Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

•tfcvvnö* iaélövnn 2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. FEBR. 20. történelmi krónika Február 20. 1440. Kottanner János­né Wolfram Ilona, Erzsé­bet királyné komornája, úrnője megbízásából tár­saival a visegrádi várból ellopja és a Komáromban tartózkodó királynéhoz viszi a Szent Koronát. 1458. I. Mátyás meg­erősíti Szilágyi Mihály kormányzói kinevezését. 1491. II. Ulászló és testvére, János Albert len­gyel herceg békél köt. A herceg lemond magyar trónigényéről, cserébe sziléziai birtokokat kap és zálogként megtarthatja a Sáros megyei Eperjest és Szebent. 1552. Tóth Mihály volt btró vezetésével magyar hajdúk rajtaütéssel vissza­foglalják a töröktől Sze­ged városát. A vár a török kezén marad. 1656. Erdélyi ország­gyűlés Gyulafehérváron. A készülő lengyelországi hadjárat érdekében hoz törvényeket. 1706. A horvát rendek zágrábi gyűlése 15 ezer katonát ajánl meg I. Jó­zsef királynak a kurucok ellen. 1710. I. József felszó­lítja a magyar nemessé­get, hogy állandó hadse­reg felállításához és fenn­tartásához járuljon hozzá rendszeres adó fizetésé­vel. 1729. III. Károly király rendeletben megerősíti az esztergomi érsek jogható­ságát a szegedi plébánia felett, s elutasítja a váci és a Csanádi egyházmegyék ilyen irányú követeléseit. 1732. Meghal Pálffy Miklós gróf nádor. 1741. Erdélyi ország­gyűlés Nagyszebenben. Hódol Mária Terézia előtt, és kerek összegben 258 000 forint hadiköltsé­get szavaz meg. 1769. A Helytartóta­nács felszólítja a római katolikus püspököket, hogy egyházmegyéjük katolikus lakosságáról ké­szítsenek kimutatást. 1811. Az uralkodó ki­adja a devalvációs rende­letet. A papírpénzt márci­us 15-étől névértékének ötödére értékeli le, s el­rendeli kényszerbeváltá­sát. Ugyanakkor elrende­li, hogy a réz hatkrajcáro­sok (a parasztok pénz­készlete főként ebből állt) forgalmon kívül helye­zendők. A felrobbantott busz. (MTI-Telefotó) Újra robbantottak Londonban Zsirinovszkij tévévitára hívta Clintont Élő tévévitára Moszkvába invitálta Bili Clinton ameri­kai elnököt Vlagyimir Zsiri­novszkij orosz ultra-nacio­nalista pártvezér. „Ön elnök, én elnökjelölt vagyok... Biz­tos vagyok abban, hogy van mit elmondanunk egymás­nak" - írja Zsirinovszkij Clintonnak küldött levelé­ben, amelyet a Liberális-De­mokrata Párt tett közzé. „Azt hiszem, mindketten ér­dekeltek vagyunk abban, hogy jobb, nem pedig rosszabb kapcsolatok legye­nek országaink között" - áll a levélben, melyben Zsiri­novszkij ígéri, hogy meg­szervezi a tévés párbeszédet. Zsirinovszkij, aki váratlan kijelentéseivel nemegyszer elképesztette a nyugati poli­tikusokat, június 16-án Jel­cin elnök egyik ellenfele lesz az orosz elnökválasztá­sokon. A már-már rögesz­més nacionalizmusáról is­mert, népszerűséghajhász Zsirinovszkijnak olyan kül­földi politikus-barátjai van­nak, mint Szaddam Húszéin iraki diktátor vagy Kaddafi líbiai elnök. Az első hírekkel ellentétben nem tu­ristabuszon, hanem közönséges városi tömegközlekedési járművön, a 171-es - New Cross és King's Cross városré­szek között közlekedő - járaton rob­bant vasárnap éjfélkor az a pokolgép, amely három ember életét kioltotta, és súlyos anyagi károkat okozott a Strand környékén. Itt található egyebek mel­lett a BBC rádió Világszolgálata, illet­ve a Covent Garden opera is. A rendőrség hozzávetőleg két négy­zetkilométernyi területet hermetikusan elzárt a külvilágtól; a helyszín a szem­tanúk első beszámolói szerint súlyos pusztítás képét mutatja. Hétfőn kora hajnalban tartották magukat a három halálos áldozatról szóló hírek, jóllehet a busz vezetőjét, akit az első jelentések a halottak közé soroltak, későbbi érte­sülések szerint rendkívül súlyos sérülé­sekkel ugyan, de élve szállították kór­házba. A merénylet után azonnal riadóké­szültséget rendeltek el London két leg­nagyobb kórházában, a St. Thomasban és a Guysban; mindkét intézmény vi­szonylag közel esik a robbantás hely­színéhez. Az előbbi kórház közölte, hogy hat sérültet - öt férfit és egy nőt ­vett fel súlyos sebekkel; egyikük álla­pota válságos. Arról nincs hivatalos értesülés, hogy valóban az északír köztársasági terror­szervezet, az IRA számláját terheli-e az újabb - tíz napon belül immár a harma­dik - fegyveres akció. A robbantás mindenesetre alig né­hány órával követte az ír miniszterel­nök szinte példátlan hangvételű felhí­vását: John Bruton, aki a békefolyamat hónapjai alatt mindvégig kiállt a köz­társaságiak ügye mellett Londonnal szemben, ezúttal ingerült szavakkal kö­vetelte a BBC tévé nyilvánossága előtt, hogy az IRA azonnal tegye le az erő­szak fegyverét. „Ha huszonöt év alatt semmit sem sikerült elérni a terrorral, ugyan mit lehetne elérni még akár újabb huszonöt év alatt?" - hangzott Bruton vasárnapi nyilatkozata, amely azonban a legutóbbi fejlemények tanú­sága szerint süket fülekre lelt az ulsteri köztársasági oldalon. Az észak-írországi meg­békélési folyamatnak visz­szavonhatatlanul vége - kö­zölte hétfőn a tartomány fel­etti brit fennhatóság meg­szüntetéséért küzdő gerilla­szervezet, az IRA politikai képviseletének (Sinn Fein) elnöke. Gerry Adams az ír rádió­nak adott nyilatkozatában ugyanakkor kijelentette: „lankadatlan erőfeszítése­ket" kell kifejteni minden érdekelt félnek azért, hogy a folyamat alapjai újjáépül­hessenek. A Sinn Fein min­den fegyveres konfliktust fel akar számolni - tette hozzá Adams, aki „szomorúságá­nak és megdöbbenésének" adott hangot a fegyveres • Észak-Írország Vége a békefolyamatnak szárny újabb londoni me­rénylete miatt. A politikai képviselet el­nöke mindazonáltal ezúttal sem volt hajlandó elítélni a súlyos következményekkel járó IRA-akciót. Adams sem a fegyvernyugvást felrúgó első, február 9-én elkövetett robbantástól, sem a múlt csütörtöki második - idejé­ben meghiúsított - IRA-me­rényletkísérlettől nem hatá­rolta el a politikai szárnyat, s közvetlenül saját magát sem, jóllehet igyekezett ér­zékeltetni, hogy „meglepe­tésként" érte a köztársasági mozgalom fegyveres frak­ciójának visszatérése az erő­szakhoz. Egyes londoni értékelé­sek ezt ugyan megkérdőjele­zik, megfigyelők azonban hangsúlyozzák: akár tudott a Sinn Fein vezetése az IRA készülő akcióiról, akár nem, mindenképpen erősen kétsé­ges, hogy a politikai szárny a jövőben felléphet-e a ge­rillamozgalom hiteles képvi­selőjeként. Amennyiben be­bizonyosodna, hogy az IRA végképp elszabadult a Sinn Fein ellenőrzése alól, az a békefolyamat szinte meg­oldhatatlan válságát jelente­né, hiszen ez esetben Lon­don és Dublin egyszerűen nem tudna kivel érdemben tárgyalni a köztársasági ol­dalon. Rómában Boszniáról A szombaton és vasárnap a bosnyák, a horvát és a szerb elnök részvételével tartott római konferencián született megállapodások té­ma szerinti csoportosításá­ban a következők. SZARAJEVÓ: • A bosnyák főváros egyesítésének minden lépése az előírt menetrend szerint történik. • A bosnyákokat, horvá­tokat és szerbeket mint az egységes város állampolgá­rait azonos bánásmód illeti meg. • A szerbek teljes mér­tékben gyakorolhatják tör­vényben rögzített jogaikat a város igazgatásában. • Az öt szerb ellenőrzés alatt lévő zónának a föderá­ció fennhatósága alá helye­zése március 19-én fejeződik be. MOSTAR: • Az EU-képviselő fenn­hatósága alá rendelt egyesí­tett mostari rendőrséget feb­ruár 20-án déltől kezdve ve­zénylik ki, és az közös jár­őrözéssel kezdi meg műkö­dését. • A város egyesítését szolgáló folyamat támogatá­sára és felgyorsítására a vá­ros közigazgatását irányító EU-képviselőnek 100-100 horvát, illetve bosznia-her­cegovinai rendőrből álló pót­lólagos rendőri erőt bocsáta­nak a rendelkezésére. • Február 20-án déltől kezdve mindenki számára helyreáll a teljes mozgássza­badság. • A menekültek és a la­kóhelyüket elhagyott szemé­lyek minden mostari kerület­be visszatérhetnek. • Mindkét fél arra kérte az EU-t, hat hónappal hosszabbítsák meg az euró­pai közigazgatás mandátu­mát. KATONAI RENDELKEZÉSEK: • Az IFOR-erők mozgá­sát és ellenőrző tevékenysé­gét nem korlátozzák. • Bosznia-Hercegoviná­ból azonnal kivonnak min­den külföldi katonát a béke­megáilapodás rendelkezései­nek megfelelően. • Német infláció Az egyetlen Az egyelőre nem végle­ges adatok szerint az infláció tavaly 1,8 százalék volt a ta­valyelőtti 2,7, és az 1993-as 3,6 százalék után. Még több mint öt évvel az egyesülés után is van különbség a két országrész között. Míg a ke­leti tartományokban 2,1, a nyugati országrészben 1,7 százalékos volt tavaly a pénzromlás mértéke. Az idei év első hónapjá­ban tovább javult a helyzet, és az egy évvel ezelőttihez képest csak 1,5 százalékos inflációt mutattak ki a sta­tisztikusok. Ilyen csekély adatot 1988-ban mértek utol­jára. 1986-ban és 1987-ben szinte nulla volt a pénzrom­lás, ám a német egyesülés után kissé megugrott, és 1992-ben 3,9 százalékot ért el. Azóta ismét fokozatosan csökken. A német gazda­ság tavalyi eredmé­nyei jelentősen alul­múlták a várakozá­sokat, s az infláció visszaszorítása volt szinte az egyetlen, ahol sikerült túltel­jesíteni a tervet. Sokak emlékezetében ki­törölhetetlen nyomot hagyott a második világháború utáni vágtató infláció és a vele já­ró hatalmas vagyonvesztés, ezért a német kormányok számára a csekély infláció elsőrendű cél. A közös euró­pai pénzrendszer legna­gyobb hívének számító bon­ni kabinet minden alkalom­mal hangsúlyozza, hogy az új közös pénznek, az Euró­nak ugyanolyan stabilnak kell lennie, mint a márká­nak. A pénzügyi unióhoz való csatlakozás inflációs feltéte­leit az minden nehézség nél­kül teljesítik a németek. A maastrichti szerződés szerint a közös pénzrendszerben olyan országok vehetnek részt, amelyekben az inflá­ció legfeljebb 1,5 százalék­kal haladja meg a három legstabilabb ország pénz­romlási rátáját. Mint a leg­több más tagállamnak, Né­metországnak is a költségve­tési deficit leszorítása okoz valójában gondot. A lelas­sult gazdasági növekedés miatt tavaly a hiány megha­ladta a GDP 3 százalékát, és idén sem igen várható ebben javulás, holott a maastrichti feltételek eléréséhez 3 száza­lék alatt kellene maradnia. A Neue Zürcher Zeitung cfmű tekintélyes svájci lap hétfői számának első oldalán vezető hírként számol be Bokros Lajos pénzügymi­niszter vasárnapi lemondásá­ról. A „Csapás a gazdaság­politikára" alcímű cikk sze­rint Bokros távozása komoly veszteség a magyar gazda­ságpolitika számára, mivel Budapest és a Nemzetközi Valutaalap éppen most akart aláírni egy fontos megáll­apodást. Az NZZ úgy érté­keli, hogy Bokros Lajos múlt év márciusában beve­zetett stabilizációs csomagja nagyon sikeresen küzdötte le az államháztartás további el­adósodásának veszélyét, s állította meg a folyó fizetési mérleg hiányának növekedé­sét. „Ugyanakkor ennek a ja­vulásnak az ára drasztikus takarékossági intézkedések bevezetése volt, amelyek kö­vetkeztében a reálbérek 10 százalékkal csökkentek, s a pénzügyminiszter rendkívül népszerűtlenné vált" - ál­lapítja meg a svájci lap. • A magyarországi refor­mok továbbviteléhez fűződő várakozásaikat fogalmazták meg mértékadó japán pénz­ügyi szakemberek, akiknek Bokros Lajos lemondását • Bokros lemondása • Külföldi visszhang Bíznak a reformok folytatásában kommentáló véleményéből az aggodalom hangja is ki­csendül. - Kíváncsian vár­juk, milyen gazdaságpolitika lép majd a múlt év márciusa óta folytatott helyes gazda­ságpolitika helyébe - közöl­te az MTI-vel a japán Exim­bank illetékese, aki sajnálko­zását fejezte ki Bokros távo­zása miatt. Hozzátette, hogy Tokióban élénk figyelemmel kísérik majd az esetleges változásokat, csakúgy, mint a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások kimenete­lét. A tokiói pénzügyminisz­térium illetékesének állás­pontja szerint, „Japán a jö­vőben is folytatni kívánja Magyarország megsegítését, feltételezve, hogy a gazda­ságpolitika ugyanolyan haté­kony marad, mint korábban volt". Az Eximbank névtelen­séghez ragaszkodó illetékese bfzik abban, hogy a piacgaz­dasági reformokban nem tör­ténik visszalépés, és ennek garanciáját - mint közölte ­Horn kormányfőnek, a kor­mány több tagjának és Surá­nyi bankelnöknek a „refor­mok melletti határozott elkö­telezettségében" látja. Az Eximbank eddig összesen mintegy 700 millió dolláros hitelt folyósított Magyaror­szágnak. - Biztosak va­gyunk abban, hogy Magyar­ország az új pénzügyminisz­ter személyétől függetlenül is tartja magát az adósságok visszafizetésére vállalt köte­lezettségeihez. Egy kis cso­port véleménye tér el ettől ­jegyezte meg ezzel kapcso­latban. Az Eximbankban cseppet sem furcsállják különben, hogy a magyar pénzügymi­nisztérium élén meglehető­sen gyakoriak a személycse­rék - ezt az átállás gondjai­val magyarázzák -, és meg­értőek azért is, mert a .japán kormány élén még ennél is sűrűbb volt közelmúltban a váltás" - mondják. • A pénzügyminiszteri posztjától egy év után meg­váló Bokros Lajos az utóbbi időben több ízben hangsú­lyozta, hogy véleménye sze­rint a kormányzó szocialista párt nem nyújt megfelelő tá­mogatást a szigorú takaré-" kossági programhoz - muta­tott a Handelsblatt című né­met gazdasági napilap Bok­ros lemondásáról a lap első oldalán megjelent hétfői rö­vid beszámolójában. Horn Gyula miniszterel­nök elfogadta a pénzügymi­niszter lemondását, de Bok­ros lépésének okát egyelőre nem közölték - írja a lap. töajd emlékeztet rá, hogy Bokros a múlt héten még ta­karékossági programjának sikereit, így a fizetési mérleg csökkenő hiányát, valamint az erőteljes gazdasági növe­kedést hangsúlyozta. „Bokros a második pénz­ügyminiszter, aki kiválik'az 1994 júliusában hivatalba lé­pett Horn-kormányból. Egy évvel ezelőtt Békési László ugyanilyen okokból mondott le" - állapította meg a német újság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom