy akkor miért kezdődtek meg az elbocsátá­sok az oktatási intézmények­ben, erre a kérdésre biztos választ nem tudtak adni a saj­tótájékoztatón, hiszen ­mondta Farkas László - a közgyűlés január végén nem az elbocsátásokra szavazott, hanem a működési kiadások csökkentésére. Megérkezett szerdán a paksi atomerőműbe a Né­metországból nukleáris fűtő­anyagot szállító különleges vasúti szerelvény. A MÁV ezzel kapcsolatos, szerdai közleménye szerint a vonat - miután a szlovák-magyar határon, az ilyen esetekre ki­dolgozott különleges szabá­lyok szerint megtörtént az átadása-átvétele - a megren­A MÁV az atomvonatról delő erőmű, illetve a MÁV közötti folyamatos egyezte­tésnek megfelelően indult tovább és érkezett meg ren­deltetési helyére. A MÁV-nak, mutat rá a továbbiakban a közlemény, immár tízéves gyakorlata van nukleáris fűtőanyagok szállításában. A Magyar Ál­lamvasutak Rt. minden eset­ben a paksi atomerőmű meg­rendelése alapján oldja meg az ilyen jellegű feldatokat. A megrendelést követően élet­be lépteti azokat a szabályo­kat, technológiai utasításo­kat, amelyek jó előre ki van­nak dolgozva és a leg­messzebb menőkig figye­lembe veszik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásait. Ezekhez a szállításokhoz a szokásosnál is szigorúbb rendszabályok kapcsolód­nak. • Déltáv-program: Bevált az előszerződés! forma Mindezt dr. Lednitzky Pé­ter, a Déltáv Rt. marketing­igazgatója mondta el. Arról is érdeklődtünk, hogyan fo­gadták a telefonigénylők az előszerződési forma megje­lenését. Bár már erről sem először írunk, röviden összefoglaljuk, mit tartal­maz ez a bizonyos előszer­ződés. Lényege az, hogy a telefonra várakozó előre ki­fizeti a bekötési díj egyhar­madát, azaz 10 ezer forintot. Ezzel megerősíti igénylési szándékát. A Déltáv Rt. viszont arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés megkötésétől szá­mított egy éven belül beköti a telefont. A határidő betar­tását az is garantálja, hogy a Déltáv kötbért fizet, ha nem teljesíti időre a kötelezettsé­geit. Olvasóink többször ér­deklődtek, mennyi kötbért kell fizetni a telefontársaság­nak, ha kicsúszik az egyéves határidőből. Megtudtuk, hogy a napi kötbér a havi alapdíj összegének egyhar­A Déltáv Rt. tavaly ó'sszel fogott bele a te­lefonhálózat fejleszté­sébe. Elsőként - erró'l már sokszor írtunk ­Tápén építették ki a ^terület teljes ellátását biztosító alaphálóza­tot, s most már a von­alak bekötésénél tar­tanak: naponta 30-50 előfizetőnél kapcsol­ják be a telefont. mada (vagyis kb. 800 fo­rint). Dr. Lednitzky Péter ta­pasztalatai szerint az elő­szerződés „intézménye" be­vált. E formát akár úgy is le­het tekinteni, hogy a Déltáv részletfizetési lehetőséget biztosít az igénylő számára ­hiszen a legtöbb embernek nem mindegy, hogy egy összegben kell-e kifizetnie a 30 ezer forintot (és a forgal­mi adót). Viszont akadhatnak eset­leg olyanok, akik azt mond­ják, hogy a Déltáv hónapo­kig használja a pénzüket. Er­re a fölvetésre azt válaszolta a marketing-igazgató, hogy az előszerződésekkel „be­szedett" pénz csak töredéke a beruházás költségeinek (emlékeztetőül: csak a tápéi fejlesztés 220 millió forintba került). Dr. Lednitzky Péter igen fontosnak tartja, hogy a Dél­táv megszerezze mostani és leendő ügyfelei bizalmát. Ez az állapot pedig csak megfe­lelő szakmai munkával érhe­tő el. A telefonos társaság általában heti két-három la­kossági fórumot szervez, s eddig még senki sem kifogá­solta az előszerződési for­mát, sőt: minthogy még csak Szegeden küldtek szét elő­szerződéseket (mintegy tíz­ezer darabot), a városon kí­vüli helységekben lakók már türelmetlenül várják, hogy mikor kapják meg végre ők is. Ez máris a bizalom jele­ként értékelhető. Ny. P. m A MEDINVET ALLATPATIKA MÁRCIUS I-JETOL A VÁSÁRLÓI IGÉNYEKET FIGYELEMBEVÉVE SZOMBATON IS NYITVA TART! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8-17.30-ig, szombaton: 8-12-lg SZEGED, BERLINI KRT. 2. T.: 325-767 N vakcinák »> gyógyszerek orvosi műszerek »» nyfrógépek kutya­macskafelszerelések »» tápok ló- és lovasfelszerelések lovasruhák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom