Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

Már vasárnap korán reg­gel tudhatott valamit Pálmai Antal, a Medikémia Rt. el­nök-vezérigazgatója, mert az újszegedi Sportcsarnok elől, a Magyar Kupa-döntő visszavágó mérkőzésére a fővárosba induló, extrákkal felszerelt autóbusz hűtőszek­rényébe nem kevesebb, mint egy karton orosz pezsgőt ra­katott Meszes Marci „pilótá­val", és közölte a csapattal: - Délután öt óra körül, a ku­pagyőzelem után pezsgő­bontás lesz. Mivel a ,főnök­kel" nem okos dolog vitába szállni, Hulmannék helyes­lően és megadóan pislogtak a királyi italra. Az öltözőben Jónás Laci gyúró nem győz­te törölgetni homlokáról az izzadság csöppjeit (egészen addig, amíg „végzett" a fiúk­kal) aztán síri csend költö­zött a hófehér öltözőbe, mert Nyári Sándor rövid, de annál hathatósabb taktikai taná­csokkal látta el tanítványait, melyet Pálmai elnök úr azzal toldott meg, hogy a kupa­győzelemért járó fél millió forintot százezerrel megtold­ja, ha neves ellenfelüket a Fáy utcában is legyőzik. Közben a Vasas sport­csarnokában szokatlanul sok érdeklődő gyülekezett, s az elkapott szavakból egyre vi­lágosabban kitűnt, hogy el­sősorban a Tisza-parti baj­nokcsapatra kíváncsiak a fő­városi röplabdabarátok. Jó Nyolc hónap alatt harmadszor emelte V-alakba ujjait Nyári Sándor. • A kupa átadásának felejthetetlen pillanatai volt inkognitóban szegedi­nek lenni, hiszen a semleges szurkolók, de a Vasas-hívők is nagy tisztelettel beszéltek a Szegeden folyó tökéletes „csapatmunkáról". Jó volt hallani, hogy Nyári mester­nek és munkatársainak mi­lyen nagy a respektje a fővá­rosban is, és lépten-nyomon a Medikémiát emlegették, mint a kupa és a bajnokság fó várományosát. Az Érdi Zsolt szegedi fő­szurkoló által szervezett „különítmény" pedig már a mérkőzés előtt bemutatta a Vasas szurkolóinak, hogyan is kell egy bajnok- és kupa­győztes csapatot biztatni. A mérkőzésről pedig csak annyit, hogy a Szegeden megszerzett Tisza-parti lépés­• Az elnök százezer forintja • Még egyszer a Medikémia újabb diadaláról • Három a magyar igazság Szeged a röplabda fővárosa előny Smoguljevékre nyo­masztólag hatott, hiszen lel­kük legmélyén tudták, hogy csak 3:0-ás győzelem bizto­síthatja számukra az évek óta áhított kupagyőzelmet. Nos, a szegediek is tudták a dolgukat, mert hamar kide­rült, hogy a két legjobb játé­kos állománnyal rendelkező csapat közül melyik a lelki­leg és szakmailag felkészül­tebb. A medikémiások, ha pokoli izgalmak árán is, de hozták az ominózus első játszmát, maradék hitüket is megtépázva a háló túlold­alán derekasan küzdő piros­kékeknek. Csak azért nem szenvedtek megalázó vere­Az újabb aranyérem két „háttér-főszereplője", Nyári Sándor és Pálmai Antal A szegedi utánpótlás-nevelés két büszkesége, Hulmann és Petheő ismét kivette részét a sikerből. (Fotó: Gyenes Kálmán) séget az angyalföldiek, mert az elnyűhetetlen „nagy orosz medve", Oleg Smoguljev az első és a hátsó sorból is nagyszerűen támadott, s amíg erővel bírta, tartotta a lelket a hazaiakban. A hosszú ideje a röplab­da-mérkőzéseken is varázs­latos hangulatot teremtő sze­gedi sportrajongók főváros­ba rándult csapata, hatalmas lelki pluszt adva az egyéb­ként is jól muzsikáló medi­kémiásoknak, a sorsdöntő második játszma és a mérkő­zés befejeztével pezsgőfür­dős ünneplésben részesítette Szeged város sikercsapatát. Az együttest elkísérő mintegy száz szurkoló közül a saját bevallása szerint min­den labdajátékért rajongó Ruzsin Beatrix pedig sokat sejtetően jegyezte meg az ünnepélyes díjátadás alatt: ha ezek a csodálatosan röp­labdázó fiúk labdarúgóknak születtek volna, talán foci­ban is bajnokcsapatról be­szélhetnénk városunkban... Bokor Béla KEDD, 1996. FEBR. 13. Természetbarát hírek A Csongrád Megyei Ter­mészetbarát Szövetség el­nöksége - az Alföldi Kék Túra népszerűsítésének ér­dekében - a túra megyei sza­kaszának térképes igazoló füzetét kedvezményes áron (jelvény nélkül), 50 fo­rint/darab egységáron érté­kesíti. A füzet megvásárol­ható a Magyar Természetba­rát Szövetségben (Budapest, Bajcsy Zs. u. 31.), valamint a Csongrád Megyei Termé­szetbarát Szövetségben (Szeged, Hajnóczy u. 22.) minden szerdán 16.30 és 18.30 között, vagy megren­delhető írásban, postai szál­lítással a 6701 Szeged, Pf. 548-as címen. • A megyei természetbarát szövetség értesíti a sportba­rátokat, hogy az 1996-os tagsági igazolványok érvé­nyesítése megkezdődött. • A Csongrád Megyei Ter­mészetbarát Szövetség - a jogelőd szervezetet is bele­értve - 1993-ban ünnepelte fennállásának 35. évforduló­ját. A szövetség ebből az al­kalomból meghirdette a tör­ténelmet és a természetjárást kedvelőknek a „Honfoglalás emlékezete" elnevezésű or­szágos jelvényszerző túra­mozgalmat, a figyelmet egyben a magyar honfogla­lás 1100 éves évfordulójára irányítva. A túramozgalom­ban bárki részt vehet, aki kedvét leli abban, hogy fog­lalkozzék népünk történeté­nek kiemelkedő eseményei­vel, vagy pedig kedvet érez ahhoz, hogy az Árpád-kor mozgalmas történetét őrző várakat, városokat és emlék­helyeket felkeresse. Az értékelést a Csongrád Megyei Természetbarát Szö­vetség „Honfoglalás Emlé­kezete" túramozgalmának bizottsága végzi a beküldött túrafüzetek alapján. A túra­füzeteket a bizottság címére - 6701 Szeged, Pf. 548. ­kell megküldeni. A sikeresen teljesítők ré­szére a megfelelő fokozatú jelvény és igazolólap átadása évente egy alkalommal, az év végén történik. A túrafüzet megvásárol­ható az MTSZ-ben, valamint a Csongrád Megyei Termé­szetbarát Szövetségben a hi­vatalos idő alatt, vagy meg­rendelhető postai szállítás­sal. • Az 1996. évi XXIX Csík Judit elméleti vetélkedő eredménye. Gyermek kategória: 1. Ju­hász Péter, 2. Gémes Zoltán (Petőfi S. Ált. Isk., Szeged), 3. Benedek Gyöngyi, 4. Herczeg Marietta, 5. Csiszár Angéla (Madách Ált. Isk., Szeged). Ifjúsági kategória: 1. Gombos Ágnes, 2. Csenki Julianna, 3. Albert Teréz, 4. Ambrus Anita, 5. Juhász Anita Henrietta, 6. Kérdő Hajnalka (vásárhelyi Frankéi Leó Szakközépiskola). Felnőtt kategória: 1. Ba­dár Sándor (Szentesi Kini­zsi), 2. Gyetvainé Terék Aranka (Petőfi S. Ált. Isk., Szeged), 3. Kosztolányi Ist­vánná (Szentesi Kinizsi). SPORT 7 • Kosárlabda NB I., B-csoport A fiúk elsnlosztoMk, s lányok éllek a lehetőséggel Balatel-Szedeak 108-95, ÁFDSE-Szegedi KE 63-72 Siófoki vendégszereplésre utazott a bajnokság hétvégi - havas - fordulójában a Szedeák férfi kosárlabdacsa­pata. A két csapat első, sze­gedi