Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 1. BELÜGYEINK 3 Lestárné Szikszai Julian­na, a Vértói u. fiók vezetője a kezdetekről már be tudott számolni. Az Unisys integ­rált rendszer bevezetésével sokat javul majd a pénzmoz­gás, Csongrád megyében február elejétől folyamatosan állnak át. Először a folyó­számla-kezelő fiók, s utána következnek a további egysé­gek. A Dunán túli megyék többsége már előrébb tart, ami azt jelenti, hogy néhány másodperc múlva megjelen­het a szegedi számlán a Győrben feladott összeg. A gyorsabb pénzmozgás már csak azért is izgalmas kérdés lesz a jövőben, mert minden folyószámlaterhelés fedezetvizsgálathoz kötődik. Ez magyarul azt jelenti, hogy mielőtt a pénzintézet átutalná a Hungáriának a negyedéves kötelező felelősségbiztosí­tást, megnézi, van-e egyáta­lán a számlán annyi pénz. • Folyószámlahitel csak külön szerződésre • Ha nincs fedezet> ezután nem utal az OTP Szigorúbb „készpénzkímélés" Ismerős bosszúság, amikor feladjuk valahol a pénzt, s az nem érkezik meg időben a címzetthez. Ki­csit konkrétabban: befizetünk egy nagyobb összeget az OTP szegedi, Széchenyi téri központjában, ám a Vértói u. fiókban, vagy éppen Hódmezővásárhelyen ennek még másnap sincs semmi nyoma. Vagyis, ha úgy alakul, csak nagyon nehézkesen vehetünk fel a pénzből valamennyit. A bankkártyák világában, a zsírórendszer korában ez a gyakorlat tovább már nem nagyon tartható. Tudják ez az OTP-nél is. Korábban automatikusan utalt, s csak hónap végén fi­gyelte az egyenleget. Ha né­hány napot hitelezett, akkor nem történt semmi különös, felszámolta a kuncsaftnak az ügyleti kamatot. így elég gyakran előfordult, hogy a tisztelt ügyfél csak 26-án esett be az ajtón, s töltötte fel számláját. A jövőben már csak tíz­ezer forint erejéig „ad köl­csön " automatikusan az OTP, ezen felül nem utal. Vagyis könnyen előfordul­hat, hogy a kötelező felelős­ségbiztosítás díja vagy a te­lefonszámla mégsincs befi­zetve, amikor az ügyfél meg van győződve az ellenkező­jéről. Ilyenkor koccanni, vagy telefon nélkül maradni nem igazán felhőtlen öröm. Pedig lehet, hogy csak 2 na­pig volt „lyukas" a számla. Jelenleg az a gyakorlat, hogy a szolgáltatók számláit csak tizedike után kezdi el teljesíteni a pénzintézet. Erre a kivárásra azért van szük­ség, mert nem egy nagyválla­latnál ez idő táji fizeti - utal­ja - a munkabért dolgozók számlájára. Egyébként ez a rendszeres jövedelemátutalás - lehet nyugdíj is - a feltéte­le annak, hogy az ügyfél hi­telfedezeti szerződést kössön a pénzintézettel. Ennek a ke­retnek a nagysága megegye­zik a havi rendszerességgel átutalt összeggel, így csök­ken annak kockázata, hogy nem lesz fedezet a számlán. Nagyon fontos, hogy nincs rendelkezésre tartási jutalék - magyarul kamat -, ha a fo­lyószámlatulajdonos nem nyúl hozzá ehhez a hitelhez. De ha igénybe veszi, akkor is olcsóbban teheti, mintha az automatikusan járó tízeger forintból használna. Mindez persze teljesen szinkronban van a folyószámlához kötődő kártyarendszerrel is. Egyelőre nem fenyeget­nek további árvizek, ám ta­vasszal, a rendkívüli csapa­dékos tél idején összegyűlt nagy mennyiségű hó olvadá­sakor ismét megáradhatnak a folyók és az átlagosnál na­gyobb lesz a belvízveszély is. A Kisalföldön és az Al­földön már eddig több mint 50 millió forintot költöttek a belvíz-mentesítésre. Mindezt Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság veze­tője mondta el szerdai sajtó­beszélgetésen. Az is elhangzott, hogy a szükségessé vált árvízvédel­• Az átlagosnál nagyabb lesz a belvízveszély Egyelőre nem kell újabb árvizektől tartanunk mi fejlesztések összköltsége 58 milliárd forintot is meg­haladja, ám ebből csupán 14,3 milliárd forint áll ren­delkezésre. Az elmúlt hetek rendkívüli árvízvédelmi költ­ségei 450 millió forintot tet­tek ki. A védmüvek helyreál­lítása a felhasznált anyagok és eszközök pótlása pedig megközelítően 500 millió fo­rintba kerül. A karácsony, újévi árvizek idején a véde­kezésben 3544 fő vett részt, köztük 220 katona, 1880 pol­gári személy. Magyarország európai összehasonlításban előkelőhelyet foglal el az ár­vizektől védett területek fe­lületét tekintve, így például a Tisza-völgy, a Duna-völgy 25 ezer négyzetkilométeren védett, miközben ez a felület Hollandiában alig 15 ezer négyzetkilométer, a francia­országi Loire-völgye eseté­ben pedig az ezer négyzetki­lométert sem közelíti meg. Magyarország a töltés­hosszakat illetően is listave­zető Európában, így nálunk 4500 kilométer hosszú töl­téssel védik az árvíz veszé­lyeztetett területeket, miköz­ben ez Hollandiában alig 1500 kilométer. A sajtóbe­szélgetésen Váradi József, a KVHM vízkárelhárítási fő­osztályának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy rend­kívüli károkat okoznak a víz­védelmi müvekben a különfé­le rongálások, lopások. így tavaly 100 millió forintot is meghaladta a rézkábelek le­vágása, különböző alkatré­szek eltulajdonítása által ke­letkezett károk értéke. (MTI) Hamarosaa megoldódik a gyálaréti „bűzügy ni A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um politikai államtitkára, Szi­li Katalin és Major Tibor, az Alsó-Tisza vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség igaz­gatója tartott sajtótájékoztatót tegnap délután Szegeden. Mint megtudtuk, az idei költségvetésben jelentős összeget kapott a környezet­védelem, 14 milliárdot, a te­rületfejlesztésre pedig kétszer 5 milliárdot különítettek el. Minden bizonnyal hamarosan rendezik az algyői méregte­lep sorsát. Remények szerint terítékre kerül a Holt-Maros rekonstrukciója is. Az államtitkár elmondta, hogy az ország illegális sze­métlerakóinak, hulladékainak felszámolásához, „elgereb­lyéséhez" 600 milliárd forint kellene. A nem régiben elfo­gadott környzetvédelmi tör­vény előírja az önkormány­zatoknak, hogy saját progra­mokat készítsenek, de ugyan­akkor nem árt az adott régió­ban egyeztetni az elképzelé­seket, mert közös erővel, a környezetvédelmi alap segít­ségével könnyebben érnek célt. Major Tibor elújságolta: a gyálaréti hulladéklerakó ál­datlan állapota a közeljövő­ben megszűnik méghozzá úgy, hogy a Picknél sem okoz termelési zavart és a la­kosság is elégedett lehet. A tájékoztatón résztvevő Botka László országgyűlési képvi­selő szerint a megye települé­sei nem szeretnek pályázni, elmaradnak az országos át­lagtól, pedig erre a környe­zetvédelem és a területfej­lesztés terén is szükség len­ne. V. F. S. Az atomerőmű biztonságát nem lehet megkérdőjelezni - állítja a paksi főmérnök A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság szerdán közleményt adott ki, amely a Greenpeace nemzetkö­zi környezetvédő szervezetnek egy előző napi, né­metországi demonstrációjával, illetve annak hazai sajtóvisszhangjával foglalkozik. A PARt. tényszerű adatokkal válaszol minderre, Kováts Balázs tájékoz­tatási főmérnök megfogalmazásában. A közlemény az alábbiakban olvasható. „Az elmúlt 24 órában a tömegtájékoztatásban több nyilatkozat jelent meg a Né­metországból Paksra irányu­ló fűtőelem-szállítmány elin­dításával kapcsolatban. Ezek egy része a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet nyilatkozataira alapozva megkérdőjelezi a paksi atomerőmű biztonsá­gát. A Paksi Atomerőmű Rt. vezetőlsége természetesnek veszi, hogy a Greenpeace választmánya az atomerő­művekről nem támogató. Ugyanakkor szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a Greenpeace-t nem tekinti a kérdéskör megítélésében fel­készült szervezetnek. A PARt. vezetése ezért úgy döntött, hogy nem bocsátko­zik vitába, ugyanis nincs mi­ért védekeznie és magyaráz­kodnia. A német fűtőanyag­gal kapcsolatban tavaly és már idén januárban is na­gyon sok pontos tájékoztató anyagot közölt a sajtó, első­sorban az erőmű által adott információk alapján. A szi­gorú német hatóságok is meg vannak győződve a paksi atomerőmű jó bizton­sági szintjéről, egyébként nem engedélyezték volna a fűtőanyag kiszállítását Ma­gyarországra. A világ több mint 400 atomeróművi egy­sége közül a kapacitás-ki­használást tekintve mind a négy paksi blokk ott van a legjobb 25 között. Ez a tény azt is bizonyítja, hogy a pak­si erőmű műszaki színvona­la, biztonsági mutatói kivá­lóak, nem kell szüneteltetni a termelést gyakori leállás, javítás, üzemzavar miatt. Az erőművet az elmúlt néhány évben nyolc alkalommal el­lenőrizték a nemzetközi nuk­leáris szervezetek. Az ellen­őrzések elsősorban a bizton­sági kultúrára, a biztonsági előírások betartására, a sze­mélyzet felkészültségének ellenőrzésére irányultak. A PARt ezekután a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség 1995. évi vizsgálatá­nak zárójegyzőkönyvéből idézi: „Pakson az elmúlt 3 évben telephelyi, illetve te­lephelyen kívüli" hatással já­ró esemény nem történt. Az erőmű vezetőinek a nukleá­ris biztonság iránti elkötele­zettségét a biztonsági jelen­tőségű események számának csökkenése és a javuló erő­művi biztonsági mutatók ré­vén elért kiváló eredmények bizonyítják. Ez minden bi­zonnyal a teljesítmény to­vábbi javítását és a biztonsá­gi vonzatú események to­vábbi megelőzését fogja eredményezni." (MTI) „Kolumbusz" felfedezi a magyar falul? Mint Kolumbusz Ameri­kát, a külföldi úgy fedezi föl az alföldi, az „echte" magyar falut! Ebben reménykednek azok a vállalkozó szellemű hivatalnokok, akik részt vet­tek egy tanfolyamon, hogy polgármesterük „idegenfor­galmi tanácsadói" lehesse­nek. Az újszerű szakember­képzés Csongrád Megye Ide­genforgalmi Hivatala szerve­zésében, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfor­galmi Főiskola, valamint a Magyar-Svájci Turisztikai Továbbképző Intézet ötelete és munkája eredményeként valósult meg. Megyénk 12 te­lepüléséről vettek részt a 6 napos, - a magyar-svájci ala­pítványnak köszönhetően ­ingyenes tanfolyamon. A 12 polgármesteri hivatali dolgo­zó tegnap vehette át a „diplo­mát", mellyel igazolni tudja: turizmus alapképzésben ré­szesült. Előbb-utóbb kiderül, tu­risztikai szempontból is van fantázia a mi, alföldi falva­inkban - véli a tanfolyam egyik előadója. Varga József, Csongrád Megye Idegenfor­galmi Hivatalának vezetője. A kisebb települések a mező­gazdaságból egyre kevésbé tudnak megélni. A többlet be­vétel egyik forrása a turizmus fejlesztése lehet. Látni kell: ha van piac, akkor is meg kell tanulni „kínálni"! A telepü­lések polgármesterei most se­gítséget kaptak ahhoz, hogy sikerrel készíthessék el a lel­tárt: mi az, ami közvetlen környezetükben a turista szá-' mára is érték. Ennek alapján valós tervek születhetnek ar­ról, hogy ezeket a látnivaló­kat és értékeket hogyan lehet úgy kínálni, hogy a turistának a településre látogatni a felfe­dezés erejével hasson. A turizmus alapképzésben részesülő szakembereknek folyamatosan biztosítják a konzultációt. Ezzel is bővül a települések közötti együttmű­ködés. Ennek eredményeként az ország turisztikai térképén és kínálatában nem csupán egy-egy itteni város vagy fa­lu, hanem a megye is a helyé­re kerül. Ú. I. Átül(tet)ések mwét év van még hátra a következő parlamenti vá­•m lasztásokig. A kampány azonban - ha nem is hi­vatalosan - már beindult. Meg a helyezkedés. Ismert és kevésbé ismert politikusok „ülnek át" egyik pártból a másikba, egyik széksorból a másikba. Nagy port vert fel a múlt héten, amikor Szent­györgyvölgyi Péter, a fővárosi önkormányzat MDF­frakciójának tagja, a jogi és ügyrendi bizottság elnö­ke, elhagyta pártját és „átigazolt" a kisgazdákhoz. A jogi bizottság elnöke nem akart lemondani mandátu­máról, holott ezt korábbi pártja kifejezetten kérte tőle. Lett is nagy vita az ügyből, azután valahogyan elcsi­tult a dolog. Csönd van. Most ugyanis Schamschula György a sláger. Az egykori MDF-es miniszter szin­tén a kisgazdák soraiban látja biztosítottnak további politikai pályafutását. Mint ahogyan ifj. Fekete György a Kereszténydemokrata Néppártban. A szin­tén , fórumos", egykori államtitkár, úgy véli, a közép­utat kell választania, mert az biztonságot nyújt a poli­tizáló szubjektumnak, csakúgy, mint a társadalom­nak. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnöke, dr. Torgyán József, a minap e sorok író­jának kijelentette, hogy pártja biztos befutó, a politi­kai váltógazdaság szabályai szerint most ők következ­nek. Ezért nem is csodálkozik azon, hogy itt a megyé­ben, de másutt is, elhallgattak a korábban kivált, „el­térített" kisgazdák, s most igyekeznek vissza a leg­népszerűbb párt soraiba. Torgyán doktor legutóbbi sajtótájékoztatóján már jósolt is: ha győz az MDF­ben a liberális szárny, akkor Boross Péter és Lezsák Sándor átlép hozzájuk. Neves vállalkozók, üzletemberek is színt vallanak ilyen ügyben. Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke például kijelentette: ha Szabó Iván lesz a fórumosok elnöke, akkor ő kilép az MDF­bőL r alán neveket sem kellett volna említeni, hiszen az eddigi „színváltoztatások" nyilván csak a jéghegy csúcsát képezik. Ahogyan közeledünk a kampány, il­letve a választások felé, úgy szaporodnak majd a hely­cserék. Őszinte legyek? Nem tetszik nekem ez a népván­dorlás. Persze, korábban is volt példa az átülésekre (a Fideszt az SZDSZ-re cserélő Fodor Gábor, hogy csak a legeminensebb példát említsük), de ilyen látványo­san és tömegesen azért nem „gyakorolták" a helycse­réket. Különben, teljesen mindegy, hogy nekem tetszik-e vagy sem a politikai körhinta. Két év múlva úgyis a választók döntik majd el, hogy kinek érte meg az át­ütés és kinek: nem... • Támogatás a gazdaság fejlesztésére Elsű az infrastruktúra Még nincs véglegesítve, de várhatóan kétszer akkora, összesen 7,8 milliárd forint áll az idén a vállalkozók ren­delkezésére gazdaságfejlesz­tési és kereskedelemfejlesz­tési pályázatok keretében ­mondta Pongorné Csákvári Mariann, az IKM képviselő­je szerdán, a Magyar Mun­kaadói Szövetség fórumán. A gazdaságfejlesztésre for­dítható források felhasználá­sát szabályozó rendelet feb­ruár első napjaiban jelenik meg, és az elkövetkezendő napokban lát napvilágot a részletes pályázati útmutató füzet is. Várhatóan az idén számos új elemmel bővül mind a gazdaságfejlesztési, mind a kereskedelemfejlesz­tési célokra igénybe vehető pályázatok köre. Továbbra is az exportberuházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket preferálják, de új elemként megjelenik a háttéripari beszállítók, illet­ve az ipari parkok, innováci­ós centrumok tervének tá­mogatása is. (MTI) Az idei millecentenáriumi ünnepségsorozat igazi látvá­nyosságának ígérkeznek a tervek szerint megvalósuló ­különböző alapítványok, szervezetek által szervezett ­lovastúrák, illetve bemutatók. A nagy jelentőségű ese­mény zökkenőmentes lebo­nyolítása érdekében az érin­tettek tegnap Szegeden, a megyeházán egyeztető meg­beszélés keretében pontosí­tották a megyénkben zajló programokat. Igaz az augusz­tusi ünneplés még távolinak tűnik, mégis szükség volt a részletek tisztázására. Hogy miért? Nos, azért mert a Magna Hungária Lovasexpe­díció tagjai már nagy erővel készülnek az április 4-től au­gusztus 20-ig - a Volga-Urai térségtől Ópusztaszerig - tar­tó, embert és lovat egyaránt • A millecentenáríum ópusztaszeri programjáról • Felejthetetlen élménynek ígérkezik Töfénelmi élőkép - korhű jelmezekben kipróbáló lovastúrára. Ők egyébként 8. törzsként csatla­koznak majd - a tervek sze­rint Vereckén - a Nemzetkö­zi Honfoglalás Lovas Emlék­túrán résztvevő 7 törzshöz, amelynek tagjai között nem­csak hazai, hanem külföldön élő magyarok is lesznek. Ez utóbbi csapat útja során a magyar lovas, vadász és ka­tonai hagyományok feleleve­nítése mellett tudományos előadások, kézműves bemu­tatók, illetve folklór progra­mok segítségével kíván átfo­gó képet adni honfoglaló őse­ink életéről. E látványosságo­kat pedig csak fokozza, hogy mindehhez korhű jelmezeket használnak majd. Sőt: tábor­helyük is nagy érdeklődést válthat ki, hiszen az egykori jurtatábor elevenedik majd meg az ünnepi rendezvénye­ken jelenlévők szeme előtt. A nem mindennapi érdekessé­get természetesen a Csongrád megyeiek is láthatják, mivel a lovasok augusztus 18-2l-ig Ópusztaszeren táboroznak. Ott bekapcsolódnak a 19-i eseményekbe, 20-án délelőtt — korhű kosztümökben - lát­ványos felvonuláson vesznek részi az Ópusztaszeri Nemze­ti Történeti Emlékparkban lé­vő Árpád emlékmű előtt. Az ünnepi megemlékezést köve­tően pedig további lovasbe­mutatók, kosztümös lovasjá­tékok és lóárverés várja az érdeklődőket. A lovas prog­ramokat a vásárhelyi Bercsé­nyi Lovasszakosztály bemu­tatója zárja. N. R. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom