Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-02 / 28. szám

PÉNTEK, 1996. FEBR. 2. # Tájékoztató a kormányülésről Gyógyszeráremelés - kompenzációval BELÜGYEINK 3 Aktuális agrár-közgazdasági kérdésekről és az Agrárkamara szerepéről tartottak tegnap előadásokat Szegeden, a megyeházán. A megnyitót Ratkai Imre közgyűlési alelnök mondta, majd Rednágel Jenő, az FM helyettes államtitkára, illetve dr. Csikai Miklós, az Agrárkamara elnöke szólalt fel. Csikai urat, aki „civilben" a Szentesi Árpád Szövetkezet elnöke, a gabonaárakról, a sertés- és baromfihelyzetről kérdeztük. Zatskós csirke WWezető riport volt a szerdai Híradóban a pestiek W esete a naposcsirkével. Mindjárt az jutott eszembe, hogy néhány éve libát osztogattak Szegeden, a Szent István téren - ha jól emlékszem - segély gyanánt a nyugdíjasoknak. Akkor abba csak egy vidéki város pirult bele, a tegnapelőttibe viszont egy egész ország. Nem tudunk osztogatni. Demonstrálni sem, de az más kérdés. A sorbaállást pedig már régen elfelejtettük, s így bizony többnyire felháborító a végeredmény. Olyan magyar és valóságos. Anélkül, hogy bagatellizálnám a naposcsirkefronton kialakult tényleg áldatlan és beavatkozásra váró helyzetet, szerda óta két pártra szakadt az ország. Az egyik része azt állítja, haza sem érhettek azok a mínusz három-négy fokban osztogatott kis állatok, a másik párt szerint meg sem kottyan nekik, ettől még jó nagyra nőhetnek. Akár a hét kérdése is lehetne, hogy hány fokon fagy a naposcsibe. Nézzük, mi szól a pesszimisták mellett! Elsősorban az, hogy a naposcsirkék jobban szeretnek élni harminc fok felett, mint nulla alatt. Emlékszem gyermekkorom kamrában tett titkos látogatásaira - féltek, hogy nyitva hagyom az ajtót -, a semmivel össze nem keverhető szagra, a csipogással vegyes, nehéz lámpamelegre. A Kossuth tértől a legközelebbi csirketartásra is alkalmas porta legalább tíz busz- vagy villamosmegállónyira van, s azok a járművek, bizony, fűtetlenek. Még jó, ha nem kell átszállni. Nem beszélve arról, milyen kényelmetlen utazás esik egy tucat pelyhes csibének a retikül aljából előbányászott, majd kisimított, s így állatszállításra átmenetileg alkalmassá tett reklámszatyorban. A nyújtózkodó télikabátok, félrecsúszott sapkák és kalapok ugyanis sokkal inkább tömegközlekedőkről, mintsem egyedi fűtésű autótulajdonosokról árulkodtak. Azután vannak olyanok, akik egyáltalán nem féltették a kis állatokat, mondván, télikabát alá rejtve nyugodtan hazaértek. Legalább néhány megmenekül abból a sok tízezerből, amit úgyis csak lefojtanának. Meg különben is, olyan aranyosak, hogy nem is értik hogyan lehet őket elpusztítani. Lefojtani. Már jó nagyra nőttem, de ezt a halálnemet eddig még nem hallottam. Rájuk nyitják az ajtót, vagy elzárják a szellőzőt? sn z pedig más kérdés, hogy a drágán vásárolt takormányon, búzán, kukoricadarán, indítótápon nem üzlet tojótyúkká vagy kakassá növeszteni az aprójószágot. Ha nagyban nem éri meg, akkor kicsiben még kevésbé. És tulajdonképpen erről (is) szól az egész naposcsibe-történet. Meg arról, hogy aki kicsiben csinálja, csak a legritkább esetben számol. Inkább felneveli, levágja és bespájzolja a mélyhűtőbe. Valamivel jobb zacskóban, mint amiben hazavitte őket a Kossuth térről. J^C-^C-J^-) (yt Csikai Miklós, a kettős elnök. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Január: vágósertés- és naposcsibegondok • Csikai Miklós az agrárpárhuzamosságokról „Kötényből szórtuk ki a búzát" Április elsejétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek a gyógyszerárak. Megszűnnek a 95 százalékos és a 40 százalékos tb-támogatottsági kulcsok, helyükbe 90, illetve 50 százalékos támogatás lép. Az áremeléssel egyidőben kompenzációs rendszert vezetnek be. Azok a krónikus betegek, akiknek családjában - A lehelő legkisebb költséggel a lehető legjobb szolgáltatást kívánjuk nyújtani mondotta tegnap egy sajtótájékoztatón a Démász Rt. új tulajdonosának, a francia EDF-nek a nevében Guy Ehrmann. Az áramszolgáltató igazgatóságának új elnöke szólt arról is, hogy a jövőben erősíteni kívánják a közszolgáltatást, s nem szeretnék ráerőltetni a francia modellt a frissen privatizált Démászra, hanem tapasztalataikat kívánják átadni. Maga sem tagadta, bizonyos területeken minőségjavításra lesz szükség, hogy a dél-alföldi cég elérje az európai színvonalat, erre azonban mindössze Jelentős szervezeti változások várhatók az ország egyik legnagyobb vállalatánál, a Mol Rt.-nél. A cég múlt évi privatizációját követően megkezdődött a szervezet felülvizsgálata, működésének elemzése. A korszerűsítés célja, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat, amelyek még a Mol létrehozásának módjából származnak. Minderről Pál László, a részvénytársaság elnöké beszélt a cég csütörtöki tájékoztatóján. Elmondta, hogy a Mol több mint 90 érdekeltséggel rendelkezik, társtulajdonos például a Pannon GSM Rt.ben, továbbá számos kft.-ben és részvénytársaságban. Ezeket az érdekeltségeket is felülvizsgálják, s csak azokat tartják meg, amelyek szorosan kapcsolódnak az alaptevékenységhez, illetve amelyekkel hosszabb távú terveik vannak. A cég arra törekszik, hogy beszerzéseit folyamatosan diverzifikálja. Ehhez az olajimport tekintetében megfelelő feltételt teremt az Adria-vezeték, amely a délszláv háború befejezését követően ismét használható. A vezeték privatizációja megkezdődött, amelyben a Mol is érdekelt. az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot - jelenleg 9600 forintot - és gyógyszerfogyasztásuk havi összege meghaladja a 960 forintot, közgyógyellátási igazolványt kapnak, amelynek alapján ingyen juthatnak a gyógyszerekhez. Egyedülállók esetében a nyugdíjminimum másfélszenéhány évre lesz szükség a francia tulajdonosok szerint. A tavaly decemberben privatizált részvénytársaság száz éves múltja ellenére az utóbbi időben többször is megfiatalodott. Dervarics Attila vezérigazgató elmondta, az 1992-es részt vénytársasággá alakulás után megújították a cég vezetését, felkészültek a piaci viszonyokra és a privatizációra. Többek között az EDF-nél is igyekeztek tájékozódni, szakmai tapasztalatokat gyűjteni. Amikor azután pont került a privatizációra, újabb kérdések merültek fel: például az, hogyan menthető át a szakmai kapcsolat tulajEgyelőre azonban a pályázat még nem zárult le. Az Adriavezeték az ország importolajigénye 80 százalékának megfelelő nyersanyagot képes továbbítani. A tájékoztatón szó'volt a lakossági gázárak alakulásáról is. Jelenleg Magyarországon a lakosság lényegesen olcsóbban jut a földgázhoz, mint amennyibe annak importja kerül. Ez veszteséget jelent a cég számára. Pál László szerint hosszabb távon nem folytatható az a jelenlegi gyakorlat, miszerint egy tőzsdére bevezetett cégnek szociálpolitikai feladatokat is el kell látnia. A márciusra tervezett 25 százalékos áremelés e téren még nem oldja meg a Mol gondjait. Legalább a duplájára kellene az árakat emelni ahhoz, hogy a veszteség azonnal megszűnjön. A Mol részt vesz a gázár-emeléssel kapcsolatos kompenzációs megoldások kidolgozásában. Pál László szerint elképzelhető lenne egy olyan megoldás, hogy az állami tulajdonban lévő Molrészvények értékesítéséből nyert pénzt, pontosabban annak rendszeres hozadékát használnák kompenzációra. Azzal számolnak, hogy a földgáz ára a jövő év január 1-jéig mindenképpen eléri azt a szintet, ami megszünteti a Mol e tevékenységéből származó veszteségét. (MTI) rését veszik alapul a jogosultság megállapításához. A kormány mindemellett eseti támogatási keretet hoz létre, gyakorlatilag megduplázza azt az összeget, amelyet az önkormányzatok odaítélhetnek a rászorulóknak. Ezzel a módszerrel 2-3 millió ember juthat gyógyszer-ártámogatáshoz -jelentette be a Szabó donosi viszonyra? Az elmúlt hónapban megpróbálták „aprópénzre váltani" a korábbi szakmai alapelveket. A Démász eddigi filozófiája nem sokat változik, egyes terveket azonban hamarabb valóra válthatnak a francia partnerekkel. A tulajdonosok felhívták a figyelmet arra is, hogy szakmai befektetőknek tekintik magukat, így középés hosszútávú megtérülésben gondolkodnak. Az EDF ma már három kontinensen működő világcég - tudhattuk meg Bernard Reibel nemzetközi fejlesztési menedzsertől. Az Electricité de France-ot 1946-ban alapították, s ma - A búzánál sok múlott rajtunk is, pontosabban azokon, akik elhitték, hogy az összes bejelentett vetésterület majd jó búzát terem. Ha egy felületesen fogasolt táblára kötényből kiszórnak ötven kiló kétes eredetű vetőmagot, az még nem kenyérgabona-termő terület. A másik, hogy a nagy aszály miatt csak ott volt elfogadható termés, ahol jó gazda módjára mindent - alapos szántást, megfelelő tápanyagbt, gyomirtót - megadtak a búzának. Saját példánkon: hatvanhét mázsa után negyvenöt termett az idén, pedig semmit sem spóroltunk el. • Aratáskor tonnánként tízezer forintért is lehetett kapni búzát, a kombájn mellől. - A termelőnek nem volt információja a várható világpiaci árról, különösen a szerződéskötések idején nem. Ráadásul azok, akik nem tudták saját forrásból finanszírozni a termelést - drága a fémzárolt vetőmag, az üzemanyag -, kénytelenek voltak tízezer forint körüli áron szerződni a hitelt nyújtó forgalmazóval, feldolgozóval. • A kukorica sem jött be, pedig azt mondják, rossz búza, jó kukorica. - Az aszály miatt már augusztusban látszott, hogy sok jót nem várhatunk. Itt is nagyon kijött, ha a termelő György népjóléti miniszter a kormány csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten. Szabó György a továbbiakban elmondta, hogy a kabinet még nem döntött a fogászati térítési rendszer megváltozatásáról. A népjóléti tárcának március végéig kell részletes javaslatot a kormány elé terjesztenie arról, hogy pontosan mely ellátások kerülhetnek vissza a térítésmentes, illetve az alacsony térítési díjú körbe. Az viszont már bizonyos, hogy a fogászati ellátások többsége nem lesz ingyenes. (MTI) már 29 millió fogyasztót lát el Franciaországban, valamint 5 milliót külföldön. Évente 440 milliárd kWh áramot állít elő, ez a mennyiség duplája a magyarországi éves energiafogyasztásnak. A cég 118 ezer alkalmazottat foglalkoztat, s mint hallhattuk, európai mértékkel mérve is a legolcsóbb közszolgáltató. Persze csak „nyugati mércével", hiszen így is jelentősen a magyar energiárak felett képesek szolgáltatni. Újságírói kérdésre válaszolva elmondták, nálunk a privatizáció után is egy kormányhatározat ltja elő a villamosenergia fogyasztói árát. Március 1től 18 százalékos emelésre számíthatnak a fogyasztók, október 1-től újabb áremelés várható, de ennek mértéke még nem ismert a szolgáltatók előtt sem. , Alain Pages az EDF nemzetközi stratégiájáról elmondta, ma már közel 70 országban érdekelt a cég, 1988 óta vannak jelen Magyarországon. Két éve már próbálkoztak a privatizációval, de csak tavaly sikerült két áramszoltató - a szegedi székhelyű Démász és a győri Édász - tulajdonrészét megszerezniük. A cégvezetői egyébként természetesnek és jónak tartják, hogy hamarosan kisbefektetők is tulajdonosai lehetnek kárpótlási jegyeik révén a Démász Rt.nek. R.G. valamin spórolni próbált. Ezzel együtt nekem az is tanulság, hogy nem működik a magyar agrárrendtartás. A törvényi erővel létrehozott szervezeteknek - terméktanács, kamara, szövetség hiába van jogosítványuk, a párhuzamosságok miatt csak akadozva működnek. Azonos feladatokat kapnak, s ez nagy baj. Szervezni és szabályozni azonban nem lehet valós információbázis nélkül. Dinya László a felsőoktatás átalakílásárél A hatékony felsőoktatás létrehozásának szükséges, de nem elégséges feltétele az intézményi integráció. Az eredményesség érdekében át kell alakítani az egyetemek és főiskolák működési szabályait is mondta Dinya László felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtökön a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen. Véleménye szerint mintegy 8-10 olyan felsőoktatási intézmény van jelenleg Magyarországon, amelyik nemcsak a képzés, hanem a működés szempontjából is sikeresnek tekinthető. A helyettes államtitkár példaként az Állatorvostudományi Egyetemet és a győri Széchenyi István Főiskolát említette meg. Az úgymond válsággal küzdő egyetemek és főiskolák esetében - megfogalmazása szerint - az utolsó leheletéig ellenzi, hogy vissza nem térítendő állami támogatásokat nyújtsanak, vagy pedig egyszerűen elengedjék az adósságokat. Dinya László szerint a felsőoktatási intézmények függetlensége csak úgy teremthető meg, ha azok részben megpróbálnak saját lábukra állni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: tavasszal 10-12 szakembert küldenek a nyugati országokba azért, hogy elsajátítsák az ehhez szükséges menedzseri ismereteket. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a normatív finanszírozás teljes körű bevezetéséhez a felsőoktatásban még három feltételnek kell teljesülnie. Ezek: a képesítési, valamint az oktatói követelményrendszer kidolgozása, továbbá a munkaerőpiaci prognózisok elkészítése. (MTI) • A január első fele a sertésről, a második a baromfiról szólt. Mi erről a véleménye? - Az exporttámogatások csökkenése önmagában csak öt-hét százalékos ármérséklést indukált volna. Persze hozzá kell tenni, a kétszáz forintos kilónkénti ár a vágósertésért a világpiaci árszint csúcsát jelentette. Mindenki negyven-ötven forintos felvásárlásiár-csökkenésről beszél, azt viszont kevesen teszik hozzá, hogy januárban, egyetlen hónap alatt a világpiacon is csökkent az ár húsz forinttal. A forgalmazó, a feldolgozó persze mindig megmagyarázza a bizonyítványt, de ez nem nyugtatja meg a termelőt. Azt is kevesen tudják, hogy a támogatási keretről - vagyis, hogy az húsz- vagy negyvenmilliárd forint lesz - nem is az FM dönt, hanem a PM és az IKM. Szerintem az lenne a jó megoldás, ha annak adnák a kilónkénti húsz forint támogatást, aki a termelőnek kifizeti a százhetven-száznyolcvan forintot. • Tegnapelőtt naposcsibét osztottak a Kossuth téren. - Mínusz tíz fokban. Az biztos, hogy nem ez a megoldás, hanem a világos támogatási rendszer, amire lehet fejleszteni, telepíteni. A szőlőnek például jó néhány év kell, míg termőre fordul, de ha a baromfit sem tudjuk megoldani... Kovács András Irányítóterem a Démásznál. (Fotó: Nagy László) • EDF: Szegedtől az Elefántcsontpartig Bemutatkoztak az „elektromos" franciák • Számítanak az Adria-vezetékre A Mol és az áremelés