meccsén küzdelmes végjátékban a siófokiak nyertek, így otthon is ők vol­tak az esélyesek. A továbbra is a beteg Bú­zás nélkül játszó diákok két kosárral beköszöntek, s az­tán sokáig kezükben tartot­ták az irányítást. A hullám­völgyből kilábalt Pávlicz és a megtáltosodott Vitaszek vitte a csapatot (10. perc: 20-25), s a Siófok csak a 13. percre találta meg szokott ritmusát (31-30). Szünet után is kiegyenlí­tett küzdelem folyt: a hazai­ak ponterős játékának véde­kezésben nemigen találták az ellenszerét Nyilasék, vi­szont támadásban a Szedeák is remekelt. Irányítói (Var­ga, Havasi) egymást múlták felül a gólpasszokban, a vé­gig négy személyi hibával játszó Pávliczot pedig nem tudták Godenáék lefogni (30. perc: 69-70). Izgalmas hajrában a Siófok néhány pontos előnyt szerzett, de 95-91-nél egy gyönyörű szegedi támadás végén Var­ga gólpassza után Nyilas „zsák-helyzetben" hibázott, Godena és Csamai viszont azonnal büntetett. Az utolsó 'pillanatban még Borbáth Csaba - ahogy Szegeden is - behajított egy triplát, s így nőtt 13 pontosra a végig szoros, izgalmas meccs kü­lönbsége. Pávlicz (14-es mezben) a helyzet magaslatán. A szegedi centert egyszerűen nem tudták tartani a siófokiak. (Fotó: Gyenes Kálmán) A jól játszó Szedeák újabb meccset írhat be az „elszalasztott lehetőségek" című rovatba, de könnyen lehet, hogy a rájátszásban még lesz alkalma visszavág­ni balatoni ellenfelének. Balatel SC-Szedeák-Aku­term KE 108-95 (50-49). NB I. B-csoportos férfimérkő­zés, Siófok, 200 néző. Vezet­te: Kékesi, Balogh. Szedeák: VITASZEK (28/3), VARGA (10/6), Szil Sz. (-), Nyilas (16/3), PÁV­LICZ (30). Csere: Majoros (-), HAVASI (6/3), Klein L. (-), Klein R. (5/3). Edző: Molnár Csaba, Bonifert Do­monkos. • Az egy héttel ezelőtti ha­zai vereség után, amelyet a listavezető OSC-tól szen­vedtek el a szegedi lányok, a hét végén sikeresen szere­peltek a fővárosban. Bizto­san győztek ugyanis az Ál­lamigazgatási Főiskola együttese ellen. Pedig a Tisza-parti csa­patból hiányoztak a Budáno­vics-testvérek, valamint Mé­száros, akiknek távollétét igen csak megérezték a Do­mokos-tanítványok. Jól in­dult a mérkőzés, a szegediek gyorsan elhúztak 10 ponttal, de ezután érthetetlenül ide­geskedni kezdtek, ziccerek maradtak ki, ami azt ered­ményezte, hogy a vendéglá­tók fokozatosan feljöttek. Szerencsére a holtpont nem tartott sokáig, a félidő végé­re ugyanis a Szeged KE nyolcpontos vezetéssel tér­hetett pihenőre. Fordulás után csak az első percek voltak kiegyensúlyo­zottak, ettől kezdve a szege­diek fokozatosan átvették az irányítást, s egy adott pilla­natban már 20 ponttal is ve­zettek. Igaz a mérkőzés vé­gére ez az előny fokozatosan csökkent, de nem annyira, hogy ne legyen elég a biztos győzelemhez. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ha a szegedi lányok nem enged­nek az iramból, akkor akár 30 ponttal is legyőzhették volna a hazai csapatot. ÁFDSE-Szegedi KE 63-72 (25-33) Vezette: Sztarkovics, Demjén. Szeged KE: Tésits (13), ZSEMBERI (21), IVÁNYI (17), H. Kiss (7), Révész (9/3). Csere: Czirják (5), Csapó (-), Huszka (-), Szép (-), Körmendi (-). Edző: Domokos Mihály, Láng lm­Lékelik a jeget a horgászvizeken A tartós hideg hatására valamennyi horgászvíz (bá­nyagödör, holtág, tó) befa­gyott. Elérkezett az ideje a vizek „levegőztetésének", más szóval a halak oxigén­hez juttatásának. Ennek ér­dekében nekiláttak a lékelés­nek. A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület is meg­kezdte e munkálatok elvég­zését. Mivelt a lékhorgászat is folyik, ezért felhívják a hor­gászok figyelmét a lékelé­sekkel kapcsolatos baleset­védelmi előírások betartásá­ra, a lékek jól látható megje­lölésére. Ezúttal figyelmez­tetik a lakosságot is, hogy a horgászvizeken a fenti ve­szélyforrások miatt tilos korcsolyázni, szánkózni. A megnyitott lékeket fokozott óvatossággal lehet csak megközelíteni. • Kedden, február 13-án, délután 16.30-18.30 óra kö­zött horgászbörzét tartanak az egyesület irodájában, amelyre várják az érdeklő­dőket. A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 6. fogadá­si heti totó és góltotó nyere­ményei a jövedelemadó le­vonása után a következők: Totó: 13 plusz egy találatos szelvény 24 darab, nyeremé­nyük egyenként 241 ezer fo­rint, 13 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyen­ként 92 ezer 544 forint, 12 találatos szelvény Totú­nyeremények 1283 darab, nyereményük egyenként 2705 forint, 11 találatos szelvény 13 ezer 306 darab, nyeremé­nyük egyenként 696 forint. A 10 találatos szelvények nyereményösszege nem érte el a nettó 100 forintot, így a Részvételi Szabályzat értel­mében a 10 találatosok teljes nyereményalapját a 11 talá­latos szelvények között osz­tották fel. Góltotó: 4 találatos szelvény 24 darab, nyereményük egyen­ként 12 ezer 883 forint. 3 találatos szelvény 228 darab, nyereményük egyen­ként 675 forint. Meghalt Vass József Kilencvenéves korában elhunyt Vass József, aki szinte fogalom volt Szeged atlétikai életében. Ő volt az, aki egyszerűen nem tudott elszakadni a sportok király­nőjétől. Ha a puszta eredmé­nyeit tesszük górcső alá, ak­kor azt kell mondani, hogy inkább idősebb korában ért el figyelemre méltóbb sike­reket. A veterán atléták or­szágos vetélkedőjén még a nyolcvanas években is több­szörös bajnok volt. Nem hi­ányzott egyetlen szegedi ma­ratoni versenyről sem. Több­ször, mint a klasszikus sport­ág doyenje, neki jutott az a megtiszteltetés, hogy a Szé­chenyi téri rajtnál ország-vi­lág előtt meggyújtotta a ma­ratoni lángot. - Nem volt olyan feladat, amit ne hajtott volna szíve­sen végre. Ha kellett reggel­től estig dolgozott, a fizikai munka javát végezve a sze­gedi maratoni sikeréért. Nem akarom megsérteni, de olyan volt, mint a disznózsír: mindenre lehetett használ­ni... - mondta a halálhírt ho­zó Paragi Ferenc, a maratoni szervező bizottságának va­lamikori vezetője. Vass József azzal is fel­hívta magára az ország köz­véleményének figyelmét, hogy elkerekezett Kassára, a maratonira, majd lefutotta a távot, s indult vissza Szeged­re. Szeretett szerepelni, a fi­atalokat imádta, s tanácsait szinte mindenki szívesen fo­gadta. Munkahelyén, a De­fagnál tisztelték és méltá­nyolták a sporthoz kapcsoló­dó rendkívüli vonzalmát. A kilencedik évtizedében járt, amikor az Acél utcai Idősek Otthonában utolérte a halál. Emlékét a megye atléta­társadalma mindenképpen megőrzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom