Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-02 / 28. szám

PÉNTEK, 1996. FEBR. 2. # Apáczai Csere János-díjas: Halász Tibor fizikus, főiskolai docens PANORÁMA 7 Az elvtelen összekacsints esete A szegedi tudományegyetemen fizikamatematika szakon szerzett tanári diplomát. Pa idei a 42. tanéve: előbb középiskolában dolgozott, 1963-tól a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanít. Kutatási témája: a fizikatanítás tartalmi, szemléleti, módszertani megújítása. Résztvett az 1978-ban bevezetett fizika tantety kidolgozásában, munkatársaival megírta ennek tankönyveit, amelyek 16 kiadást értek meg. A 80-as évek legvégén új tankönyvcsaládot írtak fiziká• Mi a véleménye a NAT körüli vitákról? - A politikusok politizálnak. A szakemberek pedig meghatározták azoknak az ismereteknek a körét, amelyet minden gyereknek el kell sajátítani 16 éves koráig.- Nem arról van szó, hogy csak ennyit lehet, hiszen a határ a csillagos ég - a gyerek és a pedagógus képességeitói, lehetőségeitől függően. De az alapismeretek körének elsajátítását mindenkinek fel kell kínálni. Az a helyzet, hogy a politika mindig változtatáskényszeres; de minden politika nélkül, szakmai megfontolásokból is ideje volt már újra gondolni: mi az alapműveltség? • Arra gondol, hogy a civilizációs fejlődéssel olyan tömegű az ismeretanyag, hogy azt már nem lehet a közoktatásban közvetíteni? - A századfordulón kialakult magyar középiskola kimondatlanul azt a célt tűzte maga elé: adjunk annyi ismeretanyagot, ami az élet végéig kitart. Apáink nyugdíjas korukban is Cicerót idézték... De ha rádióműszerész leszek 1950-ben, amikoris megtanultam a csöves rádiókészülék javítását - vajon mi történik, amikor jön a tranzisztoros rádió? A fekete-fehér televízió, aztán a szines televízió? A számítógép? Ha nem tudok megújulni - munkanélküli leszek. A közoktatásban a tartalmi emlékezés egyedből, jelenleg ezekből tanul az általános iskolások 80 százaléka (hat tankönyv közül választhatnak). Az általa vezetett 78 fős kutatócsoport az új 10 éves alapoktatás számára kidolgozta minden műveltségi terület tartalmát, szemléletét és módszereit. Résztvett a NAT (nemzeti alaptanterv) fizika és természetismeret részének kidolgozásában, a 10 tanéves alapoktatás fizika tankönyveinek megírásában - amelyek ezután jelennek meg. Halász Tibor: „...épeszű tanár nem buktat|a meg..." (Fotó: Révész Róbert) uralmát kell megszüntetni; legalább ilyen jelentőséget kell kapnia a készségnek, képességnek, tanulási-gondolkodási technikáknak. A mai közoktatásban egy elhibázott szemlélet alapján szakmai előkészítés folyik. A gimnáziumi oktatás nem tesz különbséget az értelmiségivé váláshoz szükséges alapműveltség biztosítása és a szakmára való felkészítés biztosítása között. Ezért van, hogy a leendő történésznek ugyanúgy kell tudni a matematikát, mint a leendő matematikusnak és fordítva. Ettől idegbetegek a gyerekek, ezért „magolnak" gondolkodás nélkül, s ebben a fogékony életkorban megtanulják: mit jelent az elvtelen összekacsintás. Mert mindnyájan tudjuk, hogy a lehetelen követelményeket igenis kijátszani kényszerülnek, tanárok és diákok együtt: épeszű tanár nem buktatja meg matematikából a jogásznak készülő gyereket. 9 Mégis, mintha maguk a tanárok is ódzkodnának a változtatásoktól. - Mit mondjak erre? A megújulás a gyerekek, vagyis a jövőnk érdekében szükséges. A pedagógusok manapság sajnos gyakran „elfeledkeznek" arról, hogy az oktatás a gyerekekért van és nem fordítva. Amikor a főiskolán kezdtem oktatni, 32 évvel ezelőtt, 150 jelentkezőből vettünk fel 60 hallgatót. Most 15 jelentkezőből veszünk fel 36ot. A pedagóguspályán a szellemi elsekélyesedés, a tanárok társadalmi presztízsvesztesége ijesztő mértékű. Tehát a felsőoktatásban is van mit változtatni - de ez már egy másik nagy téma. Sotyolc Erzsébet A japánok és a himnusz Szaitama japán kormányzósága felülbírálta a helyi oktatási hatóság döntését: eltörölte Hoszoja Josiaki középiskolai tanár bércsökkentési büntetését, amelyet azért róttak ki rá, mert nem volt hajlandó részt venni az iskolai diákavató ünnepségen. Távolmaradását azzal indokolta, hogy az ünnepségen felhangzott a japán himnusz és felhúzták a nemzeti zászlót. A kormányzóság szerint „nem volt jogszerű a döntés", a tanár pedig a demokrácia győzelmeként méltatta a határozatot, mondván, hogy „nem helyes a himnusz vagy a nemzeti zászló ellenzőit megbüntetni". Japánban már vagy egy évszázada minden ünnepélyes alkalomkor használják a nemzeti szimbólumokat, ám erről törvény nem rendelkezik. Sokan a militarizmus szimbólumát látják a nemzeti jelképekben, ezért ellenzik azok használatát. A Japán Tanárszövetség is sokáig himnusz- és zászlóellenes volt, csak a múlt évben változtatott álláspontján. (MTI) Több ezer mezőgazdasági termelő nevében írt levelet dr. Lakos László földművelésügyi miniszternek Fejes Ernő Csongrád megyei mezőgazdasági szaktanácsadó. A sértettek nevében azt kifogásolta, hogy még mindig nem tudják: sikerül-e pénzhez jutniuk abból a keretből, amelyet tavaly reorganizáció és export árualap bővítés címszóval hirdetett meg az FM. - A helyzet az, hogy jelenleg senki nem tud semmit — mondja Fejes Ernő, jelezve, hogy darázsfészekbe nyúlok, ha a témával foglalkozom. - Tavaly augusztus 22-én, a MÉM Értesítőben jelent meg egy pályázati felhívás, miszerint az FM-től vissza nem térítendő támogatást lehet kérni baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartásra. A pályázatok benyújtásának határideje december 15-e volt. Az érdekképviselővé felcsapott mezőgazdász szerint a pályázókat sokáig azzal biztatták, van pénz bőven, semmi akadálya annak, hogy minden alkalmas pályázat megkapja az igényelt támogatást. A termelőket ezt követően megdöbbentette dr. Szöllösi Endre FM-osztályvezető bejelentése egy mórahalmi fórumon: „... előbb alig érkezett pályázat, aztán csermelyként csordogált, majd patakká, végül folyammá duzzadt az áradat." Az utolsó két napon, december 14-15-én több mint 1200, összesen pedig 2500 pályázat érkezett az FM-be. Az igényelt pénzösszeg meghaladta a 7 milliárd forintot, ám erre a célra mindössze 2,6 milliárdot különítettek el. - A konfliktust az okozza • Levél ment a miniszterhez Hoppon maradt termelők - magyarázza Fejes Ernő hogy az emberek számítottak a pénzre, tehát előzetesen tőkét fektettek be. Magának a pályázatnak is az volt a kitétele, hogy meglévő teleppel kell rendelkezni és hat hónapon belül be kell fejezni az értéknövelő állatférőhely-korszerűsítést. • Az emberek tehát fejlesztésekbe kezdtek, megtakarított pénzükkel beruháztak. Abban a reményben, hogy megkapják a vissza nem térítendő támogatást. Jelentős összegről volt szó? - Nagyon kedvező feltételeket kínált a minisztérium. Baromfira 1000 forint támogatást lehetett kémi egy négyzetméterre. Mivel a csirke- vagy pulykanevelés indítható el a legkönnyebben, hisz hat hét alatt árut produkál, a legtöbben ehhez kértek támogatást. A szükséges fejlesztéseket a helyszíni szemlére felkészülve még a tél beállta előtt befejezték. • Csongrád megyéből hányan pályáztak? - Hajói tudom, 176-an nyújtották be az igényüket Vissza kéne bújni a tojásba. (Fotó: Somogyi Károlyné) 420 millió forintra. Eddig körülbelül tizen kaptak kedvező választ. • Mikorra várható a végleges döntés? - Olyan hírek keringenek, hogy a beérkezés sorrendje számít majd, valahol meghúzzák a határt és a pályázatok háromnegyedét elutasítják. Azért fogalmaztam meg a levelet, mert törvénysértőnek tartom, hogy az FM utólag egyoldalúan módosítja a pályázati feltételeket. Szerintem kötelessége, hogy előteremtse a támogatásra alkalmas pályázatok fedezetét. Nemes Nagy János sándorfalvi vállalkozó több baromfitelepen mintegy 8 millió forintos beruházásba fogott, az állami pénzekben bízva. - Most minden függőben van - mondja elkeseredetten - eddig nem mondtak se igent, se nemet. - Ráadásul munkahelyteremtő támogatást is kértem, amely most szintén bizonytalanná vált. Ha nem kapom meg a pénzt, addig áll a beruházás, amíg saját erőmből nem tudok újra áldozni rá. A pusztaszeri Ocskó Dezső családjával újra sertésekkel akart foglalkozni. Évekkel ezelőtt ugyanis egyszer már abbahagyták, padlóra kerültek. Áttértek hát a libára. - A pályázatban bízva vettünk 20 anyakocát - meséli Ocskó Dezsőné -, 600 ezer forintot fektettünk be. Úgy szólt az ígéret, hogy darabjáért 10 ezer forintot visszafizetnek. November elején adtuk be a pályázatot, most várjuk, mi lesz. Megkérdeztük Szakáll Sándort is, a Csongrád Megyei FM-hivatal főtanácsosát, milyen információkkal rendelkezik. - A minisztériumban még nem dőlt el, át tudnak-e csoportosítani pénzeket a hoppon maradt pályázók igényeinek kielégítésére. Állítólag az első 600-at elfogadták, de még ezt a hírt sem erősítették meg hivatalosan... Fekete Klára Leszerellek a serkatonák Sorkatonai szolgálatuk befejeztével 15 ezer 500-an szereltek le január 31-én, szerdán a Magyar Honvédség és a Határőrség állományából - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a HM Sajtóirodája. Már korábban félbeszakították szolgálatát 1600 sorkatonának egészségi, családi vagy tanulmányi okok miatt. Közel 50 tartalékos parancsnoki hallgató 9 hónapos szolgálati idő letelte után szerelt le. A leszerelöket ünnepélyes állománygyűléseken búcsúztatták. A hét elején mind a 20 a jegyzésekben közreműködő — brókercég elküldte jelentését a felügyeletnek a jegyzésekről és az állampapírok allokációjáról. Ezt követően szerdától a felügyelet szinte valamennyi munkatársának részvételével megkezdték a brókercégeknél a jegyzések tételes vizsgálatát, ami feltehetően még néhány napig eltart. Mint ismeretes, az ÁÉTF az Államadósságkezelő Központ kérésére függesztette fel az államkötvények kibocsátását, mivel ezek iránt irreálisan nagy • Fedezetlen kötvények Játék a jegyzéssel? Remélhetően a jövő héten befejezik az X997/Z egyes és kettes sorozata, valamint az 1999/B államkötvények irreális túljegyzésének vizsgálatát - mondta Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnöke az MTI kérdésére csütörtökön. érdeklődést mutattak a magánszemélyek. Az ÁÉTF azt kívánja megvizsgálni, hogy milyen tényleges piaci helyzet húzódik meg emögött. Választ keresnek arra is, hogy valós személyek jegyezték-e az állampapírokat, mivel majdnem 20-szoros, közel 300 milliárd forintos igény jelentkezett, aminek vélhetően nincsen megfelelő anyagi fedezete. (MTI) Kellene-e félnünk, s mennyire? „Történet" kereng a városban, mindenki másként meséli, másként , jólértesült", s más kérdéseket tesz fel. A fiú, aki talán igazából válaszolhatna a kérdések egy részére, már nem beszél, meghalt. Orvosi kezelések, intézeti ápolások, segítő kezek ellenére. A betegség, ami elvitte, nem a biztos halállal ragadozók fajtájába tartozott. Ám, azt suttogják, volt egy másik, egy halálos kór is a szervezetében, az AIDS. Tudott-e róla vagy sem, tett-e róla célzást orvosainak vagy sem, veszélyeztette-e a közös kórteremben vele együtt fekvőket vagy sem, fel kellett volna ismerni vagy sem a benne lappangót, s megelőzhetők-e a hasonló esetek - nos, e kérdések többségére kérdés a válasz. A fiú már nem fog válaszolni a kérdésekre. Életében sem válaszolt mindenre, még a saját érdekében sem. A betegségéről tájékoztató orvosi iratot, mely rosszullét esetén gyors orvosi információt adott, életet menthetett volna, sem hordta magánál. - Igaz, nagyon sokan, mások sem hordják. Pedig nemcsak egy olyan, egész országot átfogó számítógépes orvosi információs rendszerrel lehetne életeket megmenteni, amelyből egy-két gombnyomásra bárhol, bármikor át lehetne tekinteni a beteg anamnézisét, kórképét, hanem azzal is, hogy a veszélyeztetettek maguknál tartják az orvosi papújaikat, kezelőlapjaikat. Információ a távolban Az országos orvosinformatikai rendszer kiépítése megkezdődött ugyan, de ebben a pénztelen magyar valóságban igen messze még a realitása annak, hogy ez működjék. (Az államigazgatás informatikai hátterének megteremtését például az 1960-as években megkezdték, évente költenek mintegy 30 milliárd forintot a gépekre, fejlesztésekre, de még ma sincs egységes rendszer — például az ügyviteli rendszerekből ma is 335 eltérő szisztéma működik az országban s a felhasználói oldalon még ma is minimális az informatikai tudás, jószerével írógép helyett használják a számitógépeket.) Az orvosi informatikára is pénz kell, sok-sok pénz S persze tudás. Utóbbit a szegedi orvosegyetemen nemrég alakult Orvosi Informatikai Intézetben is próbálják már átadni az orvosoknak. Az orvosi adatáramoltatás fejlettebb szintje sem menthette volna - valószínűleg a fiút - mondják az eset kapcsán „elméletileg" elemző, nyilatkozni azonban a hiányos információk birtokában érthetően nem kívánó orvosok. S megkérdeztek például, elemi önvédelemmel segftem-e munkájukat? Van-e például egészségügyi „kiskönyvem", fontosabb adataimmal a jogosítványom mellett baleset idejére. Mondom, röstellkedve, nincs, csak egy névjegy, amire felíratott a vércsoportom, az értesítendő orvosom neve. Mondják, már ez is dicséretes. De jobb lenne minden autósnál az egészségügyi alapinfós lapocska. S persze az „igazolvány" a krónikus betegeknél. Egyéni felelősségünk az életünk mentéséhez „Homokba dugják a fejüket" Mint a fiúé lett volna. S másoké, akik titkon talán tudják, lehet rossz eredménye annak, ha elvégeztetik az AIDS-vizsgálatot. És „homokba dugják a fejüket". A lehetőség pedig mindenki számára adott. Szegeden például az ÁNTSZ-nél minden szerdán 14 óra 30-tól és csütörtökönként 9-től 11 óráig váiják a vizsgálatra jelentkezőket, természetesen teljes diszkrécióval. Tavaly csak 398-an kértek Szegeden AIDS-vizsgálatot önként. S valószínűleg nem azért, mert tudják, hogy a tesztanyag meglehetősen drága, s spórolni akartak volna vele az államnak. Sokkal inkább azért - mint ezt a népegészségüggyel foglalkozó orvosok elmondták -, mert az emberek már nem félnek annyira az AIDS-től, mint a felfedezése idején. Pedig van mitől félni. Az Epinfo idei január 12-i számában közzétett adatok szerint a pandémia kezdetétől 1995 december 15-ig a világ 193 országából 1 291 810 gyermek- és felnőttkori AIDS esetet jelentettek. A nyilvántartásba került megbetegedések száma 26 százalékkal növekedett az 1995 január 3-i adatokhoz képest. Magyarországon 1985-től tavaly szeptemberig 538 HIVfertőzött személyt vettek nyilvántartásba, a bejelentett ÁlDS-es betegek száma 195 volt, 1987-től 132-en haltak meg e betegségben. A fertőzöttek száma sajnos ennél sokkal több, a gyógyításukkal foglalkozó Úászló Kórház főorvosa egy január 31-i televíziós műsorban 4 000-re datálta. A Népjóléti Minisztérium államtitkára minap a szaktárca költségvetéséről nyilatkozva azt jelentette be, hogy az AIDS-megelőzésre jutó keret a korábbi évekhez hasonlatosan 150 millió forint. Rutinszerű szűrésekre (minden beteg vérének e kórra is •történő vizsgálatára) ebből nem telik, de ilyesmit sehol a világon nem is végeznek. Kinek milyen joga? Nyilván vannak, akikről nem tudható, hogy fertőzöttek, mert nem vizsgáltatták meg célzottan magukat. Tehetik, az AlDS-vizsgálat elvégeztetése személyiségi jogkörbe tartozik. Ki kell mondani, hogy vannak, akik ezzel visszaélnek. A „gyanús" körbe tartozók közül sem mennek el sokan a vizsgálatot megcsináltatni, s ezzel veszélyeztetik partnereiket. Mintha azoknak nem is lennének az egészséghez való személyiségi jogaik... Hogy mennyire jogi, vagy etikai a probléma, azt sajnos leginkább csak egy-egy, a fent említetthez hasonló kirívó eset kapcsán emlegetjük. S nem tudjuk a választ a kérdésekre, nem tudjuk, mit tegyünk. Nem jutunk el addig sem, hogy elfogadjuk a tavalyi AIDS Világnap jelmondatát: „Közös jogok, közös felelősség". Pedig a felelőtlenségbe, a tudatlanságba bele lehet halni. A fiú sajnos már tudja ezt. S lenne róla mondanivalója. Elér vajon hozzánk? Sxabá Magdolna